Tolna Megyei Népújság, 1973. április (23. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-19 / 91. szám
Jelentkezés, behívás, értékeiés A felsőoktatási intézményekbe való felvétel módosított szabályai A Művelődésügyi Minisztérium tájékoztatója A felsőoktatási intézmények- be történő felvétel szabályairól, a módosított intézkedésekről tájékoztatták a Művelődésügyi Minisztérium illetékesei Szőke Sándort, a Magyar Távirati Iroda munkatársát. —• Az ismertebb jelentkezési feltételeken kívül melyek a további fontos tudnivalók? — Néhány felsőoktatási intézmény, illetve szak esti és levelező tagozatára csupán a megjelölt munkakört betöltő dolgozók jelentkezését szabad elfogadni. Az agrár jellegű felsőoktatási intézményekbe a mezőgazdasági üzemek, vállalatok, a szakoktatás a kutatás és igazgatás dolgozói, valamint a társadalmi szerveknél hasonló munkakörben foglalkoztatott dolgozók pályázata jöhet számításba. A tanárképző főiskolákra, a Testnevelési Főiskola tanári szakára a pedagógusképesítéssel pedagógus-munkakörben dolgozó, a tanítóképzők népművelőkönyvtáros szakára a népművelési, vagy könyvtáros munkakörben alkalmazott dolgozók. az óvónőképző intézetekbe olvan — képesítés nélkül, szerződéssel alkalmazott — óvónők jelentkezését lehet elfogadni, akiket a tanácsok a következő tanévben is alkalmazni kívánnak. A felsőoktatási Intézmény csupán a felügyelete szerint illetékes miniszter engedélyével fogadhatja el más felső- oktatási intézmény hallgatójának jelentkezését. A munkáltató javaslatára a felsőoktatási intézmény esti és levelező tagozatán el kell fogadni azoknak a 35 évnél idősebb dolgozóknak a jelentkezését is, akik nem rendelkeznek a szükséges előkéozettséggel. A felsőoktatási intézmények május 15-ig — nappali tagozatokon május 2-ig — érkezett felvételi kérelmeket kötelesek elfogadni. A dékán, igazgató a vizsganapig elfogadhatja a jelentkezést, ha a kérelmező igazolja, hogy rajta kívül álló okok — például betegség, külföldön tartózkodás — miatt késett. A néphadsereg katonai akadémiáján szerzett oklevelet a szükséges előképzettséget igazoló okmánynak kell tekinteni. Az állam- és jogtudományi karokon, valamint a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen — a külkereskedelmi szak kivételével — a Belügyminisztérium rendőrtiszti akadémiáján az 1960. évet követően szerzett oklevelet — a jelentkezési feltétel szempontjából — érettségi bizonyítvánnyal egyenértékűnek kell tekinteni. — Hogyan történik a jelentkezők behívása a felvételi vizsgára? — Valamennyi jelentkező felvételi vizsgadíjat fizet, amely mindhárom tagozaton egységesen 50 forint. A tanítóképző és óvónőképző intézetekbe jelentkezőknek a felvételi vizsga előtt alkalmassági vizsgát kell tenniök. A KISZ építőtáborában részt vevő jelentkezőket a felsőoktatási intézmények olyan időpontra hívják be felvételi vizsgára, amely a táborozás időpontjával nem ütközik. A tanárképző főiskolákon, a tanítóképző és óvónőképző intézetekben a felvételi vizsgának része a beszédkultúra vizsgálata is. A nemzetiségi iskolákból jelentkezők a tanítóképző és óvónőképző intézetekben anyanyelvükön is vizsgázhatnak. Matematikából az írásbeli vizsga feladatait valamennyi felsőoktatási intézményre vonatkozóan a Művelődésügyi Minisztérium állítja össze. A matematikán, továbbá a Műve1' 1 Vigyi Minisztérium által kijelölt intézmények, kát rok írásbeli vizsgaanyagán kívül minden egyéb írásbeli felvételi vizsgaanyagot a dékán (főigazgató, igazgató) által megbízott oktatók állítanak össze, úgy, hogy azok a felkészültség lemérésén kívül alkalmasak legyenek a rátermettség. a képesség vizsgálatára is. Ebbe a munkába felvételi tantárgyanként bevonják az illetékes megyei, fővárosi, megyei városi tanács művelődés- ügyi, szakigazgatási szerve ál- által megbízott középiskolai tanárokat is. Aa összeállított vizsgaanyagot a dékán (főigazgató, igazgató) hagyja jóvá. Az írásbeli vizsgát lehetőleg egy napon és azonos tételek alapján kell tartani. Az írásbeli dolgozat elkészítésére a feladat kihirdetésétől számított legalább 150—150 percet kell biztosítani: a szóbeli vizsgára vizsgázónként általában 30 percet kell fordítani. A szóbeli felvételi vizsga csak az írásbeli feladatok értékelésének befejezése után kezdődhet meg. A felvételi vizsgabizottság a nappali tagozatokon 3—5, az esti és levelező tagozatokon 2—4 tagú. A bizottságok a vizsgázóval tárgyilagosan és nagy körültekintéssel foglalkoznak. A jelentkező magatartását és rátermettségét egyrészt a középiskola igazgatójától, illetőleg KlSZ-szervezeté- től (a munkaadótól) kaoott javaslat, minősítés, másrészt a felvételi vizsga alapján kell megítélni. A magatartás megítéléséhez azt kell vizsgálni, hogy a jelentkezőben megvannak-e azok a tulajdonságok, jellemvonások amelyek alapján remélhető, hogy szocialista szakemberré válhat. Felvételi bizottság ellenőrzi a vizsgabizottságok munkáját és a vizsgák befejezése után dönt a felvételi kérelmek ügyében. — Hogyan értékelik a felvételi vixsgák eredményeit? — A felvételi vizsgán — az öt fokozatú osztályozási rendszert alkalmazva, de az elégtelen osztályzatot nullával jelölve és véve — külön kell osztályozni az írásbeli dolgozatokat és a szóbeli feleleteket (gyakorlatokat). Ezért a pályázó a nappali tagozaton a négy osztályzat összegének a felét, az esti és levelező tagozatokon a négy osztályzat összegét kapja, vagyis ilyen címen a nappali tagozaton legfeljebb tíz az esti és levelező tagozaton húsz pontot érhet el. Az osztályzatok összegének felezése révén kapott fél pontszámot kerekítés nélkül kell figyelembe venni. A nappali tagozatra pályázóknál a felvételi vizsgán elért pontszámhoz a középiskolai tanulmányi eredmények alapján, az alábbi szabályok betartásával kiszámított pontszámot hozzá kell adni. A középiskolai tanulmányi eredmények alapján a pályázó legfeljebb tíz pontot kaphat. A pontszám megállapítása az érettségi vizsga átlageredményének figyelembevételével, vagy anélkül történik megfelelő táblázat alapján. Minden esetben a pályázóra kedvezőbb számítási módot kell alkalmazni. Az 1973. évi felvételi eljárásban a Testnevelési Főiskolán csak az érettségi vizsga átlageredményével kombinált táblázat alkalmazható. A felvételi vizsga tantárgyaiból, illetőleg az azokat helyettesítő tantárgyakból a tanulmányi eredmények alapján elért pontszám kiszámítása a következőképpen történik. Ha a tantárgyat a középiskola második, harmadik és negyedik, vagy csak a harmadik és negyedik osztályában tanították: a harmadik és a negyedik: ha a második és harmadik osztályában tanították; a második és a harmadik; ha pedig csak a második és negyedik osztályáImre László: Két év nyolc hónap 24. — Főnök, elúszunk a melóval. Nemsoká itt lesz Petter- son. letol — mondja Bika. A kislány hosszan nézi Bikát. — Jó, jó, menjetek csak, én is mindjárt megyek. A három fiú nem mozdul semerre. — Vigyél vizet, amennyi kell — pattog keményebben Kapelláró hangja Kés felé — Kicsi, keverj maltert. Te meg — néz Bikára — keverj be kenőszappant. Mozgás srácok. Látja, hogy mindegyik dühös. Lassan elindulnak, egyre csak visszafelé tekintgetve. Már messze járnak, amikor a kislány megszólal; — Mi az, maguk szövetséget kötöttek, hogy olyan egyformára nyíratták a hajukat? Kapelláró keserves ábrázat- tal simít végig tegnapi kopaszságán. Valami fölényes válaszon töpreng, de nincs ideje rá, mert a kislány újra kérdez; — & miért nevezik magát főnöknek? — így alakult Már régóta dolgozunk együtt. Én lennék a rangidős. Ennyi. — Maga valamit elhallgat előlem. Látom a szemén. Pislog, mint az a bizonyos béka a kocsonyában. Különben nem fontos, Nehogy azt higgye. hogy fontos. Engem igazán nem érdekel. — Hátha majd érdekli egyszer — mondta Kapelláró és mereven nézte a lányt. — Kü_ lönben tanultam én valamit Tudja, mit? Amíg valakinek a nevét se tudom, minek nézzek rá? Még nagyon meg találom jegyezni az arcát. Szólítanám magamban, de hogyan szólítsam? Látja, erről van szó. — Mária a nevem. — Az én nevem Feri. Most már tudom ha egyszer kiabálni akarok maga után, milyen nevet mondjak. — Nem biztos, hogy meghallom. — Ha én egyszer kiabálni kezdek... Azt maga meghallja még álmában is. — Mélyen alszom ám! — Mindegy az. Majd fölébredne. — Ha akarnék. — Akarna. — Nem biztos. — Akkor mi biztos? — Az. hogy nekem most dolgom van. — Segítsek? — Magát várják, a beosztottai. Főnök úr. — Ha egyszer elmondhatnék mindent magának, a végén sírna. — Nem sírok én olyan könnyen. — Majd meglátná. bán tanították: a második és a negyedik osztály év végi osztályzatainak átlaga vehető figyelembe. Ha a pályázó a felvételi vizsga évét közvetlenül megelőző évben vagy már régebben, illetőleg esti, vagy levelező tagozaton érettségizett (képesítőzött), a számára kedvezőbb módon, vagy a nappali tagozat, vagy az esti levelező tagozat pont- számítási módszerét kell alkalmazni. Ezek a jelentkezők matematikából az írásbeli felvételi vizsgát a felsőoktatási intézményben teszik le. Nem bocsátható szóbeli vizsgára az a jelentkező, akinek mindkét írásbeli dolgozata elégtelen. A felvételi bizottság felvehet olyan jelentkezőket is. akiket a középiskola (munkaadó) véleményében nem ajánlott felvételire, ha meggyőződött arról, hogy a jelentkező ennek ellenére alkalmas és érdemes a felvételire. A felvételi bizottság számára nem kötelező érvényű a jelentkező egészségi alkalmasságéit véleményező orvosi szerv esetlege» negatív megállapítása. A felvételi vizsgán megfelelt, de bármely okból elutasított jelentkezőkkel közlik, hogy amennyiben a következő tanévre ugyanazon intézménybe, karra, szakra kérik felvételüket, pályázatukat, amennyiben ismételten jelentkeznek és ezt külön kérik — újabb felvételi vizsga nélkül a jelenlegi pontszámúk alapján veszik figyelembe. __ — Monon «Jrt.nl* ■ Mfebboiitf — A jelentkezőnek az esetleges fellebbezést az illetékes miniszterhez címezve, az elutasítás kézhezvételét követő nyolc napon belül a felsőoktatási intézmény rektorához (igazgatójához) kell küldenie. A fellebbezések ügyében a felügyeletet gyakorló minisztérium és az illető felsőoktatási intézmény vezetőiből alakult bizottság dönt. A nappali tagozatokon a felvételi vizsgákat június 25. és július 15., az esti. levelező tagozatokon június 15. és július 25. között tartják. A felvételre jelentkezés tanévében végző középiskolai tanulók matematikai felvételi írásbeli vizsgájának időpontját külön rendelkezés állapítja meg. — Jó lenne az, ha meglátnám? Melyikünknek lenne jó? — Nekem biztosan. Mert engem már megtanított az élet — Kíváncsi lennék, mire tanította. — Arra, hogy elmondjak valakinek mindent Akkor is, ha nem tudok egyfolytában beszélni. Ha nem merek a szemébe nézni közben. Mindegy az. Csak érezzem, hogy hallgat és figyel rám. És akkor se szégyelljem magam, ha sírok. Vagy ha ordítok, hogy ennek nem így kellene lenni. Kapelláró úgy érezte, bár nem nézett a kislányra, hogy először pillant rá hosszan. Le. hét, hogy ez tévedés — villant az eszébe — akkor is szép. Hányszor ment úgy estéken, reggeleken végig a maga csöndes világán, hogy a szembejövők tekintetét kereste. Nem néztek rá, hiába húzta ki magát. Ha pedig valaki ránézett, abban a pillantásban benne volt: hát te mit akarsz? Te is akarsz valamit? Te kis vacak. Tudod, hogy mennyi ember húzza ki magát rongyosan és jólöltözötten, veled együtt, ugyanebben a pillanatban a Földön?! És tudod-e, hogy aki igazán nagy akar lenni, az sokáig úgy összehúzza magát, mint a tetü, ha fagy érkezik, gondolj például az űrhajósokra, akik odafönt megisszák a saját vizeletüket, és a kiképzés idején csalt nagyon ritkán gondolnak arra, hogy ki mondja majd az üdvözlő beszédet, ha első útjuk- ról diadalmasan visszatérnek. — Arra nem gondolt, hogy amit mondani akar, azt a másik tudja már? Bélyeggyűjtőknek Április 16-án kerültek forgalomba az újdonságok és a gyűjtőknek éppen 16 forintot kellett értük fizetni. Ezen a napon jelent meg az apró énekesmadarainkat ábrázoló nyolc értékű sorozat és az Egészségügyi Világszervezetet köszöntő bélyeg. Május 9-én a baráti hadseregek filatelistáinak Budapesten megnyíló kiállítására adnak ki bélyeget, két nap múlva az idei bélyeg-világkiállításokat blokk és nyolc értékű sorozat örökíti meg. Tavasszal Münchenben IBRA néven, augusztus végén Poznanban Polska '73 elnevezéssel vonulnak fel a világritkaságok, a bemutatókon a magyar fi latel isták is részt vesznek. Az új kiadás érdekessége, hogy olyan bélyegeket ismétel meg, amelyek korábban megjelent bélyegeket ábrázolnak. Viszontlátjuk az 1971-ben kiadott blokkot az 1947, 1953, 1958 és 1965-ben kiadott bélyegek ábrájával. A negyedévet Csontváry Kosztka Tivadar festményeit bemutató kiadás zárja, a blokkon a 120 éve született mester Sétalovaglás a tengerparton című alkotásában gyönyörködhetünk. VIGYÁZAT! UTÁNOZZÁK! A Posta kárára tevékenykedők <i legközönségesebb értékekkel foglalkoznak, 1927-ben hazánkban a 8 és 16 filléres bélyegeket hamisították. A gyűjtőket érintő manipulációk mindig Csak ritka bélyegekre terjednek ki. Magyar kiadványokból is a legbecsesebbeket, többek között a kőnyomatosokat, a fordított Madonna-tévnyo- matot érte ez a kétes megtiszteltetés. Az utóbbi évtizedekben hazánkban alig fordult elő hamisítás, most azonban az 1952. évi MABEOSZ-bélyegből és az 1945. évi 10 pengős értékből bukkantak fel olyan példányok, amelyeknek felülnyomását illetéktelen sze- mélyek* valószínűleg nem is nyomdai úton készítették. A kezdetleges homH sítványok rátekintésre felismerhetők, ar betűk, a számok; a vonalak határa nem szabályos, hanem változó vastagságú; illetve nem egyenletes. VILAGHIRADO 60 ország 700 versenyzője vesz részi a Szarajevóban rendezett asztalitenisz világbajnokságon, a megnyitás napján a jugoszláv posta 2 dinár névértékű; ütőt és labdát ábrázoló, modern vonalvezetésű bélyeget bocsátott ki. Haft éve Ljubljana adott otthont ennek a világversenynek, akkor bélyegpár jelent meg. — Dánia tavaszt hoz a fi latel isták albumába. A kertészeti egyesület jubileumára dúsan virágzó rhododendron és a „Dánia királynője’* elnevezésű rózsafa jta kerül bélyegre.' — Hét értékű sorozat számol be a Thera-szigeten talált régészeti leletekről. A görög posta eredeti szépség gükben állítja elénk az I. e. 1500 körül keletkezett, magas színvonalú kultúráról tanúskodó freskókat, kancsókat. — Miért? Erre is gondolni kellene? Maga például mit tudhat rólam? — Azt például, hogy nagyon egyforma a frizurájuk. Mind a négyüknek. — Lehet ez véletlen is. — Másoknál — Mi nem olyanok vagyunk, mint mások?! — Nem. Mert magukat elítélték. — Gondolja, vagy tudja? — Kitalálni se lett volna nehéz, de tudom is. Már napokkal ezelőtt beszélte itt mindenki, hogy rabok intézik a meszelést. Jött valaki az irodáról, hogy vigyázzunk, mindent el kell zárni, olyan emberek jönnek ide, akiket vasvillával vettek, el az anyjuk mellől. — És mit mondtak még? — Mit is? Azt, hogy nem kell velük szóba állni. Intézzék a dolgukat, hagyni kell őket. Nem jó közéjük keveredni. — Maga ezt elhitte? — A rosszat mindig köny- nyebben elhiszi az ember, mint a jót. — Ha elmondanám az igazat, csodálkozna. — Nem hiszem. — De igen. Hadd mondjam el ma este! — Azért én nem megyek a javítóba, hogy magát meghallgassam. — Megvárom, ahol akarja. — Maga tényleg nincs lecsukva? — Megvárom, ahol mondja. — Ha soká jövök, megkeres a bátyám. Akkor magának jaj lesz. — Nem félek. (Folytatjuk)
