Tolna Megyei Népújság, 1973. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-26 / 21. szám
Beszélgetés Paesai Lászlóval Vitaestek a megyei könyvtárban Külföldre „utazik“* az egészségügyi törvény Tovább fejlődnek a magyar egészségügy nemzetközi kapcsolatai A megyei könyvtár igazgatóhelyettesével, Paesai Lászlóval beszélgetünk. Témánk: a könyvtári ismeretterjesztő rendezvények. 1972. „Nemzetközi Könyvév” volt, feladatai között számos kezdeményezéssel, kísérlettel, amelyek a könyvek és az olvasók kapcsolatának mélyítésére, javítására irányultak. A megyei könyvtár is részt vett az egyik országos kísérletben: a „Kultúra mérföldkövei” című ankétsorozat megrendezésével. — Mi volt a sorozat célja? — A kísérlet célia az irányított önképzés útjainak keresése, könyvtári módszerekkel. A hagyományos irodalmi és szerzői esteken a közönség passzív hallgatója a bemuta- tott műveknek. Az író—olvasó találkozókon nagyon ritkán alakul ki megfelelő légkör ahhoz, hogy a résztvevők valóban termékeny és értékes beszélgetést folytathassanak a meaielent íróval. A témakör, az író életműve is túlságosan tág ahhoz, hogy élénk eszmecsere. hangos gondolkodás alakulhasson ki. Ezt a módszert kívánta megújítani a kísérlet. A sorozat nyolc ankétből áll. amelyek programját tizenkét témapárból választották ki a résztvevők. A választásban segített az az ajánló bibliográfia, melvet Vekerdy László és S. Lángh Zsuzsa szerkesztett. — Kik vettek részt az előadásokon ? — Szükség volt egy törzsgárda kialakítására, ami nem azt jelentette, hogy az egyes témákhoz nem hívtunk meg más érdeklődőket is. Ezzel a módszerrel csak emelni lehetett az ankétok színvonalát. A néhány „idegen”, aki többnyire szakember, nem zavarta az összeszokott társaságot, de mint a téma szakismerői, több oldalról, más összefüggésekben fejthették ki véleményüket. A résztvevők kiválasztása a könyvtár olvasói közül történt, függetlenül az iskolai végzettségtől és az életkortól. Volt közöttük közgazdász, mérnök, technikus, adminisztrátor, munkás, ügyvéd, üzemvezető, múzeológus, levéltáros, könyvtáros, orvos, közhivatalnok. — Milyen témakörű volt az előadássorozat ? A „Kultúra mérföldkövei” címből következtetve nagy korszakok jelentős alkotásairól lehetett szó. — Az ankétsorozat tematikájának kiválasztásában az olvasók is közreműködtek, mégsem sikerült olyan jól ősz. szeválogatni a megvitatásra szánt műveket, hogy az. ankét résztvevői mindegyikkel elégedettek legyenek. Balzac: Elveszett illúziók, Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés, Reed: Tíz nap, amely megrengette a világot, Kafka: A per, Illyés: Puszták népe, Bohr: Atomfizika és emberi megismerés, Sellye: Életünk és a stressz, Baade: Versenyfutás a 2000. évig voltak a megvitatott művek. A közelmúltról, korunk problémáival kapcsolatos irodalom nagyobb érdeklődést váltott ki, ezért is folytatjuk az idén már nem kísérleti jellegű sorozatunkat a „Korunk problémái” címmel, a következő témákkal: Nemeskürty István: Reqviem egy hadseregért — múlt héten került sor rá, jól sikerült — Taylor: Bio. lógiai pokolgép, Ferge Zsuzsa: Társadalmunk rétegződése, Moldova György: Tisztelet Komlónak, Bulgakov: Mester és Margarita. Nagyon fontos az előadó, vitavezető szerepe. A Nemeskürty-vitán Marosi Endre történész látta el a feladatot, hasonlóan nagy tudású szakembereket igyekszünk meghívni a többi előadásra is. Meghívókon ajánló bibliográfiákat is közlünk, az adott műhöz kapcsolódó irodalomról. — Ezek az előadások zártkörűek? — Nem, bár meghívókat azoknak küldünk, akik annak idején jelezték, hogy érdekli őket a sorozat. Megfelelő körülményeket a vitához csak 25—30 embernek tud biztosítani könyvtárunk. (Virág) A baráti országokkal fennálló megállapodások lehetőséget adnak az egészségügy nemzetközi kapcsolatainak továbbfejlesztésére is. Az idén az Egészségügyi Minisztériumban már az 1974—75-re szóló együttműködési munka, terveket készítik elő. A kétéves programok lehetővé teszik a tapasztalatcserét az egészségügy különböző szakterületein. Sor kerül írásos anyagok és személyek cseréiére is, a kölcsönös érdeklődésre számot tartó tájékoztató anyagok és dokumentációk megküldésére, s mindinkább előtérbe kerül az egészségügyi intézmények, orvosegyetemek, tudományos intézetek közötti közvetlen együttműködés. Szerepelnek a munkatervekben rövidebb-hosszabb időre szóló tanulmányutak, közös kutatások is. Valamennyi baráti államnak megküldi a minisztérium új egészségügyi törvényünket. A tudományos osztály több éves kutatási tervet állított össze, amit szintén eljuttatnak a baráti országokba. Az idén is lesznek különféle szakértői értekezletek, amelyeken hazánk képviselői is részt vesznek. Napirendre tűzik például az ipari dolgozok egészség- ügyi ellátásának időszerű kérdéseit, tapasztalatcserét folytatnak a gyógyszerfelhasználás ellenőrzésének módszeréről, az influenzáról és más légzőszervi megbetegedésekről, az egészségügyi rehabilitációról, a higiénés és toxikológiai problémákról. Orvosaink és más egészség- ügyi szakembereink a fejlett kapitalista állámokban is sok hasznos dologgal ismerkedhetnek meg, ezért a velük fennálló kapcsolatokat is igyekszünk továbbfejleszteni. Ilyen célt szolgál majd az a látogatás is, amelyre Svédországból kaptunk meghívást. De ellátogatnak szakembereink a fejlődő országokba, például az idén Algériába és Guineába is. Ugyanakkor ezekből az államokból hazánkba is érkeznek szakemberek a magvar egészségügy szervezetének. működésének tanulmányozására. — Arra törekszünk, hogy toj vább erősítsük kapcsolatainkat a WHO-val, az Egészség- ügyi Világszervezettel, amely egyébként ez évben ünnepli fennállásának 25. évfordulóját.- Részt veszünk a WHO végrehajtó tanácsának májusban tartandó genfi közgyűlésén, szeptemberben pedig a világ- szervezet európai területi bizottságának bécsi értekezletén. A WHO tervbe vette, hogy ebben az esztendőben előreláthatólag áprilisban — véradó-tanfolya- mot rendez hazánkban. A világszervezet tevékenységét erőnkhöz mérten mi is igyekszünk segíteni, minél eredményesebbé tenni. Ezzel függ össze az a felajánlásunk, amelynek alapján félmillió adag vakcinát bocsátunk rendelkezésre, hogy ezzel is hozzájáruljunk a WHO himlő elleni világméretű küzdelmének sikeréhez. (MTI) Pályázat diákotthonba való felvételre Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium pályázatot hirdet ez 1973^74.* tanévre diákotthonába való felvételre. Jelentkezhetnek azok a dunántúli tehetséges leány — nagyon ^korlaiozo.t számban fiú — tanulók, akiknek szülei aktív munkások, vagy mezőgazdasági termelőszövetkezeti fizikai dolgozók« és akiknek családi körülményei szükségessé teszik a jobb tanulási feltételek biztosítását. Felvételüket azok kérhetik, akik jelenleg végzik az általános iskola 8. osztályát, és tanulmányaikat gimnáziumban, majd felsőfokú oktatási intézményben kívánják folytatniA pályázók felvételi beszélgetésen vesznek részt, melynek időpontjáról c tanulókat és iskolájukat íróban értesítjük. A diákotthonba felvett tanulók az elhelyezésért é* étkezésért térítést nem fizetnek. Tanulmányi eredményüktől és szociális helyzetüktől függően ösztöndíjban részesülhetnek. A rászorulók szociális segélyt is kapnak« A jelentkezés határideje: 1973. február 10. A pályázatokat az iskola címére kell megküldeni: ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium, 1053 Budapest V., Eötvös Loránd u. 4—6. sz. A jelentkezés középiskolai továbbtanulási nyomtatványon történik. Mellékelni kell a szülök írásbeli kérelmét, a diákotthonba való felvételre — megfelelő indoklással *-a éi a két szülő hivatalos kereseti és vagyoni kimutatásait, Eötvös Loránd Tudományegyetem |A Különös házasság | igaz históriája 20. MEGINDUL AZ ÉVSZÁZAD PERE Amikor a kassai püspöki szentszék jogerős ítéletével ágytól és asztaltól elválasztotta a Buttler házaspárt, s ezzel áldatlan viszályukat viszonylagos nyugvópontra hozta, azok már 48 évesek, és immáron 27 esztendeje, hogy először felborult házasságuk egyensúlya. Buttler János gróf 29 évvel menyegzője után, ott áll hatalmas vagyonával, — de utód nélkül! Ha Katalinnal kötött házassága termékeny lett volna, s az öreg kastély és lombos parkja csendjét csak egyetlen gyermek sírása, kacagása, vagy hancúrozása is felverte volna, bizonyosan nem kerül sor az évtizedeken át dúló házassági monstre-perre. János gróf részére ismételten vissza-visszatérő keserű panasz, hogy felesége nem tudta gyermekkel megajándékozni. Úgy érzi, hogy Dőry Katalin magtalansága egész élete célját, mérhetetlen vagyonát is meddővé teszi. Megválaszolatlan a nagy kérdés: ki örökli a mesés Buttler- vagyont? Közei az ötvenhez, itt az utolsó lehetőség, hogy sorsán változtasson... • Néhány évi békés szélcsend után, a gróf egy ügyes fiskálissal, nagyidai Sávoly Sámuellel, a báró Orczy família jogtanácsosával és Nógrád vármegye törvényszékének ülnökével tárgyal a kritikus ügyben, akinek már korábban is igénybe vette hasznos, jó szolgálatait. A fiatal, ambiciózus ügyvédnek már messze földön patinás neve van. s aprócska tyúkperekkel nem is foglalkozik. Egri irodájában is egymásnak adják a kilincset a tekintélyesebbnél tekintélyesebb kliensek. Sávoly prókátor uram felvilágosítja Buttlert, hogy a katolikus egyház nem ösmeri a szentségi házasság felbontásának fogalmát! Az egyházi törvénykönyv paragrafusai szigorúan körülírt esetekben azonban módot és lehetőséget adnak, hogy az egyházi bíróság útján, szigorúan körülírt esetekben érvényesíttethessenek egy-egy házasságot. Olyan okot, okokat kell tehát kifun- dálniok, tűzön-vizén át keresniük, melynek alapján majd semmivé foszlik a girincsi frigy és melyek végső soron, megnyitják János gróf előtt egy újabb házasság kapuját. Mielőtt azonban Sávoly fiskális úr az első jogi lépést megtenné, tanácsa nyomán, Buttler alkudozásba kezd feleségével. Nagy diplomatikusan merész javaslatot terjeszt a grófnő elé: hajlandó néki élete végéig évi háromezer forint évjáradékot fizetni, megfejelve még százezer forint kárpótlással. S ennek a hatalmas summának a fejében „csupán” egyetlenegyet kér: NE FEJTSEN KI A MEGINDULÓ PER SORÁN SEMMINEMŰ ELLENÁLLÁST! Azaz magyarán: ne védje magát! Hitvese belátására apellál: ő gyermeket akar, jogerős, törvényes örököst, és Derében nem a bosszú és gyűlölet vezérli! Dőry Katalin asszonyi önérzetében súlyosan megsértve természetesen visszautasítja ezt az erkölcstelen javaslatot. De mivel negyvenezer forintnál is több adósságának a hullámai már-már összecsapnak a feje fölött, kijelenti, hogyha a gróf a per során nem gázol erkölcsi életébe s női becsületébe, az ajánlott kárpótlás ellenében eláll a védekezés jogától. Sőt ezt írásos nyilatkozatában is átnyújtja férjének. Úgy véli, hogyha a bíróság az ő erkölcsi sérelme nélkül, végül mégiscsak érvényteleníti áldatlan házasságát, ám Buttler tegyen, amit akar, — ő nagy summa pénzzel élethossziglan kárpótolva van... Katalin asszony bízvást fogadhatta el az ő megszorításával Buttler javaslatát, mert okosan megfogalmazott feltételeivel elvette a perbéli támadások élét. De Buttlemek és ügyvédjének el kell vetnie a grófnő korlátozó kikötéseit, hiszen csakis és kizárólag Dőry Katalin és famíliája sárba tiprása árán remélhető siker! S ezt Sávoly Sámuel prókátor nyers realizmussal az asszony arcába is vágja: — „Ebben a perben elkerülhetetlenül csonkulni kell a nagyságod becsületének/” Katinka felháborodottan kiutasítja az ügyvédet. S amikor már érzi Buttler, hogy mohóságában túlságosan messzire ment, békéltető akciót indít. Békeapostolának a hevesi plébánost sikerül megnyernie. A főtisztelendő úr már a diplomácia magasiskolájának csiszolt nyelvén, ígérgetve s fenyegetve igyekszik az asszonyt meggyőzni férje javaslata hallatlan előnyeiről. Felháborító kétszínűséggel állít csapdát a nyomorultul vergődő grófnőnek. — „Buttlemek... nem is az a célja, hogy ne kelljen nagyságod intertenciója (eltartása) terhét viselnie, hanem hogy szabadságot nyervén törvényes örököst nemezhessen ... Hogy dolgainkat az ítélő bírák ítélete alá bocsássuk, a lelkiisme- rettél nem ellenkező. Vagy nyer a gróf a perben, vagy elesik a keresetétől. Az első esetben kimondhatatlanul nagy nyereség háramlana nagyságodra amaz biztosított nyilatkozat elfogadásábul... A második esetben semmi kárát nem pállaná. Mi tartóztatja tehát nagyságodat attul, hogy a declaratiót (nyilatkozatot) el ne fogadja? Nem a becsület, nem a lelkiisméret... hanem, amint szavaibal kiveszem csak az, hogy lehetetlennek látja, hogy a gróf a perben nyertes legyen... Megvallom, azokbul, amiket tudok és hallok, én is lehetetlenséggel határos nehézségeket látok a gróf ügyében, de mindég igaz marad az is, hogy a pernek mind fogytáig mindig kétes a kimenetele ... Én hát nagyságod helyén és környülállásaiban mindjár declarálnám (kinyilatkoztatnám) azt, hogy mivel itt a házasság és nem nagyságod személye eránt intézkedik a kereset, nagyságod magát ezen perbe védekezőleg nem avatja... Ezen esetben ... mentebb volna a per folyamata alatt minden kisebbítésektül”, A plébános, aki erkölcstelen módon ki akarja csavarni az asszony kezébői védelme jogos fegyverét, sikerét azzal is_ egyengetni próbálja, hogy Sávoly fiskális viselkedését, — noha jómaga is ugyanazt mondotta a grófnőnek, csak szép szavakba burkoltan. — elítéli. „Az nem a gróf szándékával történt!" — mentegeti. A házasságból tűzön-vizén át menekülni óhajtó Buttler, hogy biztossá tegye perét az egri érseki szentszék előtt, újabb, s most már valósággal mesebeli ajánlattal környékezi meg hitvesét: Hajlandó ötezer forint évjáradékot fizetni neki élethossziglan, sőt maradéktalanul kiegyenlíteni több, mint negyvenezer forintnyi adósságát is. Ráadásul pedig már kétszázezer forintot ád! De továbbra is fenntartja egyetlen kikötését: felesége a házasságukat érvénytelenítő per során ne fejtsen ki semmiféle ellenállást! Buttlemé azonban még ilyen horribilis summa árán sem hajlandó lemondani a személyét várhatóan érhető súlyos támadások kivédésének jogos lehetőségéről. Világossá válik szinte napról napra jobban előtte, hogy férje kezében nincs ütőkártya. Ha tehát pert akar Buttler János gróf, hát legyen per, de a javából... (Folytatjuk)
