Tolna Megyei Népújság, 1973. május (23. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-22 / 117. szám
Ki a kispolgár ? Egy magatartás útja A kispolgáriság, mint szemlélet és magatartásforma hordozta a világnézet és ideológia számtalan elemét. Jelent politic kai jellegű nézeteket, maga tar. tást. vannak tehát olyan elemei, amelyek a politikai tudat, vagy politikai erkölcs aspektusából vizsgálhatók. Jelent továbbá erkölcsi elveket, az egyén általános etikai, morális helyzetét, viszonyait meghatározó. befolyásoló rendszert. Jelent konkrét, a társadalmi életfolyamatokban sajátosan megnyilvánuló magatartásformákat. s e formák a jelenség tartalmától olykor függetlenek is lehetnek. Jelenthet továbbá ízlésbeli viszonyokat, állapotokat. Ebből is kiderül, hogy a kispolgáriság teljes mértékben nem tekinthető sem világnézetnek, sem ideológiának, nem is sorolható csak az erkölcs kategóriájába. Szemlélet és magatartásforma, amely magában hordozza a burzsoá világnézet és ideológia jegyeit. de szűkebb is azoknál — főként elméleti vonatkozásokban — másrészt — főként a gyakorlati formákat illetően — bővebb, mert direktebb, konkrétabb és kézzelfoghatóbb jelenségkomplexum. Az etika körébe sem sorolható be minden megnyilvánulása. A kispolgáriság nem egységes ideológia, nem egységes rendszer. Egyes elemei önálló életre is alkalmasak és képesek, sőt. az a jellegzetessége éppen, hogy valamennyi jellemvonása egyszerre nagyon ritkán jelentkezik. A meghatározó vonások átjárják, áthatják egymást, de könnyen átcsaphatnak más ideológiákba is, gyakran előfordulhat, hogy marxista világnézetű személyeknél tapasztalhatók a kispolgáriság egyes elemei. Ez megnehezíti a kispolgáriság felismerését, elhatárolását és az ellene való harcot iß. A kispolgár gazdasági helyzetét történelmi léte során mindvégig behatárolja a kettős veszélyeztetettség. Dolgozó voltában a nagyburzsoázia veszélyezteti. Tulajdonosi voltában a proletariátustól fél. hiszen annak harca a magántulajdon ellen folyik, A kettős veszélyeztetettség eredménye: állandó belső félelem, riadt- ság. Ezzel együttjár egyfajta harc is: állandó, konok, szívós. nyugtalan, másokkal nem számoló, másokat eltipró harc a megmaradásért, a kiemelkedésért, a vagyon gyarapításáért. A piaci kapcsolatok és a bírás érzése határozza meg életüket. „Életük mozgatóereje: a magántulajdon védelme, gyarapítása. a .bírás’ érzése, a birtokolás. A család, a házasság. a gyermeknevelés, a viselkedés, véleményük nyilvánítása, a többi ember, az emberi kapcsolatok, s minden emberi megnyilatkozás: a birtoklás eszközeivé váltak, az eszközök megszerzése pedig életcéllá lett” — írja Kéri Elemér a Kortársban a kispolgár iságróL Ennek a gazdasági harcnak pedig az a végső eredménye, hogy átalakul, labilissá és kétessé válnak közben az értékek. A nagy. szellemi, etikai, gondolati értékek teljesen háttérbe szorulnak, s helyüket az anyagi javak foglalják el. nem eszközként. hanem egyértelmű és egyetlen célként. Ha ehhez a gazdasági alaphoz társítjuk az osztálytudatként jellemezhető individualizmust, akkor nyilvánvaló, hogy történelmi mértékben is visszahúzó és veszélyes szemléletről van szó. Ha az átalakult értékek — ebben az esetben kizárólagosan az anyagi javak — az individualizmus önzésével párosulnál?, a farkaserkölcsnek valami hihetetlen kemény és kegyetlen törvénye válik uralkodóvá: a mindent és mindenkit eltip- rás, az aranyborjú-gazdagság imádata. A kispolgáriság létezésének másik alapja a kispolgárság sajátos, már említett és elemzett osztályhelyzete. Az a tény. hogy önálló osztálylétezése nincs, cselekvőén beleszólni a történelem — vagy akár saját sorsa — irányításába a történelem során soha nem volt képes. Az, hogy az ideiglenes szövetségek, amelyek létét biztosították, nem mindig történelmi szükségszerűségből, a helyzet objektív felméréséből, hanem gyakran önző érdekből születtek. Továbbá az a tény, hogy az ideiglenes szövetségek mögött mindig ott állott a nem teljes azonosulás sündörgő. s lappangó tudata is. Ezek hátterében megint az individualizmus. az önzés, amely kizárja. hogy a kispolgári magatartást hordozó személy tartósan társadalmi érdeket és értéket képviseljen. A kispolgáriság ismeretelméleti alapjait vizsgálva Leninre hivatkozunk, aki az egyoldalúságot és szubjektivizmust. mint általános idealista ismeretelméleti jegyeket említi. Jelentkezik-e egyoldalúság a kispolgáriságban? Okvetlenül. „A lúspolgáriság az önérdeket csak a közérdek ellentéteként tudja értelmezni. A kispolgáriság a biztonságot és boldogságot csak az elérendő anyagi javakban látja. Az ennél magasabb eszményeket nem ismeri: nem is hiszi, hogy „igazán” volnának olyanok; amit észlel belőlük, azt — mint „őszintétlent”, mint ..affek táltat” — .megveti” — minősíti Mesterházi Lajos nagyon pontosan a kispolgáriság egyoldalúságát. Ebből a szemléleti alapállásból a szubjektivizmus is szervesen következik. e fogalom azonban ebben az esetben mindig és kizárólag egyéni érdeket jelent. Már csak azért is, mert a kispolgárság mint osztály, átélte a történelemben a közbülső lét veszélyeinek érzéseit is. s ebből az átélésből újabb sündisznóáilást kovácsol magának, újabb indokot érez a kívülállásra, önmagába zárkó- zásra. saját érdekeinek kizárólagossága növelésére. Gazdasági és történelmi tapasztalatai, mint réteget arra indítják a kispolgárságot —de a kispolgári szemléletet képviselő más személyeket is —, hogy somsukat. helyzetűket egyrészt eleve mégha tároaoU - nak, predesztinál tnak fogják fel. ugyanakkor változfcatha- tatianok is. A kispolgáriság hordozói a kispolgárság mellett elsősorban azokból a rétegekből kerülnek ki. akik bizonyos státust. pozíciót, rangot birtokolva legközelebb kerülnek a birtokosi szemlélethez. Például a munkásarisztokrácia, amely kényelmesebb beosztását, megbecsültségét, magasabb órabérét azonosíthatja a kispolgár magántulajdonával. Vagy az értelmiség egy része. amelyben a műveltség birtoklása válhat az elkülönülés és kispolgáriasodás alapjává. Ez utóbbi esetben az érzelmi-emberi tényezők egy- behangzäsa. a humanista értékek veszélyeztetettsége is elősegítheti a közeledést. Ez a két réteg törvényszék rűen és a történelmi fejlődésből közvetlenül következően hordozója lehet a kispolgári- ságnak. Sőt, az értelmiség — éppen mint a műveltség mo- nopolisztikus birtokosa ' a ka-' pitalista viszonyok között —» képes arra. hogy a kispolgáriság szemléletéből sajátos ideológiatípusokat kovácsoljon, mint a cinizmus, anarchizmus és így tovább. A különböző szemléleti és magatartásbeli elemek, jegyek összegezése és elemzése indokolja, hogy a kispolgárságon belül is megkülönböztessünk néhány típusit. Magam három típusát különbőz-; tetném meg a kispolgárnak: — a nyárspolgáirt. aki var* lóban még leginkább „ment- hertő". legkevésbé fertőzött, de már tartalmazza a tipikus jellemvonásokat, s gazdasági és osztályhelyaete, osztály tu. data ide kapcsolja; — az átlag kispolgárt, akit csak jobb terminológia híjé» nevezek így;. — az anarchistát. akit ugyancsak asKtályhelyzete és gazdasági meghatározottsága sorol e kategóriába, X társadalmi gyakorlat szintjén lekinkább az áltag kispolgárral találkozhatunk. A nyárspolgár néha valóban csak külsőségekben sorolható ide, kevesebben is vannak ma már. Az anarchistáról annyit, hogy e fogalom mai használatában serum i képpen nem azonosítható az anarchista történelemből ismert típusával: A munkásmozgalom történetében az anarchisták csupán egyben azonosak velük: osztályalapjuk ugyanaz a kispolgárság. folytatjuk? BÉNYEI JÓZSEF Következik: Mi tartja feiui 3 kispolgárságot? Szezon végi tavaszi vásár a Népbolt ruházati boltjaiban és a Korzó Áruházban! MÁJUS 23-TÓL JÚNIUS 9-ig 20-50 százalékos árengedmény! Férfi-, fmöltönyök, felöltők, női és gyermekruhák, fehérneműk, kötött- és divatáruk, férfi-, női és gyermekcipők Szekszárdim, Tolnán, Pakson, Bonilládon, * Mázán, Nagymányokon (429)