Tolna Megyei Népújság, 1973. február (23. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-22 / 44. szám

Az ÁFIT szekszárdi telepe A r •— A legfiatalabb gyerek mindig a legkedvesebb — mondja Tóth László, a pécsi 14-es AFIT főmérnöke: A legfiatalabb gyerek: a szekszárdi autójavító üzem. A legfiatalabb, tehát a leg­korszerűbb. Két éve áll az autósok rendelkezésére, köz- megelégedésre. De az eredmé­nyek szokványos méltatása he­lyett kezdjük a gondokkal. És a teherautók? Az üzem kapacitása 122 ezer munkaóra évente. Jó vastagon fogott a tervezők ceruzája, mikor ezt a számot kisütötték. Két év eredményei után, ma már nyilvánvaló, hogy 122 ezer csak akkor lesz, ha a munka nagy részét a szabad ég alatt végzik a szerelők. Két éve 75 ezer munkaórát si­került teljesíteni, tavaly már 95 ezret. Idén még több lesz, de elmarad majd a terve­zett számtól. Eredetileg úgy képzelték, hogy egy év alatt felfut az üzem termelése a kívánt szintre. Úgy lett volna gazdaságos. Ma már nyilván­való, hogy utópia volt. Nya­ranta így is, enyhén szólva túlzsúfolt a szekszárdi autó­javító. Persze nem lehex elő­írni az autósoknak, hogy té­len hozzák a kocsijukat. Nvá- ron használják, jobbára akkor hibásodik meg. Itt van tehát a bűvös kör. Mire elérik a 122 ezer javítá­si óra teljesítményét, akkorra időszakonként ki is nőtték már a telepet. A másik gond tervezési. Első­sorban a személygépkocsi-tulaj­donosokra gondoltak az üzem építésekor. Egy Csepel teher­autó még csak-csak elfér vala­hogy. de a nagyobb járművek leverik a födémet vagy a vi­lágítást. Ilyenkor télvíz idején a tehergépkocsik javítása eny­hén szólva nem megoidott Szekszárdon és környékén. Béremelés ÁFIT módra A munkaerőgond ismeretlen. Ma már csak a legjobbak jut­nak be a javítóműhelybe. A keresetükkel — megkérdeztük — csaknem minden szerelő elégedett. Annyi pénzt kap­nak, amennyit megérdemel­nek. Ráadásul azokat az ösz- szegeket is, melyekről itt nem kívánunk részletesen szólni, de melyek olyan természete­sek, hogy már a portán álló dolgozó megsúgja barátságo­san: „Jó lesz. ha nem sajnál­nak néhány forintot az elvtár­sak. De én nem azért mon­dom ...” A dolgozók bére azonban nem egyszerre alakult ki köz­felkiáltással, hanem sok-sok év alatt. A kereslet és kínálat aránya döntően esett latba. S bizony volt, amikor az AFIT- nál is lámpással keresték az autószerelőket. Lett is ered­ménye: az új felvételesek gyakran magasabb fizetést kaptak, mint a tízéves gyakor­lattal rendelkező szakmunká­sok. Most ez megszűnik — ígérik szívre tett kézzel az AFIT ve­zetői. Érdemes figyelni a mód­szerükre. Népújság 1973. február 22. legfiatalabb gyerek Autószerelőnek ma már szinte kizárólag érettségi után jelentkeznek. Mint Réder János másodéves tanuló is, aki éppen a fényszóró beállítását végzi. Fotó: Komáromi Minden dolgozó minősítő la­pot kap. Képzettség, szakmai gyakorlat, szakmai tudás, mun­kakészség, teljesítmény, s a munkás neme szerepel a ro­vatokban. Ha valaki nő, arra pontokat kap. Ha ráadásul több műszakban dolgozik, azért ismét pontok járnak. Végeze­tül az imént felsorolt rovatok mindegyikére pontrendszer alapján minősítik a munkást összesítve kiderül, ki mit ér. Ha pontosan olvastunk, lát­ható, hogy a szempontok egy része a munkakönyv alapján értékelhető, mások viszont szubjektív elbírálást kérnek. Hogy a részrehajlás a legke­vesebbre csökkenjen, a közvet­len gazdasági vezetőn kívül, a párttitkár vagy a KISZ-titkár hozzájárulása, véleménye is szükséges a pontosztásnál. De ez csak a biztonság miatt. A vállalat központi telepén nemrégiben érdekes kísérle­tet hajtottak végre: kiosztot­ták a dolgozóknak a minősí­tő kartonokat, döntsenek ők maguk. Az eredmény várat­lan volt: a munkások vélemé­nye önmaguk szorgalmáról, szakmai tudásáról szinte tel­jesen egyezett a gazdasági ve- zetőkéveL sítanak. Tízféle autótípus egy­szerű, házilag elvégezhető ja­vítása szerepel a könyvben. Ha alkatrészről esik szó, azonnal felvetődik, hogy van-e. Néhány éve még néhány Volks wa gen-alkatrész megszer­zése valóságos varázslatnak tűnt. Azóta döntően megvál­tozott a helyzet. Na, az túl­zás lenne, hogy Dunát lehet rekesztenl az alkatrészekkel, de az bizonyos, hogy minden elképzelhető típushoz jobb az ellátás idén mint tavaly. Mint ahogy tavaly is jobb volt mint tavalyelőtt Tudja — magyarázza meg a főmérnök — a tröszt központ­jában is bele kellett jönniük az anyagosoknak. Szerettek volna Szekszárdon karosszériajavító és fényező részleget létrehozni. A karam­bolos kocsik javítása olykor megoldhatatlan. ígérte is a me­gyei tanács, hogy másfél mil­lió forinttal támogatja a be­ruházást a szolgáltatásfejlesz­tési alapból. Egyelőre azonban csak az ígéretet emlegetik a vállalatnál. így a telep idén nem gaz­dagodik előreláthatóan. Lega­lábbis a gazdagodás nem lesz látványos. Kap egy gumiab­roncs-szerelő gépet, néhány műszert a kocsik diagnosztikai vizsgálatához; hibafelvételhez, beállításhoz, két emelőt, s hasznosabbá alakítják a cseh­szlovák gyártmányú fékhatás- mérőt- Ennyi az egész. — Ne feledje azonban, — mondja Tóth Géza, a műszaki osztály vezetője — hogy Szek­szárdion minden adva van a jó munkához. Meggyőződésem hogy... a többi szokásos. Még egyszer a vízről Nemrégiben az ön kérdez rovatban szó volt a szekszár­di vízről. Most ismét megem­lítjük, mert az AFIT-nál úgy átkozzák, mint egy elemi csa­pást. Amikor felküldték tavaly vizsgálatra, nem akartak hin­ni a laboránsok a szemüknek. Nemcsak a vastartalom volt elképesztően nagy, az ország­ban található ipari vizekhez képest, hanem a szénsav, a kötött széndioxidtartalom is. Nem csoda tehát, hogy amíg a vizsgálatra sor került, egy év alatt 42 lyukadás volt a te­lep vízvezetékein. Tavaly 100 ezer forintért kicserélték a há­lózatot. Vascsövek helyett eter­nitet és horganyzott acélt használnak. Az agresszív víz munkáját csak néhány emlék­be megőrzött csődarab bizo­nyítja, a vállalat főmérnöki irodájában. (kádár) Fotó: Komáromi Hét 51 könyvtár könyvtárosa A közvélemény nem tartja megerőltető munkának a könyvtárosokét. Igaz ez, vagy sem — most ne foglalkozzunk ezzel — a lényeg az, hogy hét könyvtárban könyvtároskodni: nincs, aki ne tartaná tisztelet­re méltó vállalkozásnak. Fő­leg, ha azt is megtudja, hogy a könyvtáros ezért 2200 forint fizetést kap, tizenhat évi „szol­gálat” után. Horváth István nem látszik megszállottnak, pedig szenve­dély az, ami a könyvekhez, a könyvtárhoz köti. Másként miért ragaszkodna ehhez a munkához? A körzeti könyvtáros munka­köre nem régen alakult ki. Akkor, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy az apró könyvtárak tiszteletdíjas vezetőitől elvár­ható a könyvtár rendben tar­tása és a kölcsönzés lebonyo­lítása, de env^b munka, elmé­lyült szakértelem nem. Értő rendszerezésre viszont min­denütt szükség van. Ebben se­gít a körzeti rendszer, amikor több község művelődési intéz­ményének van egy szakkép­zett irányítója. A könyvtárak esetében a körzeti könyvtáros foglalkozik az állomány gyarapításával, a munkatervkészítéssel, a köl­csönzés ellenőrzésével, az egyéb szolgáltatások kialakí­tásával. Az új rendszer új módsze­rek alkalmazását is maga után vonta. A kicsi könyvtáraknak nem feladata, de nem is lehe­tősége, hogy minden könyvet beszerezzen. Most a körzeti könyvtáros megrendeli a köny­veket — mintha egy könyvtár­nak tenné — így .viszonylagos teljességgel beszerezheti a törzsállományt. A megérkező új könyvek aztán negyedéves periódusokban végigjárják a könyvtárakat. Természetesen van állandó állománya is a klubkönyvtáraknak, 1200—1300 kötetnyi könyv. A körzetben 7112 lakos van, 1841 olvasó és 26 850 könyv. Az egyévi közös gyarapodás 1200 kötet körül szokott lenni. A körzetesítés eredményeit jelzik a múlt évi adatok. A körzetben a lakosság 25,8 szá­zaléka könyvtári tag. A me­gyei és a járási átlag húsz százalék körüli. -g-s-a Két minisztérium intézkedése: Március 1-től 30-féle gyermekruházati cikk ára, minősége nem változtatható A felmérés nemcsak azt eredményezi majd, hogy a közeljövő jelentős bérfejlesz­tése a lehető legigazságosabb lesz. A vezetők pontos képet kap­nak a vállalatnál lévők szak­mai tudásáról, a még meglévő tartalékokról. Végeredmény­ben nincs akadálya, hogy ilyen felmérést bármely vállalatnál készítsenek. A minősítő lapokat a jövő hét folyamán minden dolgozó kézhez kapja az AFIT-nál. Rajta lesz a kiszámított bér­emelés is. ígéret szép szó... A szekszárdi autójavítóknak jó hírük van. Azt mondják az AFIT-nál, hogy példaként szokták emlegetni más telepe­ken. Nemcsak a munka minő­sége jó. de a modor is. — Ha az ügyfélnek nincs igaza — mondja a főmérnök — akkor is rugalmasan intézik el a kérdést a szekszárdiak. Mert egy elégedetlen rendelő sokkal nagyobb kárt okozhat, mint amennyire növeli a jó hírt száz elégedett autós vé­leménye. Az apró javítanivaló tengernyi. Ezen úgy próbálnak változtatni, hogy fokozzák az alkatrészellátást magánosok­nak. Javítási könyvet is áru­Á Belkereskedelmi Minisz­térium és a Könnyűipari Mi­nisztérium rendszeresen fog­lalkozik az árszínvonal védel­mével. Egy korábbi megálla­podás értelmében március 1- től életbe lép a két miniszté­rium együttes intézkedése, amely 30-féle gyermekruháza­ti cikk árának és minőségé­nek stabilizálását rendelte el. Az intézkedés lényege az, hogy kötelezték az illetékes gyárakat és a kijelölt üzlete­ket e termékek rendszeres előállítására. árusítására. A termelő- és a kereskedelmi vállalatok, szövetkezetek a meghatározott gyermekruháza­ti cikkek e'adási, illetve fo­gyasztói árát — függetlenül az árformától —• semmiképpen nem növelhetik, minőségét kedvezőtlenül nem módosít­hatják. A kijelölt cikkek árá­nak változtatására egyébként az Országos Anyag- és Árhiva­tal elnöke előzetes bejelentési kötelezettséget írt elő. A rendelkezés végrehajtása megkezdődött. A Könnyűipari Minisztérium a belkereskede­lemmel egyetértésben 7 gyár­nak — a Budapesti Harisnya­gyárnak, a Hódmezővásárhelyi és a Váci Kötöttárugyárnak, a Kaposvári és a Szegedi Ru­hagyárnak, valamint a Tisza és a Duna Cipőgyárnak — ír­ta elő kötelezően egyebek kö­zött meghatározott típusú pa­mut harisnyanadrág, tréning- nadrág és -öltöny, iskolaköpeny, tornacipő és fröccsöntött fiú- és leánykacipő igények szerin­ti gyártását. Á tanácsok me­gyénként 4—6 boltot, Budapes­ten 20 szaküzletet jelöltek ki, eze-kívül a fővárosban négy, vidéken szinte valamennyi áruház köteles ezeket a cik­keket mindenkor megfelelő választékban tartani. Az ille­tékes tanácsi szervek gondos­kodnak arról, hogy a vásárló­kat tájékoztassák a kijelölt üzletekről. Az intézkedés csupán kísér­let, valószínűleg nem végleges jellegű, a két minisztérium a tapasztalatok alapján azt sze­retné megállapítani, hogy az árváltoztatás nélküli termelés és értékesítés miképpen befo­lyásolja az ellátást, egyes meg­határozott cikkek bősége nyo­mán hogyan alakul a forga­lom. Iskolaköpenyből például jelenleg 30—50 fajta ke­rül forgalomba, kötele­zően viszont négy típus gyártását és árusítását rendel­ték el, hogy ezekből mindig legyen elegendő a kijelölt szakboltokban. A társadalom- politikai érdekből elsősorban a többgyermekes, alacsony ke­resetű családok gondjainak enyhítése érdekében hozott in­tézkedés tapasztalatainak ered­ményétől függően más cikk­csoportok árrögzítésére is sor kerülhet. (MTI).

Next

/
Oldalképek
Tartalom