Tolna Megyei Népújság, 1973. június (23. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-02 / 127. szám
Síóaéárdi változások Sióagárd egyike a számos megyebeli községnek, melynek példája ékesen bizonyítja, hogy egy település mérete és híre nem okvetlenül kell, hogy egyenes arányban legyen egymással. A község közepes, so» sem tartozott a nagyok közé, de lélékszámára se jellemző az az arányú csökkenés, amely megyénk falvai jó részénél már megszokott. Száz év leforgása alatt alig háromszázzal csökkent a lakosság, pedig a sok munkalehetőséget kínáló Szek- szárd a vízparton nagyobb gyalogtúrányira van csak innen. Gyalogolni persze felesleges. hiszen a buszösszeköttetés jó. amivel nagyon sokan élnek is. Egyelőre azonban ne elmen ;j un k a községből, hanem inkább azzal foglalkozzunk, hogy miért érdemes Ide jönni. itt maradni, főleg pedig azzal, hogy a helyben élók életében mivel mérhetők akár csak a legutóbbi idők változásai is. Idejönni sok mindenért. - Aki az elágazást elhagyva a balatoni út kanvarából visszanéz. gyönyörködhet a dombok kagylóhéjának tövében meghúzódó község szép panorá—íi májában. A pincék részben műemlék jellegű sora már sok fatoriportert vonzott A híres sióagárdi népviselet nem ke-5 yésbé, a Magyar Tudományos í Akadémia táncgyűjtőinek áp-| rflis 23-i itteni munkájáról pe^r dig a maga idején beszámoltunk lapunkban. Á katolikus templom sekrestyéjében lévő, { népi motívumokkal ékes seruhákról elsősorban a szak-« emberek tudnak, ugyanígy a híres hímzések mintáit őrző könyvről. Maga a népművé- ; szét is változik. Áz agárdiak i joggal büszkék ilyen kincseik- 9 re. bár többnyire úgy véleked- ' nek, hogy a Sárköz többi ré-1 széhez viszonyítva mintha nem J élveznének megfelelő és sajátosságaikat értékelő elismerést. Szem- és fültanúi voltunk annak a spontán, őszinte lelkesedésnek, mellyel fia^ talok és már cseppet sem fiatalok felelevenítették a hivatásos gyűjtők, kutatók előtt régi szokásaikat. Figyeltük a nosztalgiát, amellyel emlegették, hogy a színpompás viselet már az ünnepnapokból Is kikopott, csak rendezett alkalmakkor. de nem spontán kerül elő. Ezeket a változásokat a sióagárdiak természetesen észreveszik és joggal veszik észre. Sok mást azonban nem. nagyjából a ..nem látjuk a fától az erdőt” analógia alapján, Äz országban végbemenő bán lehetséges. Azonban se az újságíró, se a lap olvasóinak túlnyomó többsége nem statisztikai szakember. így a tényék mérlegelésénél meg kell elégednünk néhány csoporttal. Remélhető, hogy ezek is érzékeltetnek valamit a sió- agárdi változásokból. A demográfiai helyzettel. ■ népszaporodással, most nem foglalkozunk részletesebben, Rendkívül szembeszökő változások mutathatók ki viszont, csak az utolsó két népszámlálás között eltelt tíz esztendőben. az iskolai végzettség terén. A statisztika a hetedik életévét betöltött népességtől méri az iskolai végzettséget. Ä számok tehát azokat is ma- • 0 osztályt végzett I—V. osztály végzett VI—VII. osztályt végzett VHt. osztályt végzett összese** f*' gukban foglalják, akik még járják az iskolát és egyelőre nem tudni, hogy hány osztályt végeznek majd el. Az arányok azonban így is jellemzőek. 1960-ban Sióagárdon az iskolaköteles-korba, vagy azon túl került lakosok másfél százaléka rendelkezett főiskolai végzettséggel. Tíz évvel később kevés híján duplája (2.9 \á- zalék). Az érettségizettek ará- hva 1,7 százalékról 6.1 százalékra módosult. Valamivel nagyobb lett a középiskola négy osztályát elvégzettek aránya is. 2.5 százalék helyett 3,0. Az általános iskolai képzésnél még szembeszökőbb a változás. 7960 1970 1,9 százalék 27,6 százalék 51.4 százalék 13.4 százalék 1,4 százalék 17.8 százalék 44.8 százalék 24,0 százalék 80,9 százalék 88,0 százalék X számok önmagukért be^ -* szélnek. Ámbár még távolról sem kielégítően, de javult a magasabb iskolézottságúak aránya. Természetesen az állami. társadalmi erőfeszítések jóvoltából is. de legalább ugyanígy, mert a munkahe- íí Ivek. a foglalkoztatottság vizsgálatánál kitűnő társadalmi körülmények ezt óhatatlanul megkövetelték. Ilyen téren hatalmasat változott Sióagárd ak- " tív keresőinek összetétele, jk 1949-ben 84,9 százalékuk élt a-? mezőgazdaságból. 1960-ban 75,8. 1970-ben pedig 52,7. A gépesítésben előre haladó. a jó közepesek kategóriájába tartozó termel őszö vetkezet nagyüzemi feladatainak ellá tására kevesebb munkáskéz volt szükséges. Az iparban és , építőiparban foglalkoztatót- ; tak aránya viszont 12.1 száza- í, lékról 25,6-re módosult. Más szóval, megkezdődött egy fa- egyszobős lakást kétszobás lakás: három-, vagy több szobás lakás: íun lakó munkásréteg kialakulása. Ez nem is annyira az építőiparra jellemző, ahol a módosulás csak 5.5 százalékról 6,7-re történt, hanem elsősorban az egyéb iparra, ahol az 1960-as 6,6 százalékkal 1970-ben 18,9 százalék állt szemben. Logikus összefüggésben a szomszédos megyeszékhely fokozódó iparosodásával. t A jövedelmi viszonyok alakulására nem sikerült összehasonlítható adatokat találnunk. Jellemzőnek Ítéltük viszont a lakáskörülményeket, hiszen érthető törekvés az. ha valaki otthonát igyekszik emberibbé változtatni, mihelyt erre mód-t ja nyílik. A sióagárdi laka- \ soknak valamivel több mint a fele a felszabadulás előtt épült. > sőt kereken egvharmada a századforduló előtt. A felsza- badulást követő húsz évben további 30,4 százalék. 1960— 69. között 15.5 százalék. Megváltoztak a lakások méretek 1960 1970 25,4 százalék 61,7 százalék 12,9 százalék 15.7 százalék 54,5 százalék 29.8 százalék Í970-ben a sióagárdi lakások—előtt és-még jóval utána is ez 97.1 százalékában volt vil- utóbbi a faluban ismeretlen lány. több mint háromnegyed volt> részében gáz. A ORDAS IVÁN Ma kezdődik nagy társadalmi változásoknak részesei vagyunk valamennyien. A rész ritkán figyel az egészre, pedig a változások némi utángondolás árán tudatosíthatok, sőt mérhetők. Nemrégiben heteket szenteltünk arra. hogy a legjobb munkabíró korban lévő — a harmincöt-negyvenöt életév közötti — úgynevezett „klasszikus”, vagy ha úgy tetszik „tiszta” parasztcsaládot keressünk. Eredménytelenül. Nem bukkantunk olyanra, ahol a legközvetlenebb hozzátartozók között ne akadt volna legalább egv. akinek fő jövedelmi forrását nem a mező- gazdaság szolgáltatta. Mindez nem máról-holnapra alakult ki így. hanem immár több. mint egy negyed évszázad során. Logikusnak tűnik tehát, hogy érdemes lenne épp ennek a történelmi negyedszázadnak a tanúlságait. hiteles adatok alapján levonni. Ez sajnos nehéz. Az emberi emlékezet esendő, a csakugyan hiteles adatokat viszont szinte évtizedenként más és más szempontok szerint (szaknyelven „más bontásban”) dolgozták fel, így egybevetésük csak az alapanyag birtokában lévő Központi Statisztikai Hivatalaz ünnepi könyvhét Komyvklállítá* Ssekssárdon — Író-olvasó találkozók — Könyvutca Ma délelőtt fél 11-kor a megyei művelődési központ márványtermében Bor Ambrus, a Magvető Kiadó főszerkesztője nyitja meg az idei könyvhetet Tolna megyében. Ebben az időpontban nyílik meg a „Szép magyar könyv” kiállítás, amely 1972 250 legszebb könyvét mutatja be. A Magvető Kiadó — amely a könyvhét idejére Szekszárdra „költözik” — bemutatja 1972-es, 73-as termését. Hogy egy könyvkiadó patronálja a megye könyvheti rendezvényeit, idén először fordul elő, ahogy újdonság a könyvutca is, amely Szekszárdon a Mártírok terén működik mától. Ünnepélyes nyitátsa fél 12 órakor lesz. A könyvutcában több pavilonban folyik majd a könyvvásár: külön pavilon árulja a Magvető, a Móra, a Szépirodalmi Kiadó műveit és az ismeretterjesztő irodalmat. A sátrakban naponta már író dedikálja müveit. A Magvető Kiadó száz forint feletti vásárlásoknál ajándékkönyvvel kedveskedik vásárlóinak. A könyvhéten számos iró-olvasó találkozóra is sor kerül a megye klubjaiban, könyvtáraiban, könyvesboltjaiban. Vendégünk lesz többek között Moldova György, Fekete Sándor, Sánta Ferenc, Nagy László és Czine Mihály irodalomtörténész. Az ünnepi könyvhét záróestje a megyei művelődési központban lesz június 8-án hét órakor. Részt vesz rajta Sánta Ferenc, Nagy László és Czine Mihály, közreműködik Molnár Piroska és Galkó Balázs színművész és Dinnyés József, aki ezúttal megzenésített verseket ad elő. _ Tsastév végi Pénteken országszerte megkezdődtek a szóbeli érettségi vizsgák a középiskolák nappali tagozatain. Hazánk 540 középiskolájában több mint 29 ezer gimnazista és 25 600 szakközépiskolás diákot együttvéve mintegy 2 és fél ezer érettségi elnök, társelnök vezetésével vizsgáztatnak a pedagógusok. Az érettségi első részeként a szaktanárok értékelték a mint. egy 150—180 ezer írásbeli munkát és egyidejűleg rávezették a javasolt osztályzatot is. A szóbeliek megkezdése előtt a vizsgabizottsági értekezleteken állapítják meg az érettségi dolgozatok végleges érdemjegyét és döntenek arról: melyik jelöltet bocsátják szóbeli vizsgára. A gimnáziumokban érettségi szóbeli vizsgát azok tehetnek, akiknek legalább egy dolgozata megfelelt. A szak- középiskolákban azokat bocsátják szóbelire, akik a kötelező írásbeli tantárgyak legalább 50 százalékából sikeres dolgozatot készítettek. A nappali tagozatokon valamennyi középiskola-típusban június 24-ig befejezik az érett, ségi vizsgákat. A rendelkezés menetrend nem érinti a zeneművészed szakközépiskolák érettségi vizsgáira előírt határidőket. A jelöltek — akárcsak az előző években — az idén is> húzzák a szóbeli tételeket. A1 feleltetés egy-egy tantárgyból legfeljebb 15—20 percig tarthat. A felelet megkezdése előtti időt biztosítanak a vizsgázónak a tétel átgondolására. A dolgozók gimnáziumában! az érettségik írásbeli része május 28-án kezdődött, június 3-án fejeződik be. A vizsgák szóbeli részét június 12 és jór lius 5 között tartják. A tanév hátralévő részénetó menetrendje a következőképpen alakul: az általános és középiskolák nappali tagozatain — a 198 tanítási napot követően — június 8. az utolsó tanítási nap. A tanévzárő ünnepségeket az igazgatók által meghatározott napon, jó* nius 12. és 17. között tartják. Az érettségi vizsgákat köve.- tőén június 25-én országszerte megkezdődnek valamennyi tagozaton az egyetemi, főiskolai felvételi vizsgák, amelyek a rendelkezések szerint július 31-ig befejeződnek. (MTI) Éyad Yégi üdvözlet Pécsről A múlt hét péntekjén. 25-én érkezett el ismerősünk a Pécsi Nemzeti Színház az e hó végén záruló 1972—73-as évad utolsó prózai bemutatójához. A premier óta nem telt sok idő. mégis úgy ítélt a helyi és országos kritika, hogy az idei évad egyik legjelentősebb színházi vállalkozása volt a há- romfelvonásos O’Neill dráma, a Marco Polo millióinak bemutatása. Abban is egyetértő mind a helyi, mind az országos értékelés, hogy hazai színházéletünk egyik idei legjobb produkcióját adták a pécsiek és olyan időpontban, amikor állítólag mindenki fáradt már kicsit az egész éves munkától, így — szintén állítólag — hajlamos arra, hogy „dobja” a nagy záróleckét, a ..legyünk túl ezen isPl vágya jegyében. A darab rendezője Sík Ferenc Jászai-díjas, zeneszerzője Vujisics Tihamér, díszlettervezője Vata Emil Jászai-díjas. Azonban a szereposztás sem kevésbé előkelő. De a siker okszerű magyarázata nem csupán ez, hanem az újraalkotásnak az az izgalma, ami magával ragadta az interpretátoro- kat. A Nobel-díjas O’Neill ezt a darabját 1924-ben írta. Port azonban nem kellett lefújni a műről, hiszen a boldogságkeresés, a tettek emberének tisztelete valószínű még sok századon át les2 sajátunk. Az sem nagyon valószínű, hogy életünkből eltűnnék, múzeumi adalékká válnak azok a példák, amelyek arról szólnak, hogy a megszerzett vagyon mint silányítja, pusztítja el a legragyogóbb jellemet is. A drámát a Pécsi Nemzeti Színház Szekszárdon csak a jövő évadban mutatja be, de előlegül, ízelítőül beszélni azért nemcsak lehet, kell is róla. Kublaj kán tatár fejedelem a „Világ ura” a lélek végső nyugalmát keresi és a nála járt Polo testvéreket — Mar- cót, Nicolót és Maffeót — azzal bocsátja haza. hogy a pápától száz nyugati bölccsel jöjjenek újra hozzá. Azt reméli a „Világ ura”, hogy e bölcsek segítenek neki a lélek megismerésében. Az újonnan megválasztott pápa nem száz bölcset hanem Morcó Pólót, a tettek emberét, a nyugati világ emberideálját küldi Kub- lajhoz, hogy őt tanulmányozza, hiszen ő a hűség, megbízhatóság, nagylelkűség áldozat- készség, s mind e mellett az eszményi üzletember megtestesítője. Marco küldetéséből győztesen tér vissza Velencébe és megmarad ugyan a tettek emberének, de növekvő vagyona lassan elhomályosítja ifjúkorának rajongásra, szerelemre és követésre serkentő erényeit. Jellembeli értéket mellé mind vaskosabb, nyíltan vádló kérdőjelek kerülnek és a dráma végére egy olyart Marco Polo áll előttünk, akt$ már nem élvezi, nem élvezheti teljes szimpátiánkat, mivel a kapitalizmus farkastörvényeit hordozza, éli, érvényesíti. Érdeklődéssel várhatjuk aá O’Neill dráma szekszárdi bemutatóját. amire előreláthatóan az 1973—74-es évad első felében kerül majd sor. A szekszárdi. Tolna megyei színházbarátoknak azonban nemcsak ennyit „üzenhet” a Pécsi Nemzeti Színház. Mint megtudtuk Sík Ferenc Jászai- díjas rendező néhány napon belül indul a Szovjetunióbaj hogy ott közel két héten át tanulmányozza a szovjet színházi életet, különös tekintettel a szovjet művészeti élet új hullámára. A tanulmányút ré* gebbi kapcsolatokon, cserén alapul, a fiatal rendező első útjának jelentőségét egyrészt ez, másrészt az adja, hogy a Pécsi Nemzeti Színház Gorkij Ellenségek című drámájának bemutatásával indította több ; évesre tervezett szovjet drámaciklusát. A következő évadban mutatják be — Hámos György adaptációjában — Majakovszkij Poloska című, maró szatíráját, amit ugyancsak jó lenne majd látnunk Szekszárdon, hiszen a darab Budapesten kirobbanó sikert aratott. Egyébként, a színház továbbra is alkotó kapcsolatban áll Illyés Gyulával, Hernádi Gyulával, Csák Gyulával, Maróti Lajossal, s ez azt ígéri hogy számos ősbemutatót kapunk. Nem érdektelen hír az sem, hogy az Ellenségek előadását június 6-án veszi fel a Magyar Televízió, s a Marcó Póló milliói előadásából ad ízelítőt a rádió Színházi magazin című műsora. Júniu«; 30-án zárul a színházi évad, s készülhet el nagyon fontos közművelődési szolgálatának ez évi mérlege. Addig még egy esemény várható. Kilencedikén mutatja be Mezítláb című új produkcióját a Pécsi Balett. Az új műsor 6 etűdöt tartalmaz, koreográfusa pedig Tóth Sándor. Ez a bemutató most. az évad végén szűk szakmai közönségnek szól csupán. Amennyit előkészületeiből láthattunk és hallhattunk, az megint csak üdítően szép élményt ígér. Feltehetően számunkra is. — li —
