Tolna Megyei Népújság, 1973. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-26 / 21. szám

Beszélgetés Paesai Lászlóval Vitaestek a megyei könyvtárban Külföldre „utazik“* az egészségügyi törvény Tovább fejlődnek a magyar egészségügy nemzetközi kapcsolatai A megyei könyvtár igazga­tóhelyettesével, Paesai László­val beszélgetünk. Témánk: a könyvtári ismeretterjesztő rendezvények. 1972. „Nemzet­közi Könyvév” volt, feladatai között számos kezdeménye­zéssel, kísérlettel, amelyek a könyvek és az olvasók kap­csolatának mélyítésére, javítá­sára irányultak. A megyei könyvtár is részt vett az egyik országos kísérletben: a „Kul­túra mérföldkövei” című an­kétsorozat megrendezésével. — Mi volt a sorozat célja? — A kísérlet célia az irá­nyított önképzés útjainak ke­resése, könyvtári módszerek­kel. A hagyományos irodalmi és szerzői esteken a közönség passzív hallgatója a bemuta- tott műveknek. Az író—olvasó találkozókon nagyon ritkán alakul ki megfelelő légkör ahhoz, hogy a résztvevők va­lóban termékeny és értékes beszélgetést folytathassanak a meaielent íróval. A témakör, az író életműve is túlságosan tág ahhoz, hogy élénk eszme­csere. hangos gondolkodás alakulhasson ki. Ezt a mód­szert kívánta megújítani a kí­sérlet. A sorozat nyolc ankét­ből áll. amelyek programját tizenkét témapárból válasz­tották ki a résztvevők. A vá­lasztásban segített az az ajánló bibliográfia, melvet Vekerdy László és S. Lángh Zsuzsa szerkesztett. — Kik vettek részt az elő­adásokon ? — Szükség volt egy törzs­gárda kialakítására, ami nem azt jelentette, hogy az egyes témákhoz nem hívtunk meg más érdeklődőket is. Ezzel a módszerrel csak emelni lehe­tett az ankétok színvonalát. A néhány „idegen”, aki több­nyire szakember, nem zavarta az összeszokott társaságot, de mint a téma szakismerői, több oldalról, más összefüggések­ben fejthették ki véleményü­ket. A résztvevők kiválasztá­sa a könyvtár olvasói közül történt, függetlenül az iskolai végzettségtől és az életkor­tól. Volt közöttük közgaz­dász, mérnök, technikus, ad­minisztrátor, munkás, ügyvéd, üzemvezető, múzeológus, le­véltáros, könyvtáros, orvos, közhivatalnok. — Milyen témakörű volt az előadássorozat ? A „Kultúra mérföldkövei” címből követ­keztetve nagy korszakok je­lentős alkotásairól lehetett szó. — Az ankétsorozat temati­kájának kiválasztásában az olvasók is közreműködtek, mégsem sikerült olyan jól ősz. szeválogatni a megvitatásra szánt műveket, hogy az. ankét résztvevői mindegyikkel elé­gedettek legyenek. Balzac: Elveszett illúziók, Dosztojevsz­kij: Bűn és bűnhődés, Reed: Tíz nap, amely megrengette a világot, Kafka: A per, Illyés: Puszták népe, Bohr: Atomfi­zika és emberi megismerés, Sellye: Életünk és a stressz, Baade: Versenyfutás a 2000. évig voltak a megvitatott mű­vek. A közelmúltról, korunk problémáival kapcsolatos iro­dalom nagyobb érdeklődést váltott ki, ezért is folytatjuk az idén már nem kísérleti jel­legű sorozatunkat a „Korunk problémái” címmel, a követ­kező témákkal: Nemeskürty István: Reqviem egy hadsere­gért — múlt héten került sor rá, jól sikerült — Taylor: Bio. lógiai pokolgép, Ferge Zsuzsa: Társadalmunk rétegződése, Moldova György: Tisztelet Komlónak, Bulgakov: Mester és Margarita. Nagyon fontos az előadó, vitavezető szerepe. A Nemeskürty-vitán Marosi Endre történész látta el a fel­adatot, hasonlóan nagy tudású szakembereket igyekszünk meghívni a többi előadásra is. Meghívókon ajánló bibliográ­fiákat is közlünk, az adott műhöz kapcsolódó irodalom­ról. — Ezek az előadások zárt­körűek? — Nem, bár meghívókat azoknak küldünk, akik annak idején jelezték, hogy érdekli őket a sorozat. Megfelelő kö­rülményeket a vitához csak 25—30 embernek tud biztosí­tani könyvtárunk. (Virág) A baráti országokkal fenn­álló megállapodások lehetősé­get adnak az egészségügy nemzetközi kapcsolatainak to­vábbfejlesztésére is. Az idén az Egészségügyi Minisztéri­umban már az 1974—75-re szóló együttműködési munka, terveket készítik elő. A két­éves programok lehetővé te­szik a tapasztalatcserét az egészségügy különböző szak­területein. Sor kerül írásos anyagok és személyek cseré­iére is, a kölcsönös érdeklő­désre számot tartó tájékoztató anyagok és dokumentációk megküldésére, s mindinkább előtérbe kerül az egészségügyi intézmények, orvosegyetemek, tudományos intézetek közötti közvetlen együttműködés. Szerepelnek a munkatervek­ben rövidebb-hosszabb időre szóló tanulmányutak, közös kutatások is. Valamennyi baráti államnak megküldi a minisztérium új egészségügyi törvényünket. A tudományos osztály több éves kutatási tervet állított össze, amit szintén eljuttatnak a ba­ráti országokba. Az idén is lesznek különféle szakértői értekezletek, amelyeken ha­zánk képviselői is részt vesz­nek. Napirendre tűzik például az ipari dolgozok egészség- ügyi ellátásának időszerű kérdéseit, tapasztalatcserét folytatnak a gyógyszerfel­használás ellenőrzésének mód­szeréről, az influenzáról és más légzőszervi megbetege­désekről, az egészségügyi re­habilitációról, a higiénés és toxikológiai problémákról. Orvosaink és más egészség- ügyi szakembereink a fejlett kapitalista állámokban is sok hasznos dologgal ismerked­hetnek meg, ezért a velük fennálló kapcsolatokat is igyekszünk továbbfejleszteni. Ilyen célt szolgál majd az a látogatás is, amelyre Svédor­szágból kaptunk meghívást. De ellátogatnak szakembere­ink a fejlődő országokba, pél­dául az idén Algériába és Guineába is. Ugyanakkor ezekből az államokból hazánk­ba is érkeznek szakemberek a magvar egészségügy szerveze­tének. működésének tanulmá­nyozására. — Arra törekszünk, hogy toj vább erősítsük kapcsolatain­kat a WHO-val, az Egészség- ügyi Világszervezettel, amely egyébként ez évben ünnepli fennállásának 25. évfordulóját.- Részt veszünk a WHO végre­hajtó tanácsának májusban tartandó genfi közgyűlésén, szeptemberben pedig a világ- szervezet európai területi bi­zottságának bécsi értekez­letén. A WHO tervbe vette, hogy ebben az esztendőben előreláthatólag áprilisban — véradó-tanfolya- mot rendez hazánkban. A vi­lágszervezet tevékenységét erőnkhöz mérten mi is igyek­szünk segíteni, minél eredmé­nyesebbé tenni. Ezzel függ össze az a felajánlásunk, amelynek alapján félmillió adag vakcinát bocsátunk ren­delkezésre, hogy ezzel is hoz­zájáruljunk a WHO himlő el­leni világméretű küzdelmének sikeréhez. (MTI) Pályázat diákotthonba való felvételre Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium pályázatot hirdet ez 1973^74.* tanévre diákotthonába való fel­vételre. Jelentkezhetnek azok a dunántúli tehetséges leány — nagyon ^korlaiozo.t számban fiú — tanulók, akiknek szülei aktív munkások, vagy mezőgazdasági termelőszövetkezeti fizikai dolgozók« és akiknek családi körülményei szük­ségessé teszik a jobb tanulási feltételek biztosítását. Felvételüket azok kér­hetik, akik jelenleg végzik az általános iskola 8. osztályát, és tanulmányai­kat gimnáziumban, majd felsőfokú oktatási intézményben kívánják folytatni­A pályázók felvételi beszélgetésen vesznek részt, melynek időpontjáról c tanulókat és iskolájukat íróban értesítjük. A diákotthonba felvett tanulók az elhelyezésért é* étkezésért térítést nem fizetnek. Tanulmányi eredményüktől és szociális helyzetüktől függően ösztön­díjban részesülhetnek. A rászorulók szociális segélyt is kapnak« A jelentkezés határideje: 1973. február 10. A pályázatokat az iskola címére kell megküldeni: ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium, 1053 Budapest V., Eötvös Loránd u. 4—6. sz. A jelentkezés középiskolai továbbtanulási nyomtatványon történik. Mel­lékelni kell a szülök írásbeli kérelmét, a diákotthonba való felvételre — megfelelő indoklással *-a éi a két szülő hivatalos kereseti és vagyoni ki­mutatásait, Eötvös Loránd Tudományegyetem |A Különös házasság | igaz históriája 20. MEGINDUL AZ ÉVSZÁZAD PERE Amikor a kassai püspöki szentszék jogerős ítéletével ágytól és asztaltól elválasztot­ta a Buttler házaspárt, s ez­zel áldatlan viszályukat vi­szonylagos nyugvópontra hoz­ta, azok már 48 évesek, és im­máron 27 esztendeje, hogy elő­ször felborult házasságuk egyensúlya. Buttler János gróf 29 évvel menyegzője után, ott áll hatalmas vagyonával, — de utód nélkül! Ha Kata­linnal kötött házassága termé­keny lett volna, s az öreg kas­tély és lombos parkja csendjét csak egyetlen gyermek sírása, kacagása, vagy hancúrozása is felverte volna, bizonyosan nem kerül sor az évtizedeken át dúló házassági monstre-perre. János gróf részére ismétel­ten vissza-visszatérő keserű panasz, hogy felesége nem tudta gyermekkel megajándé­kozni. Úgy érzi, hogy Dőry Katalin magtalansága egész élete célját, mérhetetlen va­gyonát is meddővé teszi. Meg­válaszolatlan a nagy kérdés: ki örökli a mesés Buttler- vagyont? Közei az ötvenhez, itt az utolsó lehetőség, hogy sorsán változtasson... • Néhány évi békés szélcsend után, a gróf egy ügyes fiská­lissal, nagyidai Sávoly Sámuel­lel, a báró Orczy família jog­tanácsosával és Nógrád vár­megye törvényszékének ülnö­kével tárgyal a kritikus ügy­ben, akinek már korábban is igénybe vette hasznos, jó szol­gálatait. A fiatal, ambiciózus ügyvédnek már messze földön patinás neve van. s aprócska tyúkperekkel nem is foglalko­zik. Egri irodájában is egy­másnak adják a kilincset a tekintélyesebbnél tekintélye­sebb kliensek. Sávoly prókátor uram fel­világosítja Buttlert, hogy a katolikus egyház nem ösmeri a szentségi házasság felbontá­sának fogalmát! Az egyházi törvénykönyv paragrafusai szi­gorúan körülírt esetekben azonban módot és lehetőséget adnak, hogy az egyházi bíró­ság útján, szigorúan körülírt esetekben érvényesíttethesse­nek egy-egy házasságot. Olyan okot, okokat kell tehát kifun- dálniok, tűzön-vizén át keres­niük, melynek alapján majd semmivé foszlik a girincsi frigy és melyek végső soron, megnyitják János gróf előtt egy újabb házasság kapuját. Mielőtt azonban Sávoly fis­kális úr az első jogi lépést megtenné, tanácsa nyomán, Buttler alkudozásba kezd fele­ségével. Nagy diplomatikusan merész javaslatot terjeszt a grófnő elé: hajlandó néki éle­te végéig évi háromezer forint évjáradékot fizetni, megfejel­ve még százezer forint kárpót­lással. S ennek a hatalmas summának a fejében „csupán” egyetlenegyet kér: NE FEJT­SEN KI A MEGINDULÓ PER SORÁN SEMMINEMŰ EL­LENÁLLÁST! Azaz magya­rán: ne védje magát! Hitvese belátására apellál: ő gyerme­ket akar, jogerős, törvényes örököst, és Derében nem a bosszú és gyűlölet vezérli! Dőry Katalin asszonyi önér­zetében súlyosan megsértve természetesen visszautasítja ezt az erkölcstelen javaslatot. De mivel negyvenezer forintnál is több adósságának a hullámai már-már összecsapnak a feje fölött, kijelenti, hogyha a gróf a per során nem gázol erköl­csi életébe s női becsületébe, az ajánlott kárpótlás ellenében eláll a védekezés jogától. Sőt ezt írásos nyilatkozatában is átnyújtja férjének. Úgy véli, hogyha a bíróság az ő erköl­csi sérelme nélkül, végül még­iscsak érvényteleníti áldatlan házasságát, ám Buttler tegyen, amit akar, — ő nagy summa pénzzel élethossziglan kárpó­tolva van... Katalin asszony bízvást fogadhatta el az ő megszorításával Buttler javas­latát, mert okosan megfogal­mazott feltételeivel elvette a perbéli támadások élét. De Buttlemek és ügyvédjé­nek el kell vetnie a grófnő korlátozó kikötéseit, hiszen csakis és kizárólag Dőry Kata­lin és famíliája sárba tiprása árán remélhető siker! S ezt Sávoly Sámuel prókátor nyers realizmussal az asszony arcá­ba is vágja: — „Ebben a perben elkerül­hetetlenül csonkulni kell a nagyságod becsületének/” Katinka felháborodottan ki­utasítja az ügyvédet. S amikor már érzi Buttler, hogy mohóságában túlságosan messzire ment, békéltető ak­ciót indít. Békeapostolának a hevesi plébánost sikerül meg­nyernie. A főtisztelendő úr már a diplomácia magasiskolá­jának csiszolt nyelvén, ígér­getve s fenyegetve igyekszik az asszonyt meggyőzni férje javaslata hallatlan előnyeiről. Felháborító kétszínűséggel ál­lít csapdát a nyomorultul ver­gődő grófnőnek. — „Buttlemek... nem is az a célja, hogy ne kelljen nagy­ságod intertenciója (eltartása) terhét viselnie, hanem hogy szabadságot nyervén törvényes örököst nemezhessen ... Hogy dolgainkat az ítélő bírák ítéle­te alá bocsássuk, a lelkiisme- rettél nem ellenkező. Vagy nyer a gróf a perben, vagy el­esik a keresetétől. Az első esetben kimondhatatlanul nagy nyereség háramlana nagysá­godra amaz biztosított nyilat­kozat elfogadásábul... A má­sodik esetben semmi kárát nem pállaná. Mi tartóztatja tehát nagyságodat attul, hogy a declaratiót (nyilatkozatot) el ne fogadja? Nem a becsü­let, nem a lelkiisméret... ha­nem, amint szavaibal kiveszem csak az, hogy lehetetlennek látja, hogy a gróf a perben nyertes legyen... Megvallom, azokbul, amiket tudok és hal­lok, én is lehetetlenséggel ha­táros nehézségeket látok a gróf ügyében, de mindég igaz ma­rad az is, hogy a pernek mind fogytáig mindig kétes a kime­netele ... Én hát nagyságod helyén és környülállásaiban mindjár declarálnám (kinyilat­koztatnám) azt, hogy mivel itt a házasság és nem nagyságod személye eránt intézkedik a kereset, nagyságod magát ezen perbe védekezőleg nem avat­ja... Ezen esetben ... men­tebb volna a per folyamata alatt minden kisebbítésektül”, A plébános, aki erkölcste­len módon ki akarja csavarni az asszony kezébői védelme jogos fegyverét, sikerét azzal is_ egyengetni próbálja, hogy Sávoly fiskális viselkedését, — noha jómaga is ugyanazt mon­dotta a grófnőnek, csak szép szavakba burkoltan. — elítéli. „Az nem a gróf szándékával történt!" — mentegeti. A házasságból tűzön-vizén át menekülni óhajtó Buttler, hogy biztossá tegye perét az egri érseki szentszék előtt, újabb, s most már valósággal mesebeli ajánlattal környéke­zi meg hitvesét: Hajlandó öt­ezer forint évjáradékot fizetni neki élethossziglan, sőt mara­déktalanul kiegyenlíteni több, mint negyvenezer forintnyi adósságát is. Ráadásul pedig már kétszázezer forintot ád! De továbbra is fenntartja egyetlen kikötését: felesége a házasságukat érvénytelenítő per során ne fejtsen ki sem­miféle ellenállást! Buttlemé azonban még ilyen horribilis summa árán sem haj­landó lemondani a személyét várhatóan érhető súlyos táma­dások kivédésének jogos lehe­tőségéről. Világossá válik szin­te napról napra jobban előtte, hogy férje kezében nincs ütő­kártya. Ha tehát pert akar Buttler János gróf, hát legyen per, de a javából... (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom