Tolna Megyei Népújság, 1973. február (23. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-16 / 39. szám
Tavaszi készülődés a közúti igazgatóságon A tél eddig nem adott sok munkát Új aszfaltréteg a hatoson Minden útnak van felelőse Néhány hónapja számoltunk be a téli felkészülésről. Ismertettük azokat az intézkedéseket, amelyeket a KPM Tolna megyei Közúti Igazgatóságán tettek, hogy biztosítsák a közlekedés zavartalanságát a téli utakon. A hóekék, hómarók készenlétben álltak, de „bevetésükre” alig került sor. A tél — legalábbis idáig — nem adott sok munkát az utak gazdáinak. Csupán a homok, és sószóró gépkocsik cirkáltak haj. nalonként — néha napközben is — megyénk útjain, megszüntetve a burkolatot borító jégpáncél okozta síkosságot. Most már a tavaszra készülnek a közúti igazgatóságon. Aszfaltgyár a megyében Imre József, az igazgatóság vezetője elmondotta, hogy bár eddig a korábbi évekénél nem lett nagyobb a rendelkezésükre álló pénzösszeg, lehetőség mutatkozik, hogy javítsalak az utak mostoha állapotán. A változást egy C—25-ös típusú aszfaltgyár üzembe állítása teszi lehetővé. Eddig Tolna megyében nem volt ilyen üzem, s az utak burkolóanyagát csak távol a felhasználás helvétől tudták előállítani. A közelmúltban lezajlott tárgyalások során megegyezés született az igazgatóság és a Pécsi Közúti Építő Vállalat között. A KPM Tolna megyei Közúti Igazgatósága három évre bérbe adta a szekszárdi útmesterség területének egy részét, ahol — víz, villany van a helyszínen, — a pécsiek egv. évi 30 ezer tonna aszfalt előállítására alkalmas berendezést állítanak üzembe. Ez az új gyár biztosítja majd a burkolóanyagot a ma még rossz állapotban lévő 6-os számú főútvonal helyre- állításához is. Bár ez ideig az igazgatóságnak csupán hatmillió forintja van ennek a fontos útnak rendbehozatalára, a KPM Közúti Főosztályán ígéretet adtak, hogy az év folyamán ezt az összeget növelik. Ez azért is szükséges, mert a C—25-ös keverőgép gyártási kapacitása évi 20—25 millió forint értékű útburkoló- anyag, és ennek a teljesítő- képességnek kihasználását népgazdasági érdekek is indokolják. A megyében előállított aszfalt többi részéből az 56-os, a Szekszárd—várdombi utat fogják javítani, és a tervek szerint a megyeszékhelyről a 6- osig vezető útnak a borkombináttól a delta csücskéig terjedő szakaszát korszerűsítik. Szélesebb lesz a dombori út Az egyre közkedveltebb üdülőtelepre vezető keskeny út már régóta nem felel meg a megnövekedett forgalom igényeinek. A tavasszal ennek szélesítését kezdik meg az igazgatóság dolgozói. A négy méter széles útfelületet mindkét oldalán egy-egy méterrel nagvobbítiák. Az anvag nagy részét már a faddi elágazóban lévő depóniában tárolják, s csak az idő jóbbráfordulását várják, hogy. megkezdhessék az építkezést. Amint az időjárás lehetővé teszi, folytatják a tél elején félbemaradt, Bonyhád—Kisvej- ke közötti és a Bonvhád— dombóvári út javítását. Az utóbbin a Nasvmán vökön átvezető szakasz szélesítését végzik. Szintén a tavasszal látnak hozzá a Bonyhád—Hidas közötti összekötő út félbemaradt korszerűsítéséhez. Javítás — ellenőrzés A közúti igazgatóságon két év óta folyamatos átszervezés folyt. Az új vállalati felépítés célja az útüzemi feladatok jobb ellátása. A motorizáció fokozódása egyre nagyobb feladatokat állít az igazgatóság elé, főleg, ha ilyen rossz, minőségű úthálózattal rendelkezik mint a megyénkben lévő. A biztoságosabb közlekedés feltételeinek megteremtése, illetve a jelenlegi lehetetlen helyzetnek enyhítése az útjavító hálózat fokozottabb gépesítését írja elő. Ennek jegyében született a határozat, mely szerint a forgalmi csoporton belül útellenőrző szolgálatot hoztak létre. Egy hét óta az igazgatóság húsz dolgozója öt gépkocsival járja az utakat. A felváltva végzett napi 12 órás szolgálat során a rájuk bízott SOSO kilométeres szakaszokon el lenőrzik az út állapotát, menet közben elhárítják a kisebb akadályokat, jelentést tesznek nagyobb hibákról és intézkednek azok megjavítása érdekében. így a megye 300 kilométeres főhálózatát és 100 kilométernyit a legforgalmasabb alacsonyabb rendű utakból szinte mindennap ellenőriznek. •A további 800 kilométeí hosszú útvonal karbantartására minden útmesterségnél 3— 3 brigádot alakítottak. Ezeket felszerelték, illetve március 1-ig felszerelik speciálisan átalakított háromtonnás Carpa- tia gépkocsikkal, amik lehetővé teszik mind a dolgozók, mind az útépítő anyagok, valamint a szerszámok szállítását. Ezekkel a gépkocsikkal a brigádok a rájuk bízott útszakaszokat hetenként egyszer- kétszer teljes hosszában ellenőrzik, javítják. Rajtuk kívül még egy-egy nagyobb létszámú központi brigádot alakítottak minden útmesterségen. Ezek tagjai végzik a nagyobb méretű útjavításokat, útkorszerűsítési munkákat. A közúti igazgatóság központjában még 24 órás szolgálatot tartanak a hóügyeleten. De lehet — és reméljük így is lesz — hamarosan beköszönt a tavasz. Ezért minden útmesterségen felkészültek az építkezések megkezdésére. Vérmes reményeink nincsenek — erre az alacsony pénzügyi keret sem ad biztatást, — de reméljük, 1973-ban egy k‘ csikét javul majd a tolnai utal minősége. — szí — Nagy sikerű Peíőfi-est Sárszenllurincen A sárszentlőrinci Petőfi- előadássorozat keretében szerdán este ismét zsúfolásig megtelt a falu művelődési otthona, ahol ezúttal Földesi János tanár bevezetője után Nagy Andor, a szekszárdi Garay gimnázium tanára tartott előadást arról, hogy miért jutottak a Petőfi-versek oly közel a néphez. Az est sikeréhez nagymértékben hozzájárultak a szekszárdi zeneiskola tanárai Bányai Irén, Radnóti Adél és Kovács József, valamint a szekszárdi Garay gimnázium irodai m{ színpadának tagjai, Bíró Ildikó Bakonyi Éva és Föl- d"si Ildikó, Hivatala válogatja Bosszantó a hivatalnok-magatartás. Amikor látjuk a hanyag eleganciát, a tessék-lássék bíbelődést, s halljuk a foghegyről szalajtott szavakat, a negédes csevegést: dühödt gondolataink támadnak. Termelékenységről, a termelés növeléséről, hatékonyságról, fokozott munkafegyelemről beszélünk. De miért csak a produktív termelők személyéhez fűzzük az igényt? Hiszen az igény társadalmi szintű, s nem egy-egy foglalkozási ághoz fűződik csupán. Következésként, a több és jobb, mint mennyiségi és minőségi követelmény, éppúgy vonatkozik a hivatali dolgozókra, mint az üzemek és a földek munkásaira. A „ki, mennyire képes" alapon álló munkamegosztásnak az íróasztalok mellett is érvényesülnie .kell. A hivatali munkahelyeken természetesen nehéz kimutatni, hogy egyenletes-e a teljesítmény, megfelelő-e az intenzitás és mindenki jól használja-e ki a munkaidejét. Egy termelőüzemben sokféleképpen előbukkan az esetleges „üresjárat”. A hivatalokban olykor látszólag nem szorít az idő, sem a statisztika. Nem naponta, hanem időközönként derül ki, hogy lehetne jobb is a munka. Nagyjából más a számonkérés, más az ellenőrzés módja is. S mindez lehetőséget ad a lazább munkafegyelemre. Látszólag. Ám hivatala válogatja. Mert például csodálatra méltó az OTP és a posta alkalmazottainak szorgalma és munkabírása, akiknek asztala vagy munkapultja előtt úgyszólván állandóan sor áll. S mivel tudjuk, hogy ők és rajtuk kívül ezrek és ezrek becsülettel teljesítik hivatali kötelességüket, kétszeresen bosszantó azok magatartása, akik a szó szoros értelmében megjátsszék a hivatalnokot. Azt mondtuk, nehezen mérhető a hivatali dolgozó munkája. Általában igen. A külső szemlélő, többnyire az ügyfél azonban nagyon is érzékeli a jó vagy a rossz hivatali munkát. Ha rajta csattan a hivatalnok-szellem ostora, hajlamos rá, hogy általánosítson. Elég, ha csak egyetlen ügyének intézésekor kell tapasztalnia az aktatologatást, a kilincselést, a lélektelenséget, hallania az „irodista-csevegést”, látnia a kényelmes „üresjáratot" — legközelebb már viszolyogva kopogtat az ajtón, mert félénkké teszik rossz emlékei. Az ügyfél tudja, hogy a hivatalnok-magatartás voltaképpen emberi tulajdonság kifejezője: magán viseli a ridegség, a közöny jegyeit. Hát mit várhatna az ilyen embertől? Csakugyan: mit!? Ez az a kérdés, ahol nem szabad megakadni. Ugyanazt kell várni és elvárni tőle, mint amit a társadalom valamennyi dolgozóiétól elvárunk. Az egyik ember termel, értéket állít elő. Őt ezért fizetik. A másikat meg azért, hogy a maga módján, közvetve bár, de segítse a termelést. Intenzíven, szorgalmasan, kevesebb papírselejttel. Egyszerű, kézenfekvő eszközökkel. A hivatalnok-magatartás nem segít, egyenesen gátol. Senki nem követel a hivatali dolgozóktól lehetetlent. Csupán azt: úgy dolgozzanak, ahogy a társadalmi munkamegosztás szabályai előírják. S ha ehhez pluszként egy kis emberi megértést is hozzátesznek, — a lehető legtöbbet nyújtják. CSALA LÁSZLÓ pallók A Dunántúli Nádgazdaság mözsi egységében főszezon van. Az is marad még jó néhány hónapig. Körülbelül 70 embernek ad kenyeret a nád feldolgozása. Elképesztő. milyen nagy körzetből érkeztek a munkások. Még Hajdú megyei is akad közöttük. 1000—1200 kévét visz be a vontató a feldolgozó telepre naponta. Felengedett a föld, a sárban néhol szinte tengelyig „elkotorja magát” a kerék. Pulcsi Radó a nád farkai ását végzi. — Szép neve van — mondjuk — s a munkájának az elkeresztelése sem hétköznapi. — A munka még csak hagyján — így ő — de az én nevemről azt sem tudom, hogy név-e? Nem tudná megmondani, mikor van a névnapom? Mert hiába keresem a naptárban. A kis üzemben dolgoznak a nádvágó gépen. Naponta 590 négyzetméter pallót készítenek az asszonyok Sutyák István csoportvezető irányításával. Emellett az osztályozott nád húzása is folyik. A kezdetleges masinákon nádhálót gyártanak az építőiparnak.
