Tolna Megyei Népújság, 1973. április (23. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-15 / 88. szám

Tavaszi „hadparancs**t Ki a szabadba, a napsütésbe A jelenségek, amelyek éle­tünk folyamán ismétlődnek: bioritmust képeznek. Vannak napi, évszakos és évi bioritmu­sok. A most is olyannyira várt tavasz szintén lényeges része a bioritmusnak. Más lesz most — a tavasz jöttével — a bio­ritmusunk, mint az őszi, téli évszakban: részint a mögöt­tünk levő hónapok kevesebb napsütése miatt, részint azért, mert a téli — rendszerint több pihenést, kevesebb mozgást jelentő — életmód az ember szervezetére visszahúzólag hat, csakúgy, mint az óév végi és az év eleji vitaminhiányos táp­lálkozás. Ebből a visszafogott állapotból kell a tavasznak az emberi szervezetet kibillente­nie — pozitív irányba. Érvényesülnie kell a tavasz jótékony hatásának különösen a táolálkozásban, a vitamin­kondíció följavításában. Igaz, voltak disznótorok, zsíro6, hú­sos ételek — de ezekben nincs elegendő vitamin. Hiányoztak a vitamindús zöldfélék, a friss főzelékek, gyümölcsöt is alig ettünk. Nagy a kiesés D-vita- minból — a szűkre mért nap­sugárzás következtében. Az első tavaszi napsütés megint hozzásegíti a szervezetet ah­hoz, hogy a relatív vitamin- hiányt pótolni kezdje: már­tsak ezért is minél többet él­vezzük a márciusi napot, a frissítő mozgást a szabadban. Mi a helyzet ilyentájt a fe- hérjefogyasztá«»d? Ez ugyanis télen emelkedett, mivel sok húst ettünk. Most már taná­csos „átváltani”: zöldfőzelé­kek, zöldségek, gyümölcsök bőséges fogyasztására. Szervezetünk télen „takaré­kon” volt. Visszafogott álla­pota leginkább a tavaszi fá­radtságban jut kifejeződésre, s ezt kell e napokban-hetekben helyes életmóddal, helyes táp­lálkozással kompenzálni, hogy azután biológiai „teljes gőz­zel” működhessünk. Koporsószeg-matematika „Minden egyes cigaretta 15 perccel rövidíti meg az éle­tet.” Ez az intő figyelmeztetés a kétszeres Nobel-díjas Linus Pauling számításának eredmé­nye. Nemrégiben idézte őt a Medizin Heute című orvosi lapban. Hinz Oettel profesz- szor így ír benne: „A dohányzás olyan szenve­dély, amely több haláloé ál­dozatot követel- mint a kö­zépkor némelyik inrvánva. Azt már senki sem vitatja, hogy. a tüdőrák gyakoriságának növe­kedése az ún. civilizált világ­ban a beszívott cigarettafüst­nek tudható be.” A 15 perc természetesen csak átlagérték lehet. A számítás egy sor halálok-statisztikán alapul. Aki 40 éven át napi 24 cigarettát szív, az 10 évvel rövidebb életre számíthat, mint egy nemdohányzó. Két­szer annyi cigaretta esetén a várható életkor 20 évvel csök­ken. azaz rendszeres, erős dohányosoknak nem sok esé­lyük van arra, hogy 50 évnél idősebbek legyenek, mivel az átlagos várható életkor jelen­leg kb. 70 év. Ez a konorsőszög-matemati- ka akkor is elgondolkoztató, ha márkában és pfenningben számoljuk: aki naponta há­rom egyenként két márkába kerülő csomag cigarettát szív, az 10 év alatt 22 ezer márkát és 40 év alatt — kamatos ka­mattal együtt — egy kis házat füstölt el. E sokszor megmo- solygott atyai bölcsesség te­hát nem légből kapott. Az évi egy főre eső kb. 2700 cigarettával (kb. 300 márkába és egy hónapnyi életbe kerül) a németek dohányzók világ- ranglistáján a negyedik he­lyen állnak — mint ezt nem­rég a Medical Tribüne is meg­írta. — Első helyen az ameri­kaiak vannak, fejenként évi 3070 cigarettával, majd a kanadaiak következnek 3340- nel és az angolok 3050-nel. Ahol a gólya még tartja magát Sok angol iskolás gyerek még mindig úgy hiszi, a gólya hoz­ta, néhányan pedig, hogy a mosodából hozták őket. Az egyik kislány úgy gondolja, hogy egy méhecske csípése kö­vetkeztében lesz majd terhes. Ilyen eredményre jutott Jill Kenner. egy iskolai tanácsadó, aki gyermekek százait kérdez­te meg a minap megjelent „Is­ten veled, gólya” című szexuá­lis nevelési könyvéhez. Kenner szerint a szexuális nevelési törekvések ellenére a 10—11 évesek nagy része még mindig azt hiszi, hogy a gólya hozza a gyermekeket, vagy hogy egresbokor tövében talál­ták, vagy a doktor hozta fe­kete táskájában. A szülök néhány eredetibb magyarázata is tükröződik azonban a gyermekek válaszai­ban: — Kályhában sütöttek — mondta egy gyermek, aki azt hitte, hogy a túlságosan hosz- szú ideig sütött gyermekek lesznek feketék. — Kocsiparkolá helyen ta­láltak. — Az egyik kislánynak vi­lágosan elmagyaráztak min­dent a madarakról és a me­llekről, de alaposan összeza­varta a hallottakat. Ö mondta azt, hogy ha egy méhecske megcsípi, akkor gyermeke lesz. Eny egészen fiatal ember elmondotta, hogy szeret szü­leivel a szexről beszélni. „Anyámnak éppen most szü­letett gyermeke és elég sokat tudok erről" — mondotta. Három fecske. • • Hogyan öltöznek ezidén a férfiak „A ruhának nem tíz évig kell tartania, hanem tíz évvel kell megfiatalítania viselőjét” hangoztatja a francia divat egvik nagv kreátora, Ted La­pidus. — Banális mondat len­ne ez, ha a női divatra vo­natkoznék, Lapidus azonban a férfidivatról beszéL A férfidivat a nagy divat- kreátorok új, hatalmas va­dászterülete. A párizsi férfi­divat-bemutatón 20 százalék­kal kellett növelni a bemuta­tó országok pavilonjainak te­rületét. A nagy női divatter­vezők, elsőként Pierre Chardin és Lapidus majd később Va-! lentino is a férfidivat felé fordultak. „A férfiak egyre kevésbé tartózkodóak, egyre kevésbé félnek attól, hogy nőiesnek tartják őket, ha a divattal foglalkoznak." — vélik a szo­ciológusok. 1973-ra kétféle irányzatot jeleznék a divatjósok: a klasszikvis és az avantgárd irányzatot. Az elsőről a kö­vetkező jellemzést adhatjuk: egysoros kabát, keskeny kihaj­tóval. a majdnem kivétel nél­kül-felhaj tóval készülő nadrág lefelé bővül, az ing egyszínű anyagból, keskeny, hegyes gal­lérmegoldással 'készül. Legdi­vatosabb anyag az angol (szür­ke twped, a csíkos és a í hal-1 stólkás anyag).!,,, Ami az avantgárd divatot illeti, már nehezebb a jellem­zők meghatározása. Általában elmondhatjuk, hogy a nadrág- szár egyenes vonalú, a derék- vonalnál, — még a farmer- nadrágokon is — nyitott rán­cok vannak. A sportos szabá­sú ingek széles kihajtóval készülnek, anyaguk flanell, vagy pamut. A felsőkabátok ragián szabásúak, általában kockás anyagból készülnek. Ismét nagy divat a bársony. A közelgő tavasz legbiztosabb jele a holland hölgyek szerint nem a naptár, nem is a meteorológiai előrejelzés, hanem az, hogy a divattervezők szalonjaiban — persze csi­nos manekeneken — megjelentek az 1973-as fürdőruhamo- dellelt. Ezúttal az egyik amszterdami divatcég bikinitárlatát ábrázolja a felvétel. Egy fecske ugyan nem csinál nyarat — de három talán már igen. Hat gyermek harminc hónap alatt Az ikerszülés nem újdonság. Az olyan sorozatos ikerszülés azonban, mint amilyen a Sweffham-i Helen Book pro­dukált, valóban ritkaságszám­ba megy. A 28 éves szuperma­ma két és fél év leforgása alatt három ikerpárt (két kis­fiút és négy kislányt) szült. Öreg oroszlán nem vén oroszlán A kaliforniai vadrezerváfum állatbarátai sajnálatból meg­vették a húszéves reumás Frazier nevű oroszlánt, amely már nem tudta előadni cirku­szi számait, s ezért le akarták teríteni. A roskatag oroszlánt 12 ifjú oroszlánhölgy gondjai­ra bízták. Ezek a fiatalabb hímeket eddig mindig man­csaik csapásaival üldözték el, ezúttal úgy tűnt viszont, hogy van bepnük részvét, mert vi­gyázva kísérgették Fraziert napi sétáin és még az eledelt is megszerezték neki. Ami­kor Frazier elpusztult, az egész rezervátum szamorko- dott. Neon sokáig azonban. Néhány hónappal később egy számlálás során ugyanis kide­rült, hogy a vén reumás még tizenhétszeres apa lett. A C-vitaminról A gyakori hüléses megbete­gedések, az influenza ismét előtérbe helyezte a C-vitamin fogyasztásának fontosságát. Egyébként is a téli időben, amikor fokozott mértékben ixanaszkodunk fáradtságról a szervezet frisseségének, el­lenállóképességének megőrzé­se terén nagy szereoe van a vitaminoknak, köztük elsősor­ban a C-viitaminnak. De túl .a C-vitaminnak a be­tegségek megelőzésében kimu­tatható fontos szerepén, sike­rült a kutatóknak azt is bizo­nyítani; hogy a munkateljesít­ményre is komoly hatása van. A nehéz fizikai munkát végző dolgozók munkabírása C-vita- minnali kedvezően befolyásol­ható. Bgy felnőtt ember átla­gos napi C-vitamin szükségle­te — közepes munka során — 50—60 milligramm.-A bányák­ban végzett vizsgálatok szerint azok a munkások, akik napon­ta 100 milligramm C-vitamint fogyasztottak, jelentősebb munkaerediményeket értek el, mint a. vitaminadagolásban nem részesülő társaik. Az el­múlt években aratók közt vé­geztek ilyen jellegű kísérlete­ket. Ennek során azt tapasz­talták, hogy azok a munkások, akik 100 milligramm C-vita- miint kaptak, jobban bírták a munkát, kevesebbet vesztettek testsúlyukból, mint a napi vi­taminadag nélkül dolgozók. A szellemi munkateljesít­ményre is hatással van a szer­vezet kellő C-vitamin ellátott­sága. A diákokat például két csoportba osztották, tekintetbe véve korukat, tanulmányi elő­menetelüket stb. Az egyik csoport 100 milligramm. C-vi­tamint kapott, de olyan mó­don. hogy sem a diákok, sem a tanáraik nem tudtak róla. A néhány hónapig tartó kí­sérlet Végén kiderült, hogy a C-vitamint fogyasztott diák­csoport felének jelentősen ja­vult a tanulmányi előmenete­le, míg a másik csoportbeliek csak 12 százalékban mutattak fel jobb eredményt. A C-vitaminnak tehát rend­kívül fontos a szerepe szerve­zetünk működésében. Különö­sen télen és kora tavasszal ajánlatos ebbeli ellátottságunk kérdésével foglalkozni, amikor aránylag legkevesebb táplálé­kunkban van C-vitamin. Ez a hatóanyag főképp a friss gyü­mölcsökben, és friss, színes főzelékekben található. Szer­fölött kényes vegyület, mert például leszedett, több napig heverő áruk zömében hama­rosan tönkremegy. Számol­nunk kell azonban azzal is, hogyha a zöldségféléket a szo­kásos módon készítik el, le­vesnek, vagy főzeléknek, a C-vitamin javarésze megsem­misül. Ámde szerencsére vannak olyan élelmiszerek, amelyek még télen, sőt tavasszal is ol­csó áron szolgáltatnak C-vita­mint. Ilyen elsősorban a sava­nyú káposzta. A C-vitamin sa­vanyú közegben aránylag ki­válóan tárolódik, ezért marad meg a citromban is meglehe­tősen sokáig. A savanyú ká­posztával — legalábbis egész­séges emberek számára — je­lentős mértékben helyettesít­hetjük a citromot, amikor nyersen, vagy salátának elké­szítve fogyasztjuk. Levét se öntsük ki, hanem keverjük az ételbe, mégpedig közvetlenül a tálalás előtt, mert a hosszan tartó forróság csökkenti ható­erejét. A C-vitamin nagyon kényes anyag, a felmelegített ételek­ben nagyrészt megsemmisül. E vonatkozásban előnyösebb az üzemi konyhák helyzete. Ott közvetlenül megvalósítható, hogy friss árut használjanak fel, s a kész étel nyomban a dolgozók asztalára kerüljön. Addig is, amíg az üzletek­ben és a piacokon megjelennek a friss zöld főzelékféleségek és gyümölcsök, fogyasszunk mélyhűtött készítményeket Ezek is gazdag vitaminforrá­sul szolgálnak. Ugyanis a C- vitamin amennyire kényes a nagy hő iránt, annyira hideg- túró, s így a mélyhűtött gyü­mölcsben és főzelékfaj Iákban megőrződik. I A7lkl Ő A ^ i MAGAZIN * MAGAZIN * MAGAZIN * MAGAZIN * MAGAZIN * MAGAZIN

Next

/
Oldalképek
Tartalom