Tolna Megyei Népújság, 1973. április (23. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-08 / 82. szám
MAGAZIN GÁZIN MAGAZIN MAGAZIN magazin Szabad]eggyel a dutyiba Egy lap az április 1-i ugratások történetéből Április elseje — mi tagadás — alaposan megtréfálta a népszokások. eredetének avatott ismerőit. Ahány magyarázatot találtak, mind homlokegyenest ellentmond egymásnak. Vannak. akik a régi római népszokásokra vezetik vissza a bolondos beugratások eredetét. Ezzel rokon az a feltételezés, hogy egy ősi, bohó kelta tavaszünnep az április 1-i szokások forrása. Sokan azt vallják, hogy az áprilisi bolondot- járatás Franciaországból indult világgá, mégpedig 1564- ben: IX. Károly ugyanis ekkor rendelte el, hogy az év kezdete április elsejéről január elsejére tétessék át. Erre aztán az április elsején esedékes újévi ajándékot január egyre ígérték, míg januárban azt mondták, hogy majd áprilisban adják. Van azután olyan magyarázat is, hogy az „áprilisjáratás” eredete az időjárás szeszélyességére vezethető vissza. Tény viszont, hogy a vidám hagyomány máig is él, s különösen a művészvilágban sok ápolója akadt. Az egyik legjobban sikerült ugratás szenvedő alanya Szomaházi István volt. Villamos-szabadjegyet kapott, s eldicsekedett a dologgal a New York kávéházban, kártyapartnereinek is: — Hamarosan abbahagyom a játékot, s felszentelem a szabadjegyet — mondotta játék közben. ■ Heltfti Jenő erre fölállt az asztaltól és kiment. A rendőrségre telefonált és közölte az ügyelettel, hogy Szomaházi István hírlapíró elvesztette, vil- lamosszabadjegyét. Feltétlenül vegyék őrizetbe azt, aki visz- szaél vele. Hamarosan elindult aztán Szomaházi a jegyszentelőre. s a következmény vészes volt. A kalauz már tudott a „visszaélésről” és rendőrt hívott. Szo- maházinál nem lévén más igazolvány, az ügyeletén kérte, hogy hívják a New Yorkot, ahol csupa neves hírlapíró, író kártyázik, majd ők igazolják. A törzsasztal válasza lesújtó volt: Szomaházi ebben a pillanatban is ott ül velük. Majd. nem április másodika lett, amikor a boldogtalan szabadjegytulajdonos kiszabadult. Élet nyoma! a Titánon ? Nem lehetetlen, hogy élet nyomaira bukkantak a Titánon, a Saturnus egyik holdján — jelentette ki Dr. Thomas Donahue, a NASA egyik tudósa. Donahue feladata, hogy előkészítse azokat a spektroszkópikus kísérleteket, amelyeket az évtized végén bolygóközi kutatási program keretében végeznek majd el. Dr. Donahue, aki a pitts- burgi egyetem tanára, nyilatkozatában elmondotta, hogy közvetett jelzésekből arra lehet következtetni: a Titan felületén nagy mennyiségű nitrogén található, márpedig ahol nitrogén van. feltételezhető a rovarok jelenléte is. Á vakon elvárak kincse Nemrégiben érdekes hírt röpítettek világgá a hírügynökségek: a felszín alatti világ fáradhatatlan vándorai, a vakondok nyomra vezették az Északkelet-Bulgáriában kutató régészeket. A vakondtúrásokkal spontán felszínre került kerámiatöredékek alapján ugyanis a bolgár muzeulógu- sok egy sokat ígérő föld alatti régészeti lelőhelyre bukkantak. A bulgáriai vakondok-sztori- nak magyarországi megfelelője, sőt megelőzője is akad. Néhány évvel ezelőtt a Zempléni hegységben ásványkutató geológusok fésülték át a terepet Telkibánya és KékedYáltóznak az idők Kétszáz éves diákregulák — Amikor kötelező volt a hosszú haj Mostanában sok a vita a fiatalok öltözködéséről, magatartásáról. — Nem volt ez másképp apáink, nagyapáink - és még távolabbi eleink idején sem. A XVII—XVIII. században például az egyetemeken vallás-erkölcsi nevelés : folyt. A fegyelem megszilárdítására 1792-ben bevezették a magaviseleti osztályzatot. Az oktatók minden félévben külön kari ülésen tárgyalták meg a hallgatók magaviseleti ér- ' demjegyeit. A rossz magaviseleti jegyek oka rendszerint az istentiszteletek elhanyagolása, a tanítás zavarása — lábdobogással, fecsegéssel — kocs- mázás, éjszakai kóborlás, színház és táncmulatságok látogatása voltak. A helytartótanács 1794-ben a rövid haj viselését el nem fogadható újításnak tekintette. A leggyakrabban előforduló panaszok azonban a színházak, á nyilvános táncmulatságok látogatása, és az ezzel kapcsolatos kihágások miatt adódtak. Az orvoskar 1802-ben kérelmezte, hogy tanulóinak a színházak és a táncmulatságok látogatása engedélyeztessék, hiszen ezek már „érettebb korúak”, részben nősek, részben „oly tartományból valók, ahol ez meg van engedve”, — ám a kérelem eredménytelennek bizonyult. Még 1826-ban is figyelmeztette az egyetemi tanács a karokat, hogy azt a hallgatót, akit színházlátogatáson kapnak, magaviseleti jegyét kettesre szállítsák le. fürdő között. Az egyik erdei fennsíkon a friss vakondtúrások tetején feketén és kékesen csillogó kődnrabkákrá figyeltek fel. Csakhamar kiderült, hogy a felszín alatt szorgoskodó, alagútjaikat építő bársonybundás állatkák féldrágakő-féléket, jáspis-,' opál- és obszidián-darabkákat ásták elő a fedőrétegek alóL Ä tüzetesebb vizsgálat meglepő felfedezéssel zárult. Az opál. és obszidián-darabok némelyike megmunkált, szépen pattintott őskori szerszámnak bizonyult. így nemcsak eredményes ásványkutató munkát, hanem „ősrégészeti feltárást” is végeztek a vakond várak lakói. • ’ ' : Az értékes lelőhelyet ígérő területet akkoriban idő híján alaposabban nem kutathatták át a szakemberek, de a történtek nem mentek feledésbe. A különleges kaland résztvevői még a nyár elején újabb expedíciót szerveznek a zempléni vakondvárak kincsének alaposabb felkutatására. Otthonülő” vadak Az őzek, nyulak, fácánok sajátos tulajdonsága, hogy ragaszkodnak környezetükhöz. A helyhezkötöttség, illetve -szo- kottság jól megfigyelhető a hálóval történő élő-befogásoknál. A hajtők ilyenkor nagy lármát csapva terelik a kifeszített hálólabirintus felé a vadakat, amelyek riadtan menekülnek, de egy bizonyos, idő után futás közben visszafordulnak, s némelyik ki is tud törni a hajtők gyűrűjéből. A vadásztársaságok tisztában vannak a vadak környezethűségével, s ez az egyik ösztönzője a tervszerű gazdálkodásnak, az állomány mesterséges gyarapításának. Csongrád megyében például évente legalább 40 000 fáeáncsibét keltetnek és engednek szabadon. Tudják ugyanis, hogy a vadszárnyasok felnövekedve sem vándorolnak el más vidékre. A saját nevelésű fácánokat mindig az illetékes, vadász- társaság puskás emberei lövik ki. Egyedül azon a'tájon nem maradnak meg a vadak, ahová nagy ipari létesítményeket telepítettek. A közismertem magas fokú angol pázsít-kultúrát a 'fűgondozó gépek egész sora segíti. A képen látható kombinált .kaszáló-hengerlő gép is e célra- készült. É géptípust háromféle munkaszélességű' kivi tejbár) „gyártják- Anpt,.p vkf.- pen latunk,.. a 60 érmes legnagyobb méretű változat., " A „háztáji”-: fűnyíráson kíviil.ki- sebb legelők és nagyobb füvesített területek, gépi. kaszálására is alkalmas. A 35 és 45 cm munkaszélességű változatok már természetesen sokkal kisebb .teljesítményűek. Négyütemű, 150 köbcenti«; méteres benzinmotor a gép erőforrása; fogyasztása meglepően kicsi. A kezelő a gépet csővázas kezelőülésről irányítja, és két kéziíogantyú- val végzi az irányítást és az üzemszabályozást. A kaszáló- gép ' azért is könnyen mozog, mert sálát szélességi méretén belük még'tud'fordulni. • Kísérletek folynak e géptípus akkumulátoros kivitelű változatának kialakítására is. Ez • természetesen jóval csendesebb üzemű, és szagmentes lenne. ■ Hogyan mentették meg a delfineket ? Iturup szigetén, a Kurilik -Halászati. Vállalat őre hajnalban fekete testeket vett észre az úszó jégtáblákon: bajba jutott delfinek volnak. Az erős szél órási táblákat sodort a part közelébe, s’a partig hátra lévő vízövezetek egyre keskenyebbé váltak. A delfi- “nek ‘kiugratták a part közelébe sodródott' táblákra, hogy el-ne- pusztuljanak a jég alatt. Jurij Komjakov halász gyorsan összegyűjtötte társait.' a’kik a munkát félbehagyva traktoron és lófogatú szánon ai partra siettek. összefogták a partra került állatokat, és nagy nehezen kiszabadították azokat, amelyek a jég közé szorultak. Visszaengedték az állatokat a vízbe, s így 15 delfint mentettele meg a biztos pusztulástól. Sok olyan esetről tudunk, amelyben a delfinek megmentették a bajba jutott embereket. Ezúttal az emberek siettek a kedves tengeri állatok segítségére. Nyelvelés a Lánchíd oroszlánjainak nyelvéről Újszerű tartály hajó Aristoteles Onassis azt tervezi, hogy megépítteti a világ első, egymillió tonnás tartályhajóját. A „Delta” elnevezésű óriás egy „anyahajóból” továbbá négy, egyenként 250 000 tonna befogadóképességű ke- szonból áll. Az új konstrukció Előnye: nem szükséges, hogy a teljes óriáshajó behajózzon a kikötőbe, elegendő, ha csak a lecsatolt keszonokat irányítják a dokkba. A „Delta” típusú tartályhajó építésére a jelenlegi hajógyárak is alkalmasak. Most, hogy a Lánchíd felújítása sorén nyilván’ a lánchíd! kőoroszlánök „bundáját” is megszabadítják ■ a. környezem ti szennyeződés nyomaitól,-talán 'nem érdektelen lefújhiya port az oroszlánok . hiányzó nyelve körüli mendemondáról., A frissen kihelyezett,, négy oroszlánszobor sok lelkes bá-f mulót vonzott: Pest-Buda népe elismeréssel adózott a,, méltóságteljes fenévádaknak, s kőbe vésőjüknek, Marschalkó János szobrászművésznek. Az általános elragadtatásban állítólag csak egy suszterinas nem osztozott, aki felrúgva papucsát, így kiáltott: —tHöhó, nem érnek ezek az oroszlánok annyit sém, mint a macska, mert nincs nyelvük. így. idézi, az .ifjú vargajelölt szavait Tóth Béla anekdotás- könyyében.- ' Áz elragadtatás egyszeriben ■ ‘gúnyos , kacagásba fordult, mert csakugyan :»> aki fölnéz az '* orbjjjfláhokrá, • úgy látta',', hogy1 büzöny . a; nyel.vkik hiányzik. A feledékeny: szobrász — folytatódik ./'a' mendemonda -ri.boíía|ztó. szégyenében a-hídról-a kupába,.ugrott; a megcsúfoltatas.f' elől -a. halálba menekült* A -tények-azonban cáfolják a sötét színezetű csattanót. Marscfialkó egészen 1877-ig élt és alkotott. Az Akadémia és más pesti épületek szobordíszein kívül a fóti templom és a debreceni színház élesítésére is készített szobrokat A történethez tartozik, hogy az oroszlánok szájából nem hiányzik a nyelv. Van, csak éppen nem látszik lentről. A mester már csak azért sem vette szívére a tréfás vagy komoly szemrehányásokat, mert ő tudta legjobban, hogy az oroszlánok testi „fogyatékosságának” vádja — nem igaz.-Fűkaszái ás — ülve
