Tolna Megyei Népújság, 1973. április (23. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-01 / 77. szám

Kitüntetések április 4-e alkalmából

Hazánk felszabadulásának 28. évfordulója alkalmából, beosztásukban, a honvédelmi fel. készülés érdekében huzamo_ sabb időn át kifejtett eredményes munkájuk elismeréseként á honvédelmi miniszter, a magyar forradalmi munkás- pabaszt kormány határozatával alapított Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatával Horváth Józsefet, a megyei tanács elnökhelyettesét, ezüst foNemzetiségi tanácskozás

(Folytatás az 1. oldalról.)

Számok 60—70 főre tehető. A szerbek nagy öntudattal bírnak, ragaszkodnak nemzeti hagyományaikhoz, anyanyelvükhöz. Szoros kapcsolatot tartanak fenn a más megyékben élő szerbekkel. Mivel a községben anyanyelvi iskola nem működik, többen Pécsre, és Pestre küldik gyermekeiket délszláv iskolákba.

Megállapíthatjuk, hogy

pártunk helyes nemzetiségi politikájának eredményeként napjainkban már megszűnt a nemzetiségiek részéről a korábban tapasztalt félénkség, elzárkózottság. Viszonylag kevésre tehető azoknak a száma, akik nem beszélnek magvarul. A fiatalabb nemzedék már lényegében alig érti. pontosabban igen kevesen értik és beszélik nagyszüleik nyelvét. Az 1969—70-es tanévben 21 iskolában 67 tanulócsoportban 26 nevelő tanította a német nyelvet. Tolna megye 48 községében élnek nemzetiségi dolgozók. A községi köz- művelődési >f intézmények munkáját nem csupán a járási és megyei művelődésotthoni hálózat igyekszik segítekozatával dr. Horváth Jenőt, a

megyei tanács vb. egészség- ügyi osztályvezetőjét, bronz fokozatával Bállá Sándort, a megyei kiegészítő parancsnokság pénzügyi előadóját tüntette ki.

A kitüntetéseket a megyei pártbizottságon szombaton dél. előtt K. Papp József, a megyei pártbizottság első titkára adta át.

ni, hanem a járási pártbizottságok, a járási tanácsi hivatalok is bekapcsolódnak ebbe a munkába.

Nemzetiségeink körében ma már ritka az elzárkózottság. Egyre inkább fokozódik a nemzetiségiek között végzett tudatformáló munka, és ennek az eredményessége is mérhető. Részt vesznek megyénk társadalmi életében és számarányuknak megfelelően ott vannak a társadalmi, gazdasági élet minden területén. Alaovetően biztosítottak a feltételei annak, hogy nemzetiségi mivoltukat a megyénkben élő nemzetiségiek megőrizzék, ápolják szokásaikat, hagyományaikat, nemzetiségi kultúrájukat, — gazdagítva ezzel az egyetemes kultúrát és egész magyar hazánkat,

A beszámoló elhangzása után szót kért dr. Wild Frigyes. aki felszólalásában foglalkozott az MSZMP nemzetiségi politikájával, a német nemzetiség kulturális, ideológiai. gazdaságpolitikai tevékenységével, kitért a nyelv, a nemzeti hagyományok megőrzésének fontosságára. Ezután több, á tanácskozásán ' réSíít 1 vevő, megyénkben élő nemzetiségi szóallt fel.

(v. m.)

tus első felében hárman elindultunk, majd először Kö- lesd községet, a katonaidőmben szállásadómat, Honti Józsefet kerestem fel, aki ebben az időben a földigénylő bizottság elnöke volt. örült a viszontlátásnak, majd egy-két jó tanáccsal ellátott, s úgy mentünk el Szekszárdra. Első találkozásunk Prantner József elvtárssal volt, akitől az utcán érdeklődtünk, hogy hol van a keresett hivatal. Készséggel adott felvilágosítást, érdeklődött nagyon szándékunk felől, de mi óvatosak voltunk, és nemigen nyilatkoztunk. (Majd amikor idetelepültünk, akkor tudtuk meg, hogy kitől érdeklődtünk.) ö volt a megyei párttitkár már akkor.

Elmentünk a népgondozói -hivatalba, emlékezetem szerint Peck nevű volt a hivatalvezető, aki elég barátságosan fogadott. Elküldött minket Grábócra és Szálkára. Oda rövid időn belül mehetünk és betelepülhetünk. Nekünk, a síksághoz szokott embereknek nem tetszett az erdőség, a hegy, mert Grábóc körül hegy van- és nem vállalkoztunk arra, hogy oda települjünk. Kö- lesd vidéke tetszett nagyon, de csak később lehetett róla szó, elsősorban Kistormásra az oda való települést kértük. Körülnézve Tolna megyében elindultunk Budapestre, a Sas utcában kerestük fel az Országos Népgondozói Hivatalt. Elmondottunk mindent. Nagy örömmel fogadtak, kérték, hogy minél előbb menjünk, s főlei kommunistákat szervezzünk be sokat. ígérték: minden jól fog menni, és ha mindenáron Kistormás tetszik,

el fogják intézni, de Ideiglenesen addig is Felsőnánát ajánlották átmenetnek. Egy hét múlva hazakerültünk a nagy útról...

— Hal tMiMMak kMxa, mit •Matt

— Hát a Hontiék is adtait, és nekünk is volt azért, egy kis szalonnát hoztunk. Nem volt egész hétre való. Visszajöttünk. mindig Kölesdre, de Szálkán is aludtunk egy éjjel- Hát az német volt, ahol megszálltunk, nem emlékszem a nevére. Gyalog közlekedtünk. Szekszárdról Zombán át mentünk Felsőnánára gyalog. Kölesdre gyalog. Feisónánán is aludtunk: ReitingeréknéU

— Siakirárdsa Ital uáUtak aad all aam aludtok I

— Nem. Szálkán aludtunk, Szálkáról eljöttünk Szekszárdra, onnan elmentünk Felsőnánára, ott aludtunk, másnap elmentünk Kölesdre, akkor ismét Kölesden aludtunk, és Kölesdről elindultunk Budapestre, a cím, ahova mentünk már zsebben volt akkor.

— B«járták trt a ter&Utot, ixtmr«* vételezni az új hazát. Ugf gondol* jak« az élelem elfogyott..a

— Hát azért volt, gyümölcs volt, meg kenyér volt azért. Szilva, körte. Vettünk, Szek- szárdon is vettünk, és Felső- nánán is kaptunk.

— A két tárta sofca naai Járt ml§ Tolnában?

— Soha.

— Mit laandott ai a kát ambar I

— El voltak csodálkozva. Nálunk nem ilyen gazdasági udvarok voltak, mint itt, hogy

Egész nemzetünk érdekelt kifejező politikával állunk a választók elé

K. Papp József beszéde a dunaföldtári nagygyűlésen

Zsúfolásig megtelt teremben, mintegy 350 főnyi közönség előtt került sor választási nagygyűlésre Dunaföldvárott, a községi művelődési házban. A nagygyűlés elnökségében helyet foglalt K. Papp József, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Hornyák László, á járási pártbizottság titkára, dr. Kiss Frigyes, a megyei tanács járási hivatalának vezetője. Széles István országgyűlési képviselő, a községi pártbizottság titkára, Jendrolovics Ferenc községi tanácselnök, Süth Miklós járási népfrontbizottsági titkár, valamint a község társadalmi életének más vezetői.

Megnyitót Holmi Miklós, a Hazafias Népfront helyi titkára mondott, majd K. Papp József, a megyei pártbizottság első titkára emelkedett szólásra.

— A Hazafias Népfront, 1971-ben meghirdetett és ma is érvényes választási • programjával, a Magyar Szocialista Munkáspárt gyakorlatban kipróbáit és a gyakorlat által igazolt, egész nemzetünk érdekeit kifejező politikájával áll az ország_ népe, a választók elé — kez’dte nagygyűlési beszédét K. Papp József, majd rámutatott, hogy "hazánkban az elmúlt években tovább erősödött a szocialista rendszer. Fejlődött az államélet, a szocialista demokrácia. Ennék jegyében módosítottuk az alkotmányt, népköztársaságunk alaptörvényét, amely hatékonyan védelmezi népünk szocialista vívmányait. Jelentősen fejlesztettük az országgyűlés, a Minisztertanács es az igazságügyi- szervek munkáját. Az országgyűlés fontos törvényeket alkotott, mint például a szövetkezeti, az ifjúsági törvény, az új tanácstörvény és a népgazdasági tervezésről szóló törvény, legutóbb pedig a büntetőeljárásról szóló törvény.

A-. szocialista demokrácia,,, közvetlen érvényesütésének a fejlődése fejeződik ki abban, hogy a párt minden fontos kérdést nyíltan a nagy-köZ-r! i vélemény elé tár. Szükség szerint véleményt kér, vagy tájékoztat.

nagy, szép istálló, szebb volt az istálló sok helyen, mint a ház, szép istállók voltak és aztán minden pajtában széna, minden, ugye, és volt bőven állat is itten. Társaim el voltak ragadtatva mindennel. A községekkel is, általában kevés nádtetős ház-volt. Nálunk nádtetős községek voltak. A terület is gyönyörű szép volt, szőlők, mindén.« , £

— Keltett valahol jefentkeiniSk« tudatni, hogy milyen ügyben járnak, vagy csak úgy mentek?

— Megkérdezték GrSbócon is, hagy maguk mit "akarnak, hóimét jöttek, de mi nem mondtuk, hogy mi a' szándékunk. Feltűnjünk, más öltözék volt rajtunk. Grábőcon, illetve Szálkán bent' voltunk a községházán, hát ’a bíró is sváb volt még akkor,'hát aztán nem valami szívélyesen fogadott. Pajtában ' aludtunk ott Szálkán is, nem kaptunk az egész községben szállást, pedig van vagy három kilométer hosszú, alig kaptunk egy pajtát is, hogy megaludjunk. És úgy aludtunk, szénában. Az illető, a gázda mondta is, hát mondta, nem biztos, hogy nekik el kell'menni, ezután tisztázódik az1 ügyük,' stb, ne kereskedjünk itt, mert ő például nem megy ki. Nem mennek ki.

— Emíéksuk-e arra, milyen Idő volt? Melyik úton mentek Köletdrál Szekszóvdra?

— Erre a Vásártérnek, Dió- fásinak. Még a Diófásinál ottan be is mentünk, ittunk egy fröccsöt. Még élt a Diófási> még lehetett kapni. Gyönyörű ősz volt ;•

(Folytatjuk)

A továbbiakban K. Papp József gazdasági fejlődésünk eredményeiről beszélt. Ismertette, hogy megyénk ipari termelése az elmúlt időszakban — meghaladva az országos fejlődés ütemét — 18 százalékkal nőtt. A termelésnövekedésnek a termelékenységből származó részaránya 1972-ben 70 százalék volt. amelyen javítani a későbbiekben kívánatos.

Megyénk mezőgazdasági nagyüzemei 1972-ben is eredményesen gazdálkodtak. Állami gazdaságaink között nincs veszteséges, a 86 termelőszövetkezetből öt zárt veszteséggel, ezeken kívül még három szövetkezet lett alaphiányos. Az egy dolgozó szövetkezeti tagra jutó átlagos jövedelem

3,4 százalékkal nőtt, a közösből származó évi részesedés átlagosán 23 179 forintot tett ki.

K. Papp József ezután részletesen taglalta azokat az intézkedéseket, amelyek a X. kongresszus határozatainak, valamint a novemberi központi bizottsági állásfoglalásnak szellemében születtek a lakosság életszínvonala javítása, a termelés és elosztás kiegyensúlyozottabb megszervezése érdekében.

— Tolna megye negyedik ötéves fejlesztési tervében is kiemelt helyen van a lakásépítés — mondotta K. Papp József ezután —, 7500 lakás megépítése szerepel az ötéves tervben, ebből állami erőforrásból mintegy 2100. Az állami erőforrásból épülő lakások anyagi fedezetén túl az állam segítséget ad a lakosság sajáterős építkezéséhez is.

A megyei pártbizottság első titkára a továbbiakban ismertette a megye szociális és kulturális fejlődésének adatait, majd külön szólt Dunaföldvár eddigi fejlődéséről, a jövő fejlesztési lehetőségeiről. — Ha például az elmúlt két évet vesszük alapul. Dunaföldvár az eredetileg tervezett bevételein túl 1971-ben 2,7, 1972-ben 4,8 millió forintot kapott pluszként a megyei tanácstól —

. mondta K. Papp József.

Ezután így folytatta beszédét a nagygyűlés szónoka:

— További előrehaladásunk útja változatlanul a Hazafias Népfront 1971-ben meghirdetett programja. E program realizálásának alapja az 1973. évi népgazdasági terv maradéktalan teljesítése. Arra törekszünk, hogy fokozódjék a gazdasági hatékonyság, eredményesebben korszerűsödjön a gyártmány összetétel, csökkenjen a gazdaságtalan termékek termelése és bővüljön a gazdaságosan termelt, versenyképes cikkek aránya.

— Folytatni fogjuk — tette hozzá a továbbiakban K. Papp József — a jelenlegi árpolitikát, de árrendszerünkét úgy igyekszünk fejleszteni, hogy az kizárja a gazdasági életből az indokolatlan áremeléseket és fokozottabban biztosítsa az áralakulás tervszerűségét.

Változatlanul figyelemmel kísérjük az egyes társadalmi osztályok, rétegek helyzetét, tudatosan dolgozunk életkörülményeik javításán, a társadalmi, a csoport- és egyéni érdekek összhangjának megteremtésén. Szívós harcot folytatunk az egyénieskedés, az önzés, az anyagiasság, az emberi együttélés szabályait, erkölcsi normáinkat semmibe vevő. eredményeinket lebecsülő cinizmus minden megnyilvánulása ellen.

A szocialista demokrácia erősítését továbbra is társadalmi fejlődésünk egyik döntő tényezőjének tekintjük. Arra törekszünk, hogy az állampolgárok az üzemi, a tanácsi szervek útján, a tömegszervezetek és tömegmozgalmak. keretében., mind nagyobb számban vegyél nek részt a közügyek intézésében és eldöntésében — mondotta K. Papp József, majd így fejezte be nagy érdeklődéssel kísért beszédét:

— Most, amikor választásra készülünk, az előttünk álló feladatok megvalósítására hívjuk fel a választópolgárokat, honfitársainkat, felhívjuk a választópolgárokat, szavazzanak a szocializmus építését megjelölő feladatok teljesítésére, egész népünk, benne megyénk lakosságának felemelkedésére és mondjanak igent a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Magyar Népköztársaság kormánya szocializmust építő politikájára, a Hazafias Népfront programjára.

A választási nagygyűlésnek három hozzászólója volt, Kertész Ferencné, a Hazafias Népfront helyi elnökségének tagja. Jendrolovics Ferenc községi tanácselnök és az első választók nevében Jákitót Ildikó gimnáziumi tanuló.

Választási gyűlés Nagymányokon és Dombóváron

Pénteken további két választási gyűlés is volt megyénkben. Nagymányokon a nagyközségi közös tanács tanácskozótermében közel másfél százan hallgatták meg Horváth Józsefnek, az MSZMP Tolna megyei Bizottsága titkárának előadását, mely pontos áttekintést adott hazánk, valamint Tolna megye politikai, gazda- t sági helyzetéről, ismertetve a " szocialista építés helyi és országos eredményeit, a Bonyhádi járás és Nagymányok kétéves fejlődését, fejlődésének további perspektíváit

A nagymányokiak választási nagygyűlésén részt vettek a járás párt-, állami és tömeg- szervezeti vezetői is. A három helyi fölszólaló — Máté József, a községi pártszervezet csúcstitkára, Füzesi Pál megyei tanácstag és Szabados Éva Nagymányok és társközségei fejlesztési gondjairól szóltak.

Dombóvár város választópolgárai a városi tanács nagy tanácskozótermében tartották meg választási gyűlésüket, körükben köszöntve dr. Kiss Pált, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának osztályvezetőjét és dr. Polgár Ferencet, a Tolna megyei Tanács VB titkárát is a város párt-, állami és tömegszervezeti vezetőin kívül.

Itt Vidóczi László, a Városi tanács elnöke volt a gyűlés előadója, aki az országos és helyi politika megvalósulásának eredményeiről beszélt, ismertetve a megye fejlesztési terveit, a fiatal város fejlődését s azokat a terveket, amelyek a következő tanácsciklus során valósulhatnak meg. A nagygyűlés résztvevői feszült érdeklődéssel tekintették meg azt a diavetítést, mely az előadó által elmondottakat dokumentálva mutatta be Dombóvár város kétéves fejlődését.