Tolna Megyei Népújság, 1973. április (23. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-04 / 79. szám

7 Huszonöt községnek nyoma veszett Névcserék, csereberék Huszonöt esztendő alatt 25 község „tűnt el” Magyarország térképéről. Egy 1945-ben kelt statisztikai felmérés még 3223 községről tud, a legutóbb köz­zétett KSH-jelentés szerint vi­szont falvaink száma csupán 3198. A magyarázat egyszerű: jó néhány községet összevon­tak, másokat szomszédos tele­pülés olvasztott magába. Akadt, amelyik nevet változ­tatott s többet várossá nyil­vánítottak. A két statisztikai vizsgálódás „végösszege” kö­zötti különbség egyébként csa­lóka: az igazgatási módosítá­sok ez alatt az idő alatt nem 25, hanem több mint 600 köz­séget érintettek. A legtöbb névváltozást — szám szerint hatvannégyet — Bács-Kiskun megyében jegyezték fel, Pest megyében 59-et, Csongrádban és Somogybán 48-at, illetve 47-et tartanak nyilván. (Lista­záró Komárom és Nógrád me­gye 11—11 névcserével.) A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Borsodbóta például csak 1954 óta szerepel a cím­tárban, az eddig Bétaként is­mert község ekkor illesztette neve elé a megyerész jelzőjét Mint ahogy Borsodszentgyörgy sem büszkélkedett mindig han­gulatos nevével: korábban Disznósd állt a faluhatárt jel­ző táblán. Izsófalva lakói 1950- ben tartottak névadót s viselik azóta is új nevüket a régebbi Disznóshorvát helyett. Több­ször élt a névcsere lehetősé­gével a mai Serényfalva. Az egykori Máié nevet először Serényimáira, majd Serényifal- vára változtatták, s azt 1954- ben igazították mostani for­májára. Az egykori Csórva ma Rú­zsa, Öszentiván 1955 óta Ti- szasziget, s Kincsesbányára címezze levelét az, aki Gutta- másira szeretne hírt küldeni. Az egyszerű névcserék mel­lett egy sor csereberéről is tu­dunk. A Borsod-Abaúj-Zemp­lén megyei Sajólád és Sajópet- ri például 1950-ben Ládpetri néven egyesült. A közös élet 1957-ig tartott, ekkor — erede­ti nevüket visszakérve — kü­lönváltak. A Csongrád megyei Apátfalva és Magyarcsanád há­zassága — Csanád néven — 1951-től 1953-ig tartott, s csak 13 esztendeig létezett Szolnok megyében Szandaszöllős nevű község. (A Szolnok, illetve Tö- rökszentmiklós területéből 1950-ben kivált falut Szolnok 1963-ban újra magába olvasz­totta.) A közigazgatási krónika az említetteknél még kacifánto­sabb eseteket is följegyzett. A Győr-Sopron megyei Bágyog és Rágaszovát például Bágyog- szovát néven egyesült, majd a két községet 1947-ben szétvá­lasztották. Négy év sem telt el, s a falvakat újból Össze­vonták. Ide kívánkozik egy Fe­jér megyei példa is: az 1951- ben Mezőhidvég néven egye­sített Mezőkomáromot és Sza- badhidvéget 1955-ben ismét két igazgatási egységre tagol­ták. Az eset érdekessége, hogy Szabad hidvég már eleve hár­mas társulás volt: Faluhidvég, Szabadhegy és Városhidvég egyesüléséből keletkezett „Mikro-yárosok'’ kupolatető alatt Szovjet építészek eredeti la­kóházterveket dolgoztak ki a zord éghajlatú északi és szibé­riai területek részére. Az egyik 1800 éves a sakk? A sakk játék nem az időszá­mításunk utáni VI. században keletkezett, mint korábban fel. tételezték, hanem már az idő­számításunk utáni II. század­ban — állítják a taskenti tu­dósok. A szurhordarini terület Dal- verzin-tepe nevű városában, mely az időszámításunk előtti IL évszázadban keletkezett, egy ásatás során ugyanis két darab elefántcsontból készült sakkfigurát találtak. Az egyik egy futó, a másik egy — valószínűleg a bástya szerepét betöltő — zebu. A fu­tófigura 2,4 cm, a bástya 1,8 cm magas. A megállapítások szerint a sakkfigurák valószí­nűleg indiai eredetűek. (APN — KS) ilyen terv szerint tizenhat emeletes, télikerttel, úszóme­dencével, gyermekintézmény­nyel és kereskedelmi központ­tal ellátott épületkomplexumo­kat egyetlen kupolatető borí­tana be. Az ilyen zárt „mikro- városban” egész télen zöldellni fognak a fák. Az új tervek szerint építik fel a Szibéria olajban gazdag területein ala­pítandó városokat. A geológu­sok számára, akik a zord ég­hajlatú zónákban dolgoznak, szétszedhető, könnyen össze­rakható házakat terveznek. Dobogón a Grácia együttes is *' Polka. Előadják a Grácia együttes tagjai. 1972-ben a IV. összorosz- országi Modem Táncversenyen a lipecki művelődési ház Grá­cia nevű táncegyüttese nyerte az első díjat. A tehetséges művészegyüttes mindössze két éve alakult, de már a Szovjetunió sok városá­ban aratott sikereket. Az együttes repertoárjában a világ népeinek több, mint ötven tánca szerepel. Az együttes 40 tagja között él­munkások, fodrászok, gépko­csivezetők, középiskolai ta­nulók és főiskolásak vannak. A fiatalok körében igen nép­szerűek a társastáncos összejö­vetelek. ezért az együttes több tagja vezet tánctanfolyamokat különböző városi és falusi mű- ■ velődési otthonokban. (APN — KS) Tizennégy éves ejtőernyős Tizennégy esztendős Len­gyelország legifjabb ejtőernyő­se, Jan Lidke, lodzi tanuló. A világűr és a népgazdaság 'S'í x* i Az űrkutatás a népgazda­ság jövedelmező ágazatává vá­lik. Nincs messze az idő, ami­kor a Föld körüli térség kuta­tására fordított összegek két- háromszorosan megtérülnek — jelentette ki Andrian Nyikola- jev szovjet űrhajós. A me­teorológiai mesterséges holdak az időjárás előrejelzésében se­gítenek; két szputnyik révén a Föld bármely pontjával köny- nyen rádiókapcsolat teremthe­tő, míg az Orbita kozmikus hírközlő rendszer közvetítésé­vel Észak-Szibéria és a szov­jet Távol-Kelet lakói is néz­hetik a moszkvai televíziós adásokat. Nyikolajev és Vitalij Szevasztyjanov is végrehajtott egyes népgazdasági jelentősé­gű feladatokat, amikor 1970- ben 18 napot töltött a világ­űrben a Szojúz—9 fedélzetén. Űrhajósok határozták meg pél­dául a hegyvidékek hótartalé­kait és kimutatták az óceán­ban mozgó halrajokat. Az egy­milliós lélekszámú Novoszi- birszk lakóit idejében értesí­tették egy ciklon közeledtéről, Kelet-Szibéria speciális tűz­védelmi szolgálatait pedig — a tajgában akkor több helyen dühöngő tűzfészkekről. Nagy segítséget kaphatnak az űrku­tatástól a földrajztudósok és a geológusok is. . (APN — KS) Fiatal korára való tekintettel külön engedélyre van szüksé­ge hogy a repülősportnak ezt a nehéz ágát művelhesse. Jan Lidke eddig 16 ugrást végzett. A sport szakértői sze­rint a fiatal fiú tehetséges ej­tőernyős és sok sikert jósol­nak neki.--------------- 4 L eopárdszámlálás A Csendes-óceáni Földrajzi Intézet kutatói hozzáfogtak a szovjet Távol-Kelet tengerpar­ti erdeiben élő leopárdok meg­számlálásához. A szovjethata­lom megalakulása után teljes leopárdvadászati tilalmat ren­deltek el az országban, mivel az értékes ragadozó akkoriban kipusztulófélben volt. Becslé­sek szerint a Csendes-óceáni tengermellók déli részén je­lenleg több tucat törzskönyve­zett kelet-ázsiai leopárd él. Ezen a régészeti ásatáson találták az időszámításunk 11. év­századából származó sakkfigurákat. T Rádiós „népszerűséglista44 Az 1800 éves sakkfigurák. Sok érdekességet tartalmaz az az össze­sítés, amely a napokban készült el a Rádió­ban, s amelyből megtudhatjuk, kik voltak 1972-ben a mikrofon előtt legtöbbet foglal­koztatott művészek és művésznők. Budapesti színészeket 7565 alkalommal, vidékieket 1169.. szer hívtak be. Az 1971-es 176-ról 1972-ben 267-re nőtt a Rádió által foglalkoztatott vi­déki színészek száma. A korábbinál több alkalommal rögzítettek egy-egy műsort teljes egészében vidéki szín- társulattal. Az elmúlt évben 39-szer vettek fel „komplett” vidéki programot. A debre­ceniekkel és a veszprémiekkel például öt-öt, a miskolciakkal pedig hat esetben. Mivel ez év tavaszától arra is lehetőség nyílik, hogy három vidéki stúdióban — Pécsett, Győrött és Szolnokon — készüljenek a helyi társulato­kat foglalkoztató felvételek, további helyes arányváltozás várható. _____ A rádió-statisztika elárulja, hogy 1972 leg­többet foglalkoztatott két művésze Szabó Gyula és Szokölai Ottó volt. Mindketten 91 alkalommal szerepeltek a mikrofonok előtt. Őket Bitskey Tibor követi 83, Mádi Szabó Gábor 82, Sinkovits Imre ugyancsak 82 és Agárdy Gábor 81 szerepléssel. A nők közül Kohut Magda a „listavezető”, 81 szerepet ját­szott el az elmúlt év során. A további helye­zettek: Schubert Éva 78-szor, Gobbi Hilda, aki 76-szor, Örkényi Éva 72-szer, és Ronyec Mária 59-szer jelentkezett a rádióhallgatók előtt A vidéki színészek közül Dobák Lajos 24, Forgách Tibor, Demeter Hédy 14 és Ba­logh Emese ugyancsak 14 esetben kapott ki- sebb-nagyobb feladatot a budapesti stúdióban. Az összesítés azt is elárulja, hogy 1972- ben mintegy százzal több színészt foglalkoz­tatott a Rádió, mint 1971-ben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom