Tolna Megyei Népújság, 1973. február (23. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-16 / 39. szám

Éleiben maradnak ? Hatmillió forint elásva Zárszámadás Csökkent a zöldségtermő terület Nem véletlen, hogy szakmai körökben divat mostanában, a társulásokról, szövetkezeti vál­lalkozásokról, vállalatokról be­szélni. Az utóbbi években a megyében is, az országban is számtalan próbálkozás indult, s rekedt meg már rögtön az elején. A tervek, az elgondo­lások a fiókok mélyén feksze­nek. A mezőgazdasági szövetke­zetek egymással vagy állami vállalattal azért társulnak egy- egy termék előállítására, érté­kesítésére, mert egy nagy be­ruházás többnyire meghaladja egyetlen szövetkezet erejét, te­herbíróképességét. Több ter­melőszövetkezet által alapított társulás koncentráltan, na­gyobb figyelemmel főágazat­ként foglalkozhat egy-egy nö­vényi vagy állati termék elő­állításával, feldolgozásával vagy értékesítésével. A társulás feladata kettős: eleget kell tenni a tagszövet­kezetek elvárásainak, ugyan- • akkor a nagyobb nyereség ér­dekében fokozni kell gazdasági erejét is. Itt viszont ellent­mondásra bukkanhatunk; a sa­ját erő fejlesztésének sokszor épnen az a gátja, hogy a szö­vetkezetek állandó és biztos nyereséget várnak a társulás­tól. A mezőgazdasági jellegű társulások rendkívül kedvezőt­len helyzetben vannak: a je­lenlegi hitel- és pénzügyi fel­tételek miatt jórészt egyedül kell a beruházásokról gondos­kodni. A technikai, műszaki színvonal nem fejlődik a kö­vetelményekkel arányosan, ritkán és nehezen jutnak egye­nesbe, s éppen a tagszövetke­zetek miatt nem jöhet létre önálló vállalati érdekeltség. Nézzünk rögtön egy példát arra, hogyan küszködik egy szövetkezeti társulás azért, hogy állva maradjon. Példa: a dunaföldvári termelőszövetke­zetek közös vállalkozása. A kereskedelem legfőbb el­lenőrző szerve, az Országos Kereskedelmi Főfelügyelőség nemcsak saját vizsgálati prog­ramjára, hanem a lakosságtól a panaszirodához érkezett be­jelentések kivizsgálására is nagy gondot fordít. A főfel­ügyelőség most összesítette a múlt év utolsó negyedének ta­pasztalatait. Az irodához 1972 negyedik negyedévében 385 panaszt nyújtottak be. Többségük vál­tozatlanul a minőséget kifo­gásolta. 27,5 százaléka pedig az áruellátás hiányosságaira vonatkozott. Az összes bejelen­tések csaknem kétharmada, 241 panasz az iparcikkek — egyebek között az Interstar, az Elektron 24 és a Viktória Szuper televízió, a gázkonvek­torok és az olaj kályhák, a lá­bakon álló fürdőkád, az Uni- press kávéfőző és egyes motor- kerékpárok, bútorok — nem megfelelő .minőségével foglal­kozott. Ezenkívül sokan pa­naszkodtak a szervizhálózat j munkájára, a javítások elhú­zódására, valamint az alkatré. szék hiányára. A ruházati termékek közül számos kifogás érkezett az OKF-hez a műszőrme kabá­tok, a kesztyűk, a kamasz- nadrágok, a pulóverek és a blúzanyagok minőségére is. Szóvá tették a vásárlók, hoev nem mindenütt adnak kellő felvilágosítást, kezelési utasí­tást az egyes ruházati cikkek használhatóságáról. Forgalomba hoznak olyan importanyagból készült kabá­tokat, amelyek tisztításán nincs lehetőség. A legkevrse'-h kifogás — a bejelentések sze­Négy dunaföldvári szövetke­zet határozta ei 1961-ben, hogy közösen telepítik azt a szőlőt, amit az országos program, a keretszámok alapján minden szövetkezetnek külön-külön kellett volna telepíteni. Te­kintettel arra, hogy ezen a tájegységen a szőlőtermesztés­nek hagyományai vannak a megyei, a járási keretszám, a „tervlebontás” 340 hold körül szabta meg a telepítendő te­rületet. 1064-ben alapos, kö­rültekintő vizsgálatok nélkül már akkor korszerűtlen, ala­csony művelési móddal, 180 centiméteres sortávolságra te­lepítették a javarészt csemege- szőlőt. A létesítés időszakában épült a felszín alatti öntöző- berendezés, hatmillió forintos költséggel. Az öntözőberende­zést nem használják, egészen egyszerűen azért, mert az idő­járás kiszámíthatatlan, ha ön­tözés után pár napig esik az eső, víz alá kerül az egész te­rület. De munka nélkül áll­nak a permetezőtartályok is — ötvenholdanként egyet ír elő a telepítési alapokmány. A meglévő drága, de haszon­talan létesítményeket terheli az amortizáció, s drágább miattuk minden egyes szem szőlő. Az alacsony művelés sok kézi munkaerőt igényel. A sortávolság a hatvanas évek közepén dolgozó génekhez al­kalmazkodott. a jelenleg üze­melő nagy telie-ítményű gé­peknek megfelelően minden második sort ki kell vágni. 344 hold 1973-ra 290-re csök­kent. A mély fekvésű részeken minden évben pusztít a tava­szi fagy. 1972-ben a három tagszövetkezet egv fillért sem látott a közös vállakózásból, 1971-ben összesen 400 ezer fo­rintot osztottak ki. A három tagszövetkezet ve­zetőinek véleménye: nem ér­demes a szőlővel foglalkozni, de ha már megvan, csinálni rint —- az élelmiszer- és a vegyi kereskedelem munkáját érte. A vendéglátóiparra vonatko­zó panaszbeadványok három­negyede a fogyasztók megká­rosítását, a dolgozók durva magatartását kifogásolta. Több üzletben csak borravaló elle­nében lehetett szabad asztal­hoz jutni, megtagadták a pa­naszkönyv kiszolgálását. Kí­vánnivalót hagy maga után a számolás valamint a kiszol­gálás színvonala is. Az iroda felszólítására az illetékes szervek, vállalatok 293 jogos panaszt rövid idő alatt orvosoltak. Csaknem öt­ven bejelentett súlyosabb sza­bálytalanságot a kereskedelmi felügyelőségek vizsgáltak meg, s hoztak megfelelő intézke­dést. (MTI). A hagyomány azt tartja, hogy akkor hoz a mák bő és egészséges termést, ha csönd­ben, hogy kerüljék a kuka­cok és korán, lehetőleg feb­ruár elején a hó tetejére el­szórják a magot. A mák jól megmunkált, erős talajt kíván, s ha korán vetjük, hamarabb virágzik, mint a kártevői meg­jelennek. Jól bírja a néhány fokos talaj menti fagyot, s plusz három—öt foknál csí­rázni kezd. A jelenlegi időjárás lehetővé teszi, hogy — hó hí- ' ín — e-’venesen a földbe ves­sük magját. kell, s törekedni arra, hogy ne legyen veszteséges. A kézi munka pótlására gépeket vet­tek, a permetezési forduló két és fél nap. A vállalkozás mindenesetre 50—60 dolgozó­nak ad állandóan kenyeret. A dunaföldvári szőlő . sohasem lesz mintatelep, de talán nem fizetnek rá, sőt olykor kevés nyereséget is hoz a tagszövet­kezeteknek. A dunaföldvári közös vál­lalkozás évről évre azért min­dig kievickél a partra. A vál­lalkozást a szükség szülte. Ért­hető, hogy a szőlőt — ha már van — gépi művelésre alkal­massá teszik, modernizálják. Csak ebben az esetben azt nem érteni, hogy kire, kikre, mi­féle szakemberekre bízták a milliókat, akik használhatatlan öntözőberendezésre, permet. tartályra költötték és feltöret­ték a fagyzúgos területeket. És nem érteni azt sem, hogv hova tűntek a hatvanas évek közepén a dunaföldvári vagy környéki és megyénkben szak. emberek, akiknek kötelessé­gük lett volna a területet is­merni. s szólni, figyelmeztet­ni a termelőszövetkezeteket, hogy ne szórják a Dunába a pénzt. Minden bizonnyal akkor ol­dódnának fel a társulásokban lévő ellentmondások, akkor rázódnának helyre a közös vállalatok, ha elegendő önálló vagyonra, tőkére tennének szert. Szerte a világon egymás után adják ki az engedélyeket az új tartósítási eljárás alkal­mazására, amely az atomener­gia békés felhasználásának körét bővíti tovább. Ennek az új tudományágnak és gyakor­lati alkalmazásának koordiná­lásában, fejlesztésében jelen­tős szerepet tölt be a bécsi székhellyel működő Nemzet­közi Atomenergia Ügynökség. Az élelmiszer-tartósítási osz­tály élén Vas Károly akadé­mikus, a Központi Élelmiszer- ipari Kutató Intézet volt igaz­gatója irányítja ezt a munkát. Tőle kért tájékoztatást az MTI munkatársa az élelmi­szer-besugárzás eddigi ered­ményeiről és további lehető­ségeiről. Vas Károly akadémikus el­mondotta, hogy napjainkban már 11 országiján 19-féle élel­miszert tartósítanak, fertőtlení­tenek az atomenergia segítsé­gével. A szakemberek a ríidio- sugárnak érmen olyan higié­niai jelentőséget tulajdoníta­nak, mint amiivet a teinél a pasztőrözés betölt. Az élelmi­szerek között első helyen áll a burgonya, amelv a sugár hatására nem csírázik ki, így még tavasszal is frissen rak­tározható. Angliában évente A szokatlanul enyhe időjá­rás miatt földbe kerülhet a petrezselyem és a sárgarépa magja is. A tavalyival ellen­tétben idén bőven és nagy faj­taválasztékban kapható a ve­tőmagboltokban mindkét gyö- kérzöldság. Sok háztáii gaz­daságban elvetették már a ta­vaszi retek magját is. Meleg fekvésű és könnyen felmele­gedő talajokban lehet próbál­kozni korai zöldborsó vetéssel is. Célszerű azonban borsóból többet vetni a szokottnál. Igen jó fajta n rajnai törpe, az exp­ressz és a glória. Szerdán tartotta zárszámadá­si közgyűlését a medinai Béke Termelőszövetkezet. A vendé­gek között volt Tatár Lajos, a szekszárdi járási pártbizottság első titkára. A vezetőség be­számolóját Miklós József tsz- elnök ismertette. Az 1972-es év a medinai tsz-tagok nagy erőpróbája volt. A munkacsú­csok idején kétszáz százalék­kal több eső esett, mint az előző évben. Tömegében szé­pen termett a kukorica és va­lamennyi szálas takarmány, de beltartalmi értéke kívánnivalót hagyott maga után. A kenyér- gabona 19 mázsát, a kukorica 21 mázsát hozott holdanként. Csökkent a munkaigényes ker­tészeti kultúrák területe és a termesztett növények száma. Különös figyelmet érdemel a beszámolónak az a része, amely a termelőszövetkezet zöldségtermesztésével foglalko­zik. A kevés munkaerőt igény­lő búza holdankénti tiszta ho­zama 2350 forint volt, viszont a paprika 8500 forintot hozott tisztán. Elsősorban a szántó­földi zöldségterület lett keve­sebb. Míg 1970-ben a szántó- terület 7,7 százalékán, addig 250 tonna, Ausztráliában 100 tonna burgonyát tartósítanak sugárzással, kísérlet; célokra. A sugárforrások segítségével a rovarkártevők is kipusztítha- tók a gabonából, a lisztből, a dióból, aszalt gyümölcsből, a zöldségből és a burgonyából egyaránt. A módszereket már kidol­gozták a kutatók, s a negyed- százados tudományos munka után a nagyüzemi alkalmazás küszöbéhez érkeztek. Gondot okoz azonban, hogy nem tud­nak még pontös választ adni a sugárzásos technológia al­kalmazásának gazdaságosságá­ra. Ehhez az ez évben felépü­lő francia besugárzó üzem már pontosabb információkat szolgáltat. A további fejleszté­sekhez elengedhetetlen, hogy a besugárzott élelmiszereket bekapcsolják a nemzetközi ke­Az európai hírű vetőmag- termelő gazdaság, a Minisz­tertanács és a SZOT vörös vándorzászlajával nyolcszoro­sán kitüntetett Bólyi Állami Gazdaság, rekordmennyiségű vetőmagot állított elő: a mo­hácsi síkságon emelkedő ha­talmas vetőmagüzemben több mint 16 ezer tonna búzát, ku­koricát és borsót fémzároltak az őszi-téli időszakban. Egye­dül búzából tízezer tonnát ál­lítottak elő, kétszer annyit, mint a korábbi években. Ma m‘r nemcsak hazánk­ban, de Európa számos orszá­gában ismert és keresett a bólyi vetőmag. Búzát Jugo­szláviába. borsót Angliába és Hollandiába, kukoricát pedig Csehszlovákiába, Lengyelor­szágba, a Német Szövetségi Köztársaságba, a Szovjetunió­ba és a Vietnami Demokrati­kus Köztársaságba exportált, illetve exportál a gazdaság ezekben a napokban, hetek­ben. 1972-ben már csak 3,6 század lékán termesztettek zöldség­növényeket. Ebben az évben ennek felére csökkentik a z’ ldségtermő területet. A fó­liás termelés jövedelmezőség és munkaerő-foglalkoztatás szempontjából egyaránt hasz­nos, mivel kis területen magas jövedelemét biztosít, és a női munkaerő tavaszi foglalkozta­tását is megoldja. Az elkövet­kező években növelik a fűtött felületeket és korszerűbb haj­tatóberendezéseket alkalmaz­nak. Jól bevált a paprika és a paradicsom vegyszeres gyom­irtása, viszont hagymánál és sárgarépánál eredménytelen volt. A kertészeti üzemág egy­millió-háromszázezer forint eredményt mutat. Ugyancsak alacsony a szövetkezetben a tehénlétszám — ötszörié keve­sebb, mint a felszabadulás előtti utolsó években volt. A szövetkezet nem rendelkezik elegendő tartalékkal, ezért jól szervezett munka szükséges ahhoz, hogy az előző évihez hasonló eredményeket érjenek el ebben az évben. reskedelem vérkeringésébe is. Ehhez különböző szabványok­ra van szükség, melyek elő­készítésében jelentős szerepet vállalt a Nemzetközi Atom­energia Ügynökség. Magyarország a kutatásoké bán és az alkalmazásban egy­aránt kiváló eredményeket ért el, így az élvonalhoz tartozik. Befejezésül elmondotta Vas Károly, hogy véleménye sze­rint a mennyiséget tekintve szerte a világon a burgonya besugárzásának van a legna­gyobb jövője, a magyarországi adottságokat tekintve azonban ajánlatos lenne a különböző fűszerek, elsősorban a paprika besugárzása is. A sugárral ke­zelt fűszerpaprikát Hollandia már megvásárolná, itt ugyanis engedélyezték a fűszerek su­gárkezelését. (MTI). A Magyarország és a Viet­nami Demokratikus Köztár­saság között létrejött műszaki együttműködési szerződés ér­telmében hazánk segítséget nyújt a baráti országnak a nagyhozamú hibridkukorica­fajták meghonosításában és elterjesztésében is. A múlt év­ben a bólyi vetőmagüzem ve­zetője, Túri János szakmér­nök — magyar szakember­küldöttség tagjaként — több hetet töltött Észak-Vietnam- ban, s társaival együtt segí­tett az ottani gazdaságoknak a hibridkukorica-termelés nagy­üzemi technológiájának kiala­kításában. A bólyi gazdaság a közelmúltban huszonöt ton­na „MV—TC 596” fajtájú hib­rid vetőmagot szállított a VDK- ba. Ez a kukoricafajta jó ter­mőképességű és a tapasztala­tok szerint leginkább megfe­lel Vietnam természeti körül­ményeinek. Panaszok az iparcikkek minőségére, a hiányos alkatrészellátásra Vetik a mákot, a sárgarépát és a gyökeret V. M. Sugárzásos élelmiszer-tartósítás 11 országban í as Károly akadémikus nyilatkozata Rekordmennyiségű vetőmagot állított elő a bólyi gazdaság

Next

/
Oldalképek
Tartalom