Tolna Megyei Népújság, 1973. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-04 / 2. szám
KÖRÜNK A hazavitt technika Számítógép az ücliilf@fés szol láttában Napjainkban minden száz forintból, amelyet üzletben hagyunk, ötvenhármat iparcikkekért fizetünk ki. Három esztendeje fordult a kocka, addig az élelmiszerek vezették a listát, tavaly több, mint egy- milliárd forintért adott el hűtőszekrényt a kereskedelem, 868 milliót kóstált az olajkályhák ellenértéke. Ami évtizede inkább csak áhított és irigyelt valami volt, az ma, a családok nagyobb része számára már természetes. Költekezünk; a hazavitt technikával kényelmesebbé tesszük az életünket. IPARI HATTÉR A hűtőszekrényben zúgó 1/6 lóerős kis villanymotor, á hűtést végző ammónia vagy újabban litiumbromid, a tv- készülék katódsugárcsővé, tranzisztorai, az automata mosógép elektronikus alkatrészei aligha ismerősek a használók túlnyomó része előtt. A fogyasztó árut keres, nem firtatja az ipari, technikai hátteret, de még azt sem — például —, miiként javítja az 1965—1971. között felépült hatvan áruház az iparcikk-ellátást. A gépipar 1971-ben 8,5 szeresét termelte az 1950. évinek, a hatvanas években az átlagos növekedés esztendőnként 9,5 százalékra rúgott. Miközben folyamatosan emelkedik a tartós fogyasztási cikkek iránti kereslet, az összetételben jelentős változások mennek végbe, s többféle áruból telítődik a piac. Nem elég tehát megállapítani a növekedés tiszteletet érdemlő adatait, a teendőket is látni kell. A hazavitt technika ugyanis sokféle tekintetben módosítja életvitelünket. GYORS GYŐZELEM t „Javítani kell a lakosság áruellátását, főleg tartós fogyasztási cikkekből” — mondotta ki a párt X. kongresszusának határozata. Világfolyamat házai tükröződése ez, hiszen — érzékeltetésül — a KGST-országokban egy évtized alatt a huszonkétszeresére nőtt a hűtőszekrénygyártás, s bár telítődött a piac, az Egyesült Államokban évente 10— 11 millió tv-készüléket készítenek. Hazánkban gyors győzelmet arattak a házigépek. Napjainkban száz családból 98-ban használnak villanyvasalót, 76- ban rádiót, 58-ban tv-t, s több, mint ötvenben mosógépet. S hogy a változás léptékéről képet alkothassunk, soroljuk el: ezer lakosra 45 mosógép jutott 1960-ban, most 164; tv-ből 10, ma 188; porszívóból 11, jelenleg 111; hűtőszekrényből négy, most 126. S persze, e hasznos berendezések nemcsak a mindennapi munkát könnyítik meg, a szórakozást, művelődést viszik az otthon falai közé, hanem sokféle más hatást is gyakorolnak. A televízió képi eszközeivel forradalmasítja a szemléltető oktatást, a hűtőszekrény módosítja a táplálkozási szokásokat, a gépi mosás újfajta porok, szerek gyártását, forgalomba hozatalát követelte meg, a tíz év alatt négyszeresére növekvő gázbojlertermelés, a hatvanezerről 157 ezerre bővülő gáztűzhely-előállítás, a hatvanezerről 157 ezerre bővülő gáztűzhely-előállítás, a tisztálko^épújság 6 1973. j'.nuár 4. dási, főzési lehetőségek korszerűsödését bizonyítja. MENNYISÉG ÉS... Természetesnek ítélhetjük, hogy a szóbanforgó cikkek elterjedésének első időszakában a mennyiségen volt a hangsúly; keresi, tehát találja is meg azokat a vevő. Évtizede többségük még a hiányzó áruk listáján szerepelt, napjainkban már nincs szó erről. Az ipar bő folyamként árasztja e termékeket, hiszen ma havonta háromszor annyi hűtőszekrény készül, mint 1960-ban, egész esztendőben. Tanúskodjanak erről a száraz adatok. 1960 és 1971 között a tv-vevőkészülékek termelése 139 ezerről 371 ezerre, a porszívóké — ezer darabban — 23-ról 85-re, a hűtőgépeké kilencről 278-ra, az olajkályháké kilencről 440- re növekedett. Centrifugából 98 ezer darab volt a teljesítmény 1960-ban, tavaly pedig 120 ezer... S idén tovább tart a rohamtempó, január és október között húsz százalékkal bővült a hűtőszekrények, s 24 százalékkal az olajkályhák előállítása. S nem is a meny- seggel van a bökkenő. Minőségben, választékban kevés az, amit az ipar nyújt, Legalábbis ma már. Mert valóban volt olyan időszak, amikor örült a vevő, ha valamihez hozzájuthatott e termékek közül. Pult alól adták a hűtőgépeket, a nagyképemyős tv-t, szerencsésnek számított az, aki kapott a közkedvelt NDK-, vagy szovjet gyártmányú porszívókból. Ma meg — mint hallani szakkörökben — „nyafog a vevő”. Nyafog? Igényesebb! NINCS VÉGÁLLOMÁS Úgy tűnik, az ipar kissé kényelmesen értelmezte, s értelmezi napjainkban is az idevágó fogyasztói követeléseket. Nem csupán arról van szó, hogy például a gépiparban viszonylag alacsony — évek óta 12—13 százalék — a fogyasztási cikkek aránya a teljes termelésben, hanem arról is, hogy nincs igazi választék, csábítás a vételre. A termékek korszerűsége, műszaki színvonala — néhány kivételtől, így a hűtőgépek legtöbb típusától eltekintve — jóval emarad a szükségestől és a lehetségestől. A gyártók mintha úgy gondolnák, végállomásra értek, ez van. vigye a vevő. S ha nem viszi? Túlzott védettséget élvez néhány amúgyis monopolhelyzetben lévő vállalat, s ez károsan hat a kívánatos versenyre — ez voLt a summázata egyebek mellett annak az elemzésnek, amelyet szeptember végi ülésén tárgyalt meg a Minisztertanács. Több termék esetében már napjainkban is szembetűnő a gyártás megrekedése. Asztali rádiókészülékekből az előállított mennyiség ugyanannyi, mint volt 1960-ban, s ami nagyobb baj: e készülékek túlnyomó részének teljesítménye, műszaki szolgáltatása is szinte ugyanaz. Pang a magnetofonok termelése, holott igény van rá, hiszen — az import segítségével — míg 1965-ben 6,3 ezret adott el csupán a kereskedelem, tavaly 88 ezer darab talált vevőre! Ám ennek fele sem volt hazai gyártmány..: Idén január és október között pedig mindössze 16 ezer készüléket szállított az ipar, vett át a kereskedelem belföldi értékesítésre. , KÉTTŰS ELŐJEL A pozitívumok tehál nem feledtethetik a kedvezőtlen jelenségeket. Azt például, hogy a forgalmazott porszívók — nemzetközi összehasonlításban — kivétel nélkül nagyon zajosak. Azt, hogy a szintetikus textilanyagok gyors terjedése miatt az erős mechanikai mozgású, keverőtárcsás mosógépek egyre kevésbé felelnek meg a követelményeknek, de az automaták az át- lagkeresetűeknek nehezen elérhetőek. .. Azaz amikor a sok mosógép fölött, meg a szintetikus mosó- és mosogatószerek kelendőségén — 1960- ban nyolcezer tonna fogyott, tavaly 38 ezer e szerekből — örvendezünk, az előjel kettősségét is látnunk kell, a plusz mellett a mínuszt A mosás ugyanis nem valami otthoni hobby, nem az asszonyok szeszélye. Mivel alacsony a szolgáltatási színvonal — kevés a nagyimosodai kapacitás, szervezetlen a hálózat —, marad az otthoni mosás. S ha méregdrága az igazi — automata — mosógép, szintén marad az időt rabló, sokféle kiegészítő feladat ellátását megkövetelő őre — műszakilag koros — masina. Mégha előző nap is hozták haza azt az üzletből. Miközben megállapítjuk a hazavitt technika szerepének, értékének növekedését, éle. tünk kényelmesebbé válását, a hangsúlyt arra tesszük, amire keik S ez a tényleges választék megteremtése, a gyors műszaki fejlesztés, a termelés és a termékek korszerűsítése. Mert a vevők piacából fokozatosan az eladók piacává válik a tartós fogyasztási cikkek értékesítse, s ez, köznapi nyelvre lefordítva annyit jelent, hogy a vásárló válogatni fog, igényei lesznek, s azokból egyre kevesebbet enged. MÉSZÁROS OTTÓ A világ nagy forgalmat lebonyolító szálloda-konszernjeinek és repülőtársaságainak nyilvántartási és helyfoglalási adminisztrációját ma már számítógépek végzik. Ehhez hasonló nagyságú és bonyolult- sági fokú feladatot lát el az a számítóközpont is, amelyet az évi nyolcmillió beutaltat elhelyező szovjet Szakszervezeti Tanács szolgálatába „szegőd- tettek” az üdültetések szervezésének megkönnyítésére és meggyorsítására. Az automatizált üdül'etés irányi tó központ néhány perc leforgása alatt egybeveti az igényeket a lehetőségekkel, _ minden üdülni vágyó személy, vagy kezelésre szoruló beteg számára a kívánság, illetve szükséglet szerinti körülményeknek megfelelő helyet jelölvén ki. A számítóközpont nemcsak „naprakész”, hanem szinte „percrekész” nyilvántartást vezet az üdülők és gyógyhelyek telítettségéről. A számítógép terápiái ajánlásokkal is szolgál, megszabja gyógykezelési időt, nyilvántartja az elért eredményeket; ugyanakkor az üdülőhelyek gazdálkodási adatait is feldolgozza, ezzel is segítvén azok folyamatos anyagellátását, pénzügyi nyilvántartását. A vizsgáztató kibernetika A BIT—1 azok közé az elektronikus oktató-vizsgáztató gépek közé tartozik, amelyet a Belorusz Mezőgazdasági Gépesítési Főiskolán dolgoztak ki és használnak. A gép 48 lépésből álló programozásra alkalmas. Memóriaegységeiben tárolja a hibás feleleteket, és összegezi a hallgatók válaszait, majd osztályozza azokat. A programozott oktatást és annak technikai felszereléseit az általános elméleti, általános technikai és szakmérnöki karokon használják. A főiskolán vannak teljesen automatizált osztályok és előadótermek. Az elektromechanikai vázlatok se. gítik a hallgatókat az ábrázoló geometria elsajátításában,' automaták közreműködésével tanulmányozzák a szilárdságtant, és különleges berendezések segítségével ismerkednek a KRESZ-szeL Elektrotechnikai laboratórium és Pionen típusú gépek segítik az ide-* gén nyelvek elsajátítását. t Új körpályás szerelőszalagok a VTítGY-ben A i ».aaikObági Televízió és Rádiókészülékek Gyára — a VTRGY ■— Rádió II. gyáregységében a napokban indult meg az első két új kö.pályás szerelőszalagon a gyártás, rörnilyás szerelőszalagról az eddiginél egy-másfél perccel gyorsabban. U »ere alatt kerül le egy-egy rádió-vevőkészülék,
