Tolna Megyei Népújság, 1973. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-04 / 2. szám

u

TízszlialéStos forsafsuuiiveftedés a szovjet—magyar larlslafsrplisiiian

Több mint tíz százalékos forgalomnövekedés várható az idegenforgalmi év eredményeinek összegezésekor a magyar—szovjet turistacserében. Mint Lakatos Barnabás, az IBUSZ moszkvai képviseletének vezetője az MTI tudósítójának elmondta, 1972-ben a Szovjetunióban járt magyar és a hazánkba látogató szovjet turisták száma is meghaladja a százezer főt. A Szovjetunió felé irányuló magyar idegen- forgalom legnagyobb „tételét” tavaly is a barátsági vonatok alkották. Számuk 1972-ben elérte a huszonnyolcat. A csoportos turizmus keretében a legnagyobb népszerűséget a

Moszkva—Kijev—Leningrádi utak élvezték.

A formálódóban lévó idei tervekben számos újszerű és izgalmas elképzelés szerepel a két ország turistaforgalmának további fellendítésére. Szovjet részről érdekes útvonalakat dolgoztak ki Jereván—Baku— Tbiliszi érintésével a kaukázusi fővárosokba, balti körutat mindhárom balti szovjet köztársaság (Észtország, Lettország, Litvánia) fővárosának és Leningrádnak az érintésével. Az ősi közép-ázsiai kultúra páratlan emlékeit őrző Sza- markand és Buhara az idén is több magyar turistacsoportot fogad. Az IBUSZ, a tisztán szovjet utazások mellett „vegyes utakat” is tervez a Szovjetunió és Japán, a Szovjetunió és Korea, illetve a Szovjetunió és Finnország viszonylatában. Tárgyalások folynak a világtengereken szovjet hajókkal lebonyolítandó különleges programokról is. Végül a szovjet—török határon most épülő kétpályás autóút elkészültével újabb érdekes kombinált utazási lehetőség nyílik

meg a magyar turisták számára.

Az Inturiszit természetesen ugyancsak fokozni szeretné a szocialista országokkal lebonyolított forgalmát. Szovjet részről arra számítanak, hogy a harmincéves felszabadulási évfordulók közeledtével a Nagy Honvédő Háború szovjet veteránjai közül sokan felkeresik majd a felszabadítási harcok színhelyét; köziük Magyarországot. Az IBUSZ — mondotta Lakatos Barnabás — a maga részéről is mindent elkövet a hazai turistautak népszerűsítése érdekében. Kali- nyin és Leningrád után tavasszal két balti fővárosban — Tallinnban és Vilniusban — rendez filmvetítésekkel és előadásokkal egybekötött reprezentatív fotókiállítást a hazai idegenforgalom bemutatására. (MTI)

Leningrádi szobrok műanyag burokban

Eredeti módon védik a sz iércn el'- _1 vez^t szobrokat Leningrádban. Átlátszó műanyag burokkal látják el a szobrokat az időjárás viszontagságai ellen, így a téli sétálókat sem fosztják meg kedvenc szobraik látványától.

Sugár Istvánt

A Különös házasság igaz históriája

1. Prológus, avagy történelmi szellemidézés

Az olvasó sohasem apadó meseéhségét, kalandos életsorsok intim rejtelmei iránti kíváncsiságát nemcsak írói fantáziával alkotott regények, elbeszélések elégíthetik ki. „Az Élet a legfantasztikusabb és legbizarrabb regényíró!” —olvastam egy olasz novellista nyilatkozatában. Valóban! A levéltárak polcain, hamvas porréteg alatt békésen pihenő régi iratkötegek nem egyszer a regényírói legvér- mesebb fantáziát is messze túlszárnyaló emberi sorsok bizalmas őrzői, letéteményesei.«

Olvasóink előtt az elkövetkező hetekben lepergetjük egy, az 1700-as évek utolján, s az 1800-as esztendők első tizedeiben játszódó házasság igaz históriáját. Ennek a különös, nagyon-nagyon különös házasságnak a története nem irodalmi igénnyel lép fel, de annál inkább egy letűnt korszak urainak és hölgyeinek, fiskálisainak és papjainak, megvásárolható tanúk légiójának izgalmas, gyakorta kalandos históriája —, ha úgy tetszik, krónikája.

A megsárgult papírokat lapozgatva, s már-már halványuló írásokat olvasgatva, felbomlanak az idő szabta korlátok és lassan-lassan feltárulkozik előttünk a távoli múlt, eleven életre kelnek tömjén- szagú öreg templomok mély kriptáiban, vagy már jeltelenné vált, besüppedt sírdombok alatt porladó emberek, s akárcsak a Lumiere fivérek csodálatos találmányán, a filmen, újra leperegnek előttünk örömeik, vágyaik, bánatuk, szerelmük, gyűlöletük, vagy éppen nagy-nagy ra-aszsággal kifundált kőpéságaik.

Egy-egy életszagúvá éledő história szélesre tárja a ma olvasója előtt a tanulságok ablakát is, és sokrétű panorámában bontakozik ki előttünk a letűnt kor társadalma, az úri furfang minden csín- jával-bínjával, csavaros eszű prókátorok agyafúrt mesterfogásaival, arisztokraták és katonatisztek erkölcsi korlátokat nem < ismerő gátlástalanságával, megtetézve mindezt kispolgárok gerinctelenségével...

Higgyék el nékem a kedves Olvasók, hogy nem volt e kis bevezetés, ha úgy tetszik prológus, olyan haszontalan, hiszen felidéztük és beszédre késztettük általa a múlt szellemeit, hogy ismét játsszák el a 120—170 esztendővel ezelőtt lezajlott históriát.

Kezdődjék hót egy férfi, gróf párdányi Buttler János,

és egy leány, egy asszony, jo- baházi Dőry Katalin házasságának igaz históriája, úgy, amint azt a fennmaradt korabeli iratok, okmányok és különböző jegyzőkönyvek légiói, hitelt érdemlően tanúsítják. ,k

Á GRŐF DŐRY FAMÍLIA

Legyünk gálánsak és udvariasak s kezdjük a bemutatkozást a hölggyel, Dőry Katalin grófkisasszonnyal.

A Dőry család, amely egyébként csak az 1600-as évek során telepszik meg, egy eredményes házasság kapcsán, ÉszakHelet-Magyaroj:- szágon, a Sopron megyei Jo- baházáról nyerte nemesi elő- nevét, s csak a XVIII. század első felében kapják a bárói címet, melyet azután a század harmadik negyedében

emel grófi rangra az uralkodói kegy.

Katalin kontesz ősei nem voltak mindig túlzottan igényesek politikai magatartásuk megválasztásában. Egyik

nagyanyai elődje semmiképpen sem előkelő módon múlt ki emiatt e földi árnyékvilágból. Rákóczi rebelliója során, Habsburg-hűsége miatt szegény fejét egy kuruc vezér darabokra aprította szab- lyájávaL

Katinka kontesz országos port felvert családi botrányának egyik főszereplője: édesapja, Dőry Gábor, annak a Ferencnek a fia, aki a „királyi pohárnokok főmestere”, Zemplén vármegye főispánja és a hétszemélyes tábla bírája, valamint császári és királyi tanácsos volt. — Dőry Gábor, atyjának még csak szerény nyomdokaiba sem léphet. Nem is gazdálkodik, hanem a nem túlságosan magas, de meglehetősen tekintélyes szepesi kamarai hivatalban, mint tanácsos tevékenykedik, Kassán. Nem élheti az arisztokrata urak fényűző életét. Egy kassai házon kívül szüleitől semminemű vagyont, ingatlant nem kap, hogy a még megmaradt családi bírtok a felelőtlenül meggondolatlan fiatalember kezén el ne ússzon.

Katalin családjában a házassági botrányok éppen édesapjával robbannak ki először. Gábor gróf már amúgy sem fiatalon, 34 éves korában adja rá a fejét a nősülésre. Első felesége halála után nem sokáig bánkódik, már a következő esztendőben, szülei akarata és beleegyezése nélkül,- Tíz kötetben

. Vv. /

Magyarország története

A közeljövőben napvilágot lát Magyarország tíz kötetre tervezett történetének első kötete, s ezt folyamatosan követi a többi.

Joggal vetődik fel a kérdés: mi tette szükségessé a történettudománynak ezt a nagy vállalkozását? Mindenekelőtt az egyre nagyobb társadalmi igény, amely mind jobban sürget egy olyan összefoglaló, a marxista történettudomány eddigi eredményeit szintetizáló, több kötetes munkát, amely az egész magyar múltról egységes marxista szellemű áttekintést nyújt. Másrészt marxista történettudományunk több, mint két évtizedes fejlődése is sürgeti az elmúlt időszak kutatási eredményeinek összegezését és olyan összefoglalás készítését, amely megfelel a történettudomány iránt támasztott növekvő igényeknek és a kor marxista tudományos színvonalának.

így született meg 1965-ben az a határozat, amely elindította Magyarország története tízkötetes vállalkozását. A kötetek felett a Tudományos Akadéma,’ történettudományi bizottsága vállalt „védnökséget”, irányítása, s egyben a munka is az Akadémia történettudományi intézetében folyt és még folyik is. A közel 100 szerző a történészkollektíva jeleseit tömöríti, s munkájukat egy általános és minden kötet irányítására külön is alakult szerkesztő bizottság fogja össze.

Mint említettük, a közel 10 éves vállalkozás befejezéséhez közeledik. A kötetek nagy része már végleges kéziratban, egy része pedig már az Akadémiai Kiadónál van, s várható a közeljövőben folyamatos megjelenésük.

A szintetizáló munkák befejezése után joggal elmondhat

feleségül veszi báró vásáros- naményi Eötvös Miklós generális leányát: Katalint.

Ez a házasság fenekestül forgatja fel a Dőryek családi békéjét. Kézzel-lábbal kapá- lódznak a vékonypénzű, de főúri igényű Eötvös Katának a családba kerülte ellen. A tábornokcsaládban mutatós élethez szokott fiatalasz- szony nem ösmer határt a költekezésben, s nincs tekintettel férje erősen szűkre szabott anyagi lehetőségére, s arra sem, hogy bizony jómaga egy fabatkát sem hozott a házasság révébe magával. Az eredmény félreérthetetlen. Felhördül a nagy tekintélyű Dőry Ferenc főispán uram, s egyetlen hold birtokot sem enged át „szófogadatlan” fiának. Sőt, az egri püspöknek, gróf Eszterházy Károlynak kéri segítségét, hogy — mint írja, — „az én rossz fiamnak állapottyában magát közben vetni méltóztassék!’’ Elpanaszolja a püspöknek, hogy „szerencsét! en házassága révén.« az én engedetlen rossz fijam, kiért én mindent cselekedő tem, annyira megátalkodott, hogy nem gondolván semminemű boldogtalanságával s Attyának s Annyának intéseivel ... Malmok ellen ezen házasságban eredeti. Annyira megszomorottunk, hogy feltettük magunkban, hogy ötét és annyival is inkább feleségét, akit akaratunk is tilalmunk ellen elvett, látni sem kívánnyuk... Jó Atyai és Anyai intéseket adtunk eleiben, életének módgyát kirendeltük, de akaratunkat nem követte, sőt annyira hozta boldogtalan sorsát, hogy amint fülheggyel értem, azon hivataliul is, melyben... Felséges. Asszonyunk (ti. Mária Terézia) kegyelméből vala helyheztetve Magát megfosztotta, ... melyeket mindeneket az ő szerencsétlen házassága okozott nékie...”

(Folytatjuk)

juk, a szerzők jól sáfárkodtak! azzal a gazdag anyaggal, amelyet a magyar marxista történetírás két évtizedes feltáró^ elemző és feldolgozó munkája során elért. A szerzői kollektíva nagy figyelmet fordított arra, hogy a magyar múlt fő társadalmi mozgató erőit a maga bonyolultságában, folyamatában és összefüggéseiben mutassa be. Feltárta a különböző történeti korok sajátosságát, de egymásba kapcsolódását is, s ezzel a magyar nép több mint ezer éves törtéi netének egységes marxista elemzését adta. Fontos feladat volt az új szintézisben szakítani a hungarocen.trLkus szemlélettel és Magyarország történetének egyetemes történeti összefüggéseit is kimunkálni, s a marxista összehasonlító módszer eddigi eredményeit e nagy munkában alkalmazni.

A tízkötetes munka elsősorban tudományos jellegű, s minden eddiginél sokoldalúbb és gazdagabb adat- és ismeretanyagot dolgoz fel. Ugyanakkor a szerkesztő bizottság és a szerződ kollektíva a tudományos jelleg megőrzése mellett arra is törekedett, hogy szélesebb olvasóközönséghez is szóljon. Ez mindenekelőtt a világos és közérthető stílus, a megfelelő tagoltság, s egyes történeti fogalmak szabatos, de a széles olvasótábor számára is érthető kifejezésével igye-^ kezett elérni.

A sorozat nagy vállalkozása az is, hogy az eddigi történeti összefoglalókból jórészt még hiányzó művelődéstörténeti — különösen az anyagi-technikai kultúra — és az ideológiatörténet eredményeit figyelembevevő — áttekintést is kíván adni, továbbá részletes, a magyar történetírás egész eddigi eredményeit számba vevő és kritikailag elemző historiográe fiai összefoglalást is nyújt.

Az egyes kötetek gazdag melléklettel jelennek meg. A gondosan kiválogatott képillusztrációk, metszetek a magyar történeti fejlődés minden fontosabb eseményét bemutatják. Hasonló szerepet kapnak a társadalmi, politikai, gazdasági, kultúrtörténeti és hadtörténeti eseményeket megelevenítő térképek is. Végül ide sorolnánk az olvasó- közönség tájékozódását jól segítő időrendi táblázatot is.

A tízkötetes Magyarország története nyilván tovább növeli a történelmi munkák iránti érdeklődést, egyben emelni fogja a magyar történettudomány megbecsülését S főként reméljük, hogy nagy szerepet tölt be népünk politikai és történeti tudatának formálásában, és ezzel a maga eszközeivel hozzájárul a szocialista hazafiság és internacionalizmus elmélyítéséhez.

DR. PINTÉR ISTVÁN

Iegj8li!i limes a rajzás Mi\U

t