Tolna Megyei Népújság, 1973. február (23. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-14 / 37. szám
Igények — magasabb szinten Ha felteszik a kérdést, drágul-e az élet; igen, drágul. Mint ismeretes a lakbér, az építőanyag, a sör után az idén ■felemelték a tej, a tejtermékek, a cigaretta és az égetett szeszes italok hatósági árát. Az elmúlt időszakban a fogyasztói árszínvonal évről évre növekvő ütemben emelkedett, s az idén éri el a csúcsot. így 1971-ben 2, 1972-ben előzetes adatok szerint — a január elején történt árnöveléseket is beszámítva — 3,6 százalékkal emelkedik a fogyasztói árszínvonal. Mivel a következő 1974, 1975-ös években további hatósági áremelést az alapvető fogyasztási cikkeknél nem terveztek, jgy a fogyasztói árszínvonal majd ismét évi 1—2 százalékkal emelkedik a piaci tényezők hatására. A negyedik ötéves terv időszakában tehát együttesen 12—13 százalékos fogyasztói árszínvonal-emelkedés várható. A fogyasztók viszont többnyire kételkednek a hivatalos számok valódiságában, mert valahogy nagyobb arányú drágulást éreznek. A családi, a személyes kiadások növekedése kétségtelenül újra termeli az anyagi gondokat, s azt a látszatot kelti, hogy az árak gyorsabban emelkednek, mint a bérek, a jövedelmek. Vagyis hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy a jövedelmeink felhasználásával kao-solatos gondok nem változatlan, hanem magasabb szinten ismétlődnek. Más szavakkal: bármennyire is paradoxonnak tűnik, az egyes családok számára a jövedelmek gyarapodása eredményeként az életszínvonal-emelkedés úgy jelenik meg, mint a megélhetési költségek növekedése. Nem is olyan régen, még a fridzsider legalábbis bizonyos körökben, a szocializmus elfajulásának veszélyét jelképezte, napjainkban viszont már ÖTP- hitelre kapható számos cikk, a televízió, a mosógép, a porszívó, a villanybojler.. j Velük az élet kellemesebb, kényelmesebb, de drágább is lett S idővel a háztartási gépek, készülékek elavulnak, kicserélésre szorulnak. Gyorsítják ezt a folyamatot az üzletekben kapható újabb és korszerűbb típusok. A divat korunk másik hagy „árdrágítója”. Szinte már lehetetlen követni a színek, a formák, az anyagok, a modellek, a fazonok változásait. Hovatovább a bútoripar nagyértékű termékei is hamar divatjamúlt cikkekké válnak. Az igények skálája pedig egyre szélesedik, mind több családnál előbb-utóbb a hétvégi ház és az autó is szerepel rajta. Az élet drágulásának témája közvéleményünkben a zöldség- és gyümölcsárak gyors emelkedése. Vitathatatlan: a legutóbbi öt évben, 1968—1972- ben együttesen 33 százalékkal nőtt a zöldség és a gyümölcs ára. De ne feledjük, hogy e növekedésnek mintegy fele abból származik, hogy vásárlásainkban, fogyasztásunkban gyarapodott az értékesebb, ezért természetesen drágább cikkek aránya. S a primőr sem egyszerűen „csak” drágult, hiszen termesztése és fogyasztása, főként a városokban ma már szinte az egész évre kitolódott. Nem kívánjuk a zöldség- és gyümölcsárak gyors emelkedését ködösíteni. Ez a tagadhatatlan folyamat bizonyos, hogy érzékenyen érinti az alacsony jövedelmű háztartásokat. De egy átlagcsalád húsra és húskészítményekre majdnem kétszer, élvezeti cikkekre több mint négyszer, kenyér-, liszt- és tésztafélékre. édességre több mint kétszer annyit költ, mint burgonyára. zöldségre, gyümölcsre együttvéve. És általában nem fogyasztunk kevesebb fehérje. és vitamindús élelmiszert, kávét, sört csak azért, hogy legújabb igényeinket kielégítsük. így azután a jövedelemtöbbletnek majd minden esetben már akkor száz helye van, amikor még hozzá se jutottunk. Egyre nő azoknak az áruknak és szolgáltatásoknak a köre, amelyek létszükségletté váltak. így előfordulhat, hogy azért nem érzékeljük és értékeljük keresetünk, jövedelmünk növekedését, mert azt tapasztaljuk, hogy egyre kevesebb a még viszonylag szabadon felhasználható pénzünk és mind nagyobb az eleve elkötelezett kiadások összege. Észre sem vesszük, hogy hány. féle terhet vállalunk, miközben kísért az újabb kihívás, csábítás, amely ma még esetleg luxusnak tűnik, de évek múltán ugyancsak széles körben már nehezen nélkülözhető szükségletté válik. Ugyanakkor a jövőben is változatlan gazdaságpolitikai feladat a differenciált igények mind szélesebb skálájának magas színvonalú kielégítése. Ha az ember természetes igényei szerint, kulturált körülmények között költhetjük el keresetünket, jövedelmünket, ez legalább annyira jelzi az életszínvonal emelkedését, mint amennyire néha a drágulás képzetét kelti. De legalább ilyen fontos gazdaságpolitikai feladat a szerényebb jövedelmű rétegek által keresett olcsó termékek gyártása, forgalmazása változatlan áron, javuló minőségben, divatos formában. Smeg kell akadályozni minden olyan törekvést, amely az új termékek bevezetését, a választékcserét, a vállalati nyereség spekulatív növelésére használja. Hasonlóképpen szükséges meggátolni a nyerészkedő áremelés minden formáját — hatékony ellenőrzéssel és következetes felelősségrevonással. Persze a kieevensúlyozott árszínvonal legfőbb eszköze a gazdaságos, hatékony munka, a termék minőségének, korszerűségének emelése és gyártási, értékesítési költségeinek csökkentése. Vaevis a fogyasztók, nemcsak a jövedelmek elköltésénél, hanem azok előteremtésénél, mint termelők is hatásosan védekezhetnek az életet szükségtelenül megdrágító költségek, kiadások ellen. KOVÁCS JÓZSEF Számítógép osztja el az energiát 250 millió forint a számítástechnikára a nehéziparban Ebben az évben több mint 250 millió forintot fordítanak a nehézipar vállalatai és intézményei a számítástechnikai program megvalósítására, a korszerű Irányítástechnika megalapozására. Ebből a jelentős összegből 150 millió forintba kerül a két új gép, amelyet a Villamosenergiaipari Kutató Intézetben és az ÁFOR-nál állítanak munkába. Az R 40-es típusú NDK- gyártású számítógép a kutatóintézetben elsősorban a tervezést és a tudományos munkát segíti majd. Matematikai modellek felhasználásával főleg az elosztást ésszerűsítheti, ugyanakkor a vezeték- építés optimális helyét, irányát is számítástechnika segítségével jelölik ki. Az elmúlt években igen sok gondot okozott a folyé- kanytüzelőanyag-ellátás, aminek oka nem az alapanyag hiányában, hanem az elosztásban keresendő. Éppen ezt a bonyolult munkát kívánja a számítógép segítségével • korszerűsíteni az ÁFOR, a szintén NDK-gyártmányú R 21-es számítógép jövőre már „beleszól” az elosztás nehéz feladatába. Több mint 100 millió forint-» ra tehető az az összeg, amelyet a korszerű számítógépes technika alkalmazásának előkészítésére fordítanak a nehéziparban. A nagy vegyipari üzemekben ésszerűbbé teszik a belső műszeres információ- hálózatot, amely a számítógép alkalmazásának1 alapvető feltéted. Ugyanakkor már megkezdték az előkészítését a vegyipari számítógépes központ kialakításának is, amelynek az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt, valamint a vegyipari üzemek lesznek a munkaadói. (MTI) Új Zsiguli-modell A togliatti autógyár 1973 végére eléri tervezett termelési kapacitásának 91 százalékát, ami azt jelenti, hogy a három hatalmas futószalagról naponta több mint kétezer személyautó gördül le. Moszkvai lapjelentések szerint a szovjet kereskedelemben néhány héten belül megkezdik a gyár harmadik modelljének forgalmazását. A már futószalagon lévő új modell külsejében is sokban különbözik elődjétől: általános megítélés szerint annál sokkal elegánsabb. Az előnyös külsőt számos új díszítőelem alkalmazásával, a hűtő borításának átalakításával adják meg. Az utastér méreteiben alig különbözik az előző változattól, de sok a változás a műszerfalon, változott az ülések formája és az eddiginél jobb minőségű anyagokat használnak fel az utastér belső borítására. Műszakilag az új Zsiguli- modellt az új, nagyobb teljesítményű motor különbözteti meg elődeitől, amely 150 kilométeres óránkénti sebességet biztosít. A szakemberek ezenkívül rámutatnak, hogy a tökéletesített fékrendszer és a megnövekedett sebesség együttesen kiváló dinamikai tulajdonságokat biztosít ennek a kocsinak. Minthogy az új Zsiguli sok tekintetben szebb és tökéletesebb lesz elődjénél, kiskereskedelmi ára várhatóan körülbelül húsz százalékkal magasabb lesz. JA Különös házasság | igaz históriája 36. MARAKODÁS AZ ÖRÖKSÉGÉRT A fegyveres állami deputá- ció a kaszák és vasvillák vészes villogásától s a tiltakozók ellentmondást nem tűrő mennydörgő szavától megijedve, szégyenszemre, eredménytelenül kullog el az oly sok kalandot megélt Buttler-kas- tély falai alól. De máris megy a tiltakozás a tekintetes nemes vármegyéhez: a „korona ügyésze" elsődleges igényét jelenti be Erdőtelek birtokára s ellentmond Buttler János végrendeletének. A távoli torontáli Párdány- ban azonban az államnak sikerül rátennie a kezét a Butt, ler-birtokra, melyet oly kikötéssel kapott az uralkodótól János gróf apja, .hogy azt csakis fiú örökös jussolhatja. A föld alatt porladozó öreg Buttler János birtokai nemcsak az állam, de mohó özvegye s pénzsóvár nővérei atyafiainak összpontosított támadása központjába kerül. Őrjítően mohó tánc veszi kezdetét a mesés Buttler-vagyon körül... özvegy Buttlemé sem maradhat ki a nagy birtokszerzési kampányból. Ö nem a nyers erőszak embere, ö pesti ügyvédei révén, a pereskedés fáradhatatlan híve. Neki éppen úgy ellenségei az elhunyt gróf nővéreinek rokonai, mint a fiatal Buttler Sándor és Éva felesége. Az első rohamot a veszedelmesebb ellenfél: a Buttler atyafiak ellen indítja, akik végül is a késhegyig menő alkudozások, idegölő tárgyalások nyomása alatt megadják magukat és élethossziglani használatra, évi 14 ezer forint ellenében átengedik Dőry Katalinnak Erdőtelket. Az idős asszony közeli halálában bíznak, hiszen jócskán túl van már a hetvenen. Elszánt pereskedés révén sikerül még az állam kezéből is megkaparintania a Torontál megyei Párdányt, — hála minden hájjal megkent pest-budai fiskálisainak. Katalin asszony soha életében nem gondolta, hogy ilyen győzelmi tort ülhet a gyűlölt Buttler család felett! Megkontrázva férje végakaratát, kezében tartja élete fogytáig az ősi Buttler-vagy ont! Évi jövedelme, diadala eme tetőpontján horribilis summára rúg, hiszen csupán a párdányi jószágból 30 ezer forint a bevétele. A Buttler leányági örökösök szóvivője: Laczkovics József lovassági kapitány, akinek egyetlen fegyvere a fenyegetés — akár levél, akár per, vagy újságcikk formájában. A pesti Duna-parton álló háza a família főhadiszállása Dőry Katalin és a Buttler von Clone- boughék ellen. A kedves fiatal házaspár űzött vadként kerül a két marakodó csoport kereszttüzébe. Egyik per követi a másikat, egyik család hívja perbe a másikat, és viszont. A Laczko- vics-csoport több mint 200 ezer forintot követel a bajorból magyarrá lett Buttler Sándoron. A boldognak indult re. ményteli házasságra terhes pereskedések, eladósodás sötét árnya borul. Az átkos Buttler —Dőry házasságnak íme, még a megszűnte után is vészesen kísért rémes fantomja, mely oly sok keserű órát, napot és évet okoz Sándornak és Évának. No, de ne vágjunk a dolgok elébe! EGY KESERŰ ÖZVEGYI VÉG A Pesten lakó özvegy Buttlemé hét hosszú esztendőn át élvezi néhai férje hatalmas vagyonát. Élvezi, — de inkább csak költi nyakló nélkül a bérlőktől kivasalt, könnyen szerzett pénzt. A tekintélyes jövedelem az özvegy kezén semmivé válik, a horribilis összegek érthetetlen módon és körülmények között kámforrá válnak. Nem tud bánni a pénzzel? Vaav inkább éppen valaki a környezetében nagyon is jól érti ezt a nemes mesterséget? A különös házassági história egyik megmagyarázhatatlan rejtélye előtt állunk! Dőry Katalin életében, férje búsás tartásdíjai s valamelyes családi jövedelme ellenére sincs egyetlen nyugodalmas hónapja sem, amikor kinzó anyagi gondjai, hitelezők falkái ne gyötörnék. A költekező életmóddal, a nagy lábon éléssel, ilyen nagy összegek gyors s a legkisebb maradandó eredmény nélküli elenyészése meg. magyarázhatatlan! Súlyosan terhes adósságokkal küszködik. A hatalmas Buttler-birtok, mely férje kezén oly gyümölcsözően kivirágzott, az övegy- nél elmállik, szétfoszlik. eladósodik, csődbe jut... Igaz, tengernyi pénzt emésztenek fel a folyton-folyvást dúló pereskedések, de alapjában ismeretlen annak a magyarázata, hová, mire költi, milyen csatornákon át szivárog, folyik el erszényéből a Buttler-jószágok mesés haszna. Katinka asszony öreg napjaira sem egyedül éldegél. Vele van. — kora gyermekségétől nevelte és tartotta, — Erzsébet húgának leánya, szeles, sényi Kádár Erzsébet. Ö az, akire Buttler János céloz perében, és felesége titkos szerelme gyümölcseként emlegeti. Bármiként is álljon ez a már örök titokként maradó rejtélyt mindenesetre ebben a házas-, Ságban sűrű homály fedi azt a körülményt, hogy a férjévei pereskedő, cívódó asszony miért veszi magához, súlyos anyagi viszonyai közepette is miért tartja magánál unokahúgát, Erzsébetet. A leányt mindennel elhalmozza, sőt a végén férjhez is adja egy jó nevű úriemberhez, aki a per idején már ezredesi rangban szolgál a hadseregben. Az özvegy mellett él még ráadásul, istápolt Erzsébetje sógornője is. Popovicsné egyébként készséges segítője és támogató j a öreg napj aiban. Nincs kizárva, — sőt talán nagyon is valószínű, — hogy éppen Erzsébet neveltetése, férjhezmenetele, új családi környezete, a fényes zavartalanságot kívánó tiszti családok életmódja, alaposan megapasztják a pénzzel már fiatalasszony korában sem bánni tudó szerencsétlen sorsú özvegy erszényét, s alaposan hozzájárulnak hatalmas jövedelmei ellenére is életét halála percéig szennyes mocsárként elárasztó adósságokhoz. Laczkovics kapitány úrnak akad hát tippje, amelyekkel megszégyenítse ország-világ előtt Buttler János özvegyét. A legolvasottabb fővárosi lapokban állítja pellengérre „szerető nénjét” durva szavakkal ostromolva felelőtlen költekezése miatt (Folytatjuk)
