Tolna Megyei Népújság, 1973. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-26 / 21. szám
Hosszú úton Két évszám között Gerjenben Megalakult a Magyar Kémikusok Egyesülete Tolna megyei csoportja ,i i. Beteg van a háznál? A kiskonyhában, amit télen, nyáron laknak, a paplan alatt mélyen alszik egy lány, fel se rezzen a beszédre. Nem beteg, éj jeles műszakban dolgozik a cérnázóban. Szokatlan itt valahogy, pedig lassan minden falusi háznál lesz a családból valaki, aki délelőtt, délben, vagy a kora esti diákban alszik, pihen. Horváth Lajoséknál, a ger- jeni Rákóczi Termelőszövetkezet egyik alapítójánál járunk. Az egyik alapító tagnál — mondom, de azt hiszem hasonló kiegyensúlyozott, harmonikus sorsokat találnánk a többiek, Mihalovics József, Bálint Mihály, Keserű István, Kertész Károly, Perecsi Sebestvén, Bán József, K. Szűcs Benő, Tüdő Ferenc, Kákonyi József, vagy Bráz Jakab otthonában. Az alapítók, akik 24 esztendeje 1949. március 16-a óta tagjai a szövetkezetnek, sertés-, borjúgondozóként dolgoznak, de van közöttük kovács, kőműves segédmunkás, éjjeliőr, bognár, párttitkár. Ki ígv, ki úgy találta meg a helyét, számítását a szövetkezetben. Messziről indultak; Földes cselédlakásokból, közös konyhákból, rakott tűzhely mellől. Füst és árvagané mellől, kis cipőben, egyetlen ünneplőben, két váltás munkaruhában. A maguk készítette deszkaágyból keltek hajnalonként, hoay megváltsák a másnapot. Asztalukra kenyeret, meg tejet hoztak, Szuprics Jenő, Illés István, Péterdy Márton és Madi-Kovács Árpád nagy kenyeréből és istállóiból. Az alapítók számon tartják egymást. Horváth Lajos a meleg kiskonyhában a régi időket mondja, s úgy tűnik, mintha már maga se hinné, hogy ruhát tartottak a foghíjas uradalmi fenyőszekrényben, amiből éppen a napokban dobozokat csinált, óldeszkát fűrészelt. Pedig így igaz. Cselédek voltak a szülei és az ő szüleik is és mindig mindenki, könyvvel, konvencióval, félkonvencióval és fészekalja tanulatlan gyerekkel. Tizennégyen születtek egy családban, közülük már csak heten élnek, négyen Gerjenben, hárman pedig Pesten. , Horváth Lajos 13 éves korában szegődött cselédnek, kocsisnak félkonvencióba. Muszáj volt, egyszerűen muszáj, mert apja 64 évesen kidőlt a munkából. A cselédidőt is beleszámítva, egyfolytában 27 esztendeig ült a lovak fara mögö+t. aztán zsákokat cinéit, rakodott, most meg sertésgondozó.') Alapító tag, szövetkezeti gazda, az ország, a szövetkezet rangos, értékes embere. Egyenlő lehetőségekkel a volt birtokossal, akit úgy emlegetnek, hogy „nem is gazda volt az, hanem barát”. Paraszt- gazda, aki ugyanúgy melózott, mint a többiek, s ha betegség, hivatalos elintézni valók miatt egy-egy cseléd elkérecke- dett, beállt helyette rendesen dolgozni. Agronómus most is valamelyik alföldi szövetkezetben. 1973. január 26. Horváth Lajos az alapítás évében a cselédháztól a cselédházba nősült. A semmiből a semmibe. A cselédházak tetején még ott ült a rettegés: mi lesz most, mi lesz, hogy elmentek az urak. És évekig, hosszú évekig még mindig nem változott semmi. Szövetkezetben dolgoztak, de körülményeikben maradtak úgy, ahogy régen; szorosan tartották a nadrágszíjat, havonta 10 forint munkaegység előleggel mentek a boltba, a régi ágyak, bán aludtak, a kiosztott búzát visszaadták vetőmagnak, kukorica töréskor a csizmaszárba dugták a piros csévét, kövesútról álmodtak és kicsi ablakot nyitottak a világra. A cselédlakások még állnak, de már lakatlanok. Az alapítók egyértelműen azt állítják, a szövetkezetnek köszönhető minden. S ez így is van azzal a kiegészítéssel, hogy a szövetkezet, s az általa biztosított anyagi jólét az emberek érdeme. A kettő egymás nélkül elképzelhetetlen. ; A cselédháziak sorban egymás után házat vettek, építkeztek benn a faluban. Horváth Lajos 1970-ben vette meg Hagymás Károly házát Három esztendeje mindössze, hogy a pusztáról a kövesút mellé került. A takaros udvar, a kávédaráló, az eresz alatt lengedező paprikafüzérek úgy sejtetik mintha örök időktől itt élt volna a család. A sertésgondo. zó arcára, a mély ráncokba beleíródott a történetük: ház lett ami kellett lett, s a 47 éves em. bérré nyugodtan mondhatnám: amúgy ránézésre; betöltötte a hatvanat. Az udvarokban hatalmas tu- jafák és fenyők. A szobákban padló és parketta, a konyhákban mozaiklap, a parkettás szobákban új bútorok, televízió, olajkályhák. Horváthék az ősszel vettek az egyik szobába új bútort 18 ezer forintért. A spórolás, a gyűjtögetés még mindig tart, attól a pillanattól fogva, mióta volt miből, s mikor először mondták ki: a faluba kéne költözni. Az asszony paprikát töm egy ötliteres üvegbe, télen nem gázon, hanem sparhelten főz, csirkéket, disznókat nevel, és százszor jobban ügyel, vigyáz mindenre, mintha készen ksnta v-űnn; tudja menynyit kell dolgozni egy lavór áráért, a mosószerért, a mészért. a hízónak való kukoricáért. A leány alszik, a gáztűzhely pihen, a stelázsin a tányérok az ebédet várják. Az asszonylány szintén a cérnázóban keresd a mindennapit, a vő traktoros, az unoka óvodá. bán játszik, játszva tanul a legújabb „tevékenységserkentő” foglalkozásokon. A lányok, az asszonyok hetvenen-nyolcva. nan három műszakban dolgoznak, ahogyan itt mondják, a cérnázóban. A TÁSZI közvetítésével tavaly „megszületett az együttműködés” a Lőrinci Fonó és a gerjeni Rákóczi Tsz között. Átalakították a csibenevelőt, ez most a eémázó, télen-nyáron állandó munkahely. Keresethez juttatja az asszonyokat, a lányokat és egy összegben évente két-két és fél millió forinttal növeli a családok jövedelmét — a szociális és társadalmi juttatásokról nem is szólva. Az ember, aki messziről indult, életében komolyabb betegségben nem szenvedett, nem bírja enni a szalonnát a sporhelt rúdjámak támaszkodva konvencióról beszél. A gyerekei tudják, hogy mit jelent ez a szó, az unokája már tanulni fogja. Az árát Horváth Lajos ma is fizeti. Munkában töltött szabadságnapokkal, azzal, hogy életében egyetlen napot sem töltött pihenéssel. Fog-e vajon? Nem hiszem. Augusztusban három napig Nyugat-Magyarországot járták be a tsz-tagok, ő is, és annyit mond róla: szép volt. A picike konyha viaszosvászon térítője mellett mesélek tűnik minden; mese egy szegény- emberről, aki 1949. március 16-án belépett a Vörös Nap Termelőszövetkezetbe. A szegényember nem szegény már. Munkaideje van, havonta 2600 forint biztos jövedelme, háza van, állatai vannak, jóleső gondjai vannak. A termelőszövetkezetben Ubrizsy Gábor könyvét lapozzák fel, ha kórokozókat találnak a növényeken, állathatározót vesznek elő és nemzetközi almanachot. Az asszony a holnapi kenyérsütéshez szitálja a lisztet, mi meg a latyakos úton Horváth Lajossal elindulunk az óvoda felé. (Folytatjuk) D. VARGA MARTA Nyéki József előadása Sár szentlő rincen A sár szentlőrinci Petőfi-ün- nepségek keretében szerdán este Nyéki József, a Hazafias Népfront országos központjának munkatársa tartott előadást Petőfi szerelmi költészetéről, amit Létay Klára előadóművész szavalatai színesítettek. A közönség ezúttal is zsúfolásig megtöltötte a termet, s ismét levetítették a Petőfi Tolna megyében című filmet. A fejlődéssel a gondok egy része is újratermelődhet, legfeljebb a jellegük változik meg. Ezt a többi között a szolgáltatóipar helyzete is igazolja. Az életszínvonal emelkedésével, az életkörülmények, — viszonyok változásával rendkívül gyorsan gyarapodtak azok az igények, amelyeket kiszolgálni ez az ágazat hivatott. Csupán az utóbbi hat-hét esztendőben megszokottá vált hazánkban is a hűtőgép, a mosógép, százezerszám találtak vevőre a kisebb gépek: a turmixtól a villanyborotváig. (A rézmozsárhoz, a zsilettpengéhez nem kellett szervizhálózat.) Rendkívül jelentős a keresletnövekedés a gépkocsik szervizszolgáltatásában, hiszen 1960-ban még csupán 18 ezer magánautó futott az országban, napjainkban pedig már több, mint 300 ezer. / Az életszínvonal gyors és tartós emelkedése, az életvitel, a szokások, a hagyományos háztartásvezetés átalakulása már a 60-as évek végére kiélezte a különféle szolgáltatások iránti kereslet és a rendelkezésre álló kínálat közötti feszültséget. Ezért az utóbbi években kormányhatározatok és rendeletek születtek a szolgáltatások fejlesztésének meg- gyorsítá-ára. Igv egy sor pérz- ügyi, fedezeti, elszámolási kedvezményt kaptak a szolgálCsütörtökön délelőtt Szek- szárdon tartotta alakuló ülését a Magyar Kémikusok Egyesülete Tolna megyei csoportja. Tolna a tizenkettedik megye, ahol az ipar, a mezőgazdaság és tudományos intézmények vegyészei megalakítják tudományos szervezetüket a népgazdaságban mind fontosabb szerepet játszó munkájuk ösz- szefogása, koordinálása céljából. Az alakuló ülésen dr. Szántó András, a veszprémi Nehézipari Kutató Intézet igazgatója tartott előadást „a mező- gazdaság kemizálása” témakörben. Hangsúlyozta az együttműködés fontosságát annál is inkább, mert a mező- gazdaság költségeinek országosan ma már több mint egynegyedét a vegyianyagok teszik ki és az arány évről évre Tegnap délelőtt a megyei pártbizottság és a megyei tanács vezetői megbeszélést folytattak az Országos Takarék- pénztár vezetőivel. Részt vett a megbeszélésen Somi Benjamin, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának' titkára, Szirmai Jenő, az Országos Takarék- pénztár vezérigazgatója, Sza- bópál Antal, a Tolna megyei Tanács elnöke, valamint Czéh Tegnap délelőtt rendkívüli ülést tartott Szekszárd város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága. A legközelebbi tanácsülés előkészítéseként a végrehajtó bizottság a városi tanács idei költségvetési és fejlesztési alapjáról értekezett, majd megtárgyalta a tanács és a saját 1973. évi munkatervét. A vb javaslatot dolgozott ki az ez tatóvállalatok, hogy ez is serkentse gazdálkodásukat. Elégségesek voltak-e ezek a kedvezmények a fejlesztés hirtelen meggyorsításához, elégségesek-e a fejlesztési alapok, ezen lehet vitatkozni. 1971 végéig ugyanis a szolgáltatóipar teljesítménye — szövetkezeti, tanácsi, minisztériumi együttvéve — csak kismértékben növekedett. Szinte csak az autójavítás fejlődött gyorsabban a többinél. 1972- ben már valamelyest egyértelműbb a haladás. A szövetkezeti szektorban — amely egymagában nagyobb kapacitású mint a tanácsi és a minisztériumi együttvéve, s így ennek fejlődése igazán sokat nyom a latban — tavaly, a tavalyelőttihez képest 15—20 százalékkal növekedett a teljesítmény. Igaz, a lakáskarbantartó kapacitás csak 6—7 százalékkal, noha ez a munka évtizedek óta a legkeresettebb szolgáltatás rangját vívta ki. összegezésképpen tehát, a 60-as évek végén hozott intézkedések csak ahhoz voltak elegendők, hogy a helyzet ne rosszabbodjon. A szolgáltató nagyiparhoz persze gépek kellenek, szervezettség, hatékonyság és ipari háttér, ahonnan folyamatosan érkezik az alkatrész. Valamennyi szolgáltatőágazatban szükség»« megszervezni — ennek értelmében — azt a techrohamosan növekszik. Különös jelentősége Van annak megyénkben — ahol a mezőgazdaság részaránya viszonylag nagy, — hogy a megalakuló csoport minél szorosabb kapcsolatokat teremtsen az ipar és a mezőgazdaság szakemberei között a kemizálás korszerű és okszerű fejlesztése érdekében. A megyei csoport elnökéül Varsányi Ottót, a BVK szekszárdi gyáregységének igazgatóját, titkárául Szabiár Károlyt, a KISZÖV vegyészmérnökét választotta meg. A Magyar Kémikusok Egyesülete országos elnökségének üdvözletét dr. Schultheisz Zol- tánné, az elnökség tagja adta át és kiosztotta az ország legfiatalabb megyei csoportja 29 alapító tagjának a tagsági könyveket. nikát, amelynek bevezetése a vegytisztító ágazatban már megkezdődött, a nagy termelékenységű, programozható berendezések beállításával. A lakáskarbantartást, takarítást rengeteg kisgép, célgép teheti gyorssá, egyszerűbbé és kisebb létszámszükségletűvé. Megvalósítható az is, hogy a lakatos ne javítsa a zárat, hanem csak cserélje. Az elektromos háztartási gépek javítását is lehetséges a mai. általános gyakorlatnál termelékenyebbre szervezni. Az ipari szolgáltatószervizeket fel kell szerelni gyors, pontos diagnosztáió műszerekkel, hogy a hibakeresés, behatárolás nercekig tartó rutinmunkává váljon ... Az anyagi erők szűkösek, egy ilyen „iparosítási” program természetszerűen két ötéves tervet is igényel. A szol. gáltatóiparban is létezik azonban belső tartalék. A szervezettség javításával itt is lehet — kevés pénzből — gyorsan, megnyugtatóbb eredményeket elérni. A negyedik ötéves tervnek ma már része — kiemelt része — az infrastruktúra fejlesztése, ennek pedig nem kis fejezete a szolgáltatóágazatnak napjaink követelményeihez illő korszerűsítési programja. A szolgáltatóipar — és napjaink követelménye Az Országos Takarékpénztár vezérigazgitója Szekszárdon Közéletünk Lajos, az OTP Tolna megyei Igazgatóságának vezetője. A tárgyalás során értékelték az OTP és a tanácsok kapcsolatának 1972. évi kedvező fejlődését, meghatározták az 1973. évi fontosabb közös feladatokat, különös tekintettel a lakásépítések területén jelentkező igények fokozottabb kir elégítésére. évben kivitelezésre kerülő pormentes közutakra, egyes közművekre, valamint a lakótelepi út-, járda- és közmű- építési keret felosztására. Ezek a javaslatok szintén a tanácsülés elé kerülnek. A végrehajtó bizottság a városi tanácsülést február másodikén — pénteken — kilenc órára hívta össze.