Tolna Megyei Népújság, 1973. március (23. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-03 / 52. szám
Két jelentés az MSZMP MB gazdaságpolitikai osztálya előtt A növény védelem komplex fejlesztése a eél A nyereséget a forgalom bővítésével növelik Pályázati felhívás Két fontos jelentést hallgatott meg a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztálya e heti osztályértekezletén. Részt vett az értekezlet munkájában Somorjai Sándor a megyei tanács osztályvezetője, dr. Szabó Piroska és Kolozs István tsz-szövetségi titkárok. Dr. Nagy Elemér, a Tolna megyei Növényvédő Állomás vezetője egy évi munkáról készített jelentést, amelyben elemezte a növényvédelem Tolna megyei helyzetét. — A növényvédőszer-fel- használás, a szerekkel kezelt területek nagysága évenként nő. A gazdaságok többségében jól képzett szakemberek, megfelelő technikai felszerelés áll készenlétben a munkák elvégzésére, — állapította meg az igazgató. A hatékony védekezés révén Tolna megye gazdaságaiban tavaly 687 044 000 forint értékű termést mentették meg. Az állomás kollektívája sokoldalú munkát végez. Szaktanácsadásai ismertek a megyében, tavaly 316 esetben adtak írásos véleményt különféle kérdésekben. Tizenhárom növényvédelmi bemutatót szerveztek és 24 gazdaságban kiállítást rendeztek. Jelentősnek tartják a gazdaságok az állomás előrejelző szolgálatát — amelyet lapunk közöl az érdeklődőkkel. Tavaly harminchat növényvédő szerrel folytattak kísérletet — az állomás véleményét is figyelembe veszik egy-egy szer forgalombahozatali engedély kiadása előtt. Az állomás mint hatósági szerv is tevékenykedik, e területen több mint ezer esetben kezdeményeztek szabálysértési eljárás indítását, 247 esetben hatósági ellenőrzést végeztek a gazdaságokban, örvendetes, hogy tavaly nem kellett büntetőeljárást indítani Tolna megyei gazdaságok ellen a felhasználási szabályok súlyos megszegése miatt — ugyanis a megelőző években egy-két esetben bírósági eljárást kellett indítani. A növényvédő állomás elmúlt évi tevékenysége megfelelt a várakozásoknak — mint ahogy értékelésében Perei Dániel, a gazdaságpolitikai osztály helyettes vezetője megállapította. Ajánlotta az állomás vezetőinek, hogy a következő időszakokban a növény- védelem komplex gépesítését hajtsák végre. A hatékonyság növelése érdekében a jövőben az új szerek/ismertetése éppen olyan fontos feladat, mint a szakemberképzés. Perei Dániel annak a reményének adott kifejezést, hogy amint elkészül az állomás új székháza, jobb körülmények között tudják feladataikat ellátni. Az osztályvezető-helyettes elismeréssel nyilatkozott a növényvédő állomás kollektívájának múlt évi munkájáról. A gazdaságpolitikai osztály értekezletének második napirendjének előadója Korsós István, a megyei tanács osztály- vezetője volt. Az 1972. évi fogyasztói árak alakulásáról készített jelentés felöleli az állami, a szövetkezeti kereskedeNépújság 3 1973. március 3. lemben szerzett tapasztalatokat. ezeket így lehet summázni: „A kiskereskedelmi vállalatok és ÁFÉSZ-ek árpolitikájában az a törekvés tapasztalható, hogy nyereságelőirány- zataikat a forgalom bővítésével biztosítják. Árváltozásokat többnyire a szállító nagykereskedelmi vállalatok által kezdeményezett árváltozások to- vábbgyűrűztetésével hajtanak végre. Előfordul azonban, hogy a továbbgyűrűztetés esetében a korábban érvényesített haszonkulccsal magasabb árrést érnek el.” Korsós István elmondotta, hogy kevés árszakértő-ellenőrrel végzik több száz kereskedelmi egységben az árak alakulásának ellenőrzését, ezért A z asszony szégyenlősen eltakarja az arcát. — Nem, nem. Nem akarom... Helyzetét megértem és átérzem. Jobb lenne talán udvariasan, s elnézést kérve elköszönni. tehát a könnyebbik megoldást választani, hozzásegíteni őt ahhoz, hogy megkönnyebbüljön, fellélegezzen. Nehéz helyzetbe került. Két héttel ezelőtt a Gerjeni Állami Gazdaság egyik nőkből álló szocialista brigádjának vezetője azt .mondta: egy olyan közéleti ember életét szeretné megismerni, aki fizikai dolgozó. Nyomban erre a kétyi asz- szonyra gondoltam, akihez néhány perccel ezelőtt bekopogtam. Dehát szégyenlősen eltakarja az arcát Világosan még nem látom, inkább csak sejtem, hogy ez itt szűzterület. S az ajtófélfának támaszkodó, feketébe öltözött asszony ijedelmeivel, kétségbeesésével réteggondolkodást tár fel, azét a rétegét, amely napjaink gondolkodást formáló hatásától szinte teljesen érintetlen. Mennék, de inkább maradok. Fogva tart az erősödő bizonyosság, az, hogy ebben a hosszú, sok szobás kétyi parasztházban egy ember élete helyett több ember gondolkodását fogom megismerni, egészen közelről. — Nem, nem akarom. — mondja az asszony. — Tessék megmondani, miért nem? — kérdezem. — Ha ismerné az embereket, tudná. Maradásom se lenne, csúfolódnának, gúnyolódnának velem, hogy betetettem magam az újságba. Nálunk ezt csinálják. — Komoly ember, értelmes ember természetesnek tartja, hogy egy kommunista újság, tehát a nép lapja a dolgozókról ír. Nem a herékről, a sztárokról, a manökenekről, hanem például a növénytermesztőkről. Akik magát kinevetik, azok önmagukat csúfolják —: magyarázom türelmesen. Látom rajta: meggyőzhetet- len. •— Faluhelyen megszólják az embert — tétova, bizonytalan. Ez az asszony megyei tanácstag. Nők a közéletben. De hogyan? Ennek az asszonynak a környezete önbizalmat csökkentő, kisebbrendűségi érzést tartósító környezet. Kitörni belőle roppant nehéz, vagy éppen lehetetlen. — Felszólalt a megyei tanácsülésen? — Egyszer eszembejutott, aztán elmaradt. előfordul, hogy egyik-másik helyen, az árváltozás ismeretének hiányában is, a kereskedők ritkán kapnak segítséget munkájukhoz. Az 1973. évi árváltozások hatásának vizsgálatára, tanulmányozására hívta fel Perei Dániel a kereskedelmi osztály figyelmét, ajánlotta, hogy a fogyasztók védelmének érdekében gyakrabban ellenőrizzenek az osztály szakemberei. Korsós István bejelentette, hogy a Szakszervezetek Megyei Tanácsának köz- gazdasági bizottsága mellett társadalmi aktívákból ellenőrzési csoport alakult, segítségükkel hatékonyabbá válik majd az ellenőrzés, a fogyasztók érdekeinek védelme. — Miről szeretett volna beszélni? Gondolkodik. — Talán az óvodákról. Igen, az óvodákról, — mondja. — Feltalálja magát a tanácsülésen ? — Tanárok, tanult emberek között parasztasszony létemre kicsinek érzem magam, örökké az jár az eszemben, hogy most elmarad otthon a dolog. Nem vagyok én tanult emberek közé való. Itt se nézik az, embert olyan szemmel, ahogyan kellene. Mondom is, hogy tovább nem csinálom. — Miért érzi magát kicsinek? A megyei tanácsban nem a foglalkozás számít. Ott a maga rangja éppen annyi, mint bárki másé. Megválasztották. — A hőgyészi tanáménivel és az ozorai tejcsarnokos asz- szonnyal szoktunk azért beszélgetni. De tudja, az ilyesmi nekem nagyon nehéz, — mondja lemondóan. Megértem. Harminchét éves, férje évekig betegeskedett, tavaly meghalt, az asszony neveli a három gyermeket, sokat, rengeteget dolgozik, nyáron növénytermesztő, most télen fejőnő, és hálásan emlegeti a tsz vezetőit, akik rágondoltak, őt szólították. Minden gond rászakadt, s ilyen helyzetben a megyei tanácstagsággal járó elfoglaltságot roppant nagy tehernek érzi és szabadulni akar tőle. Sajnos, nincs se ideje, se módja, hogy bebizonyítsa, köz- életiségre való alkalmasságát, készségét, hajlandóságát. Derék, dolgos, józan eszű parasztasszony, körülményei azonban meggátolják abban. Tegnap délelőtt kommunista aktívaértekezletet tartottak Szekszárdon a Tolna megyei Szolgáltató Ipari Szövetkezetnél. Részt vettek a tanácskozáson a szövetkezet szocialista brigádvezetői is. A szövetkezetben immár több éves gyakorlat, hogy a mérlegzáró közgyűlés előtt először a párttagságot tájékoztatják az előző évi eredményekről és a feladatokról. Pálinkás István elnök tartott beszámolót, ismertette hogy tavaly jelentősen nőtt a szövetkezet termelése, illetve szolgáltatási tevékenysége, 1972- re nagymértékben túlhaladták azt a szintet, amit a középAz MSZMP Tolna megyei Bizottság oktatási igazgatósága felvételi pályázatot hirdet a marxizmus—leninizmus esti egyetemi felvételre az 1973/74-es tanévre. Az oktatás két tagozaton folyik: I. A hároméves általános tagozaton az első évben filozófiát, a másodikban politikai gazdaságtant, a harmadikban nemzetközi és magyar munkásmozgalom-történetet tanulnak a hallgatók. A hároméves általános tagozatra felvételt nyerhetnek azok, akik: 1. középiskolai végzettségnek megfelelő, vagy ennél magasabb általános műveltséggel, 2. öthónapos pártiskolai, marxizmus—leninizmus esti középiskolai végzettséggel, vagy ennek megfelelő politikai képzettséggel rendelkeznek, 3. egyidejűleg más iskolának nem hallgatói, és tanulmányaik folytatását engedélyező munkahogy „vigye valamire”. Ez az egyik „nehézségcsoport.” Hát még a többi. Beszélgetés közben akaratlanul elárulta, hogy éppen a maradiság, a tudatlanság miatt érzi magát a megyei tanácsülésen „kicsinek.”. Arról a gonoszkodó, fullánkos gúnyolódásról van szó, amellyel a maradi környezet illeti „saját fajtáját.” Számtalanszor láttam, s tapasztaltam magam is ennek elszomorító megnyilvánulását. Ami miatt ez az asszony előre reszketett — ha megjelenik róla az újságcikk — amiatt mindig félnie kellett megyei tanácstagként is. A meggondolatlan csúfolódástól, piszká- lódástól. S ezt a szűzterületet a legnehezebb feltörni, mert itt a gondolkodásban, a tudatban jóformán nem változott semmi, szinte kérkedve nézi le saját magát a szolgalelkűség. Az asszony zavartan mentegetőzik. — Jaj, most még maguk is megszólnak, hogy ilyen nagy a rendetlenség. — Hol van itt rendetlenség? — Hát a csibék. — Hol legyenek a csibék? Inkább dicsekedni való, hogy magának két hét múlva lesz kilencven rántanivaló csirkéje. Itt lehet. Bérházban nem lehet. írül, pirul, — Mégis. Tanácstalan vagyok. Ezt a félszeg. gyászruhás asszonyt százéves, buta szokások, előítéletek, megszólások választják el napjaink valóságától és ebben a mikrovilágban még nagyon sokat kell tenni, hogy legyen körülötte világosság. SZ. P. távú terv első két esztendejére előirányoztak. Uj szolgáltatásokkal bővítették a tevékenységet — rádió- és tv-javítás, boyszolgálat, — jelentősen megnőtt az előző évben létrehozott autó- és motorkerékpár-javító részleg termelése. Két év alatt a lakossági szolgáltatást kétmillió forinttal növelték. Éppen, ezért szükségessé vált a szövetkezet középtávú — a negyedik ötéves terv időszakára szóló — tervének felemelése. Az idei 20 millió forinttal szemben — a tervezett 16.5 millió volt) jövő évre 25 millió forint értékű termelést és szolgáltatást irányoztak elő. adói, pártszervezeti, orvosi javast lattal rendelkeznek, 4. sikeres felvételi vizsgát tesznek (követelmény a marxizmus— leninizmus esti középiskola anyagának ismerete). II. A kétéves szakosított tagozaton a marxizmus—leninizmus egy-egy szakágát tanulmányozzák a hallgatók. Tanulmánycik befejeztével vizsgát tesznek a tanulmányozott tárgyból. A sikeres államvizsga után továbbtanulhatnak az esti egyetemi szakosító kiegészítő tagozatán, és a marxizmus—leninizmus másik két ágából ugyancsak államvizsgát tehetnek. Az 1973/74-es tanévben a szakosított tagozaton a következő szakokra fogadunk el jelentkel zést: 1. Dialektikus és történelmi materializmus, 2. Nemzetközi munkásmozgalom története. A kétéves szakosított tagozat hallgatói lehetnek azok, akik: 1. elvégezték az esti egyetem hároméves tagozatát, vagy az egyéves pártiskolát, illetve annak megfelelő marxista képzettséggel rendelkeznek, 2. egyidejűleg más iskolának nem hallgatói, és tanulmányaik folytatását engedélyező munkaadói, pártszervezeti és orvosi javaslattal rendelkeznek, 3. sikeres felvételi vizsgát tesznek (követelmény: az esti egyetem hároméves togozat anyagának ismerete). A 17/1963. VII. 2. korm. rendelet értelmében (megjelent: Magyar Közlöny 45. szám, 1963. VII. 2.) aki a marxizmus—leninizmus esti egyetem szakosító tagozatán a marxizmus mindhárom ágából (filozófia, politikai gazdaságtan, tudományos szocializmus) sikeres államvizsgát tettek, főiskolai végzettséget adó oklevelet kapnak. A hallgatók a hároméves tagozaton 170,— Ft, a szakosított tagozaton 250,— Ft tandíjat fizetnek tanévenként. A felvett hallgatót a munkaügyi miniszter 15/1967. XI. 18 Mű. M. számú rendelet 13. §-a alapján (megjelent: a Magyar Közlöny 1967. november 18-i számában) tanévenként 21 munkanap tanulmányi szabadság illeti meg. Ezenkívül a szakosított tagozaton tanulókat a három államvizsgára való felkészüléshez a tanulmányi szabadságon kívül még 21 nap külön szabadság illeti meg (államvizsgánként 7—7 nap). A jelentkezéshez szükséges kérdőív beszerezhető a járási- városi pártbizottságok esti egyetemi tagozatvezetőinél. A kitöltött és megfelelő javaslatokkal ellátott kérdőívet, 2 db 6x4-es fényképet és önéletrajzot április 30-ig kell eljuttatni az illetékes pártbizottság tagozatvezetőjéhez. A később érkezett jelentkezéseket nem tudjuk figyelembe venni. A kérdőívet írógéppel, vagy nyomtatott betűkkel kérjük kitölteni. A hároméves tagozatnak minden járási székhelyen kihelyezett osztályai vannak, a szakosító tagozaton csak Szekszárdon folyik oktatás, de ide a vidékiek is jelentkezhetnek. A pályázók a kérdőívvel együtt megkapják a felvételi vizsga kérdéseit. A felvételi vizsgákra mindkét tagozaton május második felében kerül sor, amelynek pontos időpontjáról a jelentkezetteket külön értesítjük. A felvételi vizsga eredményéről a jelentkezők legkésőbb június végig értesítést kapnak. _ Az esti egyetemre való felvételüket pártonkívüliek is kérhetik. MSZMP Tolna megyei Bizottság oktatási igazgatósága (- Pj -) Kinek az életére kiváncsi ? Ez itt szűzterület Kommunista aktívaértekezlet a szolgáltatóknál