Tolna Megyei Népújság, 1973. február (23. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-16 / 39. szám

Bemutatkozik: a szocialista országok beruházási bankja Népszerű a néprajz Űjra indul a gyűjtés Két évvel ezelőtt kezdte meg mun­káját a specialista országok Nemzet­közi Beruházási Bankja, amely azóta 26 nagy ipari létesítmény építéséhez nyújtott kölcsönt a fenti országoknak. A Moszkvában működő Nemzetközi Beruházási Bank fő feladata, hogy hosszú és középlejáratú hiteleket nyújt­son a nemzetközi munkameg­osztást, a termelés szakosítását és kooperációját, a közös ér­dekeket szolgáló nyers- és fűtőanyagbázis bővítését szol­gáló beruházásokhoz, olyan ob­jektumok építéséhez, amelyek megfelelnek a bank tagorszá­gai kölcsönös gazdaságfejlesz­tési érdekeinek. Milyen célokra nyújt hitelt a bank? — erre kért választ az APN munkatársa Vitalij Vorobjovtól, a bank igazgató­ságának vezetőjétől, a neves szovjet közgazdásztól. — A Nemzetközi Beruházási Bank a szocialista országok olyan fontos iparágainak nyújt hiteleket, mint a gép-, a vegy­ipar, a könnyű- és az élelmi­szeripar, a vasúti és a gépjár­műközlekedés — mondta Vita­lij Vorobjov. — A csehszlová­kiai Tatra autógyár berende­zéseinek felújítására és kapa­citásának bővítésére 77,5 mil­lió rubeles hitelt folyósítunk 12 évre; Románia egy izoprén. kaucsukgyár építéséhez vett fel 10 évre szóló 38 millió ru­beles hitelt; ugyancsak 10 évre szóló 20,5 millió rubeles hitelt kért Magyarország a vasutak villamosítására és a dieselesí- tésre; az NDK műanyag-fel­dolgozó gépeket gyártó válla­lat létesítésére kapott 10 évre 14,5 milliót, a budapesti Ikarus gyár bővítését 9 évre szóló 12,7 milliós hitel segíti elő. Mindez azt tanúsítja — foly­tatta Vitalij Vorobjov, — hogy a szocialista országok tartalé­kainak egyesítése nagy jelen­tőségű gazdasági építkezéseket tesz lehetővé. A bank alap­szabályai és munkamódszere bizonyítja, hogy az mindenek­előtt internacionolista elveken alapuló és működő intézmény. A bank alaptőkéje több mint 1 milliárd rubel, ennek 70 százalékát ebben a pénznem­ben számítják, 30 százalék pe­dig konvertibilis valuta, vagy arany lehet. Az alaptőke a tagországok befizetéseiből szár­mazik. A befizetések nagysá­gát, volumenét aszerint álla­pítjuk meg, hogy egy-egy or­szág exportjából mennyi jut a közös árucsere-forgalomra. A bank nyereségéből tarta­léktökét képez és különleges alapokat is létrehozhat. A Nemzetközi Beruházási Bank a szocialista közösség első nem­zetközi gazdasági szervezete, amely ilyen jelentős alaptőké­vel rendelkezik. Saját anyagi eszközei mellett pénz- és bank­hiteleket vehet igénybe, kö­zép-, és hosszú lejáratú betéte­ket fogad el, s a nemzetközi piacon értékesíthető kölcsön- kötvényeket bocsáthat ki. A bank vezető szerve a banktanács, ennek tagjait a tagországok kormányai neve­zik ki rendszerint a nemzeti bankok, a tervező szervek, a külkereskedelmi és pénzügy­minisztériumok vezetőiből. A banktanácsban minden ország egy szavazattal rendelkezik függetlenül attól, hogy milyen a részesedése az alaptőkében. A banktanács szükség szerint, de legalább kétévenként ülést tart és megvitatja a legfonto­sabb kérdéseket. Képújság 4 1973. február 16. A végrehajtó szerv — a bank igazgatósága, amely az igazgatóból és helyetteseiből áll, őket a tagországok állam­polgárai sorából a banktanács nevezi ki öt évre. Leonard Sementowsky, a Lengyel Nemzeti Bank elnöke például így ítéli meg a bank szerepét a szocialista országok gazdasági együttműködésében: — Országaink további fej­lődése a gazdasági integráció­tól és a műszaki fejlődés meg­gyorsításától függ. így az in­tegrációt ösztönző minden té­nyező rendkívül fontos. Úgy vélem, hogy a Nemzetközi Be­ruházási Bank létrehozása és munkája előmozdítja, ösztönzi a gazdasági integráció fejlődé­sét. Hitelei nemcsak egy or­szág, hanem mindenekelőtt a testvéri szocialista országok gazdasági közösségének fejlő­dését szolgálja. Dr. László Andor, a Magyar Nemzeti Bank elnöke így vé­lekedik: — A Nemzetközi Beruházá­si Bank azok közé a szerveze­tek közé tartozik, amelyek elő­mozdítják a szocialista orszá­gok együttműködését. Röviden úgy jellemezhetném, hogy ez az erők egyesítésének és he­lyes felosztásának rendszere. Végül Vitalij Vorobjov még kijelentette: — A bank szorosan együtt­működik a KGST szerveivel, a Nemzetközi Gazdasági Együtt­működési Bankkal és a KGST- tagállamok nemzeti bankjaival. Sok nyugati ország üzleti kö­rei is érdeklődnek a bank munkája iránt. Üzleti kapcso­latot teremtettünk egy sor nagy világbankkal és a kölcsönös előnyök alapján fejlesztjük ve­lük bankügyleteinket. Lehetőségünk van rá, hogy a KGST-tagországoknak további hiteleket nyújtsunk, elsősorban nyersanyag-feldolgozó létesít­ményekhez. Meg vagyunk győ­ződve arról, hogy a bank ak­tív tevékenysége hozzájárul a KGST-tagországok szocialista gazdasági integrációs felada­tainak megoldásához. Az idén első ízben, a továb­biakban pedig minden eszten­dőben megrendezik az ifjú­munkásnapokat — határozta el a KISZ Központi Bizottsá­gának Ifjúmunkás Tanácsa. A rendezvénysorozatot fel­használják majd a munkásha­gyományok folytatására, a fia­talok szakmai eredményeinek bemutatására, politikai és szakmai versenyek, vetélkedők lebonyolítására, a kezdő mun­kavállaló fiatalok fórumainak megtartására. Az ifjúmunkás­napok programjai segítik a munkásifjúság politikai mű­veltségének elmélyítését, or­szágos és helyi kiállításokkal dokumentálják szakmai jár­tasságukat. bemutatják talál­mányaikat, újításaikat, s a bányász, a melegüzemi, az építőipari és a számítástechni­kai ágasatokban országos szak­mai versenyeket szerveznek. Hat művészeti ágban tartanak majd országos vetélkedőket, szemléket: számítanak az iro­dalmi színpadok és színjátszó A Néprajzi Múzeum által szervezett országos néprajzi és nyelvjárási gyű jtőpály ázat döntőjére Nógrád kivételével az ország minden megyéjéből kereken 300 felnőtt és ifjú­sági pályamunka érkezett 13 000 oldal terjedelemben, közötte sok rajz, fénykép. Kiemelkedőek a pécsi Pol- lack Mihály Építőipari Tech­nikum munkacsoportjai által készített település, építkezés, lakásbelső témakörű pálya­munkák. Figyelemre méltóak továbbá a Szentendrén épülő országos szabadtéri néprajzi csoportok, a zenészek, a vers- és prózamondók, a fotózók és fiimezők, a képző- és iparmű­vészettel foglalkozók, valamint a folkloristák bemutatóira is. Az ifjúmunkásnapok orszá­gos rendezvényeit május—jú­niusban tartják. A politikai, szakmai és művészeti vetélke­dőkön, szemléken az állami, tanácsi, szövetkezeti ipar, il­letve a szolgáltatás területén dolgozó ifjúmunkások 30 esz­tendős korukig vehetnek részt. A csoportok — például kóru­sok, irodalmi színpadok, vagy szakmai versenyző csoportok — „átlag-életkora” sem lehet 30 évnél idősebb. Az idén or­szágos szintű versenyeket hirdetnek: „Ki minek meste­re” elnevezéssel fiatal öntők­nek rendeznek vetélkedőt, bi­zonyíthatják szakmai tudásu­kat a számítástechnika terüle­tén dolgozó fiatalok, megren­dezik az ifjúmunkáskórusok bemutatóját, lesz fotó- és film- fesztivál is. (MTI) múzeum törekvéseit és a szak- tudomány feladatait hasznosan szolgáló pályaművek. A Néprajzi Múzeum — az MTA Nyelvtudományi Intéze­tével közösen — a megyei ta­nácsok és más intézmények támogatásával, a megyei mú­zeumi szervek közreműködé­sével — 1973-ra is meghirdet­te az országos néprajzi és nyelvjárási gyüjtöpályázatot. Részt lehet venni helyszíni gyűjtésen, esetleg levéltári kutatáson alapuló eredeti is­mert anyagokat tartalmazó pályamunka beküldésével, amely nyomtatásban még nem jelent meg. A pályázat téma­körei igen változatosak és gazdagok: település, építkezés, lakásbelső, konyhaeszközök; a paraszti gazdálkodás (szántás, vetés, aratás vagy hordás, csép- lés) ismeretanyaga és szó­kincse; földrajzi nevek, sze­mélynevek, (keresztnevek, ra­gadványnevek, becéző nevek, állatnevek); paraszti életraj­zok, önéletrajzok, Petőfi kora, jobbágyfelszabadítás és az 1848-as szabadságharc emlé­kei a néphagyományban; (ezt külön kategóriaként is díjaz­zák), egyéb szabadon válasz­tott néprajzi témák, főleg ta­nyai szokások, népi gyógyá­szat, gyermekjátékok, babonás történetek, mesék, mondák, történetek; s végezetül a nem­zetiségi pályamunkák, ame­lyeket külön kategóriaként díjaznak. A pályázaton bárki részt vehet. A pályázatnak ezúttal is ifjúsági és felnőtt tagozata van, s a dolgozatokat megyei és országos szinten bírálják el, és díjazzák. (MTI) KEREKES IMRE: í. Tíz óra van, a táskarádió mondja az esti híreket. Véget ért a második műszak, indul­nak haza, a műhelyekben le­oltják a lámpákat. Aztán sö­tét lesz, csak az udvari fé­nyek világítanak. De a fények körül még sötétebb az éjszaka. Délután esett. A mucusok átugrálnak az udvar tócsáin, a haverok meg nyomulnak utá­nuk, megy a szöveg, mintha játék lenne az élet. Ügetnek a mucusok után és abban re­ménykednek, hátha éppen ma este leesik valami. Szemerkél az eső. A nappali portás már este nyolckor lelép. Berakja a lá­bast az aktatáskájába, ócska, zsíros bőrholmi, avas szalon­nából. Tíz után kiállók a portásfülke elé, szétnézek, mi újság az utcán. Mögöttem üres a gyár. Később aztán én is meghú­zom a nadrágszíjat, begombo­lom a kiskabátot, megtapoga­tom a stukkert a hátsó zseb­ben, aztán körüljárom a gyá­rat. A portásfülkével szemben házsor álL Magtárszerű szür­ke házak, egyforma ablakok­kal. Oltják-gyújtják a villa­nyokat, a fények úgy vibrál­nak, mintha egy óriás műszer­falon valamit jeleznének. In­nen a portásfülke elől is lá­tom, hogy melyik a prolilakás. Megismerem a függönyről. A gyár másik oldalán is házsor megy. De az már nem a város felé húzódik, hanem neki a rétnek. A gyárkerítés négyszögben fut. a másik két oldallal szemben nincs épület. Ott kezdődik a préri, a sem­mibe vezető pusztaság. Még nappal se látni a végét. Éjszaka viszont látni, külö­nösen úgy éjféltájt, hogyan nyomul közelebb a sötét. Mint a feketére égetett szilvalekvár. Néha süt a hold, vagy látsza­nak a csillagok, de az éjjeli­őrnek akkor igazi az éjszaka, ha koromsötét van. — Nem félsz, Gáspár? — kérdezik a haverok. — Mit okoskodsz? Menj már! De azért harag nincs. A múltkor az egyik odaszólt a mucusoknak: — Nézzétek a Gáspárt, ma éjszaka megint a baglyokkal hál... Szóval, nem bántjuk egy­mást. Minek? Nagyon is jól tudják, hogy velem nem ér­demes kezdeni, mert ha arról van szó, megnézhetem az órát, hogy van-e már tíz. Ha éppen nincs, az nagyon sokba kerül­het valakinek. Akár mind a zsebemben lehetne, de én nem az ilyenekre vadászok. A gyár egyébként elektro­mos műszereket készít. Nem valami nagy ügy ma már. Csak akkor húzták ki a mel­lüket a haverok, amikor ta­valy előtt olvasták az újság­ban, hogy ők is feliratkoztak a listára. Amit gyártanak, hiánycikk. Leltárt nem láttam, nekem Ilyet nem mutatnak. Pedig nem árt, ha az éjjeliőr tudja, hogy mire kell vigyázni. Ne­hogy a hiányra vigyázzon. Ma éppen ilyen szilvalekvár éjszaka van. A rét felől támad a sötét. Az éjjeliőr ilyenkor nem veszi elő a zseblámpát. A kerítés mellett óvatosan lép, belepislog a sötétbe. A szél esőt csap hozzá. Meg-megáll, fülel, háttal a falnak támasz­kodik, hogy neki is legyen va­lami támasza. Nem látja, csak érzi, ha a sötét mögött valami lapul. Az is lehet, hogy vala­ki. Az éjjeliőr oson a kerítés tövében. Mikor aztán szemtől- szembe összekapcsolódik a pillantásuk, mint a mágnes, már csak azt figyelik, hogy melyik mozdul előbb. Mert itt dől el minden. Egy jó mozdu­lat és nyerhet az éjjeliőr. De veszthet is. Ha begyullad, kész, kidobhatja a stukkert a tolvaj elé. A berezeltből el­száll az erő, a lövést is elvéti. Nyakán a megvadult tolvaj, rúgja, ahol éri. mert aki ed­dig jut, az már elszánta ma­gát, hogy bármi áron, de át­dobja magát a kerítésen. Mi­re jön az URH, már elnyelte az éjszaka. (Folytatjuk) Jurij Fjodorov 1973 : ifjúmunkás napok

Next

/
Oldalképek
Tartalom