Tolna Megyei Népújság, 1973. július (23. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-18 / 166. szám

#1 Négyszázmillió forint értékű alkatrész az aratáshoz Az elmúlt hét végén és a hét elején országszerte meg­gyorsult az aratás. Az idő­járás általában kedvezett, bár kisebb helyi esők néha meg­zavarták a kombájnok mun­káját. A Mezőgép Tröszt javító­szolgálata eddig nem min­dert esetben tudott segíteni az elromlott arató-cséplő gépek vezetőinek. A tröszt vállala­tai 150 szervízautót tartanak készenlétben, ezekkel a jár­művekkel 460 szerelő utazik az országban, és néhány órás munkával a helyszínen javít­ják meg a törés, és más hiba miatt elakadt kombájnokat. Eddig mintegy 400 esetben nyújtottak segítséget a baj­ba jutott gépek kezelőinek, és 3100 szerelőórán át javították a kombájnokat, traktorokat és szárítógépeket. A javítószolgálat 689 új kombájnt állított össze és ké­szített fel a bejáratásra. A Szovjetunióból és az NDK-ból érkezett arató-cséplő gépeket a szállítás után a gazdaságok­ban szerelték össze, és az első üzemi próbákon is részt vettek a szerelők, akik az utoljára érkezett kombájnokat ezekben a napokban adják át a mezőgazdasági nagyüze­mek gépkezelőinek. Néhány hónappal ezelőtt a raktárakban nem volt ele­gendő kombájnmotor, dina­mó, feszültségszabályzó, ada­goló, akkumulátor, stb., a kül­földi eredetű gépekhez ugyan­is a szállítók nem biztosítot­tak cseredarabot. Ezért a Me­zőgép Tröszt vállalatai saját erőből berendezkedtek a fon­tos részegységek felújítására, és több mint 34 000 egységet bocsátottak a gazdaságok ren­delkezésére, a jól felújított cseredarabokat már beépítet­ték az arató-cséplő gépekbe, így július derekán zavartalan a munka. Az alkatrészellátás a leg­több cikkből zavartalan. A Mezőgazdasági Gépalkatrész- ellátó Vállalat az első félév­ben 800 millió forint értékű alkatrészt és felszerelést for­galmazott, ennek becslések szerint 50 százaléka volt va­lamilyen aratógép tartozéka, cseredarabja. (MTI) Uj kormányzati szerv: F az Állami Tervbizottság Eredmények, feladatok a: ' ''': Idén szeptember elsejétől a szakmunlcásképző intézmények fenntartását és közvetlen irá­nyítását a megyei tanácsok veszik át. A szakmai irányítás és szakmai felügyelet tovább­ra is a főhatóságoknál marad, a valóságos gazda azonban a megyei tanács művelődésügyi osztálya lesz.. Ez kétségtelenül nagy gondot ró a művelődés- ügyi osztályra, viszont remél­ni lehet, hogv a közvetlen irá­nyítás sok olyan gondot szün­tet' meg. amely eddig nehezí­tette a zavartalan képzést. Az átadás-átvétel ezekben a hó­napokban megtörtént. A szak­munkásképző intézetek végle­ges hálózatának kialakítása a következő időszak feladata. Ebben a helyzetben és a ten­nivalók megítélése szempont­jából haszr/isnak tűnik fel­mérni, milyen képet mutat a szakmunkásképzés helyzete megyénkben, A szakmunkáskéoző intéze­tek tanerő-ellátottsága általá­ban kielégítő, az elmúlt né­hány év alatt jelentős fejlő­désen ment át. A nevelők to­vábbképzése biztosított. Ami az ideológiai felkészültséget illeti., az ebben az iskolatípus­ban tanító pedagógusok és szakoktatók közül sokan ren­delkeznek esti elvetetni vég­zettséggel. (Ez különösen ie- lentős abból a szempontból, hogy a jövő munkásosztálya eey jelentős részének előkép­zése itt folyik.) A' nevelőtestületek erősödé­sével nőtt az oktatómunka színvonala is. Azonban nehéz­séget jelent, hogv a szakmun­kásképzésben részt vevő tanu­lók mintegy nyolcvan százalé­ka közepes, vagv éppen elég­séges általános iskolai ered­ménnyel kerül az intézetbe. Ez fokozott munkát ró a szak­munkásképzésben dolgozó pe­dagógusokra, szakoktatókra. Nem pesszimista túlzás ki­mondani, hogy a szakmunkás­képző iskolák egyike sem ren­delkezik ma még kielégítő tárgyi feltételekkel. Kétségte­lenül nagy fejlődést jelentett a szekszárdi, a bonyhádi. a dombóvári és a tamási új is­kola megépítése, de ezt még csak kezdetnek lehet tekinte­ni. Különösen súlyos a hely­zet a szekszárdi kereskedelmi és vendéglátóioari szakiskolá­ban. A nem kielégítő tárgyi feltételek következtében a ta­nulóknak mintegy 25 százalé­ka délután részesül elméleti oktatásban. Diákotthonnal csak a lengyeli mezőgazdasági szakiskola rendelkezik, -noha a szakmunkástanulók hatvan százaléka beiáró. közülük negyven százalék húsz kilo­méternél messzebbről, örven­detes. hogy ez évben megkez­dődött a szekszárdi kollégium építése, amely 450 férőhelyes lesz. Bizonyos javulás van a gyakorlati oktatás feltételeinek megteremtésében. a helyzet azonban még korántsem ki­elégítő. A meglévő vállalati tanműhelyek — néhány kivé­teltől eltekintve — zsúfoltak, gyengén felszereltek, csak az alapképzés biztosítására alkal­masak. Amint nemrégiben a párt megyei végrehajtó bizott­sága is megállapította: nagyobb súllyal kell érvényt szerezni a Központi Bizottság 1972. jú­nius 15—1 határozatának, hogy „A fiatal szakmunkások ne­velésében — mindenekelőtt a gyakorlati képzésben — az üzemek vállaljanak jelentő­sebb szerepet". Ez a határozat minden üzem­re egyaránt vonatkozik, még­is gyakran találkozni azzal, hogy egyes vállalatok idegen­kednek, különböző kifogásokra hivatkozva, a szakmunkás-, tehát az utánpótlásképzéstől. Érvényesül még nemegyszer az a szemlélet, nem képezünk magunk, hanem maid kész szakmunkásokat szerzünk sa­ját üzemünkbe. Ezt a szemlé­letet nem lehet eléggé elítélni. A szakmunkástanulók szá­ma az 1969—70-es tanévig emelkedett. azóta azonban csökken. A csökkenés várha­tóan az 1000—1200 első évfo­lyamosig tart. Ugyanakkor a vállalati. Igény évente körül­belül 3000 fő. Még egy figye­lemre méltó adat: a lányok aránva, mind az igényeken, mind a felvetteken belül ala­csony, öt-nyolc százalékkal alacsonyabb a kívánatosnál. Nem kis gond. hogy néhány szakma iránt nagy a fiatalok körében az idegenkedés. Ács- állvánvozó, vasbetonszerelő, tetőfedő, szigetelő, tímár, szö­vő, cipőgyártó, állattenyésztő szakmákra feltűnően alacsony a jelentkezés. A jobb megis­mertetés, a jobb irányítás fel­tétlenül segíthetne itt. Erre adva van és szívesen is vál­lalkozik a megyei pályavá­lasztási tanácsadó intézet, amelyhez pályaválasztási ügy­ben fordulni nemcsak érde­mes, hanem ajánlatos is. Aztán még egv probléma: a szakmunkásképzés színvona­lának emelése érdekében a Munkaügyi Minisztérium in­tézkedést hozott egyes iskolák profilírozására. Mivel olvan je­lentős feltétel, mint például a diákotthon. nem biztosított, sok fiatal inkább lemond va­lamely szakma tanulásáról, mintsem vállalja, hoev nél- dául cinőfelsőrész-készítést. ta­nulni Paksról Bonyhádra utaz­zon. A szelcszárdi diákotthon elkészülte után feltétlenül szükségessé válik a profilíro- zás felülvizsgálata. A szakmunkásképző isko­lákban a szocialista nevelés, ezen belül a munkára nevelés elvei jól érvényesülnek. A tanulókhoz számos kezdemé­nyezés fűződik. véleményük van, kritikai érzékük fejlett. Sok esetben azonban rossz hatással van rájuk a felnőt­tektől tapasztalható laza mun­kafegyelem- Ebben javítani el­sősorban az üzemvezetés hiva­tott, ott ahol ez valós gond. A szakmunkáskéozés egészét áttekinteni, minden eredményt és minden gondot felsorolni, ilyen terjedelemben lehetetlen. Ezért csak néhány 'dologra kívántunk rámutatni, olya­nokra egyrészt, ahol az ered­mények további tennivalók meghatározói lehetnek. és olyanokra. ahol a javítást szándékoló terveket készíteni elengedhetetlen. Múlhatatlanul szükséges: a feltételek javí­tásával, tudatos szervező és oronagandamunkávgl csök­kenteni az általános iskolát végzett, de tovább nem tanuló fiatalok aránvát. Céltudatos nálvairányítást kell végezni, különös tekintettel az úgy­nevezett hiányszakmákra és hatékonyabbá kell tenni a szakmunkástanulók gyakorla­ti képzését. A tennivaló sok. a feladatok adottak, a fáradságot viszont megéri, mivel a munkásosz­tály utánpótlásának képzésé­ről, neveléséről van szó. L. Gy. Az országgyűlés elmúlt évi utolsó ülésszakán törvényt foga­dott el a népgazdasági tervezés­ről, a közelmúltban pedig a Mi­nisztertanács életre hívta az Ál­lami Tervbizottságot, s határoza­tot hozott annak feladatairól. A tervezésről szóló törvény és az Állami Tervbizottság létrehozása nyilvánvalóan a központi állami irányítást erősíti. Az Állami Tervbizottság meg­alakítása, feladata és majdani tevékenysége alapvetően és a legszorosabban gazdaságirányítá­si rendszerünk tökéletesítéséhez kapcsolódik. Köztudott, hogy az immár hatodik éve érvényben lé­vő gazdaságirányítási rendszer­ben a központi tervezés és a piaci mechanizmus szerves egy­sége valósul meg. Kezdettől hangsúlyoztuk, hogy ebben a gazdaságirányítási rendszerben is a központi tervezést illeti az elsőbbség, továbbá azt is, hogy gazdaságirányítási rendszerünk tökéletesítése, hatékony működé­se érdekében tervezési módsze­reinket, általában a központi irányítást-tervezést fejlesztenünk kell. Az első években, mi tagadás, a zavartalan működtetés volt a fő gondunk, de még a közelmúlt esztendőkben is inkább azok a problémák, feladatok — a jelen­legi tervidőszakra érvényes sza­bályozók kidolgozása - álltak előtérben, amelyek a központi irányítás érvényesítéséhez kap­csolódnak. A gazdaságirányítási rendszer fő alkotó eleme — mondhatjuk pillére — a központi irányítás, a központi tervezés fej­lesztésének időszerűségét és szük­ségességét az MSZMP KB múlt év novemberi határozata rögzí­tette. E határozat végrehajtása­ként alkották meg a népgazda­sági tervezésről szóló törvényt, s alakult meg az Állami Terv­bizottság. A Tervbizottság - kormánybi­zottság, amelynek részletes ha­táskörét a Minisztertanács állapít, ja meg, munkájáról, határoza­tairól a Minisztertanácsnak szá­mol be. A Tervbizottságnak az lesz a feladata, hogy a népgaiití dasäg tervszerű és arányos fej­lődése érdekében egyrészt a nép- gazdasági tervezés hatékonysá­gát emelje, másrészt összehan- gólja a központi irányítást. Aki nem foglalkozik rendsze­resen gazdasági életünk szakmai kérdéseivel, joggal kérdezheti, vajon mindez nem feladata a központi tervező apparátusnak is í Kétségtelen, hogy a Terv­hivatal munkáját is ezek a célok vezérlik, még sincs hatásköri át­fedésről szó. Gazdasági fejlődé­sünk menetét, belső arányait, egyensúlyviszonyait ugyan ma is a terv határozza meg, a terv azonban nem tartalmaz mindenre kiterjedő részleteket, nincsenek tervutasítások sem, azokat kü­lönféle közgazdasági-pénzügyi szabályozók helyettesítik. Bár ez utóbbiak is a terv alkotó ele­mei, megalkotásuk, kidolgozásuk az úgynevezett funkcionális mi­nisztériumok, főhatóságok - ilye­nek pl. a Pénzügy-, a Munka­ügyi Minisztérium, az Országos Anyag- és Árhivatal — feladata és hatásköre. Az Állami Tervbizott­ságnak egyebek közt épp a minisz­tériumok és főhatóságok ilyen jel­legű tervezőmunkáját kell ösz- szehangolnia, s ennek során ja­vaslatokat tesz a kormánynak mind a népgazdasági tervre, mind a gazdasági szabályozásra. Hadd utaljunk ezzel kapcso­latban a népgazdasági tervezés­ről szóló törvényre, amelyből ki­tűnik, hogy a népgazdasági ter­vezés a Tervhivatal, a miniszté­riumok és az országos hatáskö­rű szervek együttes feladata s ezt a Minisztertanács irányításá­val végzik. A Minisztertanács — egyéb teendői is lévén - köz­vetlenül nem foglalkozhat a ter­vezőmunka koordinólásónaÜ idő­ről időre felvetődő problémáival, épp ezt a teendőt és feladatot ruházta át a Tervbizottságra, amely emellett ellenőrzi a nép- gazdasági terv végrehajtását, ál­talában a gazdasági döntések, határozatok megvalósulását és a szabályozók érvényesülését Garamvölgyi István Lépést tartva a piac igényeivel Ötvenmilliós termelésnövekedés Simontornyán A jó gazdálkodás egyik igen fontos tényezője a piackuta­tás. Különösen lényeges a ke­reslet figyelemmel kísérése azoknál a vállalatoknál, ahol a termék eladhatóságát nagy­mértékben befolyásolja a di­vat. Természetesen emellett ugyanilyen fontos, hogy a termelőüzemek is fel legye­nek készülve az igények ala­kulását követő tervezési, szer­vezési feladatok megoldására. A Simontornyai Bőr- és Szőrmefeldolgozó Vállalat pél­dája ezeket igazolja. A múlt év decemberében elkészült terv 134 millió fo­rint nagyságban határozta meg a vállalat termelési érté­két ez évre. A terv reális volt. Januárban mégis módosították, s az összeget 50 millióval megemelték. A kérdés kettős, miért és hogyan? S a válasz egészen rövid. A vállalat vezetői élénken figyeltek a piac igényeinek változására, s amikor biztos volt, hogy a kereskedelem je­lentős mennyiségű bőrkabátot, szőrmebundát igényel, szinte egyik napról a másikra át­szervezték a termelést. Ami pedig különösen jelen­tőssé teszi az 50 milliós növe­kedés megvalósítását, az. hogy a gyártás során nem komo­lyabb létszámnöveléssel érték el a termelés felfutását, ha­nem a dolgozók átképzésével, jobb üzem- és munkaszerve­zéssel. Az üzem- és munkaszerve­zéssel a Vállalatnál már fog­lalkoztak az 1971. decemberi párthatározat előtt Is. Meg­kezdték a technológiák felül­vizsgálását, a gépek ésszerű sorrendbe állítását, s ezzel le­rövidítették a gyakorta nagy hátrányokat jelentő, aránylag hosszú átfutási időt. Nagyban hozzájárult a szép terv megvalósításához a kilenc szocialista, illetve szocialista címért küzdő brigád. Termé­szetesen az ő jó munkájukat is segítette, segíti a vállalat vezetősége. Eredményeiket ha­vonta értékelik, s a figyelem éq elismerés új lelkesedést ad. tettekre ösztönzi ezeket a munkacsapatokat. A simontornyai vállalatnál egyébként az elmúlt évet em­legették úgy, mint a kiugrás évét. Tavaly a korábbiakhoz képest jelentősen nőtt a dolgo­zók fizetése, s a termelésben is elértek huszonötmillió fo­rintos felfutást. Az 1,973-as esztendő minden valószínűség szerint túlszár­nyalja a tavalyit. A korábbi, a vállalat három éve készült ötéves tervében előírt 7,6 mil­lió forintos nyereség helyett a félév végén elérték a 8 mii. liót, S a termelés emelésével egy időben jelentős bővítést is végeznek a gyárban. Készül az új, 1300 négyzetméter alap- területű üzemcsarnok. Ennek építésével is rekordot állíta­nak fel. Ugyanis a Dunaújvá­rosi Állami Építőipari Válla­lattal való jó együttműködés eredményeként a KISZ-tagok és a külső segítők nagy értékű társadalmi munkájával öt hó­nap alatt elkészül az új üzem­rész. Ezzel megoldják a régóta égető problémát. Biztosítják a vállalat valamennyi dolgozó­jának a kulturált munkakö­rülményeket. Ez már a követ­kező évek termelésének nö­veléséhez biztosítja a jobb alapfeltételeket. Ami pedig ezekben a na­pokban aktuálissá tette mind­ezek leírását: a hír, hogy a Simontornyai Bőr- és Szőrme­feldolgozó Vállalat féléves eredményét rögzítő statisztikák bizonyítják, a terv idei mó­dosításakor a vállalat vezetői jól kalkuláltak. A dolgozók lelkes munkája eredményeként időarányosan teljesítették az ötvenmillióval magasabb ter­vet is. — sz. 1, — j

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom