Tolna Megyei Népújság, 1973. június (23. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-12 / 135. szám
i i; * i .1-----Knapp György elv társ* L — Az vagyok. P — Brigádvezető? — Brigádvezető a dunaköm- íődi Szabadság Termelőszövetkezetben, és tavaly márci» usban kiborultam; És... Fene tudja, nem tudja az ember mibe. Hol kaphatta el az ember; megyen, megyen, aztán egyszer csak lerobban. — Hány éves? — Hatvanéves vagyok! — Most egészséges? — Hát nincs olyan különös betegségem. — Akkor hagyta el a cigarettát. — Elhagytam teljes egészében. Úgyhogy lassan másfél éve nem dohányzóim — Mióta brigádvezető? — Hát kérem szépen — én 1952. augusztus 10-e óta. — Jól emlékszik a dátumra? — JÓL :— Huszonegy éve lesz most. — Huszonegy éve. — Hányszor unta meg? — Hát kérem, ezt mindig újra kell kezdeni. A helyzet az. hogy az emberben ambíció van hozzá, akkor föltétien. Az emberekkel bánni szeretni kell, a földet szeretni kelL azok az emberek, akik nem szeretik a földet, legjobb, ha nem foglalkoznak vele. Hát az ötvenes évek igen nehéz esztendők voltak, legjobb, ha nem foglalkoznak vele. Úgyhogy bizony sok nappalba, éjjelbe került, voltunk, vagy száznyolcvanán. maradtunk hatvannégyen és csak megoldottuk a kérdést, hogy ezen keresztül úgy gondolom sok éjszakát át kellett szaladná meg nappalt is. Sokszor nem ettem egész nap. mert menni kellett. — Sokan a brigádvezetőt hibáztatták a nehéz évek miatt, ő volt a tagokhoz legközelebb. — Kérem szépen, a helyzet az, hogy mind a hárman. az elnök, a főkönyvelő, meg én. mi, majdnem egy-két év különbséggel lettünk vezetők, ő elnök, ő főkönyvelő, én brigádvezető. Mi hárman kitartottunk még jelen pillanatig. — Kitartottak és úgy látszik, hogy a tagok is kitartanak maguk mellett. V — Hát, föltétien kellünk. mert hogy úgy mondjam rosz- szat nem akartunk. Senkinek sem. Ha jót nem csináltunk. Egy régi brigádvezető Duu akömlődről rosszat nem akartunk, tudomásunk szerint mi idősek. Hát most már a fiam is brigádvezető. Hogy nagyon beteg voltam kérem szépen, nemhogy beteg voltam, el volt törve a lábam. Ez történt hét éve. és akkor kérem szépen a fiam lett helyettem. Fiam lett helyettem brigádvezető, mostan ő tartja a fő irányokat. Fiatalember. én a kertészetben, növényápolásoknál. ott irányítok most már jobban. Az asszonyoknál és a napszámosoknáL — A napszámosoknál? — Azok is vannak, vannak nekünk is. A tagoknak a hozzátartozói. Napszámot kapnak, szóval teljesítménybe. most már néni szabad kérem egységbe dolgozni, azoknak a tagok hozzátartozóinak, az újabb rendeletek szerint, csak kimondottan napszámba. — Miért nem veszik fel őket tagnak? — Hát kérem szépen jelen pillanatban egész évben nem tudjuk azokat foglalkoztatni, szóval csak időszakilag. Márciustól decemberig kimondottan. Az a bizonyos két-három hónap kiesik mindig. — Huszonegy éve csinálja a brigádvezetőséget. hogyan esett magára akkor a választás? — Kérem szépen, hogy énrám esett, mondjuk én egész évben csapatvezető voltam. — Mióta téesztag? . —- Negyvenkilenc óta. 1 — Három évig dolgozott, utána brigádvezető lett. — Igen. — Hogyan emlékszik erre vissza? —- Őszintén visszagondolok! az az időszak igen nehéz időszak volt. Aszályos esztendő volt. az elnökünk akkor jelentkezett tiszti iskolára, énnekem az időben azt mondta az elnök elvtárs, hogy éngem lát a négy csapatvezető között, hogy elvállaljam a brigádvezetőséget. Hát húzódtam. Mert mond. juk őszintén, az iskolám igen kevés volt ahhoz, hogy elvállaljam. De az akarat az megvolt. — Mennyi iskolája volt? •— Négy elemi. — Most is annyi van? — Most is annyi. — Ezt kevésnek érezte maga akkor? — Hát kérem szépen kevésnek éreztem, de sajnos nem fiatal voltam már akkor sem, családjaim voltak. Ebben az időszakban, ha úgy megnézzük, azok az iskolák, meg a jelenlegi iskolák ég és föld különbség. Most az elemi iskolák majdnem a polgárival vetekszenek. Sajnos ezt így kell fölvetni. Őszintén mondom, nem is tud az ember segíteni a gyereknek. — Mégis el merte vállalni? ' — El mertem vállalni. Az akarat, a tudás gyakorlatilag megvolt és különben az elnök elvtárssal el tudtuk vinni, mi ezt itt. " — A tagok szeretik magát? — Volt egy időszak, megszakítás egy pici volt. 1953-ban haza jött egy ember, az oda volt brigádvezetői tanfolyamon, Kurilla László, és mikor hazajött úgy nézett ki, hogy az elnök elvtárs mondta. az volt tanfolyamon, akkor az lesz a brigádvezető. Az ötven- hármas esztendő kiesett mondjuk a forgalomból, fizikai munkába kerültem vissza. Ötvenhárom zárszámadáskor akkor a tagok azt mondták egyhangúlag, hogy te, vagyishogy én menjek vissza, mert nekik csak én kellettem; —: Aki iskolán volt. nem felelt meg a tagoknak? — így van. Körülbelül 1700 •—1800 hold föld volt a terület, ahogy visszaemléksaem. Az emberekkel abban az időben 180 körül tartottunk. Hát akkor még gépesítés nem volt. A gépállomáson volt egy-két Hoffer-traktor. lóval szántot- tunk-vetettünk, satöbbi, kézzel arattunk. Csak egy brigád volt. Gyalogmunkástól kezdve kocsisok, fogatosok, minden hozzám tartozott. Biritói képek ÉRDI JUDIT RAJZA — Kiknek adta az első utasítást? — Hát kérem szépen, ki tudja? Olyan nehéz kérdés erre visszaemlékezni a tagokkal kapcsolatban. Alapító tagok voltak, idősebb emberek, eleinte még össze nem szerveztük, egyik nap megjelent két gyalogos, másik nap meg egy kocsis. nem is volt könnyű, mert házról házra el kellett menni összehívni őket. — Magának abból állt a munkája, hogy reggel „össze- - gyűjtötte” az embereket? — Ez kérem szépen mindig, reggeltől esig csak gyerünk, gyerünk, ez volt. Embereket kellett hívni. Már akkor is függetlenítve voltam. Harminchárom munkaegységet kaptam. Ez volt az összes. — Megjelent két gyalog- munkás. meg a fogatos. " — Igen. Akkor mentem a többiekhez, elvtársak, gyertek hát, mert mi lesz? — Mit mondtak'az elvtársak? — Nincs kenyér.- nincs ez. nincs az. Hát megtörtént az, kimentünk kaszálni, és nem volt egész nap mit enni. őszszel kaptunk búzát, aztán nem volt annyi vetőmagunk, amennyi kellett, munkaegységenként egy kilót visszaadtunk. — Nem haragudtak magára? — Hát kérem szépen nagyon sajnáltak szegény társaim is. De aztán meggyőztük őket. Ötvenháromban jó termés volt. aztán visszakapták, csakhogy akkor abban az időben nagyon nehéz volt. Alig vagyunk már itten húszán azokból, meghaltak, kiöreged tek. — Előfordult, hogy valakivel összeveszett, szóváltás..» — Persze. Aztán kibékültünk. Őszintén mondom, én az emberekkel nem voltam rosszban akkor sem. jelen pillanatban sem. én magyaráztam nekik; nézzétek, nekünk ez a kötelességünk, mi mezőgazda- sági dolgozók vagyunk, termelnünk keU, ugyanúgy termelni kell. minit a gyáraknak. Énnekem sem volt, meg a családomnak sem volt élelme. Én is úgy kaptam és nekem is vissza kellett adni. Volt mikor fél kiló kenyeret kapott az egész család, megtörtént az is. hogy bementünk a mezőgazda- sági osztályra Lakos elvtárshoz. hogy adjál ennivalót, mert nincs, lisztet, meg szalonnát. mert hát kellett. Há- , rom mázsa lisztet, szalonnát/ össze volt vágva a hentesnél a szalonna és úgy vittük eL Szétosztottuk testvériesen. Mindent. Szóval nehéz kérdések voltak, higgyék el. — Nem fáradt bele? — Belefáradtam. De «I kell kezdeni mindig. Egy ilyen embernek, aki ezt a rendszert magáénak tartja, nem szabad elfáradni. Soha. — Mióta párttag? — 1944 óta. — Maguk Endrődről jöttek? — EndrődrőL — Gazdálkodó ember volt? — Nem, kérem én kubikos voltam. — Itt kapott földet? — Itt kaptam földet. — Hogyan boldogult a négy elemivel, elszámolást kellett végeznie. 1800 hold föld. számon kellett tartani. mindent nyilvántartani, a tagok munkaegységét. ezzel hogy boldogult? — Volt egy állattenyésztési brigádvezető, — mikor volt, mikor nem, de nagyrészben mindig volt — és nekem keltett elszámolni a munkaegység geket teljes egészében. Voltak munkacsapat-vezetők, én ellenőriztem. hogy jól számoltak-e el. Én is csapatvezető voltam, én is csináltam. Szóval. ez olyan kérdés kérem! hogy el sem lehet mondaná ha őszintén mindent el akarnák mondani, annak pár nap kéne. Úgyhogy ötvenkettőben kezdtük, ez a lényeg és het- venhárom van és még élünk! Ez a lényeg. Ez a legfontosabb, és a lényeg az, hogy mindig csak csináljuk. De én nagyon nehéz kérdésnek veszem, hogy a mezőgazdaság, még nem fejlődött oda, mint kellett volna! annyiból, hogy kisebb színvonalon vagyunk még mindig! mert még mindig azt nézik benne, mint a múlt kapitalista rendszerben, hogy a paraszt, az paraszt. Vannak még egykét ilyenek, vannak még. Sokféle emberek vannak a világon, ez nagyon fontos kérdés. Sok nézetű emberek. Nagy baj ez. %_ __ __ _ — Most hány brigádvezető van a tsz-ben? — Most kérem szépen van két növénytermesztési és két állattenyésztési. Négy brigádvezető. Ha megnézzük, kevesebb személy van. mint akkor volt. Kevesebb. Akkor évenként 180 körül volt a tag, most a nyugdíjasokkal együtt 140. — Győzik a munkát? I — Mondjuk az adminisztráció most sokkal több, mint valaha. Sajnos a papírmunka 6okkal több lett mint volt. Nagyobb a követelmény, most érzi az ember. Amit most végzünk. ahhoz a négy osztály kevés. —■ Hogyan érti ezt? — A helyzet az. hogy most már átállunk a hektárokra. És a hektárt már nehezebben tudja az ember számolni, mint a holdat. Lényegében az ember észre veszi az lilyen kérdéseket. Más, más például, ha kikapcsolódik az ember, ezelőtt nyolc évvel még én voltam,'aki közvetlenül az összes izét magyaráztam, az agronó- mustól közvetlen vettem. Jelen pillanatban a kertészet és a növényápolás tartozik hozzám. Akkor traktorostól kezdve minden. Az az izé. hogy az emberek akkor bármilyen munkában voltak, én számoltam. Egy egész izé. egy ilyen rendelet minden évben mást hoz, másként magyarázza, az embernek kevés az iskolája, ugye, nehezebben tudja fölfogni a kérdéseket hatvanéves- fejjeL — Á mai szakmai előíráso*’ kát nehezebben érti? — Nehezebb'megérteni! S vegyszereket, meg ilyen izével, ezzel, azzal, szóval sokkal nehezebb az ember észjárása, nem olyan mint egy fiatalnak. (Folytatjuk.) P. V. Sz. M O Zl bonyháD: A svéd asszony. {Szovjet—svéd film.) DOMBÓVÁR: Ljubov Jarovaia. {Szovjet film.) PAKS: Emberrablás magyar mődra.^JMagyar film.) SZEKSZARD: PANORAMA: Látszólag ok nélkül. (Francia film ) U6.) .művész: A megalkuvó. (Olasz —francia film. <16.) ■ TAMÁSI:. Jöjjön el egy kávéra hozzánk. (Felemelt helyórral.) (Olasz film.) (18.) TOLNA: Pisztolypárbaj. (Angol film.) Népújság ^ 1973. június 12, %
