Tolna Megyei Népújság, 1973. július (23. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-13 / 162. szám

Kiképzési instrukciók Egyre több 'szó ~esUt £ ool- fiári védelmi kiképzésekről, az ezzel kapcsolatos problémák­ról. Ugyanis az 1973-as évben az eddigiekhez képest jóval nagyobb intenzitással indult meg a polgári védelmi kikép­zés. A kiképzés eredményessége számos összetevőtől függ. So­kan csupán az előadás szín­vonalára korlátozzák, és azt mondják, hogy magas színvo­nalú volt az előadás, mert envetemi szinten, tele matema­tikával, (képletekkel) idegen szavakkal és ismeretlen szak- kifeiezésekkel volt tele. Adott esetben valóban ez az időadás is elérné a célját, ha a hall­gatóság összetétele ezt a fel- készültségi szintet biztosítaná. Véleményem szerint egy fog­lalkozásra akkor lehet monda­ni. hogy elérte célját, ha azt » hallgatóság többsége megér­tette. Milyen összetevők határoz­zák meg egy adott kiképzési forma eredményességét. A polgári védelmi kiképzés céljánál feladatoknak meg- ; felelően egységes szintet | kell meghatározni, fflgget- { lenül az állomány képzett­ségi különbözőségétől. A hátrányosabb helyzetet szakképzettebb előadók, jobb előkészítés és haté­konyabb kiképzési segéd­eszközök alkalmazásával lehet behozni. Á tervezésnél mindig a reális helyzetből kell kiin­dulni. A tervnek minden eset­ben tartalmaznia kell az adott kiképzési forma céljának a megvalósítását. A terv legyen megalapozott, jól átgondolt és végrehajtható. lehetőleg ragaszkodjunk a későbbiek során is a terv be­tartásához és csak igen indo­kolt estben térjünk el tőle. Igen komoly szerepet tulaj­donítanak a politikai aaitációs tömegmunkának. Ezt főleg a szakszolgálatok, illetve önvé­delmi alegységek politikai iTie<*hf7ottainak kell irányítani. Feltétlen igényelni kell a párt-. KISZ- és a tömegszervezetek segítségét. A gyakorlati ta­pasztalat az. hogy ahol jó volt a politikai munka, ott jobb ki­képzési eredményeket is tud­tak fölmutatni, Ezt a m'mkát nem lehet idény jellegűnek te­kinteni. ez folyamatos kell. ho?v legyen. Különböző fóru­mokon méltatni kell a polgári védelem, mint honvédelem je­lentőségét. a kiképzések fon­tosságát, eredményességét. A propagandamunkáknál eredményesen alkalmazhatók a különböző plakátok, pv.-ki- állítások. honvédelmi napok. Az egészségügyi elsősegély­nyújtó- és szállítóegységek pa­rancsnoki állományának 1973. évi kiképzését eredményesen befejeztük. A jelen kiképzési év során másodízben került sor a PVOP. által kiadott „Ki­képzési Programiban megha­tározott követélmények alap­ján, és az Egészségügyi Mi­nisztériummal közösen kiadott 1973. évi „Kiképzési Intézke­désiben előírt, egészségügyi elsősegélynyújtó- és szállító- századok. -szakaszok parancs­noki állományának 4 napos munkaidőben történő össze­vont kiképzése. A parancsno­ki kiképzés a polgári véde­lem, az egészségügyi szakszol­gálat és a Vöröskereszt együtt­működésének eredményeként a tanácsi szervek jóváhagyá­sával és segítésével valósult zne£. ismeretterjesztő előadások, va­lamint filmtájékoztatók. Körültekintő, precíz, aprólé­kos munkát igényel az egész kiképzésnek a megszervezése. Egy rossz szervezés káros ha­tással lehet az egyébként jól megoldott többi feladatra is. Tudjuk, hogy nem egy könnyű feladat az adott üzem polgári védelmi kiképzésének a megszervezése. Ezt egy em­ber- nem is tudja megoldani. Feltétlen be kell vonni a kü­lönböző szervek képviselőit. Mégis mik azok a főbb szem­pontok, amelyeket figyelembe kelll venni: — a munkakezdést, illetve be­fejezést, — a dolgozók honnan járnak be dolgozni, a szállítóesz­közök indulását, — a többműszakos problémá­kat, — a szakszolgálatba, illetve az önvédelmi alegységekbe való beosztásukat, — lehetőleg azonos képzettsé­gű emberek kerüljenek egy csoportba. Mindezeket figvelembe véve kell megalakítani a kiképzési csoportokat, amely 30—50 fő­nél több ne legyen. Ezután következik a nyilvántartások fölfektetése, illetve az értesí­tés kiküldése. Itt minden eset­ben az erre rendszeresített nyomtatványt használjuk, me­lyet az illetővel tudomásulvé­tel végett alá kell íratni. A dolgozót legalább egv héttel az első foglalkozás előtt ki kell értesíteni. Munkahelyi ki­képzési csoportnál ki kell je­lölni egy oktatási felelőst, aki felelős az oktatási csoport te­vékenységéért, a szükséges technikai-anyagi biztosításért. Helyes, ha ezek a feladatok is legalább ilyen részletezéssel szerepelnek a tervekben. A legnagyobb gondot. az előadók kijelölése, illetve biz­tosítása okozza. Igaz, hogy kötelező az oktatás, azonban figyelembe kell venni, hosv esv-egv foglalkozásra való fel­készülés több órát is igénvbe vesz Egyórás előadásra a fel­készülési idő kb. 2—3 óra. még a jól képzett foglalkozásveze­tőnek is. Éppen ezért a foglal­kozásvezetők kijelölésénél a — munkahelyi elfoglaltságot, — az egyéb társadalmi funk­cióból eredő lekötöttséget, — szakmai hozzáértést, — illetve a családi helyzetéit figyelembe kell venni, és en­nek megfelelően kell megbíz­ni az előadás megtartásával. A kiképzés eredményességét a megjelenés 97 százaléka is igazolja, mivel a parancsnoki állomány döntő többsége részt vett a kiképzésben. Ez az ösz- szevorít formában lefolytatott kiképzés további segítséget adott a parancsnoki állomány­nak arra, hogy az egységeik vezetéséhez szükséges egész­ségügyi harcászati alapelve- ket, ismereteket elsajátít­sák, s hogy azt a beosz­tottak soron következő ki­képzésénél, az egészségügyi, szakhareészati (záró) gyakor­latok levezetésénél, mint pa­rancsnokok alkalmazni tud­ják. Az összevont kiképzés ki­váló lehetőséget biztosított a parancsnokok részére a ta­pasztalatcserére. egymás mun­kájának megismerésére is. EGEK MIHÁLY Arra kell törekedni, hogy egy ember lehetőleg egy témára készüljön fel és ezt a témát tartsa több csoportnál. A szá­mításba jöhető előadóknál az óraszámokat lehetőleg egy­formán kell elosztani. Az elő­adók részére célszerű módszer­tani foglalkozást tartani. A felkészüléshez szükséges se­gédleteket időben biztosítani, illetve a tárgyköröknek meg­felelően kigyűjtve az előadók­nak eljuttatni. Kisebb csopor­tok esetén az azonos témakö­rű foglalkozásokat célszerű összevontan tartani. Egy adott foglalkozás szak­szerű előkészítése nagymérték­ben hozzájárul a színvonal emeléséhez, a következőkre hívom fel a figyelmet: — az előző szempontok alán­ján biztosítani a lehetőség­hez képest az optimális fel­tételeket, — megfelelő helyiség biztosí­tása, kényelmes ülőhely, jegyzetelési lehetőség, — iskolatábla, színes kréták, szivacs, mutatópálcs, — oktató falitáblák felfüg­gesztésének lehetősége, — filmvetítéshez szükséges eszközök, A szervezet minden tagjá­rtak meg kell ismerkedni az általános feladatokkal, majd alegységenként a különleges feladatokkal. Mindenkinek is­merni kell a nukleáris, vegyi, biológiai fegyverek és harc­anyagok hatását, az ellenük való védekezést, a védőeszkö­zök használatát, a segélynyúj­tás általános szabályait. A szakfeladatok ismertetése e helyen nem lehetséges, de nem is szükséges, mindössze arra szorítkozhatunk, hogy az al­egységek felsorolásával repre­zentáljuk a feladatok irányát amennyiben az alegységek ne­ve arra utalást ad. Megfelelő létszámú intézete ben riasztó, elsötétítő, műsza­ki mentő, óvóhelyi, vegyvédel­mi, rendfenntartó, tűzvédelmi alegységeket, illetve önvédel­mi felelősi hálózatot, vagy ön­védelmi felelősi csoportot kel­lett létrehozni. Ezen egységek kiképzése is kezdetét veszi az 1973. évben. Igen fontosnak tartjuk az ilyen keretek között először ez évben szervezésre kerülő, a szakszdlgálati alakulatokba és önvédelmi egységekbe beosz­tást nem kapott munkavi­szonyban álló dolgozók szer­vezett oktatását. A kiképzést a munkahelyen, munkaidőn kívül kell megszervezni. Ezen új oktatási formával kapcso­latban feladatai vannak a szakszolgálati parancsnoksá­goknak, de igen nagy munka hárul az intézmények, válla­latok vezetőire a Párt-, KISZ- és szakszervezeti szervekre is. Az oktatásra történő beosztás­ról írásban kell értesíteni a dolgozókat. Az írásbeli értesí­tés formája „Határozat”, me­lyet az intézet, vállalat igaz­gatója ír alá mint polgári vé­delmi parancsnok. Gondos­kodni kell a megfelelő elő­adókról a járási, városi pol­gári védelmi szervek és a szakszolgálatok segítségével. Széles körű és hatékony pro­pagandatevékenység kifejtése szükséges ahhoz, hogy a dol­gozók megértsék a polgári vé­delmi kiképzés fontosságát és szükségességét. Erre a célra igénybe kell vennünk az üze­mi lapokat, igazgatni tájékoz­tatókat, faliújságot stb. \ — az előadó részére kancsó, pohár és víz, — az előadás megkezdése előtt a felelős foglalkozásvezető tisztázza a létszámot, — dohányzási lehetőség, — szünetben kávé, üdítő ital biztosítása. Apró, jelentéktelen dolgok­nak látszanak a fenti követel­mények, azonban a hallgatóság (igyebni képességét nagymér­tékben fokozzák. Az előadásnál jelentős sze­repe van az úgynevezett „első benyomásnak”. Ez kölcsönös mind a két fél részéről. Az előadó fellépése legyen hatá­rozott, ugyanakkor közvetlen­séget mutató is. Az előadás ne felolvasás legyen. Tartózkodnia kell a sok idegen kifejezésektől, hogy a jelenlévők többsége megértse az anyagot. Használ­ja a különböző oktató falitáb­lákat, a7. iskolatáblát, illetve a rendelkezésre álló filmanya­got. Bonyolult jelenségeket is egyszerű példákon keresztül igyekezzen megmagyarázni. Sok gyakorlati dolgot, az anyaggal kapcsolatos történe­teket mondjon el, illetve tegye A világ sajnálatos ketté- osztottsága, a korszerű fegyve­rek tömegméretű pusztító ké­pessége miatt a földkerekség szinte valamennyi országában Alaszkától Chiléig, Afrika és Ázsia országaiban. Európában és Ausztráliában mindenütt folyik a lakosság felkészítése a tömegméretű ‘ szerencsétlen­ség elhárítására, illetve a mentési, mentesítési, jár­ványügyi, elsősegélynyújtá­si feladatok megismerésé­re. Kezünkben vannak a tőkés világ kis és nagy or­szágainak hátországvédelmi rendszerei, kiképzési, gyakor- latozási, anyagmentési terve­zetei. Úgy gondoljuk eléggé jellemző példa, ha a közel 300 év óta semleges Svédország fölkészüléséből ragadunk ki olyan részleteket, amelyek ar­ról tanúskodnak, hogy Stock­holm 900 000 lakosából hábo­rú esetén 800 000 személyt ki­telepítenek. Már 1961-ben olyarf gyakorlatot hajtottak végre amelyen 200 000 (!) sze­mély kitelepítését valósították meg. Az idézett svéd példá­ból némileg következtethe­tünk, hogy milyen felkészítés folyhat az Amerikai Egyesült Államokban, Angliában, vagy a Német Szövetségi Köztársa­ságban. A támadó kedvét csakis az csökkentheti ha azt látja, hogy vele szemben erős hadsereg, erős védelem áll. Ennek az erős védelemnek a részévé kell tenni a mi polgári védel­mi rendszerünket is és ennek megfelelően kell felkészíteni az ország minden állampolgá­rát. finden állampolgárnak, aki felelősséget érez családjáért, munkatársaiért, embertársaiért, meg kell is­merkednie az ön- és kölcsö­nös segélynyújtás olyan mini­mumával, hogy szükség esetén saját, magának, vagy ember­társának életmentő segélyt tudjon adni. Az is szükséges, hogy a támadófegyverek ha­tását, az ellenük való véde­kezés legfontosabb normáit mindannyian megismerjük. Tudni kell mindenkinek, hogy az egyéni védőeszközöket ho­gyan kell használni. Ismerni kell az életvédelmi léíésümé­színessé az előadást: Foglalko­zások közben többször tartson rövid szüneteket és kérdezze meg, hogy értik-e. van-e vala­mi kérdésük. Minden témát foglaljon össze. és közölje, hogy ebből és ebből mit kell megjegyezni, A napi foglalko­zások befejezését feltétlen kövesse az értékelés. Az előadók a tematikának megfelelő tesztkérdéseket dol­gozzanak ki. Az ellenőrzés helyes rend­szere feltárja a kiképzéssel kapcsolatos problémákat. Amennyiben az itt feltárt problémákat, helyes módszere­ket kedvezően tudjuk alkal­mazni a következő foglalkozá­sokon, akkor az ellenőrzés nem volt hiábavaló. Az ellenőrzések minden estben segítő jellegűek le­gyenek. A megbízott ellenőrző személy legyen felkészülve az előadás anyagának az ismere­tére. Az. ellenőrzések alapján egv- egy kiképzés befejezésekor fel­tétlen elemezni kell, hogy a kiképzés mennyiben érte ?1 a célját, mik voltak a pozitív, illetve negatív oldalai. Maid ezeket hasznosítva kell a kö­vetkező foglalkozásokba be­dolgozni. nyékben betartandó rendsza­bályokat, a riasztás eszközeit, Természetsen ez évberf is folytatjuk a speciális egész­ségügyi egységek továbbkép­zését, Az orvosi segélyhelyek, közegészségügyi, járványügyi egységek állományának a szak­mai képzése úgyszólván a mindennapi munkájukkal biz­tosított. Álatlános fogalmak­kal azonban nekik is meg kell ismerkedniük. A felkészültsé­gi színvonal emelését szolgál­ja az új eszközök és gépek be­mutatása és használatuk gya­korlása. «Hamunk erejéhez mér­ten mindent megtesz annak érdekében, hogy egy adott háború esetére megfele­lően képzett, jól szervezett pol­gári védelmi erők álljanak készenlétben, amelyek képesek lesznek a veszteségeket a leg­kisebb mértékre csökkenteni és biztosítani az életmentést, az életben maradást és a za­vartalan termelést. Ahhoz, hogy e feladatok el­látására alkalmasak legyünk, élni kell az államunk adta le­hetőséggel és mindenkinek legjobb tudása szerint kell részt venni a felkészülés idő­szakában a kiképzési felada­tok elsajátításában. Az egészségügyi szakszolgá­lat olyan ismereteket ad be­osztottjainak, melyek birtoká­ban háborús körülmények kö­zött, vagy természeti kataszt­rófa esetén emberéleteket le­het megmenteni, fájdalmakat lehet enyhíteni, de köznapi életünkben is hasznosak le­hetnek. A közös cél érdekében min­denkitől elvárható a legma­gasabb fokú állampolgári fe­gyelem. Mindenki érezze kö­telességének a reá váró fel­adatok elvégzése érdekében ismereteit olyan mértékben gazdagítani, hogy szükség ese­tén tennivalóit maradéktala­nul elvégezhesse. Ez az amit minden egászságüpvi dolgozó­tól. az egészségügyi szakszol­gálatba beosztott minden á'- lampolgártól jogosan elvár hazánk a Magyar Népköztár­saság. DR. TÖTH RUDOLF eii. szolgálatparancsnok Az elsősegélynyújt©- és szállítószázadok, -szakaszok parancsnoki állományának 4 napos szakkiképzése SELYEM ISTVÁN 1973. évi egészségügyi kiképzési feladatok

Next

/
Oldalképek
Tartalom