Tolna Megyei Népújság, 1973. május (23. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-06 / 104. szám

Sugar István : A hitleri „béketerv” Történelmi kalandlilinet forgatnak a yárban A Kárpát-Ukrajnában fekvő szolotvini sóbánya munkásai közül az utóbbi 25 évben sen­ki sem betegedett meg tüdő­asztmában. A sóbányák dol­gozói másoknál sokkal ritkáb­ban szenvednek tébécében, krónikus hörghurutban... Va­jon véletlen ez,, vggy törvény- szerű? — Az orvosok szótárában ú.i szó jelent meg: a speleoterá- pia — mondja Mihail Pálfi, a területi egészségügyi osztály vezetője. — így • nevezik a föld alatti barlangok mikro­klímájának gyógyhatásán ala­puló kezelési módot. A szo­katlan gyógyintézetek — a föld alatti kórházak, szanató­riumok mikroklímájának gyó­gyító erejét már a páciensek százai tapasztalhatták. Az ilyen gyógyintézetek szervezé­sében már számos ország or- vceai tettek szert tapasztala­tokra. Általánosan ismert pél­dául a lengyelországi Krakkó közelében lévő Wieliczka só­bányáiban berendezett föld alatti szanatórium. A Szovjet­unióban az első föld alatti gyógyintézet a kárpát-ukrajnai Szolotvinban nyílt meg. 1968- ban. A gyógyintézet ma az allergiás betegek megyei kór­házaként működik, felnőtt- és gyermekosztállyal. A betegek gyógykezelésének igen fontos része a 206 méter mélyen fek­vő sóbányában a légkúra. A légzőszerVi megbetegedé­sek eredményes gyógyítását a 2. Á Szovjetunió, Anglia és Amerika sorsa ADOLF HITLER ÜGY ter­vezte, hogy a szovjet ipari munkások úgynevezett „mun- káshadseregek”-be osztandók lettek volna, és őket a Har­madik Birodalomba szállítan- dóknak írta elő. Németország­ban a „fajtiszta árja” lakosok­tól a legszigorúbb elkülöní­tettségben kellett volna ten­getniük nyomorúságos életü­ket. Nem csupán úgynevezett „zárt kolóniák” vártak volna a szovjet polgárokra a nácik győzelme nyomán Németország területén. E zárt kolóniákban „szigorúan szabályozott szapo­rodási lcörülmények”-et írt elő Hitler, akinek hátramaradt tervében, itt csupán a német ipar munkásszükségletét fede­ző mennyiségben engedélye­zett szaporodás szerepelt az előírások között. A szovjet értelmiségre is katasztrofális csapást szánt a mindenható vezér és kancellár: teljes és totális kiirtását ter­vezte azon elgondolása alap­ján, hogy „az orosz népnek semmiféle vezető rétegre nincs a jövőben szüksége!” Az Uralon túli területek gyáriparát is teljességgel le­szereltette volna Hitler, csak a legszükségesebb s legmini­málisabb létfenntartási ipart engedélyezte volna Az Uralon túli területek né­met megszállását azért nem tervezte a Führer, „nehogy a német megszálló csapatok az orosz és más hatalmas töme­gek kohójába kerüljenek”. Szibériára rótta volna a sá­táni tervezet kiagyalója a né­met náci háborús kiadások fe­dezésének 50 százalékát. S ezt a szinte egekig érő summát véresen verítékes munkával, arannyal s más nemesfémmel kellett volna fizetniük, ki­egyenlíteniük. Szibéria szinte kimeríthetetlen természeti kin­csére a birodalmi német ex­porttársaságok tették volna rá a kezüket. DE TÉVED AZ, AKI azt hi­szi, hogy ezzel megelégedett volna Szibéria likvidálása so­rán Hitler. Korántsem! A szi­bériai iskolák fele közvetlen német náci felügyelet alá he­lyezendő lett volna, s ráadá­sul a lakosság szaporodását igen szigorú, sőt bizonyos vo­natkozásban drasztikus és em­bertelen törvények korlátozták volna. Mivel pedig az egyedül üd­vözítő náci faji törvények ideo­lógiája szerint Szibéria népei csupán másodrendűeknek te­kinthetők, ezért szigorú törvé­nyek tiltották volna el az eu­rópai népességgel való keve­redést. Az alapelv, melyre ez a barbár elképzelés épült, így hangzik: Szibéria népei nem alkalmasak a kultúrára és a civilizációra!” Azt szinte megemlíteni is fölösleges, hogy természetsze­rűen, az egész elfoglalt terü­leten a kommunista pártokat fel kellett volna oszlatni, szét kellett volna verni, s minden egyes párttagot szigorú vizs­gálat keretében felelősségre vonni; tervezte Hitler. Lengyelország sorsa csupán egészen kis helyet kapott Adolf Hitler béketervezetében, mivel a lengyel nép, s az or­szág sorsát „már véglegesen elintézettnek” tekintette. — Az ország élén német birodalmi kormányzót rendszeresített a kancellár. Ugyanakkor „termé­szetesen” a lengyel földbirto­kokra is német állami tulaj­don várt. S a lengyel nép sza­porodása — a szovjetekhez ha­sonlóan —, szigorú, törvényes keretek közé korlátoztatott volna, hogy létszáma „lecsök- kentendő” lehessen! Az Amerikai Egyesült Álla­mok került a hitleri tervben a legkedvezőbb helyzetbe! így írt erről szóról szóra maga Hitler; „Az USA minden bizonnyal jobb belátásra tér és meg­egyezik a világ felosztásában, miután a megtorló, titkos fegy_ verek saját területére hulla­nak majd le... Az USA le kell hogy mondjon az amerikai kontinensen kívül levő min­den érdekeltségéről és el kell hogy ismerje a világ másik felének német uralom alá va­ló tartozását.” (Ez az úgyneve­zett ,,élettér”-elmélet.) A HARMADIK BIRODALOM vezére úgy tervezte, hogy az Amerikai Egyesült Államok egyetlen cent jóvátételt sem fizetett volna, s nem is került volna egyetlen talpalatnyi te­rülete sem náci megszállás alá! Sőt mi több: teljes aranykész­letét is megtarthatta és teljes tengeri flottáját is birtokban tarthatta volna! Angliáról 1942-ben ilyen táv­lati tervet diktált Hitler faj­tiszta árja gépírónőjének: > „A jövő esztendőben beve­tésre kerülő fegyverek annyira megtörik Angliát, hogy képte­len lesz a német inváziót fel­tartóztatni!” Majd a további­akban ez olvasható az eredeti dokumentumban: „Angliának le kell mondania világuralmá­ról!” De természetszerűen csu­pán azért, hogy helyébe a német náci fasiszta világbiro­dalmat állíthassa fel Adolf Hitler, a Harmadik Birodalom vezére és kancellárja. A brit világbirodalommal szemben két alternatívát állí­tott fel a béketervezet. Az egyik lehetőség az volt, hogy amennyiben „úgy tudja le­győzni Angliát, hogy hadi­flottája túlnyomó zömét a né­metek kaparintották volna ke­zükbe, e hatalmas hajóhad birtokában, „teljes súllyal” lé­pett volna fel Hitler a domíniu­mokkal: Ausztráliával, Kana­dával és a Dél-Afrikai Unió­val szemben. Afrika hajdani német gyar­matai ismét német kézbe ke­rültek volna, megtoldva jócs­kán a környező más afrikai országok földterületének rová­sára. Hitler másik alternatívája Nagy-Britanniával szemben, arra az esetre szólott, ha úgy győz a Harmadik Birodalom Anglia ellen, hogy az szinte teljesen megsemmisült volna — s így nem került volna ná­ci kézre a brit hajóhad. Ezt a lehetőséget nyitva hagyta a Führer, mert 1942-ben még neki sem lehetett elképzelése arra az esetre, hogy milyen módon győzhető le, kellő hajó­tér hiányában Kanada, Auszt­rália és Dél-Afrika. De ebben az utóbbi esetben jelentékeny szerepet szánt a vezér a dél­afrikai faji üldözéseknek és az itt működött nem megveten­dő erősségű nácimozgalmak­nak. India sorsa is kulcsfontossá­got kapott a szigorúan titkos „világbéke-tervezet”-ben. Ezt a hatalmas országot is minden teketória nélkül egyszerűen bekebelezte volna a Führer birodalmába. Ezt olvashatjuk Indiáról a tervben: „.. .ennek birtoklásához nincs szükség flottára, ez azokkal a területekkel függ össze, melyek a német végső győzelem után amúgy is né­met fennhatóság alá kerül­nek.” Az utóbbi mellékmondatban szinte egy csapásra el is in­tézte a Közel- és Közép-Kelet arab országainak sorsát, bele­értve Egyiptomot is. HITLER NAGY-BRITAN­NIÁRA — a fentebb elmon­dottakon túlmenően — a kö­vetkező csapást kívánta mér­ni: 1. Összes külföldi követelé­seit át kellett volna adnia, megtetézve mindezt az Angol Nemzeti Bank maradéktalan aranykészletével. 2. Angliának nemcsak vala­mennyi hadi-, de összes ke­reskedelmi hajóját, komplett felszerelésével egyetemben, a német náci állam kezére kel­lett volna átadnia. Ha pedig kereskedelmi hajóra lett volna szüksége Angliának, akkor azt borsos áron bérelnie kellett volna a Harmadik Birodalom­tól. 3. A fejlett angol ipart is leszerelte volna Hitler. A kö­dös Albion lakóinak csak any- nyi ipara maradt volna, mely minimális életszükségletét fe­dezi. 4. Gibraltár, Málta, Cip­rus és Szuez is német birodal­mi uralom alá került volna a tervezet szerint. (Folytatjuk) Egészségügy Gyógyító sóbányák Szlovák—magyar koprodukciós történelmi kalandfilm külső felvételeit kezdték meg a budai várban. Pavel Sobota és Lendvai György forgatókönyve nyomán készülő film gróf Benyovszky kalandos életét dolgozza fel. A „Vivat Be- nyovszky” című film főszerepét Josef Adamovic és Juhász Jácint játsszák. Rendező: Igor Ciel. 5 Igor Ciel rendező és Josef Adamovic a felvétel szünetében Készül a film egyik tömegjelenete a budai várban. (MTI foto — Kovács Sándor felv. — KS) sajátos mikroklíma teszi le­hetővé. A levegőből hiányoz­nak az allergének, az aller­giás betegségeket kiváltó té­nyezők és más irritáló anya­gok, viszont nagy mennyiség­ben találhatók parányi só­részecskék. Az enyhe tüdő­asztmában szenvedő betegek­nél az esetek mintegy 95 szá­zalékánál . javulást figyeltünk meg, a közepesen súlyos meg­betegedéseknél ez az arány 75 százalékos, a súlyos tüdőaszt­mában szenvedő betegek 55 százalékánál tapasztaltunk ja­vulást. Hatvanágyas kísérleti kór­házunk méretei egyelőre még kicsinyek, ám igen fontos kezdeményezésről van szó. Szolotvinban hatalmas gyógy­intézet megszervezését tervez­zük, ehhez az anyagi eszközök már rendelkezésünkre állnak. (APN—KS) Népújság 4 1973. május 6.

Next

/
Oldalképek
Tartalom