Tolna Megyei Népújság, 1973. június (23. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-14 / 137. szám
I BEMUTATJUK az országgyűlés terv- és költségvetési bizottságát Elnöke a nemzetközi hírű közgazdász professzor, titkára egy kitűnő gazdasági-tervezési szakember. De az országgyűlés terv- és költségvetési bizottságában olvasztártól kezdve a mérnökön, mezőgazdászon, orvoson, állami gazdasági vezetőn, nagyvállalati igazgatón keresztül a tsz-elnökig minden fontosabb népgazdasági terület, szakma képviselőjét megtaláljuk. Inokai János országgyűlési képviselővel, a terv- és költségvetési bizottság titkárával, a KGM tervezőirodáinak igazgatójával beszélgetünk hivatali szobájában, a kellemes csendű Krisztina körúti KGM Tl-széte- házban. — Bizottságunk súlyát, 9 természetesen felelősségét is elsősorban az határozza meg — mondja bevezetőben —, hogy a nép. az állam pénzével gazdálkodunk; a költség- vetéssel, illetve a zárszámadás. Ral kapcsolatos pénzügyminiszteri előterjesztések bírálata a fő feladatunk. A bizottságnak tagja — hivatalból — az országgyűlés többi állandó bizottságának elnöke is. Tehát, amellett, hogy a választott képviselők eleve gondosan differenciált szakterületekről - vesznek részt a munkában, a többi állandó bizottság elnöke képviseli testületünkben az ágazati tapasztalatokat is. j — Hogyan ítéli meg a terv-| és költségvetési bizottság kétéves tevékenységét, munkájának fejlődését? ^ | — Tárgyilagosan megállapít-5 hatjuk, hogy a korábbi évek-' hez képest az utóbbi két-há- rom esztendőben szakszerűségében is tartalmasabb lett a munkánk. Ennek illusztrálásaképpen említem meg, hogy a Pénzügyminisztérium ma már az éves költségvetés elkészítése előtt megtárgyalja^ a bizottsággal a készülő költség- vetés irányelveit, a költségvetési zárszámadás vitájához pedig a bizottsági tagok rendelkezésére bocsátja az egyes nép- gazdasági ágazatok tevékenysé- gének értékelését is. Talán nem érdektelen, ha — csupán felsorolásszerűen is — jelzem, hogy például a mostani, nyári ülésszak előtt a költségvetési zárszámadás napirendjéhez milyen írásos jelentések, tájékoztatók álltak rendelkezésünkre. Elsősorban a pénzügyminiszter jelentése az 1972. évi költségvetés végrehajtásáról, s ehhez kapcsolódva egy tartalmas tájékoztató a pénzügyi ellenőrzés tapasztalatairól. Megkaptuk az Országos Tervhivatal elnökének tájékoztatóját a népgazdaság 1972. évi fejlődéséről és a gazdasági munka 1973 első negyedévi főbb eredményeiről. Bizottságunk minden tagja kézhez kapta a tanácsok gazdálkodásáról, az ipar és a munkaügy, a mezőgazdaság, a szociális és egészségügyi terület helyzetéről és fejlődéséről szóló tájékoztató jelentéseket. De — a június 14-i ülésszakra készülve — átnézhettük az Építési és Városfejlesztési Minisztérium, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium, a Belkereskedelmi, a Külkereskedel. mi, a Külügyminisztérium, a Művelődésügyi Minisztérium, a Magyar Rádió és Televízió, a Tudományos Akadémia, az Országos Testnevelési és Sport- hivatal, az Igazságügyi Minisztérium, a Népköztársaság Ügyészsége, a Legfelsőbb Bíróság múlt évi munkáját ismertető, értékelő jelentéseket is. — ügy tudjuk, a bizottság nemcsak a költségvetéssel és a zárszámadással foglalkozik szakszerű alapossággal, hanem tevékenysége más fontos gazdaságpolitikai kérdések vizsga-. latára is kiterjed. Hallhatnánk-e erről valamit? — Valóban így van. Az év elején például bizottságunk megvitatta gazdasági fejlődésünk 1971—72. évi főbb tapasztalatait. s a további fejlődés néhány problémáját. Ugyanezen az ülésen alapos tájékoztatást kaptunk az ötödik ötéves terv előkészítő munkálatairól. Májusban megvizsgáltuk a lakossági szolgáltatások helyzetét, különös tekintettel a kormány ezekkel kapcsolatos korábbi határozataira, továbbá az aktuális árpolitikai problémákat. Mindkét témát annyira fontosnak tartottuk, hogy a velük kapcsolatos írásos tájékoztató anyagot eljuttattuk valamennyi képviselőnek. Munkatervünk szerint legközelebbi ülésünkön az olefinprogram kerül napirendre; szeptemberben pedig megvizsgáljuk a munkaerőhelyzet várható alakulását és az új gazdasági struktúra összefüggéseit. Ugyanezen az ülésünkön — ez is jól mutatja, hogy milyen előretartással dolgozunk — már megvitatjuk az 1974. évi állami költségvetés irányelveit ; — Milyen tapasztalatai vannak a bizottságnak a különböző állami szervekkel való együttműködésben ? — Javulóak. Nemcsak a mi bizottságunk, hanem más állandó bizottságok is tettek bizonyos kritikai észrevételeket egyik-másik tárca tájékoztató tevékenységéről. Az utóbbi időben viszont általános tapasztalat, hogy az egyes tárcák igyekeznek a tevékenységükkel kapcsolatos problematikus kérdéseket is őszintén feltárni, s azok megoldásához igénylik a képviselők segítségét. Ez valóban így helyes, hiszen mindnyájan közös ügyet szolgálunk. A bizottsági üléseken elhangzott észrevételeket minden szakminiszter időben megkapja és ezekre — a plé- numon elhangzott észrevételekhez hasonlóan — harminc napon belül válaszolni köteles. Munkánk megbecsülését tükrözi egyébként az is, hogy bizottságunk előtt a miniszterek, vagy közvetlen helyetteseik jelennek meg, s referálnak a tárca napirenden lévő kérdéseiről, feladatairól, — mondta befejezésül Inokai János, a terv- és költségvetési bizottság titkára. (U. L.) 15 ezer gázpalack A földgázprogram egyik fontos része a háztartások és kisebb üzemi konyhák propán-butángáz-igényének kielégítése is. Az ehhez szükséges gázpalackokat a Budapesti Kőolajipari Gépgyár készíti. Az idén 15 ezer gázpalackot készítenek. Egy régi brigád vezető Dun akömlődről iit — Knapp elvtárs; milyen kukoricát termesztenek? — Nagyobb részt hibrid- kukoricák — Milyent? — Van marton vásári, és van kérem szépen szegedi is. — Milyen tőállomány van? — Jelen pillanatban azt mondhatjuk, hogy húsz centi távolságra és hetven szélesre, negyvenezer szálnak kell lenni egy holdon. — A műtrágyázásra is maga ügyel? — Nem. Nyolc év óta nem foglalkozom ezzeL Kukorica, bab. paradicsom, paprika, ezek tartoznak hozzám. Cukorrépa abszolút nincs, három év óta. Vegyszerezve van itt minden, de azért kell kapálni, mert a vegyszer mindenre nem jó. Ott kapálunk, ahol a vegyszer nem sikerült. Mindent kapálunk. Szóját is meg kell, hiába vegyszerezik. — Miből, mennyinek kell teremni az idén, hány mázsáért felel? — Ez úgy néz ki, hogy nekünk paradicsomból kétszáztól kétszázkilencven mázsáig kell holdanként termelni. Babnál negyven mázsát kéne holdanként, kukoricából harmincötnegyven mázsát holdanként májusi, morzsoltban. Valamikor rendes körülmények között örültünk, ha volt huszonöt mázsa csöves állapotban. Tíz-tizenöt mázsa körül volt a búzaégetés. —>A búzához van valami közei? — Van közöm, mindenhez vany közöm. Beosztás szempontjából nincs. de amúgy mindenhez van. Hogyha a fiam oda van. akkor a búzát én irányítom. : — Elvetik a kukoricát, meg tudja állapítani, ha valami /bántja a növényt? í — Hogyne, drótféreg, satöb'bi. . — Áz is a feladata. hogy »ezt megmondja? — Mindenkinek a feladata. .Mindenkinek kötelessége, úgy / a futrinkát, mint a bármit. Arankafolt a lucernában, én jelentem, aztán az agronó- mushoz tartozik minden. Teszem fel a növényvédelmi naptár közli a kolorádót. és akkor avval foglalkozunk. — Maga a közösség érdekében fáradozik, ami sok méregevéssel, fáradsággal jár, érdemes ezt csinálni? — Hát kérem szépen érdemes csinálni. Mert ha nem lett volna érdemes. akkor nem csináltam volna. — Megköszönik az embernek? — Hogy úgymondjam, nem; Ilyen nincs. Én csak azt mondom, mindig mindenkinek meg kell szenvedni mindenért, akár gyalogos munkás, akár fo- gatos, akár traktoros. Mert semmit semmiért nem adnak. — Maga hogy érzi, fáradtabb, mint az olyan ember, aki fizikai munkát végez? — Sokszor szívesebben kapálna az ember. Ha fizikai munkát végez az ember, elfárad, megcsinálta, aztán kész, de nekem továbbra is kell gondolni, hogy jól megcsinálta-e. Meg az agronómus is, meg az elnök is mit mondana, ha rosszul csináltam. — Miből áll ilyen idő tájt magának egy munkanapja? — Reggel lemegyünk öt órára az irodához. A munkát elosztjuk és megbeszéljük a dolgokat. Visszajövök, megreggelizek, hat óra körül. Aztán kimegyünk a határba és ott ötig dolgozunk, és hat óra, mire hazaértünk, este. — Mit csinál egész nao? — Ha normára mennek és ötven-hatvan személv van. akkor mérni kell. elosztani, ki hova álljon. hol dolgozzon. Ketten-hárman-négyen, mikor mennyien dolgoznak egv csapatban, mindig mérni kell. Nem egyformán végzik a munkát, saját maguk összeállnak. aszerint, hogyan bírják. Mindenkinek ki kell külön osztani, mert előfordul, hogy,holnap már nem jön, mert ugye napszámosok is vannak. Ha befejeztek egyrészt, akkor lemérjük, és mennek tovább. Az egyik sor ilyen hosszú, a másik sor olyan hosszú. Ott vagyok egész nap, mert a munka se megy. ha az ember nincs ott. akkor dolgoznak is valamit. Őszintén: dolgoznak is valamit. — Amikor a gazdálkodásról esik szó. a szakvezetés körében, akkor azon maga részt vesz?- y!y — Az elnök, az agronómus, a négy brigádvezető. Mit is akarunk, hogy is akarj uk* — Ki szokott előállni javaslattal? — A főagronómus. Jobb a kapcsolata az egész gazdasággal. — Előfordul-e, hogy maga ellentmond a főagronómus- nak? — Mondom, hogy nem így kéne csinálni, aztán azt mondják, hogy másként van ez ma már. Sajnos meg kell mondani az igazat, ami ezelőtt húsz éve jó volt, az ma már nem jó. Szóval ez az igazság. — Miért nem ment el maga semmiféle iskolára? — Még a járás is, nemcsak az elnök mondta pedig, menjek. Maga ez a négy elemi jelen pillanatban kevés ahhoz, hogy tovább tanuljak. S a helyzet az, hogy oda voltam Bonyhádon pártiskolán is és fáradtabb voltam, mintha bármit csináltam volna. Nem bírtam. Idegileg nem bírtam. Hát tudja az volt a helyzet, hogy magam voltam, örültem, hogyha meg tudtam csinálni, amit nekem kellett, úgy a téeszben. mint idehaza. — Magával nem éreztetik az asszonyok, vagy más valaki, hogy négy elemije van? — Nem. Nem. Nem. Sőt mi több. tisztelnek az asszonyok. Őszintén mondom, tiszteletben tartanak. Hogy nincs haragosom? Van. Bár egyszer ősszel vesztünk, aztán kibékültünk. — Maga van középen, egyils oldalon az elnök, meg a főag- ronómus, másikon meg az asszonyok, kinek a pártján Van? , Jfc. — A helyzet az; hogy itt nem lehet pártfogolni senkit sem. Én kérem szépen középen vagyok mindig. Mindig arról van szó, hogy oda húzok, ahol az igazság van. Ezt meg kell csinálni feltétlenüL — Tehát nem középúton van, hanem az igazság oldalán. — Igen. :— Van-e magáiak valami előnye abból, hogy brigádvezető? — Hát kérem szépen, nekem semmi. Inkább hátrább, mint a többiek. Egy kis fát termeltem a télen, aztán utoljára került haza. — Maga mindig háttérben marad? — Majdnem mindig. Nem szoktam kérni. ha esetleg megkérek valakit, ha eljön, eljön, ha nem jön, nem jön. — Kapott-e valamilyen kitüntetést? — Kaptam. Szocialista, aztán mezőgazdasági kiválót, kiváló dolgozót kaptam, most azt is. Nem nagyon tartom számon, de megvannak. Mikor viselném őket. Őszintén mondom, a huszonegy év alatt nem volt huszonegy szabad vasárnapom. Hét közben a téeszben. vasárnap meg idehaza kell dolgozni. Ezzel születtem, dologgal. — Knapp elvtárs, maga boldog ember? — Kérem szépen, boldog vagyok. A családom nem úgy él. mint én éltem, a munkájuk után megélnek. — Magának csak a munka volt, szórakozás... — Kérem, csak a munka, nekem csak a munka volt. (Folytatjuk) P. V. Sz. Népújság 5 1973. június 14,
