Tolna Megyei Népújság, 1973. február (23. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-22 / 44. szám
Mesterségesen kiváltóit földrengések KÖRÜNK Forrongó vulkánok Izland szigetén 1973. január 24-én drámai hír járta be a világsajtót: Izland szigetétől délre Vest- ihanneyjar városka hatezer lhkóját óriási erejű vulkáni kitörés tartja rettegésben. A városka Heymaey szigeten fekszik, nem messze Izland partjaitól. Közelében van Surtsey vulkáni szigete, amelyik néhány évvel ezelőtt a tengerből nőtt ki és születésétől kezdve filmoperatőrök rögzítették a vulkáni működés minden epizódját. A mostani kitörés azonban emberéletet veszélyeztetett és így filmoperatőrök helyett inkább tűzoltók, mentőosztagok és önkéntes csapatok dolgoztak éjt nappallá téve. A vulkán kráteréből forró hamueső zúdult a város házaira, vastagon beborítva az utcákat. A forró por sorban gyújtotta föl a házakat, az első jelentések mintegy 30 ház porrá égéséről tudósítottak, majd ezek száma röviedesen 100 fölé emelkedett. A szorult helyzetben a városka mintegy 5000 lakóiát Izland szigetére menekítették. A városban a hivatásos mentőosztagokon kívül mintegy 500 lakos maradt, akik megkísérelték a házakból kimenteni a bútorokat és a kikötőben levő halászhajókkal elszállítani. Izzó hamu és láva A vulkán oldalában 27-én este újabb kráter keletkezett, amelyep keresztül óriási tömegű izzó hamu tört a mar gasba. A geológusok számításai szerint keddtől vasárnapig mintegy 200 ezer köbméter vulkáni por hullott a kis sziget-településre. Ennek keleti részeit a fekete vulkáni por mintegy 4 méter vastagságban borította be. A finom por mellett jzzó lávabombák is egyre gyakoribbá váltak, amelyek áttörték a tetőket és bezúzták a vulkán közelében fekvő épületek ablakait. Azok a házak is összeomlottak a törmelék nyomása alatt, amelyek nem gyulladtak ki. Hogy a mentőosztagok munkáját megkönnyítsék, buldózerekkel kotorták el a hamut a legfontosabb utakról, amelyeket azonban a friss hullás csakhamar újra betemetett. A kráter körül a megmerevedő lávából 130 méter magasságú új kúo képződött; A hígan folyó láva, amelyik körülbelül másodpercenként 100 köbméter anyagot jelent, a tengert i? elérte és óriási gőzoszlopokat emelt a jeges víztükör fölé. A január 31-én közzétett geológiai vélemény a Vestmannaeyjart borító vulkáni anyag mennyiségét már 4 millió tonnára becsülte. A vulkán krátere fölött pedig becslések szerint 10 km magasságba tört a füstfelhő. Az izlandi kormány az egész világ segítségét kérte a hajléktalanná váltak measegíté- .sére. Elsősorban kész elemekből összeállítható házakra van szükség, hiszen a sarkközeli éghajlaton a január elviselhetetlenül viharos és hideg. A hatóságok Izland déli partjainál új város felépítését tervezik. A kráter mellett képződött kun időközben 170 m magasságba nőtt, az izlandiak gvorsan nevet is adtak neki, Kirkjufellvíz-nek, Templomhegynek nevezték eL ' Vulkánok a tenger alatt A sziget vulkánja egyébként ősidők óta ne® működött, kialudt vulkánnak vélték. Az alvilág azonban ezen a tájon sokszor rácáfolt már az emberi számításokra. Maga Izland szigete a vulkánosság klasszikus területe. Az Atlanti-óceán északi része a földtörténet harmadidőszakának elejétől kezdve, több mint 60 millió éve rendkívüli vulkáni tevékenységek színhelye volt. Erről tanúskodnak Skócia, a Faröer-szigetek, Grönland, Svallbard és a Ferenc- József - föld bazalttömegei is. Az emberi történelem idején a vulkánosság Izland szigetére korlátozódott, csupán a magas északon. Jan Maven szigetén volt még jelentéktelen vulkáni kitörés. Svallbardon viszont csak a melevforrások jelzik a mélyben lévő félig kihűlt tömegeket. Izland szigetén a vüivános- ság a déli és keleti területeken összoontosul. A dél-izlandi vulkáni terület szegélye nyugat felé a tengerbe nvúló övét formál. Ennek valameny- nvi vulkánját nem is ismerjük, mert a Vatnajükurl jégmezeje 8500 négvzetkilométer- nvi területet teljesen eltakar. Csak akkor döbbennek rá az izlandiak a jég alatti tűz világára, amikor a jég alatt rejtőző vulkánok hirtelen kitörése nagy tömegben egyszerre olvasztja meg a jeget. Ilyenkor a megolvadó jég zúgó áradata a tengerpartig tör előre, megsemmisítve minden útiába eső emberi létesítményt. Vulkánkitörések a múltban Nem véletlen tehát, hogy Verne Gvula főhőse Izland szigetét választotta a föld kö- zéonontjáha teendő utazás kiindulópontjául. Izland legismertebb vulkánja az 1447 m magas Hekla. Kúpját láva és vulkáni por, úgynevezett tufa éníti fel. 1104 óta mintegy 20 lávaömlést zúdított a környező síkságokra. Múlt századi legnagyobb kitörése 1845-ben volt. amikor a kirobbant vulkáni por Németország égboltozatát is elsötétítette. Századunkban már kialudtnak vélték, 1947. máricus 29-én reggel 7 órakor azonban minden előzetes jel nélkül heves robbanás kíséretében működni kezdett. Ez azért is meglepő volt, mert a vulkánok kitörését áltatában mindig jelzik különböző jelek. lgv például az izlandi Trölladyngia 1862. évi kitörése előtt már évekkel több, mint 100 km-es körzetben megromlott a levegő a felszínre törő mérges gázok következtében és ettől a madárvilág igen sokat szenvedett. A Hekla működése egy tel i es évig tartott. Ezalatt a csúcsán egy új. 160 m magasságú. 400 m átmérőjű kráter keletkezett. Az állandó robbanások 500—600 méter magasra lövellték a hatalmas kőzettömböket. A láva később már nem a főkráterből, hanem az alacsonyabban felnyíló mellékkráterekből ömlött. Különösen katasztrofális volt Izland történetében a Lakivulkán 1783. évi kitörése. Ez az ún. hasadékvulkánok közé tartozik. A Laki 25 km hosz- szú hasadékán 12 és fél köb- kilométemyi láva ömlött ki és mintegy 3 köbkilométernvi laza vulkáni törmelék röpült a m-’gasba. Ez volt a történelmi idők legnagyobb hasadékvul- káni kitörése. A láva 500 négyzetkilométernyi területet borított el. a visszahalló vulkáni förmoiii^ nedlg nemosak a f.óvoli nyéket is befedte. Az eget hónapokon keresztül sötétítette el a porfelhő és a rossz látási viszonyok miatt szünet teltetni kellett a halászatot Ez pedig az egyik legfőbb élelmiszerforrástól zárta el a lakosságot. A kitörés. az éhínség és a járvány a sziget lakosságának ötödrészét elpusztította. Megsemmisült a szarvasmarha-állomány fele, a juhállomány 4/5-e és a lóállomány 3/4 része. Izland gejzírjei Izland szigete közel 1000 km- re fekszik Európa partjaitól. A fő sziget nagyobb mint Magyarország egész területe, a mostoha életkörülmények miatt azonban lakossága mindössze 192 ezer. A sziget nagy részét jégmezők és vulkáni sziklák alkotják. Mivel a növényzet igen gyér, a kövek egyeduralma különösen nyomasztó. A vulkánizmussal kapcsolatban rengeteg a meleg forrás és a gejzír. A gejzír viszonylag rövid életű, szakaszosan működő hévforrás. Leglátványosabb a Nagy Gejzír, amely három méter vastag vízoszlopot dob órási magasságba. A kitörés időpontjában mindig nagy tömeg állja körül. Izland számára a vulkánok és a hőforrások azonban nemcsak idegenforgalmi látványosságot jelentenek, hanem az ott élők mindennapi életének is nélkülözhetetlen tényezői. Hiszen Izland az északi sarkkörön fekszik, s bár a Golfáram következtében éghajlata enyhébb, mint a hasonlóan északon fekvő szárazföldi területeké, a hűvös nyár a kultúrnövényeknek nem kedvez. A szabadban elvetett növények csak nyomorúságos termést adnak. így érthető, hogy a meleg forrásokat melegházi kertészetekben hasznosítják, és segítségükkel még szőlőt és ananászt is termelnek. A meleg források egyúttal a modem lakások tökéletes távfűtését is lehetővé teszik. A természetes forró gőz pedig távoli perspektívában a végtelenül olcsó, és gazdaságos vulkáni erőművek építését segíti elő. Éppen ezeknek a vívmányoknak a következménye, hogy a lakosság a XX században erősen szaporodott. Az évszázadokig elszigetelt normann eredetű lakosság ősi hagyományai gyorsan halványodnak a modem élet tónusai mellett. Izland az ellentétek országa, ahol az alvilág tüze küzd a sarki jéggel. JUHÁSZ ÁRPÁD Világszerte folynak a kutatások a földrengésekkel kapcsolatos jelenségek tanulmányozása terén és a megbízható előrejelző módszerek kifejlesztése érdekében. Ezzel kapcsolatban vetődik fel a kérdés, hogyan lehetne megelőzni a pusztító rengéseket, illetve megszelídíteni azokat. Közismert, hogy nukleáris fegyverek robbantásával ki lehet váltani földrengéseket, az azonban már nem annyira köztudott, hogy az ember vízi- erőművek gátjainak építésével, a duzzasztóit feltöltésével akaratlanul is kivált nemcsak mikroszeizmikus, de ennél erősebb rengéseket. Veaxélrea gátak Jean-Pierre Rothé, a „Nemzetközi Szeizmológiai Központ” igazgatója már 1969-ben felhívta a figyelmet arra, hogy Földünk különböző pontján a vízierőművek gátépítései földrengéseket idézhetnek elő. Ezt a bejelentést egyesek hitetlen- kedve fogadták, pedig már a harmincas években számos amerikai példa bizonyította ezt a tényt. A második világháború után több földrengést tulajdonítottak Afrikában, az USA-ban, de európai és ázsiai országokban is a vízierőművek gátjainak. Sőt a földrengések görbéje és a tároló medence feltöltési foka között sok esetben szoros összefüggés volt kimutatható. A legújabb kutatások szerint a szeizmikus aktivitás különösen intenzív abban az esetben, és veszélyes is, amikor feltöltéskor a tárolómedence alvója eléri a 100 métert A geológusok azonban azt is megfigyelték, hogy Földünk nem minden pontján áll elő rengésveszélyes zóna vízierőművek közelében. Franciaországban például a gigantikus serre-ponconi 122 méter magas gát környékén még soha nem regisztráltak rengéseket. A geológiai altalaj dönti el mindig a helyzetet, tehát az altalaj szempontjából kell számolni földrengésekre „predes- tinált” erőművekkel. A jövőben a vízierőműVek építkezési helyét még nagyobb gonddal kell kijelölni. Föld alatti injekció 1969. áprilisa és novembere között Denver (USA) yidékén több mint 700 rengést regisztráltak. Legtöbbjük mikroszeizmikus volt, de ezek között 75-öt a lakosság is érzékelt. Ebben az időszakban azonban vízierőművet nem leheteti okolni a rengések kiváltódásá- ban. Mi történt itt? \ A Rocky Mountain Arsenal-’ bán 3700 méter mélységű lyukat fúrtak, és ide temettek el mintegy 500 millió liter szennyvizet, amelyet nem akartak visszadobni a folyóba. Amikor befejezték a föld alatti injekciózást, megszűnt a szeizmikus aktivitás is a környéken. Bebizonyosodott ebben az esetben, hogy a föld alá pumpált víz játszik szerepet a rengésekben. Ismeretes, hogy a nagyobb tektonikus rengéseket a földkéregben felgyülemlő feszültségek felszabadulása váltja ki. Ezek a feszültségek természetesen nem mindig elég erősek ahhoz, hogy a rengés kiváltódjék. Amikor azonban a nyomás alatt álló víz elér a törésvonalakba, serkenti ezeket a feszültségeket. Az ember tehát ebben az esetben akaratlanul is elindít egy föld alatti reakciót. Ez viszont a geológusokban új gondolatokat ébreszt. Ilyen preventív injekciókkal nem lehetne-e kiváltani mesterséges földrengéseiket, hogy elejét vegyék a nagyobb „spontán” katasztrófák-’ nak? Jön viszont a sok ha.l. á merész kérdésre. Mennyi vizet, milyen mélységben és mikor,' tehát milyen időpontban injekciózzanak, mint preventív vakcinát a nagyobb földrengé-' sek elkerülése érdekében? De a kérdésnek jogi és morális vetülete is van. Mi történik akkor, ha a mesterségesen kiváltott földrengések anyagi és emberáldozatokat követelnek? A geológusok nagyobb része azon az állásponton van, hogy napjainkban az ember még nem eléggé ismeri a föld mélyében lejátszódó folyamatokat,' azoknak keletkezését és terjedését. Legalábbis annyira nem, hogy ilyen preventív módszerekkel játszani lehessen. A tudomány és a technika fejlődése azonban az elkövetkező évtizedekben bizonyosan lehetővé teszi majd. hogy az ember a természet erőinek megfékezése terén vívott harcában preventív eszközökhöz és módszerekhez folyamodjék. M. L. A képen látható exkavátor azzal tűnik ki a rendszerint jával nagyobb társai közül, hogy csupán két kereke van. Terepjáróval vagy egyéb járművel vontatják ki az éppen esedékes munkahelyre és ott hagyják, a továbbiadban magában is elboldogul. Helyváltoztatásra ugyanis egymaga is képes, mégpedig úgv, hogy a gépkezelő a I" hető legmesszebb kinyújtva leengedi a mÄ rítőkanatat, „fogást” vesz vele, s így megkapaszkodva kissé megemeli, majd kerekeí- előre vagy hátra r! mozdítja a kb. 1450 k- súlyú géptestet. Visszaengedve a földre, a gép fémkarmai isme» megkapaszkodnak n talajban, és folytatódhat a munka a hidraulikus ,,izmúM karok segítségével. E konstrukció legfőbb előnve az, hogy a kotrónak nem kell drága és terjedelmes e??«4r*- pel eoybeéoítettiek la«- n«e. A hidraulika mi- kődt^c.sét eay kisebb teffesítmánvr" t robbanómotor Is ellátja. Kétkerekű exkavátor
