Tolna Megyei Népújság, 1973. április (23. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-19 / 91. szám
PárÍHxertese» — pártirányítás Technika és szövetkezetpolitika Alakuló tanácsülésekről jelentjük Napjainkban a mezőgazda- sági termelés fejlődésére az iparszerűség a jellemző. Ez nem csupán azt jelenti, hogy a gépeket immár a termelés valamennyi területén alkalmazzák, hanem azt is, hogy a gépek sora kapcsolódik egybe, szigorúan meghatározott technológia alapján. Egyre több termelőszövetkezet csatlakozik ezeket az úgynevezett zárt termelési rendszereket megvalósító társulásokhoz. A cél világos: többet, jobbat, olcsóbban termelni, vagyis növelni a szövetkezetek jövedelmét. A mezőgazdasági termelés forradalmasítása egyrészt nagy anyagi beruházást igényel, másrészt politikai, szakmai, bérezési, szociális és egyéb problémákat vet fel. Számos megfogalmazásban találkozhatunk például azzal a nézettel, hogy a technika gyors fejlődése a mezőgazdaságban „nem tűri meg” vagy „szétszakítja” a szövetkezeti kereteket. Ezek mögött kimondva vagy kimondatlanul az az elgondolás húzódik meg, hogy a szövetkezetek a fejlődés során előbb-utóbb szükségszerűen átalakulnak állami vállalatokká. E nézet vallói azzal érvelnek, hogy egy-egy zárt termelési rendszerben vagy társulásban olyan nagy értékű termelőeszköz, termék koncentrálódik, hogy működtetése, értékesítése szövetkezeti alapon már lehetetlen. Gyakran hangoztatják, hogy e társulásokban a munka szervezé- ' se, a dolgozók bérezése szinte az állami gazdaságokéval azonos módon történik, tehát a fejlődés abba az irányba halad, hogy a szövetkezeti tag megszűnik gazdasága tulajdonosának lenni, s fizetett dolgozóvá, alkalmazottá válik. A párt szövetkezetpolitikája szocialista tulajdonformának tekinti a tagok önkéntes társulása és tevékenysége alapján létrejött szövetkezeti tulajdont. És ez a lényeg! Téves tehát az olyan felfogás, hogy az egyszeSzeszélyes április Az eső éppen idejében érkezett. Az elmúlt hetekben mínusz 4:—5 fokos talaj menti fagy, 28 fokos nyári felmelegedés, orkánszerű, nagy erejű szél, s főképp a szárazság jellemezte időjárásunkat. Április, márciusban minimális csapadék hullott a földekre, sőt a téli hónapok is igen csapadékszegények voltak. Éppen ezért azokban az üzemekben, ahol van öntözőberendezés, megállás nélkül öntözik az őszi és a tavaszi vetéseket. Csaknem valamennyi tavaszi növény vetésideje elérkezett. A megyei tanács mezőgazdasági és élelmezési osztályán elkészült a tavaszi munkákról szóló tájékoztató jelentés, amely az április 15-i állapotot tükrözi. Valamennyi termelő- szövetkezetben elvetették már a tavaszi árpát és a zabot. A tavaszi, árpának 757 hektár a vetésterülete, 1,2 százalékkal többet vetettek mint ameny- nyit terveztek. Csaknem teljes egészében földbe került a cukorrépa magja, a tavalyihoz képest idén 50 hektárral nőtt a termelőszövetkezetekben a rűbb vagy a kevésbé fejlett termelés mellett létrejövő gazdaság a tagok kollektív tulajdona marad, de mihelyt az megközelíti vagy eléri a fejlett szintet, átalakul össztársadalmi tulajdonná. Abból az egyszerű tényből, hogy a technológiai rendszerek, gazdálkodási módszerek „átlépik” egy- egy szövetkezet határát, tevékenységének kereteit, nagyon hibás lenne a tulajdonformák változására következtetni. A párt agrárpolitikája a jövőt illetően kimondja: a két tulajdonforma közeledik egymáshoz, de ez nem vezethet és nem is vezet az azonosuláshoz. Hogyan lehet és kell értékelni a mindennapi életben lezajló fejlődést? A technika fejlesztése a szövetkezetekben valóban nem különbözik, de nem is különbözhet az állami vállalatok hasonló jellegű tevékenységétől. Napjainkban már elég gyakori, hogy egyes szövetkezetekben vagy szövetkezeti társulásokban a termelés korszerűsége, szintje elérte vagy meghaladta a környező állami gazdaságokét. Az is kétségtelen, hogy a munka szervezésében, a dolgozók bérezésében hasonlóság is fellelhető. A munkaszervezés, a bérezés hasonlóságából azonban nem lehet a tulajdonformákra vonatkozóan messzemenő következtetéseket levonni. Annál kevésbé, mert a termelőszövetkezetek gazdálkodásának, termelésük technikai szintjének fejlődésével együtt alakult a párt szövetkezeti politikája is, amely törvényekben, kormány- határozatokban az ágazati minisztériumok rendelkezéseiben is kifejezést nyert. Az egységes szövetkezeti törvénv. amely a párt politikája szellemében rendezi a mezőgazdasági szövetkezetek és az állam, a mezőgazdasági szövetkezetek és tagjaik, valamint a mezőgazdasági szövetkezetek és a társadalmi szervezetek kapcsolatait, híven tükrözi ezt a politikát. cukorrépa termőterülete. A napraforgó vetésterülete idén csökkent, helyette inkább a takarmányterület, a kukorica és a szálas takarmány területe növekedett. A visszaesés oka: tavaly viszonylag alacsony volt a napraforgó termésátlaga. Április 10-e körül kezdődött a kukorica vetése. A termelőszövetkezetekben eddig 2798 hektáron került földbe a vetőmag — a tervezett terület hat és fél százalékán. Csupán az időjárásán múlik, hogy mikor végeznek a kukoricavetéssel. Idén négy és fél ezer hektárral lesz nagyobb a kukorica vetésterülete a szövetkezetekben, mint 1972-ben volt. Hagymát 29 hektáron, fűszerpaprikát pedig 15 hektáron vetettek el eddig. Burgonyagumó 222 hektáron került eddig földbe, a tervezett terület 65 százalékán. A burgonya vetésterülete a tavalyi 552 hektárról 344-re csökkent. A vetésterület csökkenésének oka az alacsony termésátlag, a nem megfelelő fajták, valamint az, hogy a burgonyatermesztés gépesítése A párt arra törekszik, hogy fejlessze, erősítse a szövetkezeti tagokban a szövetkezeti tulajdonhoz való kapcsolatukat, annak megbecsülését. Ez is elősegítette, hogy az utóbbi időben jelentősen formálódott, alakult a szövetkezeteken belül az emberi kapcsolatok tartalma, formája. A szövetkezetek tevékenységi körének bővülésével, a technikának a szövetkezetekben való gyors elterjedésével például széles körben támadt igény az ipari szakemberek iránt. Több ezer, főleg a falvakból korábban elkerült ipari munkás tért visz- sza a tsz-be. A legnagyobb, a legmélyrehatóbb fejlődés azonban a szövetkezeti demokrácia fejlődésében tapasztalható. A szövetkezetek önkormányzatának érvényesülése napjainkban élő valóság. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy mindenütt csorbítatlanul érvényesül a tagok joga a gazdálkodás irányításában, vagy azt, hogy nincs olyan szövetkezet ahol egyes vezetők nem élnének vissza tisztségükkel, a tagok bizalmával. De azt igen, hogy egységesen megteremtődtek, létrejöttek valamennyi szövetkezetben azok a keretek, amelyek tartalommal való megtöltése esetén elmondható, hogy a szövetkezet szocialista társadalmi-gazdasági forma, amely tagjai és az egész társadalom javára képes megfelelő feltételeket biztosítani a termelőerők. a technika nagyarányú fejlődéséhez. Mindez nem zárja ki azt. hogy eeyes ágazatokban. egyes tevékenységek fejlesztésében, konkrét mérlegelés alapján már ma helyet kapjanak a szövetkezetek egymás közötti, vagy állami vállalatokkal történő társulásai. Indokolttá teheti ezt a szükséges befektetések nagysága, a tevékenység jellege és természetesen a résztvevők kölcsönös érdekeltsége. MIHÓK SÁNDOR nem teljesen megoldott. Idén nagy termőképességű holland burgonyafajták kerültek az országba, ebben az évben folynak a kísérletek, hogy hogyan válik be hazai termesztésben. A holland fajták nagy termőképességű, gépi betakarításra alkalmas burgonyafajták. A jelenleg termesztett fajták — gülbaba. kisvárdai rózsa, somogyi — alkalmasak ugyan gépi betakarításra. de alacsony a termésátlaguk. Míg a holland fajták hektáronként 300 mázsa termést adnak, addig a nálunk termesztett hazai fajták 130—140 mázsát adnak hektáronként. A kitűnő ízű holland fajták tömeges elterjesztése 1974-ben várható. Megyénk burgonyaszükséglete évente 300 vagon. Az előzetes elképzelések szerint, ha felépül a TOLNAKER korszerű tárolója, ezt a mennyiséget két-három termelőszövetkezet is biztosítani tudja oly módon, hogy a TOLNAKER már a betakarítás után közvetlenül át tudja venni a megtermelt burgonyát. (Folytatás az 1. oldalról) lasztók részéről megnyilvánult együttműködési szándék. Fokozottabban kell támaszkodni a fiatalokra és a nőkre, szervezettebbé tenni a társadalmi munkát és arra kell törekedni, hogy a tanácsi bizottságok kezdeményező szerepe a gyakorlatban is érvényesüljön. A Vasárnap Bonyhád nagyköz. ségben 62 tanácstagot választottak meg. Közülük tizenöten először képviselhetik a választók érdekeit A nagyközségi tanács alakuló ülésére tegnap délelőtt került sor a járási hivatal tanácstermében, ahol Schüler Sándor korelnök köszöntötte a megjelenteket, köztük Daradics Ferencet, a járási pártbizottság első titkárát, dr. Polgár Ferencet. a megyei tanács vb-titká- rát! dr. Szabó Piroskát a Hazafias Népfront megyei bizottságának alelnökét és Juhász Józsefet a járási hivatal elnökét Amma László, a választási elnökség elnöke arról tájékoztatta az ülés résztvevőit hogy a választások előkészítése és lebonyolítása rendben megtörtént. A lakosság érdeklődését mutatja, hogy a jelölő gyűléseken átlagosan harminc- ketten vettek részt 229 közérdekű javaslat hangzott el — ez utóbbiak háromnegyed része foglalkozott a községfejlesztéssel. A Hazafias Népfront javasMegyénk második városának tanácsa szintén tegnap — délután két órai kezdettel — tartotta‘meg ünnepélyes alakuló ülését, melyen részt vett Sza- bópál Antal, a megyei tanács elnöke is. Az alakuló ülés napirendjének megfelelően itt is a választási elnökség elnökének, Király Istvánnak a beszámolójával kezdődött a hetven tagú testület első tanácskozása, majd ezután került sor az öttagú ügyrendi bizottság megválasztására, az ügyrendi bizottság elnökének, dr. Varga Ferencnek a jelentéstételére. A városi tanács tagjai — akik közül tizenegyen most kezdik újonnan megválasztott tanácstagokként közéleti munkásságukat — az ünnepi ülés negyedik napirendjeként választották meg a 9 tagú végrehajtó bizottságot és vezetőit: Vidóczy László elnököt, Bo- ruzs Barnabás elnökhelyettest és Bérdi József vb-titkárt. A megválasztott végrehajtó bizottság az alakuló ülés korelnökének, Kiss Ferencnek a kezébe tette le az esküt. Az ezúttal is megkapó pillanatokat követően került sor a dombóvári Városi Tanács 7 munkabizottságának a megválasztására. Sem a bizottságok száma, sem azok tagjai nem változtak, mégis jelentősnek ígérkezik az új tanácsciklusban az egyik legaktívabb közösség, a városfejlesztési bizottság elkövetkező munkája, mivel a fejlesztési tennivalók sokaságára való tekintettel létrehozta a társadalmi munkát szervező albizottságot. Jóllehet fiatal városunk tanácsában a tizenegy tanácstagon kívül a lakosság régi, és mert ilyen kipróbált képviselői következőként felszólaló Rúzsa János hangsúlyozta, hogy a választásokkal jelentős politikai és tánsadalmi esemény zajlott le. Most „a cselekvések napjai folytatódnak tovább”, hogy maradéktalanul megvalósíthassuk a megye- székhelyen is a párt X. kongresszusának határozatait, iránymutatását. lata alapján a tanácsülés egyhangúan megválasztotta a tanácselnöki tisztségre Soczó Józsefet, aki már eddig is ezt a funkciót töltötte be. Elnök- helyettes Ettig László, a Pannónia Tsz elnöke lett. A tanács vezetőinek, illetve a végrehajtó bizottság tagjainak eskütétele után úttörőzenekar és a Vörösmarty Mihály úttörő- csapat képviselői köszöntötték a tanácstagokat. A tanácsi bizottságok és a népi ülnökök megválasztását követően dr. Szabó Piroskának, a Hazafias Népfront megyei alelnökének javaslata alapján a tanácsülés egyhangúan jelölte, majd megválasztotta a megyei tanács tagjává dr. Polgár Ferencet, a megyei tanács vb-titkárát, Békés Ferenc állami díjas pedagógust és ifjú Fetzer Ferenc művezetőt. Ezt követően Daradics Ferenc köszöntötte a tanács régebbi és újonnan megválasztott tagjait, tevékenységükhöz sok sikert kívánt. Polgár Ferenc a megválasztott megyei tanácstagok nevében mondott köszönetét a bizalomért kerültek, Vidóczy László, a városi tanács elnöke bemutatta a testületnek a városi tanács szakigazgatási szerveinek kinevezett vezetőit Az ünnepi alakuló ülés résztvevői ezután választották meg az igazságszolgáltatás munkáját városi keretek között segítő népi ülnököket, majd a megyei tanácstagok jelölése és megválasztása következett. A tegnap újjáalakult dombóvári Városi Tanács a megyei tanácsba Vidóczy Lászlót, Kiss Ferencet, Horváth Jánosnét, Horváth III. Istvánt és nem tanácstagként K. Papp Józsefet, az MSZMP megyei bizottságának első titkárát, ország- gyűlési képviselőt delegálta. Az ülésen, mely a kora esti órákban ért véget, fölszólalt Szabópál Antal, a megyei tanács elnöke is, aki elsősorban az újjáalakult városi tanács elkövetkező munkájáról, a fiatal város fejlődésének lehetőségeiről beszélt Ma tovább folytatódik a helyi tanácsok megalakulása, amennyiben Hőgyészen, Cikón, Mőcsényben, Gyulajon, Kocso- lán, Gerjenben, Nagydorogon, Németkéren, Pakson, Pálfán, Tengelicen, Tolnán, Medinán, Pincehelyen, Tolnanémediben és Ozorán ma kerül sor az ünnepélyes alakuló ülésekre. képújság 0 1973. április 19. Dombóvár Bonyhád Csökkent a burgonya, nőtt a kukorica vetésterülete
