Tolna Megyei Népújság, 1973. február (23. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-27 / 48. szám

* A Vietnam-konferencia Az indokínai, sőt ezen túlmenőieg az egész dél­kelet-ázsiai béke biztosításában döntő szerepe lesz an­nak az értekezletnek, amely tegnap nyílt meg Párizs- t bán. A konferencia megtartását a január 27-'én aláírt vietnami tűzszüneti megállapodás 19. cikkelye írta elő. Eszerint harminc napon belül nemzetközi konferen­ciát kell összehívni, mégpedig azért, hogy ‘„elismer­jék az aláírt megállapodásokat, biztosítsák‘a háború befejezését, a vietnami nép alapvető jogairiaV és a dél- vietnami nép önrendelkezési jogának tiszteletben tar­tását, s hogy hozzájáruljanak a békéhez Indokínában”. Emlékezetes, hogy a tűzszüneti megállapodás"sze­rint az Egyesült Államoknak 69 napon befül kell visz- szavonnia csapatait Dél-Vietnamból. A konferencia ilymódon ennek az időszaknak éppen félidejében” ; nyílt meg. Figyelembe kell venni azt is, hogy aTíon- ferencia összeülésének idején, elsősorban a >aigoni rezsim felelőtlen magatartása miatt még mindig sűrűn forduljak elő korlátozott összecsapások Dél-Vietnam területén. Végül: lényeges tényező, hogy Lacszban a konferencia összehívása előtt néhány nappal megszü­letett ugyan a tűzszüneti egyezmény, Kambodzsában azonban továbbra is teljes erővel folynak a harcok. Mindez mutatja, hogy a. párizsi nemzetközi kon­ferencia rendkívül kényes időszakban ült össze, ami­kor még számos gyötrelmes, nyitott kérdést kell meg­oldani a tényleges indokínai béke felé vezető úton! A párizsi értekezletet külügyminiszteri szinten tartják. Történelmi összehasonlításként természetszerűen felmerül az 1954-es genfi értekezlet. Hiszen az . Egye­sült Államok és az általa létrehozott dél-vietnami ,re- zsimek az 1954-es genfi határozatok megszegésével jó­formán elkerülhetetlenné, tették a konfliktus kirobba­nását Érdemes emlékezetbe idézni, hogy a genfi egyez, mény kötelezte volna az érdekelt feleket; kéj éven be­lül tartsanak választásokat Észak- és Dél-Vietnam egyesítésére. Az Egyesült Államok voltaképpen ennek a határozatnak a végrehajtását kívánta megakadályoz­ni, s ezért kezdte még fokozódó intervencióját Viet­namban. Laosz vonatkozásában a genfi konferencia az ország függetlenségét, szuverenitását és semlegessé­gét garantálta, és lényegében ugyanilyen elvek alap­ján határozott Kambodzsáról is. [t, Neirt kerülheti el figyelmünket, hogy á januárban aláírt tűzszüneti egyezmény több ízben is hivatkozik a genfi megállapodásra. így például éppen az egyik leglényegesebb kérdésben: amikor kifgjfe,— és meg­erősíti —, hogy a VDK és-Dél-Vietnam közötti kato­nai demarkációs vonal az 1954-es konferencia záró- ■ nyilatkozata szerint csak ideiglenes, nem politikai, vagy területi határ. A genfi rendezési elvekhez való visszanyúlás tük- rözpdik abban is, hogy a laoszi tűzszüneti megálla­podás az akkori döntéseknek megfelelően a függet­lenség, semlegesség és az összes külföldi csapatok tá­vozásának élvét szögezi le. Nyilvánvaló, hogy csakis hasonló alapelvek szerint képzelhető el a jövőbeni kambodzsai rendezés. Mindamellett le kell szögezni, hogy a február 26-án megnyílt párizsi konferencia semmiképpen sem tekinthető a genfi értekezlet majd két évtizeddel utób­bi „megismétlésének”! ' __ Olyan történelmi változások zajlottak le, amelyek illúziókeltés nélkül is elképzelhetővé teszik, hogy a mostani döntések a gyakorlatban hatásosabbak le­gyenek, mint a genfi konferencia elvileg helyes intéz- kedései. Az alapvető változás az, hogy akkor a viet­nami nép a franciáit felett aratott győzelmet és az imperializmus fő ereje, az Egyesült Államok még „tar­talékban volt”. Most magának Washingtonnak az in­tervenciós háborúja vallott kudarcot, az erőhelyzet tehát lényegesen kedvezőbb. Az Egyesült Államok 1954-ben nem ismerte el a genfi rendezés alapvető intézkedéseit, kivonult a konferenciáról és nem írta , alá az egyezményt. Most a januári tűzszüneti megálla­podás az összes lényeges pontokban előre lerögzíti a megoldás útját, s így az Egyesült Államok is politi­kai-diplomáciai kötelezettségvállalásra kényszerül. Mindamellett ismételten le kell szögezni, hógy ä kedvezőbb feltételek ellenére rendkívül kemény és súlyos problémák megoldásáról van szó. Rövid lejá­ratra e problémákat az bonyolítja, hogy'az Egyésült Államok a rendelkezésére álló eszközökkel minden­áron a jelenlegi saigoni rezsim valamilyen változa­tának fenntartására törekszik Dél-Vietnamban, s nyil­vánvalóan ez fogja megszabni magatartását a kon- i, ferencián. Nem lehet természetesen megfeledkezni ar­ról sem, hogy 1954-ben Kína a szocialista Világ érde­keinek egyik képviselője volt a genfi értekezleten — jelenlegi magatartását viszont saját hegemon, hatalmi politikája határozza meg, s ez növeli az Egyesült Ál­lamok manőverezési lehetőségeit. — ie. ' Magyar—szorjet belkereskedelmi tárgyalások Szurdi István belkereskedel­mi miniszter vezetésével hét­főn küldöttség utazott Moszk­vába, a magyar—szovjet bel­kereskedelmi munkacsoport negyedik ülésére. A delegáció szovjet partnereivel tárgyal az 1973. évi belkereskedelmi vá­lasztékcsere és műszaki-tudo­mányos együttműködés kérdé­seiről, s a két ország belkeres­kedelmi minisztere aláírja az erről • szóló megállapodásokat is. Ilim Pál Becsben Ilku Pál művelődésügyi mi­niszter hétfőn dr. Fred Sino- watz osztrák oktatásügyi mi­niszter meghívására Ausztriá­ba érkezett. Az osztrák okta­tásügyi miniszter Eisenstadt- ban ebéden látta vendégül Il­ku Pált, majd Bécsbe utaztak. Megérkezésük után megtartot­ták első hivatalos megbeszélé­süket. A SZOT elnökségének ülése Hétfőn ülést tartott a Szak- szervezetek Országos Tanácsá­nak elnöksége. Megtárgyalta és elfogadta az 1972-ben végzett munkáról szóló jelentést, ame­lyet a SZOT legközelebbi ülé­se elé terjesztenek. A SZOjf • szociálturisztikai irodája vezetőjének előterjesz­tése " alapján megvitatták az iroda eddigi munkájának ta­pasztalatait. Megállapították, hogy az iroda létrehozása, vagyis 1970. decembere óta je­lentős eredményeket ért el. Te­vékenysége azonban további fejlesztésre szorul, amelynek tárgyi feltételeit meg kell te­remteni. Ábmed fszmail Ali Moszkvában Ahmed Iszmail Ali vezérez­redes, az- Egyiptomi Arab Köz­társaság hadügyminisztere és fegyveres erőinek főparancs­noka hétfőn hivatalos látoga­tásra Moszkvába érkezett. Az egyiptomi vendég látogatást tett Andrej Grecsko marsall- nál, a Szovjetunió honvédelmi miniszterénél. A baráti beszél­getés során megvitatták a köl­csönös érdeklődésre számot tar­tó kérdéseket. A gyógyszergyártás és -ellátás helyzete Gácsi Miklós elnökletével hétfőn a Parlamentben együt­tes ülést tartott az országgyű­lés ipari, illetve szociális és egészségügyi bizottsága. A ta­nácskozáson — amelynek mun­kájában részt vett Varga Gá- bomé, az országgyűlés alelnö- ke és dr. Tóth Béla egészség- ügyi miniszterhelyettes is — a képviselők a gyógyszergyár­tás, és gyógyszerellátás hely­zetét elemezték. A témáról szóló írásos tájé­koztató anyagot Gór Nagy Sán­dor nehézipari miniszterhelyet­tes egészítette ki. Kissinger a VDK-nak nyújtandó segélyről Henry Kissinger, Nixon ame­rikai elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója nyilatkozott az NBC tv-hálózat adásában. Interjújában kifejtette véle­ményét úgyszólván minden fontos nemzetközi kérdésről. Az indokínai helyzetről szólva részletesen megmagyarázta, hogy az Egyesült Államoknak miért kell a VDK segítségére sietnie. Az amerikai terror- bombázások okozta károk helyreállításáról, a háború ütötte sebek, begyógyításának erkölcsi kötelességéről mélyen hallgatott, viszont azt mondot­ta, hogy az Észak-Vietnamnak nyújtandó segélyt „nem az el­lenségnek, hanem önmagunk­nak nyújtandó segélyként” kell értékelni, Észak-Vietnam vezetői sohasem ismerték a nyugodt életet — fűzte hozzá. — Ha néhány építő feladatban együtt tudunk velük működni, akkor ez jelentős hozzájárulás lehet az indokínai békéhez. Megfogalmazása szerint „Nem elvont óhaj, hanem józan ész” diktálja, hogy az Egyesült Ál­lamok a demokratikus Viet­nam segítségére siessen. Jelez­te, hogy e politikát kész a kongresszus előtt is megvéde- n^s hogy a szükséges anyagi fedezet megszerzésére javasla­tot fognak a törvényhozó tesí tület elé terjeszteni. Hangoztatta, hogy az Egye­sült Államok „elvben” nem ellenzi Vietnam egyesítését, ha erre „békés eszközökkel” kerül sor. Közvetve cáfolta azokat a találgatásokat, amelyek sze­rint a vietnami békemegálla­podásról folytatott tárgyalás- sorozat után „hasonló aktivi­tással” fog fáradozni a közel- keleti rendezésen. Egy újabb közel-keleti kezdeményezés kérdéséről — Kissinger szerint — csak Golda Meir izraeli miniszterelnök washingtoni látogatása után fognak dönte­ni. i Az Egyesült Államok és a népi Kína kapcsolatairól szól«; va megerősítette, hogy Wa­shington „e pillanatban” nem szándékozik szakítani Tajvan­nal. i. ] Úgy vélekedett, a népi Kí­nát nem fűzik érdekek ahhoz, hogy részt vegyen a Szovjet­unió és az Egyesült Államok fegyverzetkorlátozási tárgyalá­sain, viszont — legalábbis sze­rinte — érdekelt abban, hogy részt vegyen az atomfegyve­rek eltiltását célzó megbeszé­léseken. A kártérítési ajánlat —* meddő kísérlet Az izraeli kormány úgy döntött, hogy hajlandó kárté­rítést fizetni az izraeli gépek által lelőtt líbiai Boeing—727- es utasszállító gép tragédiája 106 halálos áldozata hozzátar­tozóinak és a tragédiát túlélő hét személynek. A kormány háromórás ülé­sén tudomásul vette a géple- lövéssel kapcsolatban lefolyta­tott katonai vizsgálat eredmé­nyét és David Elazar vezérka­ri főnöknek azt a szerdai uta­sítását, hogy a líbiai utasszál­lító gépet lőjjék le. * Egy egyiptomi kormányszó­vivő nyilatkozatban foglalt ál­lást a líbiai repülőgép lelövé- sével kapcsolatban. Az izraeli kormány kártérítési ajánlatát a szóvivő „meddő kísérletnek” nevezte, melynek nyilvánvaló célja, hogy elfeledtesse az egész világot megrázó véres gaztettet. Nyilatkozatában a kormányszóvivő ismételten visszautasította azt az izraeli állítást, hogy a gép pilótája bármiféle figyelmeztetést ka­pott volna izraeli részről. Simon Perez izraeli közle­kedésügyi miniszter hétfőn, még mielőtt Líbia bármilyen formában megtorlást helyezett volna kilátásba, arra figyel­meztetett, hogy izraeli részről bármiféle líbiai akciót a leg­súlyosabb provokációnak fog­nak tekinteni. TÉL AVIV Hétfőn a legszigorúbb biz­tonsági intézkedések közepet­te, elindult az Egyesült Álla­mokba Golda Meir izraeli mi­niszterelnök. HELSINKI Helsinkiben hétfőn délután 34 ország nagykövetei és szak­értői ismét elfoglalták helyü­ket a Dipoli konferencia-te­rem nagy hatszögletű asztala mellett és kéthetes szünet után folytatták az európai biztonsá­gi és együttműködési értekez. let előkészítését szolgáló ta­nácskozást. a számát, akik máris részt vesznek, valamilyen sztrájk­fajta alkalmazásában, vagy béremelési kampányt jelentet­tek be a következő napokra, MOSZKVA A leningrádi Ermitázs ar­cheológiái expedíciója kivétele­sen értékes leletet fedezett fel a Dnyeper folyó torkolatvidé­kén folytatott ásatások során. Egy Berezany nevű szigeten megtalálták a legrégibb ógörög levelet, amelyet két és fél ezer évvel ezelőtt írtak — ólomle­mezre. LONDON A héten újabb nagv sztrájk- hullám söpör át Anglián. Az autógyári munkásoktól a kór­házi segédszemélyzetig, a köz- alkalmazottaktól a tanítókig, a gázipar munkásaitól a moz­donyvezetőkig egész sor szak­ma és foglalkozási ág dolgozói követelnek béremelést. Hét- százötvenezerre teszik azoknak PÁRIZS A francia repülőterek for­galma 90 százalékig megbénult a légiközlekedési alkalmazot­tak sztrájkja miatt. Hétfőn va­lamennyi francia repülőtéren katonai felügyeletet vezettek be, mivel a repülőtéri irányí­tószolgálat alkalmazottai or­szágos sztrájkkal követelik új bérrendszer bevezetését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom