Tolna Megyei Népújság, 1973. május (23. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-06 / 104. szám

Marx Károly születésének 155. évfordulójára Irta: Tolnai Ferenc a megyei pártbizottság titkára Tanácsi vállalataink életéből 155 évvel ezelőtt, 1818. má­jus 5-én született a Rajna melletti Trierben Marx Ká­roly, a tudományos kommu­nizmus, a társadalomtudomá­nyok megalkotója, a nemzet­közi proletáriátus forradalmi harcának nagy tanítója és el­ső vezetője. Több mint másfél évszázada, hogy megszületett, kilencven éve, hogy meghalt és mégis úgy érezzük, mintha ma is naponta találkoznánk vele, mintha köztünk élne. Marx Károlyról nem mint egv letűnt korszak történel­mének kiemelkedő személyi­ségéről emlékezünk, hiszen ta­nításaiban itt él, naponta küzd velünk, a szocialista építésben, a mai kor társadalmi harcai­ban. Korszerűnek lenni ma a szó tudományos, emberi, poli­tikai és erkölcsi értelmében ezért egyet jelent azzal, hogy Marx követőjének, marxistá­nak—leninistának valljuk ma­gunkat. Marx Károly korszerűségét, maiságát elsősorban az a kö­rülmény határozta meg, hogy együtt nőtt naggyá a nyugat­európai országok forradalmi munkásmozgalmával, ö maga nem volt proletár származású ugyan, de a társadalmi kérdé­sek iránti érdeklődése, mély­séges humanizmusa, az em­bertelenség, az elnyomás, a ki­zsákmányolás minden formá­jának szenvedélyes gyűlölete elvezette a történelem fejlő­déstörvényeinek felfedezéséhez a történelem tudományos fel­tárásához. A kapitalizmus rendszerének elítélése, a szocializmus, a kommunizmus társadalmának akarása pedig elvezette Mar­xot korunk társadalmi fejlő­désének irányát meghatározó új. legyőzhetetlen erőhöz, a forradalmi munkásosztályhoz. Marx egész életére és elméleti munkásságára döntő és meg­határozó volt ez a tény. Küz­delmes életének tartalmát, el­méletének társadalmi arcula­tát a munkásosztály öntuda­tának kialakításában és önálló társadalmi-politikai erőként való harcba indításában jelöl­hetjük meg. Marx egész munkásságának emberi nagyságának, jellemé­nek ragyogó bizonyítéka, hogy minden tettével tudományos munkásságának gyakorlati megvalósításán fáradozott, egész életét a forradalmi mun­kásmozgalom, a kommunizmus ügyének áldozta. Marx mindenekelőtt forra­dalmár volt. Igazi élethivatá­sának azt tekintette, hogy te­vékenyen közreműködjék a tő­kés társadalom megdöntésé­ben, annak a munkásosztály­nak a felszabadításában, ame­lyet először ő ébresztett hely­zete és történelmi hivatása tu­datára, tudatosítva objektív érdekeit és felszabadulásának feltételeit. Marx életművének, ezen be­lül főleg közgazdasági munkás­ságának középpontjában a tő­kés társadalom elemzése, fő törvényszerűségeinek reális feltárása állt. De nem kira­gadva az emberi társadalom fejlődésének összfolyamatából, hanem annak szerves ré­szeként, a társadalmi, gazda­sági alakulatok fejlődésének egyik lépcsőfokaként vizsgálta a kapitalizmust. Kimutatta, hogy az emberi társadalom fejlődésének meg­határozó tényezői az emberek között a termelés során ki­alakuló gazdasági kapcsolatok, a termelési viszonyok amelyek a termelőerők mindenkori fej­lettségi fokával vannak szoros összefüggésben. Ennek során mesterien al­kalmazta a hegeli dialektikát, megtisztítva azt idealista bur­kától, egyesítve a társadalom fejlődésének materialista szem­léletével. Rendkívüli követke­zetességgel. saját belső össze­függéseiben tárta fel az em­beri társadalom fejlődésének törvényszerűségeit, benne a tőkés termelési mód legfőbb feilődéstörvényeit, ellentmon­dásait Felülemelkedve saját osztá­lyának korlátain, Marx a tár­sadalom vizsgálatának követ­kezetesen tudományos rend­szerét dolgozta ki és igyeke­zett az objektív valóságnak megfelelő helyes választ adni kora legfontosabb társadalmi- gazdasági kérdéseire. Gyökeresen szakított a pol­gári szemlélettel, és kutatásait a munkásosztály álláspontjá­ról, annak érdekében végezte, amely érdek — fő tartalmán, a kizsákmányolás megszünte­tésén, a „munka felszabadítá­sán” keresztül — objektíve egybeesik az emberi társada­lom általános haladásának ér­dekeivel. Olyan osztály álláspontjáról és érdekében végezte kutatá­sait. amelyet, nem köt semmi­féle érdek a tőkés termelési módhoz, annak konzerválásá­hoz, és amely osztálynak eb­ből fakadóan objektív érdeke a valóság feltárása a társa­dalmi fejlődés fő tendenciái­nak valóban tudományos vizs­gálata. A kapitalizmust — ellentét­ben a polgári kutatókkal — soha nem tekintette örök ka­tegóriának. hanem átmeneti jellegűnek, történelmi fejlő­dési szakasznak, feltárva an­nak antagonísztikus ellentmon­dásait és pusztulásának objek­tív szükségszerűségét. E folyamat során — álla­pítja meg Marx —• ahogyan a feudális társadalmi rendszert felváltotta a kapitalizmus, ugyanezen törvényszerűség alapján a kapitalizmust szük­ségszerűen és elkerülhetetle­nül felváltja a szocializmus. Marx a munkásosztályban megtalálta azt az erőt is, amely hivatott és képes az ön­magát túlélt tőkés társadalmi rendszert megdönteni és meg­teremteni az új, kizsákmányo­lástól mentes társadalmi rend­szert. Ehhez adott a munkásosz­tálynak „vezérfonalat”, haté­kony elméleti fegyvert egész munkásságával, élete fő mű­vével, „A tőké”-vel. Voltak, akik csak a szenve­dő osztályt látták meg a pro- letáriátusban. Marx a forra­dalmi osztályt, az önmagával együtt az egész társadalom gyökeres megújítására, az el­nyomás és kizsákmányolás minden formájának végleges megszüntetésére alkalmas és hivatott osztályt ismerte fel az erősödő szervezkedő prole- táriátusban. Az új világról álmodozó, a nevelés és példamutatás min­denhatóságában bizakodó utó­pista szocialisták nézeteivel szemben Marx a forradalmi erőszak jogosultságának, elke­rülhetetlenségének tételét sze­gezte szembe. A történelem számos tényével, bizonyítva, hogy „minden új társadalom­nak a forradalmi erőszak volt a bábája”. Ugyanakkor Marx nem csu­pán a forradalmi munkásmoz­galom irányvonalát jobbról ve­szélyeztető, opportunista és re­formista törekvésekkel szem­ben védte meg a maga helyes irányvonalát. Hasonló határo­zottsággal és kérlelhetetlenség- gel szállt szembe az álforra­dalmi, ultraradikális „balolda­li” kísérletekkel is. Marx maisága és korszerűsé­ge ezekben az állásfoglalásai­ban nyilvánvaló, hiszen a nemzetközi kommunista moz­galomban ma js egyaránt küz- denünk kell a revizionista- opportunista tendenciák és a szektás, ólbaloldali nézetek és törekvések ellen is. A közös gyökérből táolálkozó elhajlá­sok elleni mai harcunkban ösz­tönzést, példát és hatékony fegyvert jelent számunkra Marx állásfoglalása, elemzései, érvei, módszerei. A Kommunista Kiáltvány betel "zésként megfogalmazott jelszó: Világ proletárjai eeve- süljetek! — ma is énn oly idő­szerű. mint világhódító útjára indulásának pillanatában volt. A marxi elméleti tételnek az a megfogalmazása, hogv ■ a különböző országok orol etáriá- tusainak egyesülniük kell a közös harcban, a közös célért, a közös ellenség ellen, ma is a Ion ve tő tétel a marxista pár­tokban. Marx folytatói tovább fej­lesztették a kornak megfele­lően a marxi tételeket. Lenin is rámutatott, hogv a marxista elmélet »-társadalmi, -fejlődés minden ielentős új szakaszá­nak bekövetkezésével, a tudo­mányok .minden újabb számot- r tevő felfedezésével új alakot * ölt. új formát vesz fel — az " elméleti és osztályalaook kö­vetkezetesebb megőrzése és ' érvényesítése érdekében. A szocializmus világrend­szerré válása, a nemzeti fel-" szabadító mozgalmak világmé­retű kibontakozása és sikerei, a tudományos-technikai forra­dalom jelentkezése a marxiz­mus—lenini7mus elméletének formaváltozását hozták ma­gukkal. A kapitalizmusból a szpeia- lizmusba és kommunizmusba való átmenet korában élünk. « Olvan időszakban emlékezünk Marx Károly születésének 155. j évfordulójára. amikor a marxizmus már rég megszűnt * „kísértet” lenni. Nem is tudományos hipoté­zis immár, hiszen a nemzetkö­zi munkásmozgalom nagy fej­lődése, különösen Dedig a szo­cialista világrendszer létrejöt­te és virágzása a mai történel­mi-társadalmi valóság megha­tározó részévé, megvalósult, igazolt, anvagi erővé vált rea­litássá tették Marx tanait. A szocializmus teljes felépí­tésén munkálkodva, a mi pár­tunk és a mi néoünk is azok közé tartozik, akik a Szovjet­unióval és a többi szocialista országgal egvütt nagvra értéke­lik Marx Károlyt, akinek éle­te. munkássága hozzájárult ah­hoz a forradalmi változáshoz, amelv a munkósosztály életé­ben és a társadalomban bekö­vetkezett. Népújság 3 1973. május 6. Új üzem Dombóváron A dombóvári Fémtömegcikk Gyártó Vállalat a, régi épüle­tekből új üzembe költözik. A Dalm'andi Állami Gazdaság épitőrészlege Dombóvár elő- közművesített ipartelepi részén új üzemet épít számára. A 15 millió forintos beruházási prog­ram első szakasza lassan be­fejeződik. Az új épületek már állnak. Jelenleg szerelik a köz­ponti fűtést, a belső villamos hálózatot. A félév végére be­fejezik a munkát. Utána el­kezdik a második, két és fél évig tprtp bővítést,. 140 ezer köbméter folyami kavics A Tolna megyei Építőanyag­ipari Vállalat 1971 második fél­évében vette át a Sárköz Völgységi Vízmű' Társulattól a folyami kavics-kiterrhelő be­rendezéseket. Azóta évről évre növelték a felszínre hozott fon­tos építőanyag mennyiségét. 1971-ben. fél év. alatt 28 ezer köbmétert- adtak át az építő­iparnak, tavaly 66 ezret, az idén pedig több mint ennek ké.t§zeresét, 140 ezer köbmétert. Ebből a . Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat részére 50 ezer köbmétert szállítanak. ■ A három vpritatóhajóból, öt uszályból és egy kirakóhajóból álló: flotta most tavasszal a paksi Duna-sjzgkaszon kezdett dolgozni. Onnan levonultak MPilácsra, hogy, ott a Tolna megyei ÁÉV részére termelje­nek ki kavicsot. Jelenleg Dom­bomnál dolgoznak. Itt 40 ezer köbméter építőanyagot raknak két hónap alatt a partra. Elkészültek « fiyonida épületei ‘A Szekszárdi Nyomda átépí­tésit évekkel ezelőtt kezdték. A három ütemre bontott mun­ka utolsó fázisát végzik ezek­ben a napokban. Korábban be­fejezték az utcái rész átépíté­sét, ahol a szociális létesítmé­nyek, a készárurak:tár, az elő­készítő- rész és, a kultúrterem, a* műszáki irodák vannak. A második ütemben a három szintes kötészet, égy gépterem, az öffszet nyomdatérem, és az offszet nyomtatás előkészítő helyiségei- készültek' el. A har­madik ütemben a szedőgépek­nek teremtenek új otthont. A közelmúltban befejezték ennek 3. Élelmiszereket, vegyiárukat, kozmetikai készítményeket, ha a vásárló minőségi kifogással él, azonnal ki kell cserélni. Minőségvizsgáló intézet vé­leményét a bolt, vagy kereske­delmi vállalat, kizárólag saját tájékoztatásáért kérheti. Ha a panasz szerint az áru egész­ségre káros, ■ akkor az utólagos minőségvizsgálat kötelező. Ilyenkor gyorsított eljárással, napok alatt dönteni kell. hogy a kifogásolt termék fprgalom- ba hözható-e a .továbbiakban. A vásárlónak -lehetőség sze­rint abba a boltba kell vissZa- yinnie a hibás árut, ahol vet­te. Az állami és szövetkezeti bolt azonban nem kérheti a blokkot, ha az üzlet profiljá­ban hasonló típusú termékek találhatók. az, építését, jelenleg a víz, vil­lany szerelését végzik, vala­mint a légelszívó berendezése­ket építik be. Augusztusban áthelyezik a gépeket az új ter­mekbe. A teljes rekonstrukció azon­ban ezzel nem ér véget. Jövő­re az új, korszerű offszetnyo- mású lap gyártási feltételeit teremtik meg. Az új nyomda­gépet a tervek szerint 1974 má­sodik felében helyezik üzem­be. Lakásprogram, iskolaépítés A Tolna megyei Tanácsi Építőipari Vállalat húsz lakás átadásával kezdte a májust. A hónap első munkanapján Dom­bóváron húsz, alagútzsalus technológiával felépített lakást adtak át. Július első napjai­ban készül el az utolsó húsz otthon, amivel a TOTÉV Dom­bóváron befejezi a százlakásos programját. Szekszárdon, a Rákóczi ut­cában szintén a francia utinor technológiával kezdték el száz lakás építését, amelyikek közül az első negyvenet májusban átadják. A Mérei utcában negyven család részére az OTP beruházásában készül el hamarosan új lakás, s ezen kí­vül az idén a megyeszékhelyen befejeznek még hetvenhat KISZ-lakást. A Mérei utcában a vállalat saját dolgozói szá­mára is lakóépületeket készít. A negyven családi otthon ko­hósalak alapanyagú, nagy­blokkos épületben lesz. ' Szeptemberben új, kibővített iskolában kezdődhet meg a ta­nítás a szekszárdi kertváros­ban. Itt ugyanúgy, mint Szed­resen, a nyár végére nyolc­nyolc tantermes iskolát ad át a TOTÉV. A Tolna megyei Tanácsi Épí­tő Vállalat szakemberei a me­gyén kívül is dolgoznak. So­mogy megye székhelyén meg­kezdték az utinor-rendszerrel készülő kétszáz lakás építését. A távlati tervek szerint Kapos­váron a tolnai építők 1976-ig összesen négyszáz lakást ad­nak át. Veszprémben pedig ebben az évben hetvenhat csa­lád költözhet be a tolnaiak keze nyomán felépült új ott­honokba. A megállapodások szerint itt a későbbi években további kétszáz lakást adnak át. Ha a szavatossági idő a Cso­magoláson fel van tüntetve, akkor annak lejártáig, — ha nem, vagy rejtjelesen, a vevő számára érthetetlenül, akkor később is — ki kell cserélni. Gyorsan romló élelmiszere­ket csak addig lehet kicserél­tetni, amíg a vevő a boltot el nem hagyta. Élelmiszereket, vegyi árukat vagy ki kell cserélni, vagy kí­vánság szerint vissza kell fi­zetni a vételárat. Kozmetikai áruknál azonban a hibását csak azonos, kifogástalan minőségű cikkre lehet cseréltetni. S befejezésül: a most ismer­tetett, a vásárlók jogait ismer­tető rendeletet minden bolt­ban, jói látható helyen ki keli függeszteni. Amit a boltban tudni kell x

Next

/
Oldalképek
Tartalom