Tolna Megyei Népújság, 1973. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-05 / 3. szám

Ésszerűbb beruházási munka A lakosság egészségi állapota 1972-ben Hol tartanak jelenleg a nagyberuházások? Segített-e a beruházásokat fékező kor- mányrendelkés a már folya­matban levő építkezéseken? Mint ismeretes az egy évvel ezelőtt született intézkedések­nek elsősorban az volt a cél­ja, hogy a fejleszteni kívánó vállalatokat alaposabb meg­fontolásra késztessék, s a már megkezdett építkezésekre kon­centrálják az építőkapacitáso­kat. A kormány Gazdasági Bi­zottsága a közelmúltban tár­gyalt arról: miként érvénye­sült a gyakorlatban e rendel­kezés hatása? Mégpedig épí­tőipari, nagyberuházások kap­csán volt szó e témáról: az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium beruházási fő­osztálya mérte fel a tárcához tartozó négy fontos létesít­mény helyzetét. Körülbelül egy évvel ezelőtt már 3—4 hó­napos elmaradás volt az ütem­tervhez viszonyítva az épülő Orosházi Síküveggyár, a Bá- taszéki Cserép- és Téglagyár, a FÜTÖBER nagybátonyi gyá­rának és az azbesztcementter­mékek előállításának bővítését szolgáló selypi és nyergesújfa­lui gyárak építésében. A leg­frissebb jelentések szerint vi­szont — a várakozással ellen­tétben — nem halmozódtak tovább ezek a késedelmek, el­lenkezőleg, úgy tűnik vala­mennyi itt említett építőipari nagyberuházást sikerül az ere­detileg kitűzött határidőre be­fejezni. így például az ÉVM szak­emberei szerint, az eredeti­leg tervezett határidőre, 1974. júliusában átadják rendelteté­sének az Orosházi Síküveg­gyárat. A szükséges műszaki tervdokumentációk még ez év Végéig elkészülnek, a techno­lógiai tervek 75 százalékát pe­dig máris leszállították a ter­vezők, a berendezések gyártá­sa és szerelése jó ütemben ha­lad. Ä Bátaszéki Cserép- és Tég­lagyárnak az építési menet­rend szerint októberben kell megtartania a próbaüzeme­lést. Már elkészült a terepren­dezés nagy része, a bekötő út, az üzemcsarnok, a lakóházak és a hőközpont első része. Az alaeútkemencék műszaki ké­szültsége 60 százalékos. A kül­földről vásárolt gépek —mint­egy 76 millió forint értékben — már megérkeztek. Novem­berben megkezdődött a beren­dezések szerelése is, tehát minden remény megvan a ha­táridő pontos betartására. A FÜTÖBER nagybátonyi üze­mét 1970. második negyedévé­ben kezdték építeni, s az ed­digi késések ellenére, az ere­deti terveknek megfelelően 1973. második negyedéveben befejezik. Hasonlóan jó ered­ményről szólnak a jelentések az azbesztcement-csövet és lemezt gyártó üzemek építésé­vel kapcsolatban: a selypi cső­gyár máris termel, a nyerges­újfalui lemezgyár gyártócsar­nokának első hajója pedig épül, itt helyeznek majd el két gépsort. A teljes befeje­zés a tervekben megjelölt 1975. július 30-ig megtörtén­het. Sajnos, az utóbbi években ritkán akadt arra példa, hogy egy nagyobb beruházást az eredeti tervekben szereplő ha­táridőre befejezzenek. A fenti Népújság 1972. január 5. négy építőipari beruházás so­rán tapasztaltakat — nemcsak a határidőket tartják, hanem a korábbi, több hónapos késése­ket is fölszámolták — meg egyenesen a kuriózumok közé lehetne sorolni. Hogyan sike­rült ezt a figyelemre méltó eredményt elérni? A miniszté­rium illetékesei a beruházá­sokkal kapcsolatos, egy évvel ezelőtti kormányintézkedés kedvező hatásának tulajdonít­ják a történteket. A rendelke­zést követően az ÉVM is fe­lülvizsgálta fejlesztési terveit, s módosításokat eszközölt. Fő­leg kétféleképpen igyekezett építési kapacitásokat felszaba­dítani. Először is: néhány be­ruházást „átterveztek”, egy­szerűbben és gazdaságosab­ban bonyolítottak le, s ezál­tal kisebb építőipari kapaci­tást kötöttek le. Példaként: eredetileg új padlóburkoló üzemet építettek volna Ki&te- renyén, a felülvizsgálatot kö­vetően azonban a rekonstruk­ció mellett döntöttek. Ez mint­egy 100 millió forint értékű építőmunka , megtakarítását hozta magával, iaz üzem ter­melőkapacitását ugyanakkor nem érintette a módosítás. A másik módszer: néhány beru­házás megkezdését elhalasz­tották, s ezáltal igyekeztek elő­segíteni az építőipari kapaci­tások koncentrálását. Város- lödön például nem kezdik meg jövőre a kőagyagcsőgyár építé. sét, azt az ötödik ötéves terv időszakára halasztották. Ugyancsak a következő ötéves tervben vágnak neki Sajó- szentpéteren az üvegszálgyár építésének. (Ezzel a késlelte­téssel azonban nem veszélyez­tetik az ellátást, ezekből a fontos építőipari cikkekből, ugyanis a szükségletek kielé­gítését kétoldalú szocialista szerződéskötésekkel biztosít­ják: Csehszlovákiából és az NDK-ból importáljuk ezeket a cikkeket.) Az ily módon fel­szabadult építőipari kapacitá­sokat viszont a már folyamat­ban levő beruházások gyor­sabb befejezésére használták feL A Gazdasági Bizottság tehát megállapíthatta: a beruházá­sokkal kapcsolatos korlátozó intézkedések már az elmúlt egy év alatt is éreztették kedvező hatásukat, általában meggyor­sult az évek óta elhúzódó be­ruházások építésének üteme. CZ. GV. Az Egészségügyi Miniszté­riumban az MTI munkatársa arról kért tájékoztatást, ho­gyan alakult az elmúlt eszten­dőben az ország lakosságának egészségi állapota. Elmondot­ták, hogy az erre vonatkozó végleges adatok csak tavasz- szal állnak majd rendelkezés­re, viszont az első félévi sta­tisztikák az alábbi képet mu­tatják: — Kedvező jelenség, hogy tovább csökkent a tbc-halan- dóság, valamint az újonnan nyilvántartásba vett tüdő­betegek száma. Kevesebb volt az egyéb fertőző betegség is és tovább mérséklődött a rossz­indulatú daganatok, a közpon­ti idegrendszerre ható érsérü­lések, a tüdőgyulladásos meg­betegedések száma. Ugyanez vonatkozik a foglalkozási meg­betegedésekre is. Kevesebb volt a vérhas, a gyermekbénu­lás, a bárányhimlő, a tetanusz, a fertőző kötőhártya-gyulla­dás is. Változatlanul alacsony a paratvohus, a diftéria, a szamárköhögés előfordulási aránya. Az 1972-es adatokból az is kitűnik, hogy némileg emel­kedett az élve születések szá­ma, kedvezően alakult a cse­csemőhalandóság (32 ezrelék). Csökkent az összes vetéléseiig ezen belül a művi vetélések száma is. Ugyanakkor kedvezőtlen je-i lenségekre is rámutatnak a tavalyi statisztikai adatok. Ezek közé tartozik a halálozá­sok számának tovább emelke­dése, amit elsősorban a szív- betegség, és a magas vérnyo­más miatt meghaltak nagy száma idézett elő. Ez össze­függ az 1971-ről áthúzódott influenza-járvánnyal is. A szív- és magasvémyomás- betegségek következtében meg­haltak aránya 38,9 ezrelékről 41,1 ezrelékre növekedett, s emelkedett az influenza miatt meghaltak száma is. Feltűnően sok ételmérgezés történt: fél év alatt 2420-an betegedtek meg emiatt. Ezen belül a gombamérgezettek szá­ma háromszorosa volt az elő^ ző évinek. Szintén nagy arány­ban fordult elő a salmonellal okozta fertőzés. Emelkedett az orvosi körze-' tek járóbeteg-forgalma. Á szakrendelői orvosi hálózat tagjai 30 millió kezelést vé­geztek, a fekvőbeteg-gyógy­intézetekben pedig 900 000 be­utaltat kezeltek fél év alatt. A’ tápoénzes arány azonos volt az 1971 első félévivel. (MTI) , Bővítik a nagydorogi vasútállomás épületét Sárszentlőrinc, Györköny, Pusztahencse és a környező puszták vasúti csomópontja a nagydorogi állomás. Az utóbbi években az utasforgalom több­szörösére nőtt. Míg tizenöt év­vel ezelőtt alig húszan-harmin- can jártak Szekszárdra dolgoz­ni a környékről, addig 1973 januárjában reggelenként kö­zel háromszázan itt ülnek a munkásvonatra. Az állomás felvételi épülete több mint hatvan éve készült. A korabeli forgalomnak megfelelt a váró­terem, de ma már kicsi. Az utasok számára még peron sincs, nemhogy elegendő nagy­ságú váróterem volna. A MÁV Pécsi Igazgatósága elrendelte az állomás felvételi épületének bővítését A meglévő mellé újabb várótermeket építettek, már csak a belső, szerelőmun­ka van hátra. Várhatóan má­jusig befejezik a nagydorogi állomás bővítését; több mint egymillió forintba kerül a kor­szerűsítés. Levelező képzés a Tanácsakadémia szakoktatási tagozatán Ä Tanácsakadémia kétéves szakoktatási tagozatán három évi (hat félévi) tanulmányi idővel megszervezték a leve­lező képzést. A Miniszterta­nács Tanácsi Hivatalának most megjelent utasítása szerint le­velező hallgatónak — a fővá­rosi, a megyei, a megyei vá­rosi tanács elnökének javasla­ta alapján — a Tanácsakadé­mia oktatási intézeteinek igaz­gatói azokat a 30—45 éves ta­nácsi dolgozókat vehetik fel,' akiknek középiskolai érettségi bizonyítványuk (képesítő okle­velük) van; legalább öt éve a tanácsok hivatali szervezeté­ben dolgoznak; szakmai és po­litikai ismereteiket sikeres felvételi vizsgán tanúsítják. A felvételi feltételek alól — a megyei szintű tanács elnöké­nek javaslatára — a főigazga­tó kivételesen felmentést ad­hat A levelező képzés tantervét a kétéves szakoktatási tagozat tantervében foglaltaknak meg­felelően a Tanácsakadémia fő­igazgatója határozza meg. A tanulmányi kötelezettségeket a tanszékek az általuk a leve­lező képzésre külön kiadott tantárgyi programokban írják elő. Mentesülnek a tanulmányi kötelezettségek alól a marxis­ta politikai gazdaságtan, a dialektikus materializmus, a történelmi materializmus és a tudományos szocializmus cí­mű tantárgyakból azok, akik a marxizmus—leninizmus esti egyetemet, vagy ennél maga­sabb politikai iskolát tíz év­nél nem régebben végezték el; az anyakönyvi igazgatás című tantárgyból azok, akik érvényes anyakönyvi szak­vizsga bizonyítvánnyal ren­delkeznek, A levelező hallgató havonta általában három napon át ta­nulmányi foglalkozáson kö­teles részt venni a Tanácsaka­démia erre kijelölt oktatási intézetében. A levelező hallga­tót tanulmányi munkaidő- kedvezmények illetik meg: ' a havi kötelező foglalkozásokon, a vizsgákon és a különféle számonkéréseken történő rész­vétellel kapcsolatban a sza­badnap tanévenként 30 mun­kanap; tanulmányi szabadság: tanévenként 21 munkanap; a hároméves tanulmányokat le­záró szakdolgozat elkészítésé­hez, valamint a képesítő vizs­gára való felkészüléshez külön tanulmányi szabadság: össze­sen 15 munkanap. (MTI) Pusztai postaládák Tamási lakosainak 38,3 százaléka külterületen él. Ez 2456 személy. A „külterületi la­kott hely” hivatalos elnevezés változatos települési formákat takar. Olyan kisebb falvakat is, mint Fornád, de épp így néhány, vagy néhány tucat házból álló kisebb-nagy óbb pusz­tákat. Ezek közül nagyon sokban egyáltalán nem volt megoldva idáig a postai kézbesítés. Tavaly október óta a posta ötvennyolc helyen állított fel egyenként öt-öt egységet magá­ba foglaló ládasort. Ezek jól megközelíthető, viszonylag központi fekvésű helyeken van­nak. A postás ide hozza a névre szóló küldeményeket, de ugyanakkor visz is, mert a pusz­ták lakóinak ezután nem kell begyalogolniuk Tamásiba, hanem a ládákban helyezhetik el postára szánt küldeményeiket. Képünk Szemcse-pusztán készült, ahol a levelesládák o köves út mentén, az autóbuszváró fülkéje mellett vannak. (foto: K. Z.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom