Tolna Megyei Népújság, 1973. március (23. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-11 / 59. szám
Fodor András siratóéneke Fiilep Lajosról TOLDALAGlPÁL: A VÉDTELEN A krokodilkönnyek, a sánta hazugságok, hamis mosoly a megszokott kellékek, senkit nem lep meg már, hogy nem komoly, ahogy egymás között mi mozgunk, megszámlálhatatlan szerep vár minket és vállaljuk is mi, vannak bukások, sikerek, van mellékalak, főszereplő, van görögtűz, de van, aki mindenben mindig magát adja. csak igazat tud mondani, arca elárulja, mit érez, hogy mit szeretne, mi legyen, ő az igazi tiszta lélek, és éppen ezért védtelen. llj könyvek A szociológia módszerei — Élő szervezet és kibernetika — Négybetus fasiszták — Holt városok titka 1919 tavaszán a budapesti egyetem bölcsészeti kara olyan tanári gárdát kapott, amilyen 300 éves fennállása alatt még nem volt együtt. Babits, Benedek Marcell, Király György, Laczkó Géza, Turóczi-Trostler József és mások között Fülep' Lajos is katedrához jutott. A Tanácsköztársaság leverése után vagy külföldre kellett tá- vozniok, vagy itthon valósággal bujdosóvá válniok. Fülep, a történetfilozófus, a műFülep Medináról Bajára került, de onnan is gvakran járt át a Sárközbe, Öcsényre, Decs- re. itt gyűjtötte össze egyedülálló kis néprajzi múzeumát, a Azt mondja a cipőgyári szakember: „Igyekszünk eleget tenni az elvárásoknak.” Ha jól meggondoíom, ettől bizony nem sokat remélhetünk. Az egész ugyanis úgy kezdődött, hogy gyarapodtak a cipők miatti panaszok: ennek a talpa válik le, amannak a bőre fakul ki, s olyan is van, amelyiket esőben nem lehet használni. A panaszok végül eljutottak a cipőgyárba is, a szakember pedig nyilatkozott. de nem azt mondta, amit joggal „elvártunk” volna tőle, hanem valami „igyekezetét” emlegetett, amit egyébként senki nem kért számon, s elvárásról beszélt, amivel alig tudunk mit kezdeni. Ugyanis a ködös, élsze- mélytelenített „elvárás” mögött mi vagyunk, a vásárlók, akiknek cipőjébe befolyik a víz. Persze, a -szakférfiú jól tudja, hogy mit beszél. Ha a vásárló jogát emlegette volna, ha egy szóval is utal a gyárral szemben támasztott természetes igényre, rögtön kiderül, hogy nem egy misztifikált „elvárást” sértettek meg, hanem Péternek és Pálnak okoztak bosszúságot, a gyár rossz munkája miatt Péter és Pál cipőjébe befolyt a víz, holott mindketten tisztességgel kifizették a jó cipő árát, ami helyett bizony vacakot kaptak. Az „elvárás” tehát nagvon nontosan megszemélyesíthető. ott áll mögötte szétmállott cipőjében a kárvallott vásárló. Éppen ezért nem is véletlen, hogy ez a mostanában divatba jött kifejezés szinte ragályszerűen terjedt és terjed. Ugyanis roppant' kényelmes szó, megkerüli mindazt, amiért szó érheti a ház elejét, sőt esetleg a felelősségre is utal. Itt már nincs igény és követelmény, s megszűnik a kötelesség is, hisz ha azt mondjuk, „az az elvárás ... ”, nem mondunk semmit, nem kötelezzük magunkat semmire az ég világon, s természetesen szemrehányás sem érhet bennünket, mert ha valami rosszul sül el, vagy éppenséggel valamit elrontunk, oda vészettörténész, aki a század- forduló óta Párizs, London, Róma és Firenze szellemi légkörében élt, egy kis Tolna megyei falut, Medinát választotta önkéntes száműzetése színhelyéül, oda ment református papnak. Itt niegigézte a magyar nép mindennapi élete, ünnepi szokásvilága. Életének ez a közjátéka jelenik meg Fodor András új könyvének lapjain: sárközi népművészet szebbnél- szebb kincseit az elsők között mutatva be külföldi és hazai látogatóinak. Bajáról Zengő- várkonvba került és a harminse neki, szép nyugodtan hivatkozhatunk az „elvárásra”, aminek nincs határideje, nincs szankciója, s nem is emberi igényt, követelményt jelem, csak valami olyasmit, ami van is, meg nincs is, és aztán ha nincs, akkor bumm. Meg se lehet személyesíteni, nem mondhatom, hogy „az én elvárásom, a te elvárásod”, még a társadalomnak sincs „elvárása”, csak úgy önmagában van, önmagáért, hogy megnyugtassa a lelkiismeretet, elhárítsa a legcsekélyebb felelősséget is. ám az is előnye, hogy fontoskodva lehet mondani, a valami látszatát keltve, pedig nincs mögötte semmi. Ha az idézett szakférfiú őszintén beszélt volna, valami ilyesmit mond: Az emberek joggal követelik meg tőlünk, hogy jó cipőt gyártsunk, nekünk pedig kutya kötelességünk, hogy elsőrendű cipőt állítsunk elő. Ebből mindenki értett volna. Ehelyett „igyekezetről” hallottunk, „elvárásról”. Ha a cipő nem lesz különb, mint amivel bevezették, befolyik a víz. Hogy is szokták mondani? Ide a rozsdást cas évek elején egyszerre csak az új nemzedék szellemi vezére lett. 45 után Keresztury Pestre hozta és itt az akkori húszévesek színe-virága lett tanítványává. Ezek egyik legkiválóbbika Fodor András, a kitűnő költő és műfordító, akinek szintén vannak Tolna megyei kapcsolatai: felesége, dr. Mátis Lajos őcsényi főorvos leánya és így gyakran fordul meg Szekszárdon és a Sárközben. Fodor András mesterét, Fülep Lajost és legjobb barátját. Colin Masont elsirató új kötetében, a Kettős Rekviemben olyan magas rangú költői emléket állít mindkettőjüknek, amely nemcsak a magyar, hanem az európai költészetben is párját ritkítja. Az el siratott mester és barát élete és sorsa is összefonódott. Colin Mason a háború után egy évig magvar állami ösztöndíjas volt az Eötvös kollégiumban, hogy Bartók Béla életét és művészetét tanulmányozza. Számos egyedülálló tanulmányt írt Bartók műveiről, Bartók- és Kodály-különszámot adott ki, mint a Tempo című angol zenei folyóirat szerkesztője és mindenki tőle várta a nagy Bartók-ó!etrajzot. Fülep rendkívül sokra tartotta a fiatal angol zenetudóst, aki pesti ösztöndíjas éve alatt és számos későbbi látogatása során a dunántúli magyar falu életének személyes tapasztalatból jó ismerője volt és kitűnően tudott magyarul. Fülep Lajos, Lukács György ifjúkori és mindvégig legjobb barátja, az Eötvös kollégium megszűnése után a budai hegyekbe költözött, ott Zengő- várkony gyönyörű vidékére emlékeztető tájékon lakott a Zugligetben. Itt írta régóta várt művészetfilozófiáját és visszaemlékezését Adyval való barátságára. Fülepnek tavaly jelentek meg válogatott tanulmányai a magyar művészetről. Kézirati hagyatéka a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárába került és most van földolgozás alatt. Roppant kiterjedt levelezése, két évtizedes tolnai és baranyai magányának természetes következménye, a legkülönbözőbb hagyatékokból most kerül elő. Már Babitshoz intézett leveleiben is találunk Tolna megyei vonatkozásokat és ezek a jövőben nyilván szaporodni fognak. A Tolnába került nagy magyar szellemek között Fülep Lajost különösen előkelő hely illeti meg. Emléke első költői megörökítésének különleges helytörténeti becse, hogy éppen a szintén sárközi kapcsolatokkal rendelkező Fodor András az első, aki külön kötetben áldoz emlékének a hű tanítványok nevében. GÁL ISTVÁN Erdei Ferenc válogatott írásainak és beszédeinek közreadásával nem a kötelező tiszteletet rótta le a Kossuth Könyvkiadó, sokkal inkább újabb lehetőséget temetett a politikus, a történész, a szociológus, a jogász, a településviszonyok nagy hírű kutatójának még jobb megismeréséhez. Több. mint harminc cikk és beszéd kapott helyet a kötetben. s a fejezetcímek — Szocialista szövetkezetekért; Korszerű mezőgazdaságért; Alkotó tudományért — hűen tükrözik a mondanivalót. Erdei Ferenc közéleti és tudományos munkássága, amint azt e könyv is igazolja, szoros egységet alkotott, minden esetben úgy vizsgálta a magvar mezőgazdaság problémáit, hogy a társadalmi, politikai helyzetet is bonckés alá vette. A kötethez Fehér Lajos írt előszót, az anyagot dr. Fekete Ferenc válogatta. A szociológia rohamosan fejlődő tudomány, s ezt a kiadott művek száma is mutatja. A Kossuth újdonságai között két ilyen témájú kötetet is találunk, az egyik — „Az információtól a közéletig” — tanulmánygyűjtemény, a másik pedig A. Zdravomiszlov szovjet tudós munkája, „Ä szociológiai kutatások módszertana". Az előbbi hét olyan dolgozatot fog össze, amelyek az MRT Tömegkommunikációs Kutató- központjának vizsgálatai alapján készültek. Tárgyuk, egyebek mellett, a véleményalkotás és az információszerzés összefüggései, a lakosság politikai és gazdasági ismeretei, a jövedelmek és a hiedelmek, a kisvárosi közélet. Zdravomiszlov könyve rendszerbe foglalja a szociológiai kutatások megtervezését, az anyag- gyűjtés lefolytatását, az elemzés végrehajtását, s ezeken belül több konkrét vizsgálat anyagát is ismerteik Ugyancsak módszertani, eL sósorban szakembereknek szóló elemzésekkel szolgál Milos- lav Petrusek műve, a „Szociometria”, amelyet a Közgazda- sági és Jogi Könyvkiadó jelentetett meg. A szerző a többi között részletesen taglalja a szociometria tárgyát, a rávonatkozó elméleteket, a vizsgálatok lefolytatását, az adatok feldolgozását. E gondolattal summázhatjuk az újdonságok egy másik csoportját, mert bár W. Ross Ashby könyvét — „Bevezetés a kibernetikába” — az Akadémiai Kiadó jelentette meg, a világhírű tudós, korántsem csupán a beavatottaknak szánta azt. Módszere, stílusa szemléletes, az élő'szervezetre utaló példával elsősorban azokhoz szól, akik korunk e friss tudományát szeretnék megismerni. A könyvet letéve az olvasó valóban bevezetve érzi magát a kibernetika bonyolult világába. Hasonlóan közérthető, > színvonalas munka Kellner Béla tanulmánya — ..Rákkutatás, daganatellenes küzdelem” —. amelyet szintén az Akadémiai jelentetett meg a „Korunk tudománya” sorozatban. A szerző elsősorban azt bizonyítja, hogy napjainkban már mód van a rák megelőzésére, gyógyítására, aminek legfőbb feltétele a korai felismerés. Élvezetes olvasmány és egy tudományos felfedezés izgalmas krónikája V. A. Kuzmi- csev műve, A maja napok titkai. A Kossuth által most második kiadásban közrebocsátott könyv regényes keretben fedi fel a holt városók rejtélyét, a maja hieroglifák megfejtésének történetét, s gazdag illusztrációs anyaga külön is figyelmet érdemel. A Horthy-korszak egv jellegzetes fasiszta szervezetének, az 1918—1944. között fennállt Magyar Országos Véderő Egyesület (MOVE) történetét dolgozta fel Dósa Rudolfné. Munkája — „A MOVE”, Akadémiai Kiadó —, fényt vet a fasizmus e háttérben maradó, de rendkívül nagy szerepet játszó alakulatára. A MOVE díszelnöke Horthy volt, elnökei többek között Gömbös és Szeder János, vezetői hétpróbás fasiszta tisztek... A szerző fölrajzolja a hátteret is, a MOVE szülte képződményeket, így a lövészligákat, a Nemzeti Munkaközpontot, mindazt, ami az ellenforradalom e „második államhatalmát” módszerben, stílusban jellemezte. M. O. CSÁNYI LÁSZLÓ IHÁSZ-KOVÁCS ÉVA: AKKOR mikor évezredek-előtti paradicsombéli vágyam előtört s nem a kígyó hanem a szerelem ösztönzött szerelemre mikor fölibém hullt csókos kőlándzsás-szavú tested s a csontjaid ezüstös lobogása akkor lettem asszony először tűzijátékod által Szerelem kerékbetört önös-szép akarattal Egy nyárnak-tűnő őszön Akkor Először A magyar tánc is föltetszik, ahogy először látta Medinán, mikor a templom mellett, a lakodalmi tisztásra kilépett a Varga házaspár. és elkezdte lassú-fennen, gyönyörű méltóságosan. S a Lukács-napi búcsú, a fák alatt, mint annyiszor; színes ruhákban összefogózva, éles-magos hangon danolva körben pilikéznek a menyecskék, lányok, forognak végheteilenül... Szép magyar nyelv Elvárás
