Tolna Megyei Népújság, 1973. február (23. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-16 / 39. szám
Bemutatkozik: a szocialista országok beruházási bankja Népszerű a néprajz Űjra indul a gyűjtés Két évvel ezelőtt kezdte meg munkáját a specialista országok Nemzetközi Beruházási Bankja, amely azóta 26 nagy ipari létesítmény építéséhez nyújtott kölcsönt a fenti országoknak. A Moszkvában működő Nemzetközi Beruházási Bank fő feladata, hogy hosszú és középlejáratú hiteleket nyújtson a nemzetközi munkamegosztást, a termelés szakosítását és kooperációját, a közös érdekeket szolgáló nyers- és fűtőanyagbázis bővítését szolgáló beruházásokhoz, olyan objektumok építéséhez, amelyek megfelelnek a bank tagországai kölcsönös gazdaságfejlesztési érdekeinek. Milyen célokra nyújt hitelt a bank? — erre kért választ az APN munkatársa Vitalij Vorobjovtól, a bank igazgatóságának vezetőjétől, a neves szovjet közgazdásztól. — A Nemzetközi Beruházási Bank a szocialista országok olyan fontos iparágainak nyújt hiteleket, mint a gép-, a vegyipar, a könnyű- és az élelmiszeripar, a vasúti és a gépjárműközlekedés — mondta Vitalij Vorobjov. — A csehszlovákiai Tatra autógyár berendezéseinek felújítására és kapacitásának bővítésére 77,5 millió rubeles hitelt folyósítunk 12 évre; Románia egy izoprén. kaucsukgyár építéséhez vett fel 10 évre szóló 38 millió rubeles hitelt; ugyancsak 10 évre szóló 20,5 millió rubeles hitelt kért Magyarország a vasutak villamosítására és a dieselesí- tésre; az NDK műanyag-feldolgozó gépeket gyártó vállalat létesítésére kapott 10 évre 14,5 milliót, a budapesti Ikarus gyár bővítését 9 évre szóló 12,7 milliós hitel segíti elő. Mindez azt tanúsítja — folytatta Vitalij Vorobjov, — hogy a szocialista országok tartalékainak egyesítése nagy jelentőségű gazdasági építkezéseket tesz lehetővé. A bank alapszabályai és munkamódszere bizonyítja, hogy az mindenekelőtt internacionolista elveken alapuló és működő intézmény. A bank alaptőkéje több mint 1 milliárd rubel, ennek 70 százalékát ebben a pénznemben számítják, 30 százalék pedig konvertibilis valuta, vagy arany lehet. Az alaptőke a tagországok befizetéseiből származik. A befizetések nagyságát, volumenét aszerint állapítjuk meg, hogy egy-egy ország exportjából mennyi jut a közös árucsere-forgalomra. A bank nyereségéből tartaléktökét képez és különleges alapokat is létrehozhat. A Nemzetközi Beruházási Bank a szocialista közösség első nemzetközi gazdasági szervezete, amely ilyen jelentős alaptőkével rendelkezik. Saját anyagi eszközei mellett pénz- és bankhiteleket vehet igénybe, közép-, és hosszú lejáratú betéteket fogad el, s a nemzetközi piacon értékesíthető kölcsön- kötvényeket bocsáthat ki. A bank vezető szerve a banktanács, ennek tagjait a tagországok kormányai nevezik ki rendszerint a nemzeti bankok, a tervező szervek, a külkereskedelmi és pénzügyminisztériumok vezetőiből. A banktanácsban minden ország egy szavazattal rendelkezik függetlenül attól, hogy milyen a részesedése az alaptőkében. A banktanács szükség szerint, de legalább kétévenként ülést tart és megvitatja a legfontosabb kérdéseket. Képújság 4 1973. február 16. A végrehajtó szerv — a bank igazgatósága, amely az igazgatóból és helyetteseiből áll, őket a tagországok állampolgárai sorából a banktanács nevezi ki öt évre. Leonard Sementowsky, a Lengyel Nemzeti Bank elnöke például így ítéli meg a bank szerepét a szocialista országok gazdasági együttműködésében: — Országaink további fejlődése a gazdasági integrációtól és a műszaki fejlődés meggyorsításától függ. így az integrációt ösztönző minden tényező rendkívül fontos. Úgy vélem, hogy a Nemzetközi Beruházási Bank létrehozása és munkája előmozdítja, ösztönzi a gazdasági integráció fejlődését. Hitelei nemcsak egy ország, hanem mindenekelőtt a testvéri szocialista országok gazdasági közösségének fejlődését szolgálja. Dr. László Andor, a Magyar Nemzeti Bank elnöke így vélekedik: — A Nemzetközi Beruházási Bank azok közé a szervezetek közé tartozik, amelyek előmozdítják a szocialista országok együttműködését. Röviden úgy jellemezhetném, hogy ez az erők egyesítésének és helyes felosztásának rendszere. Végül Vitalij Vorobjov még kijelentette: — A bank szorosan együttműködik a KGST szerveivel, a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bankkal és a KGST- tagállamok nemzeti bankjaival. Sok nyugati ország üzleti körei is érdeklődnek a bank munkája iránt. Üzleti kapcsolatot teremtettünk egy sor nagy világbankkal és a kölcsönös előnyök alapján fejlesztjük velük bankügyleteinket. Lehetőségünk van rá, hogy a KGST-tagországoknak további hiteleket nyújtsunk, elsősorban nyersanyag-feldolgozó létesítményekhez. Meg vagyunk győződve arról, hogy a bank aktív tevékenysége hozzájárul a KGST-tagországok szocialista gazdasági integrációs feladatainak megoldásához. Az idén első ízben, a továbbiakban pedig minden esztendőben megrendezik az ifjúmunkásnapokat — határozta el a KISZ Központi Bizottságának Ifjúmunkás Tanácsa. A rendezvénysorozatot felhasználják majd a munkáshagyományok folytatására, a fiatalok szakmai eredményeinek bemutatására, politikai és szakmai versenyek, vetélkedők lebonyolítására, a kezdő munkavállaló fiatalok fórumainak megtartására. Az ifjúmunkásnapok programjai segítik a munkásifjúság politikai műveltségének elmélyítését, országos és helyi kiállításokkal dokumentálják szakmai jártasságukat. bemutatják találmányaikat, újításaikat, s a bányász, a melegüzemi, az építőipari és a számítástechnikai ágasatokban országos szakmai versenyeket szerveznek. Hat művészeti ágban tartanak majd országos vetélkedőket, szemléket: számítanak az irodalmi színpadok és színjátszó A Néprajzi Múzeum által szervezett országos néprajzi és nyelvjárási gyű jtőpály ázat döntőjére Nógrád kivételével az ország minden megyéjéből kereken 300 felnőtt és ifjúsági pályamunka érkezett 13 000 oldal terjedelemben, közötte sok rajz, fénykép. Kiemelkedőek a pécsi Pol- lack Mihály Építőipari Technikum munkacsoportjai által készített település, építkezés, lakásbelső témakörű pályamunkák. Figyelemre méltóak továbbá a Szentendrén épülő országos szabadtéri néprajzi csoportok, a zenészek, a vers- és prózamondók, a fotózók és fiimezők, a képző- és iparművészettel foglalkozók, valamint a folkloristák bemutatóira is. Az ifjúmunkásnapok országos rendezvényeit május—júniusban tartják. A politikai, szakmai és művészeti vetélkedőkön, szemléken az állami, tanácsi, szövetkezeti ipar, illetve a szolgáltatás területén dolgozó ifjúmunkások 30 esztendős korukig vehetnek részt. A csoportok — például kórusok, irodalmi színpadok, vagy szakmai versenyző csoportok — „átlag-életkora” sem lehet 30 évnél idősebb. Az idén országos szintű versenyeket hirdetnek: „Ki minek mestere” elnevezéssel fiatal öntőknek rendeznek vetélkedőt, bizonyíthatják szakmai tudásukat a számítástechnika területén dolgozó fiatalok, megrendezik az ifjúmunkáskórusok bemutatóját, lesz fotó- és film- fesztivál is. (MTI) múzeum törekvéseit és a szak- tudomány feladatait hasznosan szolgáló pályaművek. A Néprajzi Múzeum — az MTA Nyelvtudományi Intézetével közösen — a megyei tanácsok és más intézmények támogatásával, a megyei múzeumi szervek közreműködésével — 1973-ra is meghirdette az országos néprajzi és nyelvjárási gyüjtöpályázatot. Részt lehet venni helyszíni gyűjtésen, esetleg levéltári kutatáson alapuló eredeti ismert anyagokat tartalmazó pályamunka beküldésével, amely nyomtatásban még nem jelent meg. A pályázat témakörei igen változatosak és gazdagok: település, építkezés, lakásbelső, konyhaeszközök; a paraszti gazdálkodás (szántás, vetés, aratás vagy hordás, csép- lés) ismeretanyaga és szókincse; földrajzi nevek, személynevek, (keresztnevek, ragadványnevek, becéző nevek, állatnevek); paraszti életrajzok, önéletrajzok, Petőfi kora, jobbágyfelszabadítás és az 1848-as szabadságharc emlékei a néphagyományban; (ezt külön kategóriaként is díjazzák), egyéb szabadon választott néprajzi témák, főleg tanyai szokások, népi gyógyászat, gyermekjátékok, babonás történetek, mesék, mondák, történetek; s végezetül a nemzetiségi pályamunkák, amelyeket külön kategóriaként díjaznak. A pályázaton bárki részt vehet. A pályázatnak ezúttal is ifjúsági és felnőtt tagozata van, s a dolgozatokat megyei és országos szinten bírálják el, és díjazzák. (MTI) KEREKES IMRE: í. Tíz óra van, a táskarádió mondja az esti híreket. Véget ért a második műszak, indulnak haza, a műhelyekben leoltják a lámpákat. Aztán sötét lesz, csak az udvari fények világítanak. De a fények körül még sötétebb az éjszaka. Délután esett. A mucusok átugrálnak az udvar tócsáin, a haverok meg nyomulnak utánuk, megy a szöveg, mintha játék lenne az élet. Ügetnek a mucusok után és abban reménykednek, hátha éppen ma este leesik valami. Szemerkél az eső. A nappali portás már este nyolckor lelép. Berakja a lábast az aktatáskájába, ócska, zsíros bőrholmi, avas szalonnából. Tíz után kiállók a portásfülke elé, szétnézek, mi újság az utcán. Mögöttem üres a gyár. Később aztán én is meghúzom a nadrágszíjat, begombolom a kiskabátot, megtapogatom a stukkert a hátsó zsebben, aztán körüljárom a gyárat. A portásfülkével szemben házsor álL Magtárszerű szürke házak, egyforma ablakokkal. Oltják-gyújtják a villanyokat, a fények úgy vibrálnak, mintha egy óriás műszerfalon valamit jeleznének. Innen a portásfülke elől is látom, hogy melyik a prolilakás. Megismerem a függönyről. A gyár másik oldalán is házsor megy. De az már nem a város felé húzódik, hanem neki a rétnek. A gyárkerítés négyszögben fut. a másik két oldallal szemben nincs épület. Ott kezdődik a préri, a semmibe vezető pusztaság. Még nappal se látni a végét. Éjszaka viszont látni, különösen úgy éjféltájt, hogyan nyomul közelebb a sötét. Mint a feketére égetett szilvalekvár. Néha süt a hold, vagy látszanak a csillagok, de az éjjeliőrnek akkor igazi az éjszaka, ha koromsötét van. — Nem félsz, Gáspár? — kérdezik a haverok. — Mit okoskodsz? Menj már! De azért harag nincs. A múltkor az egyik odaszólt a mucusoknak: — Nézzétek a Gáspárt, ma éjszaka megint a baglyokkal hál... Szóval, nem bántjuk egymást. Minek? Nagyon is jól tudják, hogy velem nem érdemes kezdeni, mert ha arról van szó, megnézhetem az órát, hogy van-e már tíz. Ha éppen nincs, az nagyon sokba kerülhet valakinek. Akár mind a zsebemben lehetne, de én nem az ilyenekre vadászok. A gyár egyébként elektromos műszereket készít. Nem valami nagy ügy ma már. Csak akkor húzták ki a mellüket a haverok, amikor tavaly előtt olvasták az újságban, hogy ők is feliratkoztak a listára. Amit gyártanak, hiánycikk. Leltárt nem láttam, nekem Ilyet nem mutatnak. Pedig nem árt, ha az éjjeliőr tudja, hogy mire kell vigyázni. Nehogy a hiányra vigyázzon. Ma éppen ilyen szilvalekvár éjszaka van. A rét felől támad a sötét. Az éjjeliőr ilyenkor nem veszi elő a zseblámpát. A kerítés mellett óvatosan lép, belepislog a sötétbe. A szél esőt csap hozzá. Meg-megáll, fülel, háttal a falnak támaszkodik, hogy neki is legyen valami támasza. Nem látja, csak érzi, ha a sötét mögött valami lapul. Az is lehet, hogy valaki. Az éjjeliőr oson a kerítés tövében. Mikor aztán szemtől- szembe összekapcsolódik a pillantásuk, mint a mágnes, már csak azt figyelik, hogy melyik mozdul előbb. Mert itt dől el minden. Egy jó mozdulat és nyerhet az éjjeliőr. De veszthet is. Ha begyullad, kész, kidobhatja a stukkert a tolvaj elé. A berezeltből elszáll az erő, a lövést is elvéti. Nyakán a megvadult tolvaj, rúgja, ahol éri. mert aki eddig jut, az már elszánta magát, hogy bármi áron, de átdobja magát a kerítésen. Mire jön az URH, már elnyelte az éjszaka. (Folytatjuk) Jurij Fjodorov 1973 : ifjúmunkás napok
