Tolna Megyei Népújság, 1973. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-05 / 3. szám
Jelentés a Venusról „A Hold? Hol van az már?” — mondta nemrég egy összehasonlító bolygótannal foglalkozó tudós. A kijelentés túlzó, bár némikép helyénvaló. Talán nem is annyira az új iránt való kielégíthetetlen szomjúság mondatta vele, mint inkább az a vágy, hogy legalább annyit tudjunk meg más égitestekről, mint amennyit a Föld legközelebbi szomszédjáról már ismerünk. Csak az egyes bolygókról nyert adatok összehasonlításával fejthetjük meg az egész naprendszer — és a Föld — titkát. A Vénusz—3 szovjet automata állomás útján szerzett • legújabb információ alapján arra lehet következtetni, hogy ä Venus, a Mars, a Föld és a Hold ugyanazon folyamat termékei. tehát azonos anyagból alakultak ki. Ezen kívül kevés közös tulajdonsággal rendelkeznek: különböző távolságra esnek a Naptól, méreteik eltérőek és más feltételek hatot, tak kialakulásukra. Röviden ezek az első eredmények, amelyekről nemrégiben számolt be A. P. Vinogra- dov szovjet akadémikus, a Venusról kapott legújabb adatok alapján. A feltárás további folytatódik: még sok olyan kérdésre kell fényt deríteni, amelyek régóta foglalkoztatják az asztronautáktól a geológusokig a tudomány legkülönbözőbb területein dolgozó szakembereket A Vénusz—8 útja volt 4 kezdete annak a felfedező- ' programnak, melynek során három fontos kérdésre keresik a választ: mi az anyaga a Vénusz külső rétegének? Mik azok a felhők, melyek lehetetlenné teszik a bolygó felszínének földi megfigyelését? Es végül, vajon áteresztik-e ezek a felhők a Nap sugarait? Á Venus légkörének megismerése lehetővé tette, hogy automata szondát küldjenek a "r'Ttsolvgó megvilágított félére. Ez ■ volt az első leszállás, amelvet a Venusnak ézéri a félén hajtottak végre. A bolvgó ámvé‘ z r Á családi titkok JÓ ismerője, ,az egri püspök, hiszen a tábornok úr is kétezer forintjával adós néki mindmáig. De Eszterházy mégis kész- feégesen kö,zbeveti magát, és sikerül is rábírnia a főispán- atyát, ..hogy nyújtson valamelyes anyagi támogatást, az adósságban amúgy is fuldokló Dőry Gábornak. A püspöki tekintély szava nyomán, két- falunyi birtokát adja kezére, hogy tengernyi adósságából „megmenekedhessen”. Ekkor még nem sejtette senki emberfia, hogy a véletlen egy groteszk játékaként, 19 év múltán, éppen Dőry Gábor leánya házassági ügyében, ismét. Eszterházy Károly egri püspöké lesz a döntő szó... Csakhogy ekkor Dőry Gábor uram nem gyermeke házassága ellen, de éppen annak tűzzel-vassal való mielőbbi megkötése mellett kardoskodik... GRÖF DÖRY GÁBOR KALANDJAI Dőry Gábor gróf családja hitelezők napról napra megújuló ostroma közepette tengeti a nagynevű, de kis erszé- nyű arisztokraták szerény, de külsőre azért csillogó életét. Sok-sok álmatlan éjszakát okoz a gróf részére, hogy semmi furganggal sem tud a foggal és körömmel védett szülői birtokhoz hozzájutni, özvegy édesanyja lelkében örök tövis marad fia házassága. Ismerve pazarlóan költekező életmódjukat, élete utolsó leheletéig sem engedi ki kezéből a Borsod megyei girincsi központtal bírt jószágokat. A Dőry-famíliában gyakori '’endég a gólya. Az anyagrófnő igazán nem fukarkodik a gyermekáldás terén: tizenöt kos felére már azelőtt érkeztek szovjet bolygóközi állomások a Venus-sorozatból (Vénusz—4, Vénusz—7). Ugyanúgy, mint az elődei, az 1184 kilogrammot nyomó Vénusz—8 is két részre'vált a leszállás előtt — a Venus körüli pályáján maradó és a leszálló egységre, amely a bolygó légkörének tulajdonságait folyamatosan, rétegenként rögzítette. Az egység a leszállást egy óra alatt hajtotta végre. A kitartás igazi próbája volt ez. Negyvenöt kilométeres magasságban, vagy annál is magasabban a szél eléri a másod- percenkénti 100 méteres sebességet, s a Venus- felszínétől 15—20 kilométerre már hurrikánok dühön genek (ezek másodpercenkénti sebessége 50 méter). Igaz, hogy lent a légkör elcsendesedik: 10 kilométerre a felszíntől a Vénusz—8 már tökéletes nyugalomban folytathatta a leszállást A kővetkező megpróbáltatás az volt hogy minél leliebb ereszkedett a leszálló egvség, annál jobban fokozódott a forrósig. Ä több száz fokos gázhurok mind sűrűbbé vált és for-róeágával egvre Jobban perzselte az egységet. Á műszerek azonban a jleszínás után Is tökéletesen működlek — hála a kitűnőhő- azfffetelést nvűlió burkolatnak. Ä sima leszállást eltöemvős fékezés WVieeftotta. Közvetlenül a leszállás után __ Btven- perres rádlőlelentés érkezett a ^hainsiesfflagről“. Mit hallott a Eöid? 'A Venus" habos ?s ?mvékoS oldala között nem lehetett kfl- Tünöeehb eltérést felfedezni. Hihetetlen forróság uralkodik szerte a bolwőn: a felszín! hő- mérséMet kürülbelül 470 Celsius fok. 90 atmoszféra nvomás mellett (ez majdnem százszorosa a Földön a tengerszinti nyomásnak). Ezek a felfedezések nagyon közel állnak a Vénusz—7 által Jelentett adatokhoz. A jelzések szerint a Venus-" talaja a leszállás térségében meglehetősen laza, mindössze 1,5 g/m5 (csupán másfélszerese a víz fajsúlyúnak). Összetétele tekinteteoen a felszíni reieg (4 százalék potassium, 0,0U0z százalék uránium és 0,80065 százalék thorium) emlékeztet a Földön található gránitra. Ez az arány (különösen a viszonylag nagy potassiumtartalom) jellemző azokra a kőzetekre, amelyek különböző környezeti tényezők működésének következtében még másodlagos változásokon is keresztül mentek a bolygó belsejéből való kitörésükkor bekövetkezett elsődleges változások után. Mindez, a többi lelettel együtt, nagyban hozzájárul magának a Venusnak és geológiai fejlődésének tanulmányozásához, és nem vitás, hogy újabb elméleti következtetések levonása következik... De milyen a Venus, légköre? Megállapították, hogy 97 százalékban széndioxidot tartalmaz. továbbá nitrogént (2 százalék) és oxigént (nem egészen 0,1 százalékban); a pára- tartalom a felhőrétegnél nem haladja meg az 1 százalékot A Vénusz—8 azonkívül, hogy új jelenségekre derített fényt, még pontosabban határozta meg az előző szondák útján nyert adatokat. Most először sikerült közelebbről megállapítani az ammónia mennyiségét a Venuson. A 46 és 33 kilométeres magasságban végzett mérések azt mutatják, hogy ez 6,01 és 0,1 százalék között ingadozik. Ez a felfedezés alapvetően fontos. Az 50 kilométerrel a Venus fölött lévő felhőréteg sűrű. homályos uszályt alkot De miből vannak a felhők? Gázból vagy párából? Szilárd részecskék alkotják őket vagy talán a kettő keveréke? f A Vénusz—8 1972. Július 22-én landolt és négvhőnaoos útja — a tervezők elképzelésének helyességén túl — azt is bizonyítja: ígéretes a szovjet űrkutatásnak az a programja hogy automata műszerekkel folytassa távoli égitestek felfedezését. (BUDAPRESS—APN) — „Gonosz, káromkodó, erőszakos és parázna ember volt. Nemcsak a jobbágyai, de az egész környék erről a részéről igen jól ismerték és közönségesen pogánynak nevezték ... Soha házából ki nem ment a nélkül, hogy a korbács, vagy egy nagy ostor a kezében nem lett volna. Nem nézte az embernek fejét, vagy kezét, hanem csak vakmerőén és méltatlanul ütötte az embereket... Az urbárium dolgában is ütötte és lehúzatván (ti. a deresre) verette. Senkinek békét nem haayott...” — tanúsítja egy bottyáni jobbágyparaszt. — „A fejér személyeket pedig valahányszor csak szerét tehette, a parázna szándékának végrevitelére mindenféle utakon és módokon késztette” — panaszolja el egy paraszt- leány, Kocsár Anna, akinek hu <?ával is ily cudarul bánt el Gábor gróf. — „A fejér népen is erőszakos lévén, .. .szobalányán erőszakot vett, erővel, hatalommal ...” — vallja Sütő Antal. — „Engem úgy pofon ütött, hogy orrom on-számon vér folyt", — kesergi egy másik parasztember. — „Nagy arcátlanul egy tót embernek az orrát lecsapta”, — olvassuk egy zsellérje tanú- vallomásában. Joggal vághatta tehát egy paraszt a szeméi: — „Nagyságod még a po- gánynál is pogányabb!” Még unokatestvérét, báró P'rv Johannát, Rodn Gvö-vv- nét is a WM™ tioorja, sőt ráadásul még keményen meg is korbácsolja. Később pedig bottyáni kastélyukra is rátör, s férjét legyilkolással fenyegeti meg, — úgyannyira, hogy tanácsosabbnak látják odahagyni az ősi várkastélyt és a hozzátartozó birtokot is. De mi sem jellemzi jobban Gábor grófot, minthogy a félszemét is ilyen erőszakoskodás Során veszti el. Kocsin haladva, kötözkölődnj kezd három jogászfiúval, sőt ostorával alaposan végig is vág rajtuk. A jüristáknak bezzeg nem kell több! Birokra kelnek a gróffal, aki az útszéli csetepaté^ bán hagyja egyik szemét. Katalin, apja iránti elfogultságában csak „jókedélyű úr" fogalmával fedezi atyja gonosz „kedélyeskedéseit”. — „Jókedvű, a mulatságokat, társaságot szerető úr volt, melynél fogva nagy udvart tartván, gyakorta bálokat, táncoló társaságokat nyitott és mulatságokat adott." Arról az esetről azonban bízvást hallgat, melynek mesz- sze földön híre jár. Amikor egyik szőlejére exekució (végrehajtás) volt rendelve, 42 jobbágyát jó alaposan leitatta bundapálinkával, és „úgy mentek ki vasvillákkal, fejszékkel a szőlőbe. Azt mondták (ti. a leitatottak): No most jöjjön valaki, majd megmutatjuk néki!” De később kijózanodva bevallották, hogy az egész „csak vakítás volt, hogy a deputáció megijedjen.” A begyulladt vármegyei urak szélsebesen vissza is fordultak... Ennek a klasszikusszámba menő kiskirály-apának szülői környezetében nő fel, serdül asszonnyá jobaházi Dőry Katalin grófkisasszony, — gróf Buttler János későbbi hitvese... (Folytatjuk) A vezetőképzés „lépést tart” a népgazdasági feladatokkal Dr. Bérei Gyula főigazgató nyilatkozata Több tanfolyam, nagyobb létszámú hallgatóság, a gyakorlathoz szorosabban kapcsolódó témafeldolgozás — ez jellemzi az Országos Vezetőképző Központ 1973. évi terveit. Jóllehet itt is, mint minden más oktatási intézménynél, tanévekben számolnak, mégis fordulót jelent a most kezdődött naptári év. A változás lényegét dr. Bérei Gyula, az intézmény főigazgatója foglalta össze az MTI munkatársának: — A Központi Bizottság novemberi állásfoglalása, és a kapcsolódó kormányhatározat számunkra is előírta, hogy jobban igazodjunk az időszerű népgazdasági tennivalókhoz. Ennek megfelelően szorosabbra fűzzük kapcsolatainkat a nagy termelővállalatokkal; együttműködési megállapodásban rögzítjük a határozatból fakadó közös tennivalóinkat, egyebek között az Országos Gumiipari Vállalattal, a Diósgyőri Gépgyárral, a magyar Vagon- és Gépgyárral, a Csepel Művekkel, a Villamosberendezés és Készülék Művekkel és az Egyesült Izzóval. A munka közben szerzett tapasztalatokat felhasználjuk az oktatásban, és a szakirodalomban, és általánosítjuk más érdekelt vállalatok vezetőinek körében. Együttműködünk például a közép- és hosszú távú vállalati tervek kialakításában. az ár. és értéktervezés számítógépes megoldásában; a gyártmánvszerkezet korszerűsítését célzó módszerek, számítástechnikai eljárások kidolgozásában. A Diósgyőri Gépgyár azt kérte, hogy különböző paraméterek szerint közösen állítsuk fel termékeinek gazdaságossági rangsorát, vigvük azt számítógépre és rendszeresen „tartsuk karban” Ez lesz az első ilyen próbálkozás a magvar ipar történetében. Segíthetünk továbbá az említett vállalatoknak az export gazdaságosságának számításában; a fejlesztésre vonatkozó döntések előkészítésé« ben, megfelelő módszerek, eljárások kidolgózásával. — Lényeges változást jelent a vezetés, és szervezéstudományi kutatásban a központi népgazdasági feladatokhoz igazodó kutatási terv, amely szorosan kapcsolódik a Magyar Tudományos Akadémia terveihez. Ilyenformán nem új kutatóközpont létesül, hanem összehangoljuk a munkát egy nagyszabású népgazdasági feladat megoldására. — Uj típusú tanfolyamaink is szorosan kapcsolódnak a novemberi határozatokhoz. Ilyen lesz a korszerű vállalati rendszer- és folyamatszervezés témáját feldolgozó kurzus, amelyen a legnagyobb vállalatok felsőszintű vezetői vesznek majd részt. A vállalati szervezésért felelős vezetők számára indul a szervezés-fejlesztési tanfolyam, amely m<ú deliül szolgál a helyi sajátosságokhoz igazodó vállalati képzéshez is. Újszerű a megyei szintű komplex továbbképzés rendszerének kialakítása, amelynek előkészületei már meg is kezdődtek, elsőként Tolna megyében. Tovább folytatjuk a megye! szintű politikai vezetők számítástechnikai ismereteinek bővítését, egyhetes bentlakásos tanfolyamok keretében; Mindezt természetesen a már kialakult tanfolyami rendszer fenntartása mellett kívánjuk megoldani. 1972-ben egyébként 23 tanfolyamon 625-en sajátították el nálunk a legkorszerűbb vezetéstudományi ismereteket. A jefenlegi tervidő-' szakban eddig összesen 2592-: en vettek részt különböző tanfolyamainkon, és 1967-ig hozzávetőlegesen még 3,5—4 ezer vezetőt kell továbbképeznünk; további 1800—2000-en pedig államigazgatási tanfolyamainkon , vesznek részt. 1973-ban több mint 30 tanfolyamon körülbelül 750 vezetőt képzőnk tovább. 80 saját és 600 meghívott előadónkkal. (MTI) Sugár latvám Á Különös házasság igaz históriája csemetével ajándékozza meg férj urát. A hat felnövő gyermek közötti öt leány közül a legidősebb Katalin kontesz, — történetünk hősnője, aki még apja kassai tisztviselősködése alatt, 1773-ban látta meg a napvilágot. Gábor grófot zavaros anyagi helyzete arra kényszeríti, hogy eladósorba jutó leányait, módosabb rokonok védőszárnyai alá adja, ahol azután rangjukhoz, nevükhöz méltóbb környezetben és. társaságban nevelkedhetnek fel. No meg hát a férjhez menés esélyei is hat- ványozódnak a jómódú és tekintélyes rokonok körében. így kerül Katinka grófkisasszony is édesanyja testvére, nagynénje, báró Eötvös Ignácék Borsod megyei sályi kastélyába. Itt röpíti azután Ámor a szerelem első nyilát a kontesz szívébe, vagy ha úgy tetszik, itt kezdi szövögetni a kegyetlen sors élete tragédiájának szálait: itt ismeri meg későbbi férjét, s egy hosszú életen át, kíméletlenül harcos perestársát, párdányi Buttler János grófot... • No, de lássuk csak azután, hogy milyen is Katinka kisasszony családi környezetének légköre, s milyen ember is az apja, e történet egyik főszereplője. Hű kép rajzolódik ki róla a különböző rendű és rangú emberek eskü alatt tett tanú- vallomásainak hiteles tükrében, — imigyen. — „Gonosz pooányhoz hasonló és legzabolátlanabb indulatokkal teljes természetű", — meséli rokona, báró Dőry Julianna. — „Parázna életű, fortélyát emberi” — panaszolja egy paraszt. — „Amit egyszer magában feltett, avagy elkövetni akart, ennek következésétül minden erőszakos módokat elkövetni, sőt, ha ezekkel célja elérésében boldogulhatott, fegyverrel fenyegetőzni szokott” — vallja Menczel János uram, táblabíró és korábbi ügyvédje. Páratlanul érdekes az a jellemzés, amelyet Kazinczy Ferenc ád róla, ki kora fiatalságában jól ösmerte Dőry Gábort. — ......Közönségesen egymás okba akadozni és gorombaságokra s erőszakra vetemedni szokott lármás összecsapások miatt mindenki kerülte ... minden jók csodálkozására emlegették, hogy egy oly nagy atyának, mint vármegyénk (ti. Zemnlén) főisvá^'ának, gróf Dőry Ferenc őexcellenciájának a fia mint alacsonyítja meg magát annyira, hokisaiét embereivel s cselédeivel ölbe kap és a vele szemben akadt szekereket, ha előtte kitömi nem akartak, várni nem eléggé siettek, szüntelen ostorával verte és a hír szerint évven akkor kocsijából kivonatott és me oh otozta tett. Tránár élefe felől a leo'\lacs''/*vabb re^^ü teremtésekkel, örömest hallgatnék, ha ez a vonás karakterisztikájára (jellemére) nem tartoznék ...” De hal'"issük csak továhh saiá<- iohhá»vnínak egyszerű szsv’V körvf'*1'>r> hon<*ű beszámolóját viselt dolgairól.
