Tolna Megyei Népújság, 1973. február (23. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-27 / 48. szám

> Nagyszabású akciók a magyar—szovjet barátság további elmélyítésére MSZBT-programok 1973-ban Ä magyar—szovjet barátság ápolása egész népünk ügye, s akár a külsőségeikben impo­záns rendezvényeket, akár a meghittebb, de éppen ezért el­mélyültebb összejöveteleket, vitaesteket, klubtalálkozókat nézzük, tanúi lehetünk a ba­ráti érzés mind mélyebbé, tar. talmasabbá válásának. Jól szol­gálta ezt az ügyet a Magyar— Szovjet Baráti Társaság tevé­kenysége régi formájában is, de új formájában még jelen­tősebb előrehaladást ért el. Nemrégiben erről számolhat­tunk be az MSZBT-tagcsopor- tok vezetőinek beszámolói nyomán. A tapasztalatok azon­ban azt is mutatják, hogy nem árt néhány szót arról is szólni, mit értünk tagcsoporton, hogy a megyénkben jelenleg közel nyolcszáz taggal működő 26 tagcsoport mellé újabbak so­rakozhassanak fel, mivel erre sok üzemben, vállalatnál meg­van az igény. A legcélravezetőbbnek lát­szik, ha néhány mondatot idé­zünk a tagcsoportok működési elveiből: „A tagcsoport a Magyar— Szovjet Baráti Társaság ön­kéntes alapon létrejött kollek­tív jellegű mozgalmi egysége. .. .Az MSZBT tagcsoportjai lehetnek olyan vállalatok, üzemegységek, termelőszövet­kezetek. állami gazdaságok, kisipari szövetkezetek, intéz­mények, szocialista brigádok, barátsági klubok kollektívái, amelyek vállalják, hogy né­peink barátságának ápolásá­ban, a Szovjetunióról szóló propagandában kezdeménye­zők, aktív résztvevők lesz­nek...” Az idézettek egyszersmind meg is szabják a feladatokat. Az előző évek és hónapok sikeres rendezvényei jó ala­pot nyújtanak az idei év szer­vezőmunkájához. A Szibériát bemutató kiállítások, filmek, előadások osztatlan érdeklő­dést arattak. A „Kell a jó könyv” mozgalomban — mint már beszámoltunk róla — me­gyénk országos első lett, az orosz és szovjet irodalom irán­ti érdeklődés felkeltésében a mozgalom jó szolgálatot tett. A tagcsoportok által rendezett vetélkedők sorából kiemelke­dik a bonyhádi és a simontor- nyai. Mindkét rendezvény a külsőségek hangsúlyozása he­lyett, a tartalmas, elmélyült Ismeretszerzésre és -átadásra törekedett. Sikerrel, mert a résztvevők és szereplők számára azóta is kellemes emlék, a többi tagcsoportok­nak pedig követendő példa. Az idei év sem lesz szegé­nyebb, sem nagyszabású ren­dezvényekben, sem a tagcso­portok belső tevékenységében. A szovjet hadsereg és hadi­flotta napjának megünneplése mindenütt bensőséges keretek között történt meg. A tagcso­portokban is folyik az előké­szület hazánk felszabadulásá­nak ünnepségeire. Uj tagcso­portok alakulása várható. Ga- garin űrrepülése évfordulójá­nak megünneplése is kiemel­kedő eseménynek számít. Áp­rilis 22., a Lenin-évforduló méltó megünneplése egész tár­sadalmunk ügye, a tagcsopor­tok életében központi helyet foglal el. Folynak az előkészü­letek a győzelem napiénak; (május 9.) megünneplésére. Várhatóan több Tolna megyei helységben is bemutatják a „Majakovszkij, a .forradalom költője” című kiállítást. A legnagyobb szabásúnak az a kiállítás ígérkezik, amely „A Balti-tengertől a Csendes- óceánig címet viseli és a Szov­jetunió legnagyobb köztársa­ságát az OSZSZSZK-t mutat­ja be kiállításokon, filmeken, előadásokban, különböző kul­turális rendezvényekben. Ä felsoroltakon túl a tagosa» portok nagy figyelmet szentel­nek a klubszerű munkának, ahol beszélgetések, vitaestek, ismertető előadások, él­ménybeszámolók jól egészíthe­tik ki a látványos rendezvé­nyeket. Az idei év az MSZBT munkájának fellendülését, a magyar—szovjet barátság el­mélyülését ígéri Tolna megye-: ben is. ____________________L Gr. Petőfi­és Botey-emléLnap Pakson és Boleskén Petőfi és a nagy kortárs bol­gár költő: Botev tiszteletére, emléknapot tartott hétfőn Pak­son és Bölcskén a Hazafias Népfront Tolna megyei és a Paksi Járási Bizottsága, a Bu­dapesti Bolgár Kultúra közre­működésével. Délben a paksi Van Bottyán gimnázium és szakközépiskola ünnepségén, majd a bölcskei művelődési házban rendezett magyar—bolgár barátsági és irodalmi esten Canko V. Mla- denov egyetemi docens, a Bu­dapesti Bolgár Kultúra képvi­selője emlékezett meg Petőfi és Botev életéről és munkás­ságáról. Mindkét ünnepségen a paksi gimnázium művészeti együttesének tagjai, versmon­dói szerepeltek a műsorban. Hétfői kérdésünk t Egy perc A paksi Dtinamenti Egyesülés Termelőszövetkezet zár- számadó közgyűlésén a közgyűlést levezető elnök üdvözöl­te a tagokat, a vendégeket, majd arra kérte a jelenlévő­ket, egyperces felállással tisztelegjenek a tavaly elhunyt tagok emléke előtt. Az asszonyok közül sokan könnyeztek. A férfiak „múltba-jelenbe” néző arccal elgondolkodva álltak. A tisztelgés perce alatt a szövetkezeti gazdák mindegyike az elhunyt jóbarátra,? küzdőtársra, rokonra, ismerősre, szövetkezeti tagtársra gondolt. Azokra, akik örökre eltávoztak és nem élhették meg az idei évzárást. Hosszabb idő óta mindegyik termelőszövetkezetben hozzátartozik a zárszámadó közgyűlés rendjéhez az egy­perces felállás, a néma tisztelgés az elhunyt tagok emléke előtt. Szép és mélységesen emberi, hadd mondjuk így, új szocialista szokás ez, a közös gazdaságokban. Végső­soron azt szimbolizálja, hogy az új paraszti közösségekben a tagok nemcsak munkatársak, gazdatársak ezentúl, együttérző, egymást tisztelő és becsülő embertársak. Való­ban elmúlt az az idő, amikor a parasztember a külső körülmények hatására kizárólag magával, a maga bajával törődhetett, s bizony, bizony nagyon sokszor „együttérezni" teljesen elfelejtett. Egyre több jelét látjuk annak is, hogy a termelő- szövetkezetekben becsülik és a közösség erejéből tellően anyagilag is segítik, támogatják a munkából kiöregedett, idős földműveseket. Életükben éreztetik velük a közösség magasabb rendű emberségét, figyelmét, szeretetét. S mindez jogos járadóság, hiszen a mi paraszt öregjeink nagyon sokat tettek, nagyon sokat vállaltak. Ennek elle­nére □ szocializmus, a nagyüzemi gazdálkodás előnyeiből mór csak keveset élvezhetnek. Annyit nem, amennyit a fiatalabbaknak nyújt a mi emberközpontú rendszerünk. Ök az öregek, az alapító tagok vállalták a munka orosz­lánrészét, a legnehezét, az ötvenes években, amikor na­gyon sokszor koplalva, de kitartottak a nagyüzemi gazdál­kodás mellett. A gerjeni termelőszövetkezetben és több közös gaz­daságban oly módon könnyítenek a járadékos és nyug­díjas tsz-tagok sorsán, hogy a közös kasszából kiegészítik minden hónapban a járadékot, a nyugdíjat, s a háztáji földet a tsz ingyen megműveli. Itt valóban azt akarják, hogy legyenek derűsek a pihenőévek. Akik örökre eltávoztak, azoknak az emléke előtt egy­perces néma felállással tisztelegnek az élők. De ez a tisztelgés csak akkor teljes, csak akkor szívből jövő, ha törődnek, gondoskodnak a közöttük ülő idős tagokról is. Nemcsak úgy, hogy egy évben egyszer megtartják az öregek napját, hanem úgy, miként azt a gerjeniek teszik. Hogyan Ítészül a tavaszra a városi tanács költségvetési üzeme ? A szakszervezeti élet hírei Mozgalmas hét kezdődött a Tolna megyei szakszervezeti alapszervezeteknél. Legtöbb helyütt most kezdik tárgyalni, hogyan teljesítették a kollek­tív szerződésben előírt kétolda­lú kötelezettségeket. A szak- szervezeti munka változatossá­gára, sokrétűségére utal az alábbi hírcsokor is: A hétfői nap eseményei: es­te szakszervezeti taggyűlés a faddi ÁFÉSZ-nél, az MSZMP KB. 1972. novemberi határoza­tával kapcsolatos feladatokról tanácskoztak, az iregszemcsei ÁFÉSZ-nél ugyancsak tegnap , tartották ezzel a határozattal kapcsolatos taggyűlést. Az ÉDOSZ megyei bizottsága mel­lett működő gazdasági bizott­ság az SZMT székházában idő­szerű gazdaságpolitikai kérdé­sekről folytat eszmecserét. Az orvos-egészségügyi dolgozók szakszervezetének szekszárdi járási bizottsága a nőnapi elő­készületekről tanácskozott. A Simontornyai Bőrgyárban a vállalati szakszervezeti tanács a bérügyi intézkedésekről hall­gatott meg egy jelentést, illet­ve jóváhagyta a gazdasági ve­zetés által készített előterjesz­tést. A tolnai textilgyárban az üzemi négyszög a bérek ala­kulását, a bérintézkedések vár­ható hatását tanulmányozta. A hét többi napja is ese- ménydúsnak ígérkezik. A MÁV dombóvári szertárfőnökségén termelési tanácskozást tarta­nak, a közalkalmazottak me­gyei bizottsága munkatervének megfelelően ülést tart, a peda­gógusok szakszervezete a szek­szárdi járás általános iskolái­nak igazgatói részére tart ér­tekezletet, az Alsópéli Állami Gazdaságban a szakszervezeti bizottság a bérezési problé­mákról tanácskozik... A március elejével sokasodó munka egyben arra is módot nyújt, hogy a szakszervezeti bizottságok alaposabban, a részletekig vizsgálják a válla­latok gazdálkodását, segítsék a gazdasági vezetők irányító munkáját. A tél a felkészülés, a ta­vasz, a próbatétel évszaka a városi tanács költségvetési üzeménél. Ahogy Rajcsányi Iván üzemvezető elmondotta, a mostani nyüzsgés, jövés-me­nés a tavaszvárás, a tavaszelő velejárója. Melyek a legfontosabb ten­nivalóik? Az első, jelentősebb munka már a napokban megkezdő­dött, melynek során elvégez­ték a Szekszárd közterületein, parkjaiban lévő fák, nyakazá- sát, tavaszi gondozását. Amint azonban az idő enge­di, hozzáláthatnak legnagyobb munkájukhoz; a parkgondo­záshoz, füvesítéshez, fásítás­hoz, a virágok kiültetéséhez. Jelenleg a megyeszékhely egész területén közel kétszáz­ezer négyzetméternyi park van, ám ezt a számot újabb húsz-huszonötezerrel toldják meg a közepi hónapokban, ed­dig még kihasználatlan terüle­tek parkosításával. Nagyobb parkosítás lesz a Hermann Ot­tó, a Wosinsky Mór és a Tar- tsay Vilmos utcai lakótelepe­ken. Ami a kiültetendő virágo­kat illeti: tavasszal tizenöt­ezer tő begóniát, tízezer tő ->r’nrikavirágr't és négyezer dá­liát ültetnek ki. Ezt megelő­zően az ősszel több mint ezer díszfát telepítettek a megye­székhelyen. Jelentősebb fásítás volt a Béri Balogh utca kór­ház és temető közötti szaka­szán, a Ketskés Ferenc utcá­ban, valamint a Hunyadi tér­től a déli kertvárosi ÁBC-hez vezető Korvin Ottó utcában. A tavaly rendezett mezőgaz­dasági leállítás területén pe­dig márciusban mintegy har­minc, tíz-tizenkét éves díszfát Újítási mozgalom a MÁV Pécsi Igazgatóság területén Dombóvár ötödik Ä MÁV Pécsi Igazgatóság területén évek óta rendszere­sen értékelik a csomópontok közötti újítási versenyt. A na­pokban készült el a múlt évi újítási mozgalom értékelése. benyújtott újítások száma elfogadott újítások száma a bevezetett újítások száma a gazdasági eredmény kifizetett újítási díj E táblázatból kiderül, hogy az újítómozgalom sikeres és eredményeit tekintve növekvő tendenciát mutat. Az öt cso­mópont közötti verseny öt év­re szól, a végleges értékelés majd a tervidőszak végén tör­ténik, de az évenkénti érté­kelés is következtetni enged Halmai János főtanácsos rész. letesen tájékoztatott bennün­ket a vasutasok újítómunká­járól. íme néhány érdekesebb adat: 1971 431 153 146 3 543 070 Ft 167 735 Ft 1972 467 175 173 3 972 459 Ft 202 448 Ft arra, hogy egy-egy csomópon­ton milyen a mozgalom. A csomópontok versenyének a végeredménye 1972-ben a következő volt: Első a dunaújvárosi csomó­pont kollektívája, az egy fog­lalkoztatottra eső megtakarí­tás az újítások révén 232 fo­rintot tesz ki. Második Kapos­vár — 182 forint —, harmadik Nagykanizsa — 161 forint —, negyedik Pécs — 135 forint — ötödik Dombóvár — 122 fo­rint A mostani értékelés so­rán elhatározták a csomópon­tok képviselői és az igazgató­ság szakemberei, hogy tökéle­tesítik az újítómozgalom érté­kelését. Az eredményeket pon­tozzák, így a sorrend meg­állapítása igazságosabb lehet Például minden benyújtott újítási javaslatért a csomó­pontnak öt pontot adnak, az elfogadott javaslat tizenöt pontot ér, a gazdasági megta­karítás tízezer forintonként 15 pont értékű stb. A vasutasok újítómozgalmát legközelebb az 1973. évi eredmények ismere­tében, december 31-e után ér­tékelik. ültetnek el kísérletképpen. Ha a próbálkozás eredményesnek bizonyul és a fák meggyöke­resednek, jövőre hasonló mód­szerrel az ideinél jóval több fát ültetnek el a város terü­letén. Az elmúlt években megszo­kottá vált a város parkjaiban, tereinek virágágyásában virí­tó „tulipánerdő”. Amint azt Rajcsányi Ivántól megtudtuk, az idén jóval nagvobb számú és több fajtájú tulipánt ültet­nek el a tavalyinál. A város csinosítása, szebbé ' tétele érdekében az idén ta­vasszal, a Tiszta, virágos Szekszárdért mozgalom kere­tében nagyszabású támadalmi munkákat szervez a KISZ és a Hazafias Népfront városi bi­zottsága a városi tanács költ­ségvetési üzemével közösen. Az első ilyen társadalmi mun­kaakció március 17—18-án lesz, amikor is napi két mű­szakban hatszázan. ilMve ez­ren — javarészt diákok, kato­nák — dolgoznak maid Szek­szárd utcáinak, tereinek, park­jainak szebbé tételéért. A parkosításon túl jelentős tavaszi munkát jelent a költ­ségvetési üzemnek a tél okoz­ta hibák kijavítása. E munkák során megjavítják a Marx Károly, a Bezerédj és a Wesselényi utcák burkolatát, s rövidesen hozzálátnak a Vas­vári utca tönkrement járdájá­nak felújításához. Ennyit tehát a tavaszi ké­szülődésről. Még valamit azon­ban el kell mondani. Neveze­tesen, ahhoz, hogy a város ta­vaszi képe mindnyájunknak tetsző, szép és — elsősorban — maradandó legyen, nem ele­gendő a költségvetési üzem dolgozóinak munkája. A la­kosság legfontosabb feladata — az esetenkénti társadalmi munkákon túl — az elkészített parkok, virágágyások, füvesí­tett, fásított területek megőr­zése. megóvása. — rj —

Next

/
Oldalképek
Tartalom