Tolna Megyei Népújság, 1973. április (23. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-04 / 79. szám
•.•TW.-~-.TJ Pálfai fés*eki*akók A • ■ ‘ ♦ - V * V Tudományos munka a szekszárdi múzeumban A szekszárdi Balogh Ádám Múzeum impozáns évkönyvében, ami 1970-ben jelent meg Mészáros Gyula igazgató négy pontban foglalta össze a múzeum tevékenységét: ásatás és gyűjtés; időszakos és állandó kiállítások rendezése; új múzeumok és emlékházak létesítése; tudományos publikációk. Az 1970-es évkönyv, amit sajnos hasonló eddig nem követett, tizenegy tanulmányban számolt be a múzeum legjelentősebb eredményeiről, a szekszárdi Balogh Ádám Múzeum füzetéi című sorozat pedig 1962 óta ismerteti a múzeum kutatásainak friss eredményeit. Szaktanulmányokról van szó, amelyek a kívülállónak — első pillantásra — valószínűleg keveset mondanak, mert aligha képzelhető el, hogy a népmese katalogizálásának új módszere — csak találomra kiragadott cím — általános érdeklődést keltsen. Mégis, ha sorra vesz- szük az eddig közreadott tanulmányokat, egy átgondolt, , s eredményéiben vitathatatlanul jelentős tudományos munka képe rajzolódik ki előttünk. A Füzetek tíz esztendeje alatt a sorozatban kilenc tanulmány látott napvilágot, melyek mindegyike nemcsak fontos kutatási eredmény, de az általános régészet mellett hasznos segítője az örvendetesen gyarapodó helytörténeti kutatásoknak is, sőt segíthetné az iskolai hely- történeti oktatást, mégpedig olyan új adatokkal, kutatási eredményekkel, amelyek a magyar történelmi ismereteket is szolgálják. A múzeumi kiadványok legjelentősebb szerzője dr. Mészáros Gyula, aki hat tanulmányt publikált az elmúlt évek során. Témái nagyon változatosak: értekezett a szekszárdi múzeum kőrézkori agyagmécseseiről, a nagyszokolyi honfoglaláskor! síri eletekről. Szekszárd és környékének törökös díszítésű kerámiai emlékeiről, megírta a múzeum hetven évének történetét, s Wosinsky Mór életrajzát. Nemcsak a múzeum történetében, hanem Mészáros Gyula tudóspályáján is jelentős állomás a regölyi „aranysír”, ezt ismerteti legújabb, igen szép kiállításban megjelent tanulmánya. A sírt 1967 júniusában találta Császár Géza tsz-brigádvezető három .társával. A rendkívül gazdag sírlelet fontos régészeti kérdések sorát vetette fel: a sírban talált csontváz 40 év körüli nőé volt, mesterségesen torzított koponyáján vágás okozta, beforrott rés. Az ékszerekben gazdag sír lakóját egy sas totemje őrizte. Mészáros Gyula hatalmas tárgyismerettel, a talált leletek rokondarabjainak összehasonlításával kutatta ki, hogy a sír lakója talán hercegnő volt, majd sorra veszi, s megmagyarázza a sírban talált leleteket, azok jelentését és jelentőségét;. > . A regölyi „aranysír”, amit gazdag képanyag díszít, nemcsak tanulságos, hanem érdekes olvasmány is. s alkalmas atro, hogy a. jrvúzeumlátogató, előtt -élettel teljék meg egy rég letűnt kör. s a történelemből régen eltűnt nép emléke. S arra is példa, hogy a szaktudomány eredményeit valóban közkinccsé lehet tenni. De mindez vonatkozik a múzeum többi ^tudományos publikációjára, a tízéves múltra visszatekintő Füzetek és az évkönyv tanulmányaira is. CSÄNTYI LÁSZLÓ LENIN és LÉ NIN Tizenhárom ország négyszázhúsz Lenin-bélyege '■ ,V • -•* Valamikor — nem is olyan nagyon régen — ha egy-egy falun nevelkedett fiatal felcseperedett, „elindult az életbe”, ott bábáskodott körülötte az egész család. A család szót itt tágabban kell értelmeznünk, mert bőven belefértek nemcsak a nagyszülők, de a nagynénik, nagybácsik, keresztapák, keresztanyák, még a szegről-végről rokonok is. Mostanában sokat beszélnek a családi közösségek felbomlásáról, amiről ugyan lehet vitatkozni, de az kétségtelen, hogy Lakos József: A' fiatalok többsége becsülettel megállja a helyét. a viszonylag lassabban változó falvakban is jócskán lazultak ezek a kapcsolatok. Ugyanakkor észre kell vennünk: . a családi közösségek helye nem marad üresen, hanem fokozatosan felváltja egy más, a mi társadalmi viszonyainkra-jellemző kapcsolat, amit a kezdetben csak a termelői, munkahelyi- közösségeket- jelentő termelőszövetkezetekben kell keresnünk. A szocialista mezőgazdaságban dolgozók érdekeinek azonossága következtében — törvényszerűen — jönnek létre ezek a magasabb rendű kapcsolatok, amelyeket sok egyéb mellett az egymással való törődés, segíteni akarás is jellemez. A pozitív példáért, mint már annyiszor, nem kellett messzire mennünk, csak a pálfai termelőszövetkezetbe. Itt beszélgettünk Lakos József elnökkel arról, hogyan segíti a közös gazdaság a családot alapító, a faluban letelepedni szándékozó fiatal tsz-tagokat. Ez utóbbiak egyébként -elég 6okan vannak. Az átlagos életkor — ezt is kevés helyen mondhatják el — negyven év alatt van. A négyszázhatvan dolgozó tagból több mint másfél száz a harmincévesnél fiatalabb. Tíz házhelynyi terület várja Pálfán, hogy egyenként 200 négyszögöles telkeket mérjenek ki belőle. Egyiken pedagóguslakás épül, kilencen pedig fiatal tsz-tagok családi háza áll majd. — Azt szeretnénk, ha le tudnának telepedni, kötődnének a falujukhoz, a tsz-hez — mondja — Lakos József tsz- elnök. — A közgyűlés határozata alapján a leendő faluközpontban juttatjuk házhelyhez őket. mégpedig jutányos áron. Korábban kétszintes, több lakásos házak építését terveztük, de ez a forma nálunk még nem népszerű, ezért választottuk a másik megoldást. Az elnök szavaiból az is kiderült, hogy nemcsak házhellyel, hanem másként is támogatják a „fészekrakókat”. Soron kívül biztosítják az anyagszállítást, segítenek az anyag beszerzésében, gépeket, állványokat adnak kölcsön, az építőbrigád munkájáért járó pénz egy részéről is lemondanak az építtetők javára. Mindössze egy kikötésük van: ezek a fiatalok vállalják, hogy legalább három évig a tsz- ben dolgoznak. Ez bizony nem olyan maximalista követelmény, amit nehéz lenne „túlteljesíteni”. Már az eddigiekből is kitűnik, hogy milyen a kapcsolat a tsz-vezetés és az ott dolgozó fiatalabb generáció között. Ügyancsak figyelemre méltó az a megjegyzés, amit az elnök tett: ' — Mostanában sokat hallani arról, i hogy „mi, lesz ezekkel, ha mi öregek már nem tudunk dolgozni!” Ugyan mi Ipnne? ök.még jobban akarnak élni, mint annak idején mi, és nagyon jól tudják, hogy ezért tenni is kell valamit. Pálfán érdemes fiatalnak lenni. A lakodalmakon. a menyasszony táncban — persze csak jelképesen — ott van a tsz is, mégpedig 1000—1000 forinttal. Ugyanennyivel „nevez be" a társadalmi névadókra. Köztudott, hogy jól jár, aki részt vesz az OTP ifVárszegi József: A kedvezmény egy részét nehéz lenne pénzben kifejezni. bán. Ha az illető ráadásul a pálfai tsz tagja, a közös gazdaságtól plusz öt százalék kamatot kap. (Azok például, akik havonta 400 forintot tesznek félre, öt év után a kamatokkal együtt nem 28 000 forintot kapnak kézhez, hanem 32 000-et.) —1■ Hogyan állják meg a helyüket a tsz fiatal tagjai? — Többségük becsülettel — mondja Lakos József. — A villanyszerelők csoportvezetője alig 20 éves, az egyik 18 esztendős sertéstenyésztőnk első lett a megyei termelési versenyben. Persze akad köztük olyan is, aki korábban itt hagyott bennünket, aztán alighogy visszajött, máris házhelyet kért. Adunk neki, de tőle is becsületes munkát várunk. Horváth László: őszre tető alá szeretnénk hozni az épületeket. A házhelyeken, amelyek pedig még ki sincsenek mérve, már ott tornyosulnak a sóderdombok, a téglarakások. Készülnek a tervrajzok is: a tsz építészmérnöke, Várszegi József vállalta ezt a munkát. — Részben társadalmi munkában csinálom, a közvetlen munkatársaknak pedig ingyen. Az a kedvezmény, amit a tsz-től kapnak az építtetők, több tízezer forintot jelent, de van olyan része is a segítségnek, amit nehéz lenne pénzben kifejezni — mondta az ugyancsak a fiatalabb korosztályhoz tartozó mérnök, amikor az építkezés helyszínén szemügyre vettük a „terepet”. — Ha egyénileg járnánk > utána az építőanyagnak. az egész évi szabadságunk se lenne elég, — tette hozzá az egyik leendő háztulajdonos, Horváth László. — Pedig nagy szükségünk van minden szabad időre, mert őszre már tető alá szeretnénk hozni az épületeket. Mielőtt beköszönt az idei tél, remélhetőleg új utcasorral gazdagodik Pálfa. Addigra megkezdik a törpevízmű építését is, „mert igénylik ám a mai fiatalok a fürdőszobát!” és ebben az új utcasorban nemcsak a tulajdonosok, de az egész kollektíva munkája benne less, Pálfán. megfogták a fiatalokat? Lehet így is mondani. De a kifejezés elveszti pejoratív tartalmát, ha arra gondolunk, hogy nemcsak a közösség látja hasznát. Csöngedi Gyula- szekszárdi általános iskolai igazgató, a bélyeggyűjtőkön belül a motívumgyűjtők táborához tartozik. Pedagógus lévén szinte természetes, hogy az egyik témakör, amelyik érdekli, a gyerek. A másik a történelem egyik legnagyobb alakjának bélyegeken való megörökítése: — Lenin- bélyegeken. — Hány állam adott ki Lenin-bélyegeket? — Nem tudom. Rengeteg. Az úgynevezett „harmadik világhoz” tartozóknak például a többsége, elsősorban az arabok, beleértve a még földrajztanárok által sem mind ismert nevű olajsejkségeket is. — Ez enyhe kontraszt... — Kontraszt, de üzlet is. A bélyeg minden állam részére komoly bevételi forrást jelent. —■ Igazgató elvtárs gyűjteménye hány országból származó bélyegekre terjed ki? — Soroljuk csak! Van magyar, Szovjet, albán, jugoszláv, bulgár, NDK, lengyel, román, csehszlovák, vietnami, mongol, kínai és kubai bélyegem. — Melyik volt az első Lenin- bélyeg ? — Ez a kis gyászkeretes, melyet 1924-ben halála alkalmával adtak ki a Szovjetunióban. Értéke most hozzávetőleg kétezer far int. — Az első magyar kiadású Lehin-bélyeg mikor jelent meg? — 1947-ben. Azóta természetesen számos alkalommaL Tizenkilenc önálló arcképes bélyegünk van, és egy sor, amelyik valamelyik évforduló alkalmából jelent meg és a proletáriátus nagy tanítóját, a legkülönbözőbb környezetek« ben ábrázolja. Bélyegeink kivitele szép, nem kell szégyent vallani velük. Érdekesek azonban a különböző országok eltérő stílusai. A grafikailag kitűnően kivitelezett csehszlovák bélyegek, vagy az a mongol, melyen Lenin hosszan elkeskenyedő, lelógó mongol bajuszt visel. Az egyik vietnami bélyegen a név „LÉ NIN” írásmódban szerepel, teljesen természetes módon, mert a vietnami nyelv szótagoló szerkezetű. Csöngedi igazgató gyűjteményének nem csekély hasznát látja oktatói munkájában is, ami igazolja az ismert tételt, hogy a bélyeg kulturális nevelő, ismeretterjesztő hatása nagy.-S. -ZZ.' GYURICZA MIHÁLY Tolna megyei pedagógiai napok A tavaszi szünet csak a diákok számára jelent teljes kikapcsolódást: a pedagógusok ugyanis néhány napot szakmai továbbképzésükre fordítanak. Április 5-én és 6-án, illetve 9-én és 10-én az oktatással, neveléssel kapcsolatos előadásokat hallgatnak meg a megye több helységében egyidejűleg^ megrendezendő pedagógiai napok keretében. Az egyetemi, főiskolai tanárok, szakfelügyelők előadásait konzultációk, megbeszélések tarkítják. Az Országos Tanszergyártó és Értékesítő Vállalat ugyanekkor — április 5—10-ig — rendezi meg a szekszárdi művelődési központban taneszköz-kiállítását. A pedagógiai napok szekszárdi rendezvényeinek résztvevői a tervek szerint Illyés Gyula: Az ünnepelt című művét nézik meg a veszprémi Petőfi Sándor Színház előadásában, a bonyhádiak Bálint András, a dombóváriak Szentpái Mónika előadói estjén vesznek részt.
