Tolna Megyei Népújság, 1973. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-18 / 14. szám
ay.. 'V .. fi?'..’ 1-4 titkári értekezletekről... Ne csak programot, módszertani ajánlást is adjanak A mozgalmi tevékenység eredményességének alapvető feltétele a megfelelő irányítás. A KISZ-munka napi gyakorlata bizonyítja, hogy az irányításban kiemelten jelentős szerepet adhatunk a titkári értekezleteknek. Ez a forma általánosan elfogadott, és valóban nélkülözhetetlen, iskolai, üzemi, intézményi szinten éppúgy. mint községi, járási szinten. Több éves mozgalmi tapasztalatomból fakadó meggyőződésem azonban, hogy nem használjuk ki a titkári értekezletekben rejlő lehetőségeket. Az esetek többségében a titkári értekezlet mindössze feladatközlő, legfeljebb tájékoztató, így meglehetősen formá- ,lis rendezvény. S ezzel sajnos, éppen mozgalmi jellegét veszti el. Ugyanis, ha kizárólagos célja csak a soron következő — ahogy a meghívóban jelezni szoktuk: „aktuális” feladatok megbeszélése, akkor jelentőségében és hatásában nem több, mint egy — a feladatokat jól megfogalmazott — körlevél. Az ilven értekezleten szinte hivatalivá merevedik a légkör, a hangulat és a KISZ-vezetők kanesolata. Mozgalmuk lényegéből pedig éppen az következik, hogy ne csak ismertessük, közöljük a tennivalókat, és a határidőket, szabjuk meg, hanem módszerbeli tanácsokat is adjunk az akciók végrehajtásához. A titkári értekezletek tehát valójában csak akkor foglalják el az irányítási rendszerben a jelentőségüknek megfelelő helyet, ha ott a titkárok, a vezetők a „mit” és a „hogyan” kérdésére egyaránt megnyugtató választ kapnak Úgy is fogalmazhatjuk ezt a követelményt, hogy az alapszervezeteknek címzett programajánlások csak módszertani ajánlásokkal együtt teljes értékűek. Persze, módszert ajánlani lényegesen nehezebb, mint programot. A módszerek meghatározásához ismernünk kell a helyi adottságokat és lehetőségeket. A program-meghatározás és módszerbeli tanácsadás mellett a titkári értekezletek nagyon komoly lehetőséget adhatnak kölcsönös információszerzésre, alkalmasak arra, hogy bizonyos témákról, tervekről véleményt kérjünk a résztvevőktől, tájékoztassuk őket más rétegek hasonló akcióiról, azok hatáTe is tagja lehetsz Illés-klub A Fővárosi Művelődési Ház Illés-klubjába naponta számos levél érkezik — főleg vidéki fiataloktól —, melyben a klubtagság feltételei és lehetőségei iránt érdeklődnek. A Fővárosi Művelődési Ház ülés-klubja 1969 óta működik. Célja, hogy az Illés- együttes és az együttes kéo- viselte zene iránt érdeklődő fiatalokat egy olyan ifjúsági klubközösség áramkörébe kapcsolja be, mely — a zene és általában a művészetek iránti fogékonyságra alapozva — a közéleti érdeklődést, a társadalmi aktivitást tekinti egyik fő feladatának, megtartva e mellett a szórakozási lehetőségek, s az együttessel kapcsolatos folyamatos információs tevékenység biztosítását is. Mivel az Illés-együttes és az Illés-klub iránt országos érdeklődés nyilvánul meg, a klub tevékenységét két síkon folytatja. Minden szerdán, a Fővárosi Művelődési Házban tartja rendszeres klubprogramjait, elsősorban (közlekedési problémák miatt) a fővárosi fiatalok részére. A vidéki fiatalok igényeinek kielégítése érdekében a Fővárosi Művelődési Ház Illés- klubja levelező klubtagsági lehetőséget biztosít. A levelező klub tagjai részére biztosítja a rendszeresen (évi 3 alkalommal megjelenő klubújságot, a FONOGRÁF-ot, a klub egyéb kiadványait, s a levelezés útján történő egyéni kapcsolattartást. Ä vidéki levelező tagok, ha a fővárosban tartózkodnak — levelező tagsági igazolványuk felmutatása mellett — a klub rendezvényeit is látogathatják. Az Illés-klub levelező .'■-Itibtagság? díja egy évre 40 torint, melypt a jelentkezők - ■m&Msta, 'iá postai pénzesutalványon fizethetnek be a Fővárosi Művelődési Ház Illés-klubjának címére. (1119. Budapest, XI., Fehérvári út 47.) Az utalvány „Magánközlemények” rovatában nevüket, címüket és születési évüket tüntessék fel — olvashatóan! Az igazolványokat és az esedékes küldeményeket ennek alapján kaphatják meg. Jelentkezési határidő: 1973. február 15. sáról. Az előzőekben igyekeztem vázolni a titkári értekezletekkel szemben támasztható lényeges tartalmi követelményeket és jelezni néhány lehetőséget. Ezzel tulajdonképpen zárni is lehetne a gondolatsort. Mégsem teszem ezt, mert véleményem szerint az alapszervezetek irányításával, ve. zetési munkastílusával is kell ekkor foglalkozni. Erről általánosságban írni nagyon nehéz, hisz a vezetési stílus konkrét gyakorlat, amelyet döntően befolyásolnak az illető vezető adottságai. Az is igaz, hogy KISZ-vezetőink vezetési stílusa rendkívül sokszínű és sajnos színvonalában meglehetősen ingadozó. De miért ez a kedvezőtlen színvonalingadozás? Azért-e, mert a választások során a KISZ- alapszervezeteink élére sok — életkorából következően — tapasztalatlan fiatal kerül, akiknek vezetési stílusára jellemző az ösztönösség, ami óhatatlanul túlkapásokhoz, felületességhez vezethet? Nem. Kezdetben ez talán természetes. De csak kezdetben! A lénve- gi kérdés az, hogy megfelelően és rendszeresen tanítiuk-e ezeket a fiatal KISZ-vezetőket iránvftani, vezetni? Erre a kérdésre már nem mernék határozott igennel válaszolni. Azt hiszem kihagyunk esy lényeges lénést ez irányú tevékenységünkben. Az utóbbi időben — nagvon helyesen — egyre nagyobb gondot fordítunk a vezetőképzésre, de ezen belül a differenciálásra már nem. Pontosabban fogalmazva: erre nem fordítunk kellő figyelmet a vezetőképzésen belül, módszertani vonatkozásban. Pedig jórészt ebbő! adódnak KISZ-alaoszervezeti vezetőink vezetési-stílusbeli hiányosságai. -— PÉTI IMRÉ, a simontemvai községi KISZ-bizottság titkára Pályázati felhívás a Képművészet ifjú Mestere cím elnyerésére A KISZ Központi Bizottsága a Művelődésügyi Minisztériummal, a Népművelési Intézettel és a Népi Iparművészeti Tanácscsal egyetértésben pályázatot hirdet a Népművészet Ifjú Mestere cím elnyerésére. A pályázat célja: Az ifjúság 'körében elősegíteni a népművészeti alkotótevékenységet, a nemzeti hagyományok ápolását és továbbfejlesztését, valamint a nemzetiségek kultúrájának felkutatását. A legkiemelkedőbb alkotásokat ebben az évben a berlini VIT-en is bemutatják. Pályázati feltételek: A pályázaton 30 éves korig lehet részt venni, hangszeres népzene, népdal, néptánc, népmese, valamint hímzés, szövés, fafaragás, fazekasság, kerámia, csomózott és szövött technikájú szőnyeg, kékfestés, tojásfestés, kovácsoltvas-, gyékény és vessző stb. fonás művészeti ágakban. Pályázati követelmények. Hangszeres népzene: A pályázónak az általa használt hangszeren 10 percnyi hangszeres népzenei anyagot kell bemutatnia — lehetőség szerint a népzene archaikusabb rétegeiből — par- lando, rubato és különböző karakterű giusto dallamokból válogatva. Népdal: A pályázó tudjon 10 percnyi időtartamban zenekíséret nélkül népdalokat — négy lírai dalt, vagy két különböző balladát vagy ballada hosszúságú szokáséneket, illetve ezek kombinációit — előadni. (Műsorának legalább fele a régi stílusrétegből származzon.) Néptánc: A néptáncos pályázónak tudnia kell két különböző táncdialektus területéről kiválasztott, két különböző tánctípust — a hiteles motívumkincsnek és a szerkezeti sajátosságoknak megfelelően — legalább két-két percig szabadon rögtönözni. Népmese: A pályázó tudjon egyéni, szépen kidolgozott mesemondó-stílusban előadni legalább 10 népmesét — hiteles népköltési vagy új magyar népköltési gyűjteményből, vagy saját gyűjtésből. A népi díszítőművészet, a népi Iparművészet felsorolt ágaiban öt-öt, a csomózott és szövött technikájú szőnyeg kategóriában három önálló, szabadon választott méretű alkotással kell pályázni. A pályázónak 6—10 oldal terjedelmű dolgozatban össze kel! foglalnia választott művészeti tevékenységének célját, valamint alkotómunkájával összefüggő életútját. (Kitől és hogyan tanult, mikor és milyen indítékok alapján kezdett hozzá a művészeti munkához, milyen csoportokban működik közre, stb.) A népi iparművészet műfajaiban pályázók ismertessék a beküldött munkák technikai megoldását, és rajzzal, illetve fotóval is illusztrálják a legfontosabb részleteket. A népi iparművészeti tárgyakat és dolgozatokat 1973. április 10—15 között kell beküldeni a KISZ Központi Művészegyüttes Székhazába (Bp. VII., Rottenbitler u. 16—22), illetve egyéb kategóriákban ugyanott írásban kell jelentkezni. A Népművészet Ifjú Mestere cím odaítéléséről a KISZ Központi Bizottság által felkért bíráló bizottság dönt. A népzene-, a népdal-, a néptánc-, a népmesekategóriákban jelentkezők később meghatározott időpontban bizonyítják be tudásukat a zsűri előtt , A Népművészet Ifjú Mestere címek kiosztására 1973. augusztus 20-án Budapesten kerül sor. A kitüntető címmel oklevél, plakett és 3000 forint pénzjutalom jár. . A népi iparművészet legjobb pályaműveit a VlT-en is kia. lítják. Az alkotók meghívást kapnak a Tolna megyei országos ifjúsági népművészeti táborba (Fadd-Dombori, 1973. június). A Népművészet Ifjú Mestere cím több alkalommal is megpályázható. A KISZ Központi Bizottsága Uj klub Bonyhádon A lehetőség adva van a bonyhádi fiataloknak, hogy magas szintű klubéletet teremtsenek. Január 17-én, Egry nyugdíjas véleménye Megvédem a fiatalokat... Nem a tizenévesekre gondolok, hanem a húsz és negyven év közötti nemzedékre. Még hónapokkal ezelőtt Is „öreges bölcsességgel” nem a legjobb véleményem voit róluk. Együtt dúdolgattam a meglett emberek kórusával, hogy ezek a mai fiatalok szép lassan tönkreisszák és tönkreteszik az országot. Ez jutott eszembe nap mint nap, ha egy lassan vajúdó építkezést, vagy hétköznapokon, munkaidőben vendéglőkben, italboltokban és presszókban, leginkább töményt fogyasztó fiatalokat láttam. Az utóbbi időben — nem megalapozatlanul — megváltozott a véleményem. A mikro- cenzus népszámlálásának egyik, és Bátaszéken egyetlen számlálóbiztosa voltam. A (kb. nyolcnapos munka sok tapasztalata változtatta meg álláspontomat. Véletlenül úgy adódott hogy elég sok fiatal, rendszerint gyerekes házas lakását kereshettem fel. S az itt szerzett tapasztalat győzött meg, Egy-két esettől eltekintve uúxxierntet u®deze1á . «tetű, munkájához jól viszonyuló, barátságos, udvarias, kellemes modorú fiatalokat találtam. Meglepő szaktudással beszéltek munkájukról, melyet véleményem szerint nagyon eredményesen láttak el intézményekben, vállalatoknál, termelőszövetkezetekben egyaránt. A hivatásukról elragadtatással tájékoztattak, de arról is szívesen beszélgettek, hogyan osztják meg közösen, férj és feleség a család mindennapos ügyes-bajos gondjait, dolgait. A legtöbb megállapodott fiatal a komfortos lakás megvalósítására törekszik. Báta- szék legújabb lakótelepén több egyedi terv alapján építettek meseszép lakást ezek a fiatalok. Egykori nevelőjüknek, igazgatójuknak szívesen meg is mutatták, — nem dicsekvő szándékkal — ügyes tervek alapján megvalósított otthonukat. Nagyon okosan gyermekszobákat is terveztek és létesítettek a legtöbb helyen. Ilyen tündérien berendezett, mindenféle játékra alkalmas, levegős gyermekszobára leltem .a. váljalati-könyvelő., jl- te« .,. -fai rfr' 'im tigailUTf "MfVr- -.. 1 őszövetkezeti traktoros és a MÁV-fűtő lakásán egyaránt. A könyvespolcokon megfelelő számú szakkönyvre, lexikonokra, és szépirodalmi könyvekre találtam. Sok helyen van bojlermegoldású melegvíz-szolgáltatás. S a kislakások mellett virágoskert, gyümölcsös- és zöldségeskert található, szőlőlugasokkal szegélyezve. Mindezek láttán kissé el > is szégyelltem magam. Mögöttem is jó negyvenéves munkásélet — bár házam és majdnem összkomfortos lakásom, némi modem bútorom nekem is van — de ezek a fiatalok alaposan lepipáltak engem. Még az is ide tartozik, hogy tisztelem azt a fiatalt is, (hajdani bátaszéki tanítványomat) aki most a Rudas fürdőben masszírozás közben a következőket mondta nekem: — Igazgató bácsi, már napok óta arí ókorban élek, mert esténként magnószalagról hallgatom Sienkievicz Quo vadis?- át. Hát Ilyenek: a mai fiatalok; Fisért védem napokét! szerdán nyílt meg a művelődési ház épületében „kacsalábon forgó” klubjuk. Minden elképzelhető földi jóval el van látva: szőnyegpadlóval és faburkolattal, magnóval és különleges vetítőberendezéssel. 1971 őszén alapították meg közös KlSZ-szervezetüket azok a bonyhádi fiatalok, akiknek a munkahelyén nem működik alapszervezet. Azóta klubéletet is élnek, de a nagy lehetőséget az teremtette meg, hogy 1972-ben az országos ifjúság- politikai alapból százezer forintot kaptak a klub fejlesztésére. Aki egy kicsit is tájékozott az árakban, tudja, hogy ez az összeg nem is olyan sok egy klub teljes berendezésére. A bonyhádiak kézenfekvő megoldást választottak: csak azt vették meg pénzen, amit nem tudtak maguk elkészíteni. Azaz minden munkát társadalmi munkában végeztek el. A klub nagy tervekkel indul. Nemcsak a bonyhádi „tinik” és „húszkörüliek” szórakoztatását, nevelését fogja ellátni, de módszertani segítséget ad a környék klubjainak is. Amolyan mintaklub lesz a. tervek szerint. A szerdai megnyitó programja a Petőfi-év jeqyében Tóth István tanár előadásával kezdődött, játékkal folytatódott A bonyhádi klub hétfőn, szerdán és vasárnap várja a lókat, —g —s —a
