Tolna Megyei Népújság, 1973. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-06 / 4. szám
Uj fejezet Etsrópáben NDK Válaszol: Ewald Holdt külügyminiszter-helyettes — Az ön véleményé szerint, melyek az 1972-es év legfontosabb eseményei az európai béke megszilárdítása szempontjából? — 1972-bén a szocialista közösség államainak kezdeményezései adták a hatálmas ösztönző erőt az enyhülési politika európai folyamatában elért sikerekhez. E kezdeményezések közül is kiemelkedik a prágai „Határozat a békéről, a biztonságról, és az európai együttműködésről”. Ezt 1972. . elején hozták a varsói egyezmény tagállamai. Az eredmények és sikerek alapfeltétele ‘ azonban a Szovjetunió és a többi szocialista állam politikai és gazdasági ereje,' a közös cselekvés,- és... a- szocialista közösség összehangolt külpolitikája volt a tárgyalások minden' fázisábán. — Kedvezően hatottak' ' az' európai politika alakulására.— az utóbbi időkben létrejött egyezmények, így elsősorban a Szovjetuniónak. és .a. Lengyel Népköztársaságnak a Német ~ Szövetségi Köztársasággal 1-970-ben megkötött, egyezménye, .továbbá annak. az alapszerződésnek az aláírása, amely , az NDK és az NSZK közötti kapcsolatokról intézkedik.'' ' — Ezek az egymást kölcsönösen kiegészítő és egységet alkotó szerződések a második világháború és a háború utáni korszak következményeképpen kialakult helyzet realitásának elismerését jelentik — beleértve a fennálló európai határok sérthetetlenségét is. — Az európai bizonsági értekezlet összehívásáról Heteméiben folytatott sokpldalú ^.tárgyalások máris meghozták első gyümölcseiket. Az NDK egyénrangú államként vész réázt ezeken az előkészítő tárgyalásokon, s ez előmozdítja egy olyan tárgyalási alap megteremtését, amely lehetővé teszi az európai biztonsági értekezlet összehívását 1973-ban. — Mindezen események és fejlemények hatására megszilárdult Európa békéje és biztonsága. — Hasonló folyamat zajlik íe az ENSZ keretében is. Az NDK tagja lett az UNESCO- nak, állandó megfigyelői ott vannak az ENSZ New York-i és genfi értekezletein, és most már tagja az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának. Ezzel sikerült áttörni azt a korlátot, amelyet az imperialista körök évek hosszú során át állítottak, hogy megakadályozzák az NDK egyenrangú félként való részvételét az ENSZ és szervezetei munkájában. — Milyen várakozásokkal tekint Ön az NDK 1973. évi külpolitikája elé? — Az NDK jó eredménnyel zárja az 1972-es év mérlegét, gazdasági fejlődésének és külpolitikai tevékenységének szempontjából egyaránt. — Az NDK erőteljesen hozzájárult az európai béke biztosításához, s bizakodással tekint az 1973. évi fejlemények elé. — A szocialista testvérországok együttműködésének további kiszélesítése és a szocialista integráció további megszilárdítása azok az elsődleges tényezők, amelyek erősítik az egész szocialista közösséget, és annak minden egyes tagját. Az NDK a maga részéről — mint eddig is — azon lesz, hogy aktív hozzájárulásával előmozdítsa e folyamatot. — Az NDK a jövőben is síkra fog szállni a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett éléséért az államok közötti kapcsolatokban. Ebből az elvből kiindulva az NDK általában készen áll arra, hogy a nemzetközi jog alapján, minden előzetes politikái és gazdasági feltétel nélkül bármely állammal diplomáciai- kapcsolatokat létesítsen. — Az NDK meggyőződése, - hogy 1973-ban az ENSZ egyenjogú tagjaként gyümölcsöző munkát végezhet az Egyesült Nemzetek alapokmányában lefektetett elvek megvalósításáért. — Az előttünk álló minden feladat teljesítésének döntő feltételét abban látjuk, hogy szilárdítsuk testvéri kapcsolatainkat a Szovjetunióval és a többi szocialista állammal. — Engedjék meg, hogy az alkalommal élve, baráti üdvözleteimet küldjem a testvéri magyar népnek. 1973-ra új sikereket kívánok a Magyar Népköztársaságnak a szocializmus felépítésének nagy munkájában. A három szövetséges arab köztársaság Egyiptom, Szíria és Líbia i— elnökeid az elmúlt napokban sürgősen kapcsolatba léptek ■ egymással a Szíriái—izraeli, frontvonalon kialakult helyzetről. Szadat Szíriába' küldte ‘ hadügyminiszterét, Ahmed Iszmail tábornokot, , valamint személyes tanácsadóját, Hasszán Szabri Et- Krhoiit, s közötte a* Me'na"hír- ügynökség, hogy az egyiptomi elnök pedig hamarosan Lí_ hiába repül. Az egyiptomi—líbiai csúcs- találkozó Várható témaköréről szólva a pénteki A1 Ahram a halaszthatatlan katonai és politikai kérdések, továbbá a gerillamozgalom helyzetének megvitatását várja. Szadat és Kadhafi utoljára a múlt év szeptemberében találkozott. Ekkor írták alá a megállapodást a két állam teljes — fokozatos — egyesítéséről. Azóta olyan hírek láttak —kivált a.libanoni, sajtó hasábjain — napvilágot, hogy a két elnök viszonya nem probléma- mentes. E hírek cáfolataként Egyiptom, Szíria és Líbia diplomáciai lépései értékeli az UPI a líbiai elnök múlt pénteki beszédét, amely Szadat bölcsességét és felelősségteljes magatartását méltatta, mondván, hogy az egyiptomi elnök jól teszi, amikor nem bocsátkozik „korlátozott háborúba” Izraellel. Ami a palesztin gerillamozgalmat illeti, a hírügynökségek ugyancsak Kadhafi két meglepőnek minősített megnyilatkozását idézik. Az említett beszédben a líbiai elnök kijelentette, a palesztin gerillák jobban tennék, ha magában Izraelben harcolnának; szerdán pedig Kadhafinak azt az elhatározását közölte a tripoli rádió, hogy a palesztin gerillák oldalán harcoló líbiai önkénteseket — Líbia és más arab országoknak a békés rendezéssel kapcsolatos eltérő felfogása miatt — visszahívják. Ami Egyiptom belső helyzetet 'illeti,' ügy tűnik, az egyetemi lázongások — átmenetileg — teljesen lecsillapodtak. Az egyiptomi diáktüntetések háttere Vajon mi rejlik a diákok megmozdulása mögött? Miért ismétlődtek meg a villongások kereken egy évvel a tavalyiak után? A múlt év januárjában a diákok csalódottságukban, elkeseredettségükben, türelmetlenségükben tüntettek: elmúlt az 1971-es év, amelyet Szadat elnök sok beszédében „döntőnek” nyilvánított, anélkül, hogy megoldódott volna a . közel-keleti válság, hogy sikerült volna eltávolítani az egyiptomi területekét megszálló izraeli csapatokat. A diákok katonai akciót sürgettek, pipogyasággal vádolták a kormányt. A tavalyi zavargások azzal végződtek, hogy Szadat megbocsátott a letartóztatott diákoknak; mindenkit szabadon engedtek és megígérték, hogy az országot felkészítik a felszabadító küzdelemre. Eltelt az 1972-es esztendő is, és lényegében semrhi sem változott a Közel-Keleten — a válság most is megoldatlan. Megmaradtak azok az okok, amelyek miatt a diákság — és nemcsak a diákság — megalá- zottnak érzi magát, türelmetlen, nyugtalan. Az egész közvéleményt nemzeti érzéseiben mélyen sérti az, hogy több, mint öt éve izraeli katonák állnak a Szuezi-csatorna partján, hogy megszállva tartják a Sinai félszigetet. ’ Izrael az ENSZ, a Biztonsági Tanács minden határozata ellenére nem hajlandó, kivonulni a megszállt arab területekről, azok egy részének bekebelezését akarja. Egyiptom nem tudja katonai erővel felszabadítani az elfoglalt területeket, de nem tudja megvalósítani a békés fejlődés programját sem, mert a hadihelyzet fenntartása felemészti erejének java részét. A politikai megoldás halasztódik, ugyanakkor nem elég hatékonyak azok az intézkedések, amelyek belső helyzetének megszilárdítását, erejének fokozását célozzák. A különböző belső bajok, hibák miatti elégedetlenség is tüzeli az amúgy is forrófejű fiatalokat. A tüntetők jelszavai nemcsak katonai akciót követeltek a Sinai félszigeten, hanem erélyes intézkedéseket is a lakásuzsora, a drágulás, az ellátási nehézségek felszámolására — az egész országban. A gazdasági és társadalmi problémák megoldása épp oly sürgető feladat, mint a háborús konfliktus rendezése. Az ország demográfiai robbanások sorozatával fejlődik, de nincs elég munkaalkalom, a diplomások nehezen tudnak elhelyezkedni, a megélhetési költségek emelkednek, fokozódik az infláció. A múlt év első tíz hónapjában a hús 260, a zöldség és gyümölcs 40 százalékkal drágult. A megélhetési költségek általános mutatója mintegy 12 százalékkal emelkedett. A gazdasági problémák tehát tovább élezik a belső feszültséget Egyiptomban, fokozzák az 1967-es háború következményeinek súlyosságát. Az elégedetlenséget igyekszik megnyerni a reakció. Mindez fenyegeti a Szadat elnök hirdette nemzeti egységpolitikát, amelyet legutóbb a kopt-iszlám vallási ellentétek is kikezdték. A belső front minden repedését viszont örömmel fogadja Izrael, amely amúgy is az arabok megosztottságából meríti fő erejét. Hiszen áz egyiptomi pozíciók gyengülése mindig is hátráltatta az egész közel- keleti válság békés rendezését. A Népszava megjelenésének 100. évfordulója alkalmából a SZOT Elnöksége fogadást tartott, melyen Gáspár Sándor. a Magyar • Népköztársaság Elnöki Tanácsának helyettes elnöke, a SZOT főtitkára korinam- és SZOT-kitüntetéseket adott át a Népszava dolgozóinak. Képünkön: Gáspár Sándor kitüntetést nyújt át Wollált Ignácné nyugdíjasnak. VANCOUVER A kanadai rendőrség Vancouver repülőterén csütörtökön délután meghiúsított egy gépeltérítést. Egy 26 év körüli fiatalember felszállt a Pacific Western Airlines egyik belső légijáratának kétmotoros Convair gépére, és fegyveres erőszakkal fenyegetőzve kétmillió dollárt követelt, továbbá azt, hogy vigyék Eszak- Vietnamba. A zsaroló egy idő után kiengedte a gép 14 utasát, s eközben felszállt két detektív, akik hamarosan lefegyverezték őt. Kiderült, hogy a nála levő két „fegyver” műanyag játékpisztoly volt. LONDON A Shell Olajtársaság shell- haveni olajfinomítójának ezer munkása sztrájkba lépett, mert egy munkaügyi vita kapcsán az igazgatóság felfüggesztett néhány munkást. KAMPALA Idi Amin ugandai elnök közölte Sir Henry Brinddel, az angol főmegbízotti hivatal ügyvivőjével, hogy ötszáz angol tulajdonban levő céget el kell adni ugandai állampolgároknak. Az elnök nem közölte sem a tulajdonátruházás módját, sem határidejét. Kilencvennégy más angol társaság viszont megmaradhat a külföldi állampolgárok birtokában. BERLIN Otto Winzer, az NDK külügyminisztere fogadta Than- del Taga iraki külügyi államtitkárt, aki hivatalos látogatáson tartózkodik az NDK-ban. A baráti légkörű eszmecserén áttekintették a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit és a két ország kapcsolatainak további elmélyítését. DACCA A Bangla Desh odaadó híve a népek közötti béke és barátság eszményeinek, eltökélt szándéka, hogy az el nem kötelezettség és a semlegesség külpolitikáját folytatja — jelentette ki Mudzsibur Rah- man, a Bengáli NK miniszterelnöke egy daccai diákgyűlésen. Hangoztatta, hogy kormánya továbbra is támogatni fogja a világ nemzeti felszabadító mozgalmait, határozottan fellép a gyarmatosítás minden megnyilvánulása ellen, támogatja az elnyomott, függetlenségükért harcoló népeket. Belpolitikai problémákról szólva kijelentette: „Egyes idegen hatalmak ügynökei zűrzavart és fejetlenséget próbálnak kelteni az országban”. A Trudeau-kormány programja Trudeau miniszterelnök kisebbségi liberális kormánya az Kairóból Damaszkuszba repült a négy gerilla A bangkoki izraeli nagykövetség ellen végrehajtott gerillaakció négy résztvevője Kairóból Damaszkuszba repült, — jelentette az A1 Gumhurija. Kairói palesztin körökben — az AFP szerint — megerősítették: a „Fekete szeptember” négy tagja parancsmegszegés miatt bíróság elé kerül. A parancs ugyanis, amelyet szervezetüktől kaptak, úgy szólt, hogy túszokkal együtt fel kell robbantaniuk Izrael bangkoki nagykövetségét — hacsak a harminchat Izraelben őrzött palesztin gerilla szabadon bocsátására vonatkozó követelést a Tel Aviv-i hatóságok nem teljesítik. új kanadai parlament elé terjesztette programját. A program a belpolitikai kérdéseknek szenteli a legnagyobb figyelmet. A tervek szerint a kormány csökkenteni kívánja a munkanélküliséget, korlátozni az inflációt és átalakítani, hatásosabbá tenni a társadalombiztosítást. A program azt ígéri, hogy megkísérlik ellenőrizni és bizonyos fokig korlátozni a külföldi tőke „hatalomátvételét” a kanadai gazdasági életben. Külpolitikai téren a kormányprogram kifejezésre juttatta, hogy támogatja az európai biztonsági értekezletet, szükségesnek látja a nyugati világ nemzetközi valutarendszerének reformját, a vámok szabályozását, és meg akarja erősíteni kapcsolatait Európával, anélkül azonban, hogy ez hátráltatná az Egyesült Államokkal való kapcsolatok fejlesztését - ~
