Tolna Megyei Népújság, 1973. február (23. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-13 / 36. szám
A Kopernikusz-év előkészületei Az előkészületek Mikolaj Kopernikusz Lengyelország nagy csillagásza születésének 500. évfordulójára mind Lengyelországban, mind az e?ész világon végső szakaszukba érték. Ebben nemzetközi szervezetek, számos tudományos intézet a különféle szervezetek és társaságok vesznek reszt. A Kopernikusz-bizottsághoz .egyre nagyobb számban érkez- nek a beszámolók számos különböző országban tervezett tudományos és kulturális eseményről, meghívások lengyel tudósokhoz, valamint tájékoztatások külföldi Kopemikusz- bizottságok létesítéséről. A Kopernikusz emlékére tartott ünnepségek 1973-hoZ kapcsolódnak, amelyet a lengve! tudomány évének neveztek ki. A cél az, hogy ezek az ünnepségek tartós nyomot hagyjanak a lengyel tudomány eredményein, h.ogy világszerte népszerűsítsék azokat és Lengyelország tudományos közösségét új lehetőségekkel gazdagítsák. •, nnek megvalósítására 1967 óta megindult a munka nagyarányú beruházási tervek kivitelezésére, amelyek kereteben tudományos köznontokat létesítenek ott, ahol Kopernikusz élt és dolgozott. Kopernikusz szülőhelyén, Toru.riban a esillg<rász nevét viselő egyetem új épület- komplexummal bővül. Befejezésükhöz közelednek a restaurációs munkálatok Fromborkban is, ahol Kopernikusz sok évet töltött és ahol monumentális, korszakalkotó, ••Az égi pályák körforgásairól” r<m~ munkáiét írta. Minden történelmi épületet amely kapcsolatban áll’ Kopernikusz korával eon<josan helyreállítanak. Olsztyn a világ egyik legmodernebb kozmikus planetáriumával gazdagodik. A lengyel iskolások 500 kopernikuszi tudományos laboratóriumot kannak, amelyeket modern fizikai, természettudományi és vegyészeti készülékekkel szerelnek fel. A legnagyobb ünnepségek február 19-én lesznek, ez a nagy csillagász, hazafi és humanista születésének évfordu- A _fő ünnepséget e nap előestéjén Torunban tartják. Ugyané napon kiállítást is nyitnak abban a házban, ahol Kopernikusz született, és a turoni régi városházán. A következő napon az ünnepségek O’sztvnhan és az ország más részéin folytatódnak. A varsói egvetem tudományos ülést tűzött ki erre a r nra. - f""Zoológiái múzeum pedig kiállítás megnyitását tervezi amely Kopernikusz csillagászati eszközeinek modelljeit mutatja be. Február 20-an tudományos ülést terveznek a Jagelló egyetemen, amely Kopernikusznak a krakkói alma materhez, valamint Lengyelország hajdani fővárosának tudományához és kultúrájához fűződő kapcsolataival foglalkozik. Júniusban megtartják Varsóban a lengyel tudomány II. kongresszusát. A- kongresszus első napján a résztvevők kegyelettel adóznak a lengyel tudomány hagyományainak és legkiemelkedőbb képviselője, Mikolaj Kopernikusz emlékének. Júniusban Kopernikusz-em- lékművet lepleznek le Fromborkban és ez jelzi majd a Kopernikusz-hét megkezdését Warmiában és Mazuriában. Szeptemberben nemzetközi tanácskozásokat és kongresz- szusokat terveznek a Kopemi- kusz-évfordulókkal kapcsolatban. Szeptember 4-én a Nemzetközi Csillagászati Szövetség különleges kongresszusa kezdi meg üléseit Varsóban, amelyre a világ minden részéről mintegy kétezer csillagász látogat el. A kongresszus ideje alatt szakosított szimpóziumokat rendeznek. Ugyanebben az időben Torunban a UNESCO rendezésében megtartják a Nemzetközi Tudománytörténeti és Filozófiai Egyesület üléseit: szimpóziumok sorozata lesz ez „Kopernikuszi kollokviumok — az ember és a kozmosz” címen. Sok különböző ország tudósainak látogatását várják, köztük számos Nobel-díjas tudóst is. Az ünnepség szerves része lesz majd az egykorú lengyel zenéből összeállított koncert, valamint Penderecki „Kozmo- gónia” című műve lengyel szólóművészek előadásában. Egy Kopemikuszról szóló lengyel film televíziós vetítését is tervezik. Ugyanezen a naoon a párizsi Bibliothéque Nationale kiállítást nyit meg Nioolaus Kopernikusz és kora” címmel, amelyet a franciaországi országos Kooernikusz-bizottság közreműködésével rendeznek meg. A kiállításon szereplő tárgyak egy részét lengyel múzeumok és könyvtárak, valamint lengyel építészek adják. A kopernikuszi ünnepségek egyúttal alkalmat nyújtanak a lengyel tudományos eredmények bemutatására külföldön. Ennek egyik módja lengyel tudósok részvétele lesz nemzetközi tudományos tanácskozásokon és kongresszusokon. Az NDK tudományos akadémiája Berlinben szimpóziumot rendez „Kopernikuszi forradalom a természettudományokban” címmel. Moszkvában tudományos konferenciát tartanak „Filozófiai problémák korunk csillagászatában” témájáról. Márciusban a Szovjet Tudományos Akadémia jubileumi ülést tervez, amelyen lengyel tudósok előadásai szereoelnek. Londonban a Royal Society és Royal Astronomical Society szimpóziumot rendez a bolygórendszerekről. Ez. év decemberében kopernikuszi ülést terveznek Washingtonban az American Socity fór the Promotion of Science (Tudományok fejlesztésére alakult társaság) rendezésében. Ugyanitt áprilisban az amerikai UNESCO-bizottság rendez szimoóziumot, „A tudományos felfedezés lénvege” címmel. Párizsban „Kooernikusz világa és Kooernikusz a világban” címmel nemzetközi kollokviumot tartanak, Rómában pedig tudományos ülést „Kopernikusz és a korabeli kozmológia” címmel. A kopernikuszi évben sok más esemény, kiállítás és ün- nenség előkészülete folyik számos külföldi tudományos központban. Rómában Knoer- nikusz-múzeumot nvitnak. Chicagóban és Mexikóvárosban is emlékművet lepleznek le. A Kooernikusz-évfordnló időtálló megemlékezése Kopernikusz írásainak monumentális kiadása, amelvet jelenleg a Lengyel Tudományos Akadémia tudomány- és technikatörténeti intézete készít elő. összes műveinek az 500. évforduló alkalmából megjelenő kiadásában az eredeti latin szövegek, valamint a teljes lengyel fordítás és más nyelvű változatok is szerepelnek. Székely Nem volt különösebb hírverés, mégcsak az agyonszervezett farsangi báloknál márSzáz éve született Saljapin Jaltától nem messze, a festői szépségű Gurzufban két nevezetességet mutatnak meg minden turistának: az egyik a víz felé nyúló sziklatömb, mely Puskin nevét őrzi, a másik hasonlóképpen különleges alakú szikla, melyet Saljapin- ról neveztek el. Saljapin — az idősebb helybeliek máig emlékeznek rá — sokszor énekelt ezen a másik sziklán a környék halászai, parasztjai örömére. De ugyanígy őrzik Saljapin emlékét ma mindenhol a Szovjetunióban, ahol csak járt és énekelt. 1873. február 13-án (más források szerint február 11-én) született Fjodor Ivanovics Saljapin, Kazányban. Igen szegény környezetben nevelkedett. Egész fiatalon egy lcórus- ba kerül, s ismeretséget köt az ugyancsak itt éneklő Makszim Gorkijjal. 1890-ben minden előképzettség nélkül lép színpadra Ufában, egy helyi operatársulatban. Sokat utazik, 1892-ben pl. a Kaukázus környékén jár. Tbilisziben nagyszerű énekmesterre talál Usatov személyében, aki azonnal felfedezte rendkívüli adottságait, ingyen tanította, s ezen kívül is sok mindenben segítette. Saljapin sorsa 1894-ben fordult még jobbra: Szentpétervárra kerül, több operatársulatban énekel, de igazi hírnévre csak a moszkvai bemutatkozásával tesz szert. 1901-ben a Milánói Scala is megnyitja előtte kapuit, ezt követően pedig a világ valamennyi híres, nagynevű operája. Hatalmas erejű, szokatlanul nagy terjedelmű basszbari- ton hangjával természetes biztonsággal énekelt mindig és mindent, Schubert dalaitól a legnagyobb orosz operák címszerepéig. De nemcsak énekelt, hanem — kortársainak is példát mutatva — valóban alakította is az általa megformált hősöket. Színészi adottságai énekesi tehetségével vetekedtek. Legnagyobb alakításaiban szerves erriségben hatott az ének és a dráma. Különleges érzéke volt az orosz ihletésű előadó és drámai művészethez, s nérvialelőadásai- ról ugyanazt írhatjuk. Az operaénekesek eg'nk le'rncgyobb- , jára emlékezünk ezekben a hetekben. Találóan írták róla: Saljapin csak önmagához hasonlítható. JUHÁSZ ELŐD ! Színházi jegyzet: Vidám hétvége A színházi program a „Ba- bits”-bérleteseknek vígjátékot, a ,.Garay”-bérleteseknek komédiát ígért az elmúlt hét végére. A pénteki előadás Móricz Zsigmond Kerek Ferkója volt. Ismerik a könyvbarátok, az 1912-ben született regény kellemes olvasmány, az idill is érezteti Móricz későbbi kegyetlen dzsentri-bírálatát. Móricz 1931-ben darabot írt a Kerek Ferkóból a Nemzeti Színház számára, méghozzá két utolsó felvonással, a másodikba a társadalombírálat- ból már nem maradt semmi, a színpadon ellenben megjelent egy édesbús, ragacsos ál- dráma. Még az úri közönség sem volt rá kíváncsi néhány előadásnál többször. A nagy írónak kijáró tisztelet tartja vissza a mai nézőt attól, hogy elintézze annyival a darabot, hogy „csapnivaló”. De Móricz tiszteletéről azok felejtkeztek el igazán, akik a fülénél fogva előrángatták a színművet, mondván „hogy akkor is felfedezünk, ha a fene fenét eszik is”. A „felfedezők” tovább tetőzték a bűnöket, amikor ráadásul a két móriczi harmadik felvonásból komponáltak egy harmadikat. Hogy egy kis társadalombírálat is legyen benne, de megmaradjon a könnyes össze- borulás is. Miről is szól ez a Kerek Fer_ kó? Alföldi kisváros a színhely, ahol a legnagyobb úr az arisztokrata Kerekegyházi Kerek Ferdinánd. Maga is ékeskedik a legjellemzőbb dzsentri tulajdonságokkal, mégis kitagadja fiát, Ferencet annak lumpsága, mérhetetlen pénz- szórása miatt. A kitagadás hatálytalanításának feltétele egy megfelelő házasság, amivel .restaurálják a vért és a birtokot.” Kerek Ferkó erre úri tromfból megkéri az első szemrevaló lány kezét, aki történetesen a polgármester emancipált Mariskája. A polgárcsalád minden tagja a maga módján fogadja az eseményt; a néző tudja, hogy Mariska ura a helyzetnek, és hogy a sok gorombaságnak, amit Kerek Ferkó fejéhez vág, házasság lesz a gyümölcse. így is lón, az utolsó felvonásban — miközben a földet ölelik a szerelmesek — magasröptű és avitt elméleteket fejtegetnek a nő és a férfi kapcsolatáról és a társadalmi viszonyokról. Mindezt tessék egy csupa- színes mesedíszletben elképzelni, megspékelve ízesen beszélő (az Alföldön, palóco- san) epizódistákkal... A szombati komédiával valamivel jobban jártunk. A közönség legalább jókat ha- hotázott, ha nem is gazdagodott semmivel. A szerzőpár: Braginszkij és Rjazanov a Szovjetunióban népszerűek, állítólag a társadalom hibáit finoman meg- döfködő darabjaik révén. A döfködés, ami a Munkatársakban jelentkezik. igenigen szelíd. Alig nevezhető annak. Csak hosszas töprengés után lehetett rájönni, hogy hol és miért volt az. Szerelmi történet a Munkatársak, munkahelyi környezetben. Arról szól, hogy a derék, ámde fiatalkori traumái miatt merev vénlány-igazgatónő miként változik nővé, hogyan tanulja ki a csábítás asszonyi fortélyait. Mellékesen szó van a munkatársi kapcsolatokról: ne felejtsük el, hogy a munkatárs is ember, de vigyázzunk, nehogy akkor is a másik nemet nézzük benne, amikor semmi nem indokolja .. 1 A pécsiek előadása sok lépéssel fölötte járt a darabnak. Miért is panaszkodnánk .. ? (Virág) farsang Kakasdon már szokványossá vált meghívókat sem nyomtattak. Az alig valamivel több, mint kétezerlelkes magyarországi, Tolna megyei „Andrásfalva” széke- \ lyei vasárnap délután, este és éjszaka önmaguknak vigadtak Kakasdon. Híven betartva a farsangi hagyományokat, amelyek tulajdonképpen ezt a szó. kást kellene, hogy őrizzék. Betartva és többet is nyújtva, önmaguknak éppúgy, mint a nagyon kevés számú meghívottnak: — a Dunántúli Tudományos Intézet, a megyei múzeum, a megyei tanács népművelési csoportja és lapunk képviselőinek. Egy, legjobb esetben is csak ócska, régi nagyvendéglőnek nevezhető te. remben ugyanis délután a falu legfiatalabbjai ismerkedtek meg eleik legszebb ősi szokásaival, este pedig a serdülők, fiatalok, meglettebbek és idősek elevenítették fel ugyanazt. A farsangi bált majdnem ötnegyed órás műsor vezette be, a konferálás szerint „mindenki munkája”, amit célszerűnek tűnne többször aláhúzni, ugyanis valóban az volt. A régi fonót felelevenítő életkép páratlan mesemondója. Fábián Ágostonná, meséi színpadi rendezvénynek tűntek volna, ha mellette a népviseletbe öltözött asszonyok csak játsszák, de nem élik újra, amit fiatal menyecske- vagy lánykorukban csakugyan átéltek, a fonó hangulatát. Ezt követték a karácsonyi „megéneklések”, utána pedig a lakodalmi énekek^ a „kontyolás” kísérői, hiszen „Bukovinában bárhogyan jöttek is létre a házasságok, szerelemből, vagy szerzésből: — nagyon komolyan vették." Nagyon komolyan vették a máig sem felejtett (és milyen jó, hogy nem felejtett) andrásfal. vi hagyományokat az öregek éppúgy, mint ahogyan az Andrásfalvát sosem látott fiatalok is. akik egyik-másikának beatosan hosszú haja sem tudta valószerűtlenné tenni, amikor a „csemovid kaszárnyáról” énekeltek, vagy azt, hogy „Nem vagyok én zölderdőben remete”, netán: „Hideg nincsen, mégis befagyott a tó I Szeretőm sincs, mégis rólam foly a szó”. A lócákon, otthonról hozott konyhaszékeken ülő több száz főnyi közönség az egész műsor alatt önfeledten szórakozott és valószínűleg keveseknek jutott eszébe, hogy a „mindenki munkája” melletti rendezők — Sebestyén Ádám, Sebestyén Antal, Molnár Ágoston, Kozma Szilvesztemé és Kelemen Gergely művelődési otthon igazgató — a legszebb értelemben vett népművelésről is tanúbizonyságot tettek ebből az alkalomból. Később pedig ugyanez már csak azért se juthatott eszébe senkinek, mert a vígalom a műsor után tovább tartott, ahogy illik, kivilágos kivirradtiy — illetve a hajnali mii ..... >k indulás áig. 1973. február 13. (ordas*
