Tolna Megyei Népújság, 1973. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-14 / 11. szám
Nemcsak az autóbusz A GÉPEK KÜLKERESKEDELMI FORGALMÁNAK SZERKEZETE (%és itiilliá dftj Import 4203 8942 11 10 18 Él . 7 6 4 44 I lt 1V/.V.V.XAV.V.V.V. i97,l i. : f tá-v.-g.v.v.;.; .y.y.HyJ *5746 16 4 30 5 g 14 23 Export 7512 8 2 29 ___5 9 17 _ 1 971 Komplett j Köziékedé | Műszer gyár-és si eszköz | gépberen-[Szerszámgép Híradás- és javak dezés Traktor és vákuumtechnikai gép mezőgazdasági gép ri n rT&jyéb gépi | zés és ben berendeuházási ÜJ A magyar gépkivitel a tervezettnél gyorsabban, 18 százalékkal nőtt 1972-ben. A gépexport túlnyomó többsége, 86 százaléka ezúttal is a szocialista országokba jutott el. A szocialista országokkal kötött hosszú lejáratú államközi megállapodások szilárd felvevő piacot teremtenek a magyar áruknak. Az ország rubelbevételeinek valamivel több, mint a fele a gép és finom- mechanikai termékek értékesítéséből származik. Felbecsülhetetlen előnyök forrása, hogy a vállalatok több évre előre ismerik a baráti országokba irányuló szállítási feladataikat, s ezzel csökken a műszakilag legigényesebb termékek fejlesztési, értékesítési kockázata. Nemzetközi szakosítás A KGST tagországai már több, mint 4500 gépipari termék nemzetközi gyártás-szakosításában állapodtak meg. Hazánk úgyis, mint vevő, úgyis mint gyártó, szállító érdekelt e megállapodások végrehajtásában. A közúti jármű- gyártás — az autóbuszok, a hátsóhidak. a Zsiguli személygépkocsi-alkatrészek stb. — exportja például több, mint 150 százalékkal növekszik a IV. ötéves tervidőszakban. Számítógépeket, telefonközpontokat, színes tv-képcsőszerelősort, mezőgazdasági berendezést, motorvonatot, liftet stb. szállítunk a Szovjetuniónak, a baráti országoknak a nemzetközi szakosítás jegyében. A gépek, a berendezések, a műszerek stb. fejlesztése és gyártása nehezebb, összetettebb, mint a könnyű-, vegyi-, vagy az élelmiszeripari termékeké. Értékesítésük pedig az egyszerű adás-vételen túl feltételezi az üzembe helyezést, a kezelő-javító személyzet kiképzését, a szerviz-, és a vevőszolgálat kiépítését, a folyamatos pótalkatrész-utánpótlást és így tovább. Az úgynevezett hiánygazdálkodás hazánkban csakúgy, mint a többi KGST-országban tűnőfélben van, s így a nemzetközi gyártásszakosítás élénkülő piaci verseny, fejlődő áru- és pénzviszonyok közepette bontakozik ki. Vagyis a több évre szóló államközi keretmegállapítások kialakításánál, majd a vállalatok közötti tényleges üzletkötéseknél kölcsönösen mérlegelik az előnyöket. Igv a KGST-tagság, vagy akár a szakosítási megállapodás még nem állandó belépő a nemzetközi munkamegosztásba. A partnerek bizalmát újból és újból szükséges megnyerni, s a szállítások során kiérdemelni. Hasznos kooperáció A szocialista nemzetközi munkamegosztás, az integráció tehát egyáltalán nem szűkíti, sőt inkább bővíti a KGST-országok kapcsolatait más külső piacokon. Az Ikarus autóbusz például nemcsak a Szovjetunióban és a szocialista országokban ismert és használt jármű, hanem az arab világban, Ausztriában, Svédországban is. Újabban az NSZK nagyvárosi tömegközlekedésében ugyancsak kísérleteznek Ikarus-típusokkal. Az igazán jó minőségű, korszerű termék az éles tőkés konkur- rencia-harcban is helytáll. Az Ikarusnak az iráni és az indiai Mercedesekkel, az egyiptomi Nasszer-művelc, a volt francia és angol gyarmatok összeszerelő üzemeinek termékeivel kell állni a versenyt. A fejlett tőkés piacokra viszont a konkurrencia részbeni kiiktatásával Volvó, Saurer- Steyr stb. kooperációjával jutnak el a magyar autóbuszok. (Pl. a Volvó alváza és motorokkal épül a magyar karosz- széria.) Hasonló kooperációs kapcsolatok révén jutnak el többnyire más gép- és finom- mechanikai termékeink is a fejlett tőkés országokba. Ha ennek okait vizsgáljuk, tulajdonképpen arra is keressük a választ, hogy miért alacsony a dollár-elszámolású országokba irányuló gép- és finommechanikai export aránya? (Amíg a teljes magyar export 30, addig a gépkivitelnek csupán 14 százaléka kerül ezekbe az országokba.) Az okok !:;'-»ött nyilvánvaló, hogy termékeink műszaki és gazdasági színvonala, minősége, kivitelezése még nem mindig elégíti ki a legmagasabb igényeket. De másról is szó van. Ha a magyar termék annyit, sőt többet „tud”, mint a nagy múltú konkurrenciáé, • attól még továbbra is lemaradhat a versenyben. Mert a világpiaci versenynályákon nem stopperrel mérik az időt, döntő tényező a bizalom. A bevezetett és ismert márkákat csak hosz- szú és áldozatos harc árán lehet legyőzni. Arról nem szólva, hogy a fejlett tőkés országok a védővámokon túl termékeink kivitelét mennyiségileg is — szinte a legutóbbi időkig — korlátozták. Nem véletlenül értékesít — például az Egyesült Izzó sok Tungsram fényforrást Nyugat- Európában, a Ganz-Mávag pedig motorvonatokat Dél-Ame- rikában. E magyar termékek nagy múltúak, bevezetettek az említett piacokon. így értékesítési hálózatuk, szerviz- és vevőszolgálatuk is kiépült, a követelményeknek megfelelően fejlődik. De sajnos, nem e néhány jó hírű, bevezetett termék alapján ismerik hazánkat a feb°tt tőkés országokban. Jellemző például, hogy a turistákat változatlanul valamiféle operett világ: a Hortobágy a cigányzene, a parásztromanti- ka vonza hozzánk. Bár sokat tettünk azért, hogy másként, reálisan ismerje meg országunkat a világ, dehát az előítéletek, a maradi nézetek, a hamis tudat felszámolása még idehaza, saját sorainkban sem egyszerű feladat... Elégedetlenségre azért nincs okunk. Volt időszak, amikor a Nyugaton értékesített új gépipari cikkek listáján első helyen a vastalicska szerepelt, s elenyésző volt a műszakilag igazán igényes termékek aránya. Napjainkban a háztartási gépek, villany- és gáztűzhelyek, hűtőszekrények, televíziós készülékek ugyanúgy szerepelnek tőkéskivitelünk cikklistáján, ahogy az orvosi, az elektromos, az elektronikus műszerek, a telefonközpontok, a konténerek, a kikötői és úszódaruk, szerszámgépek, erőművi berendezések stb. És hosszan részletezhetnénk az egyes cikkcsoportokat a stúdiómagnetofonoktól, a röntgen-készülékekig, a müncheni eredményjelző bereíidezésektől a Volkswagennek kpszült csapágyakig. Azonos rangsor A gazdaságirányítás, korszerűsítése, a vállalati önállóság növelése kedvezően hatott az ország külgazdasági kapcsola- taíflák féjlésZtéseré, íéy'a gépipari export növelésére is. A kooperációs kapcsolatok létesítésének, a fejlett gyártási eljárások megvásárlásának nagy • része erre az időszakra jut. Vállalataink jól kihasználták a tőkés piac konjukturális lehetőségeit s volt olyan év, hogy 30 százalékkal növelték a gépexportot az előző esztendőhöz képest. Úgy, hogy közben a szocialista országokkal szembeni szállítási kötelezettségeiket is teliesítették. S elégedetten állapíthatjuk meg azt is, hogy az exportérdekek nem a hazai ellátás rovására érvényesültek. Sőt, gyakran éppen a belső piac telítettsége, a tudatosan szervezett importverseny késztette a vállalatokat — például a háztartási gépeknél és villamos készülékeknél — a kivitel fokozására, az éles tőkés konkurrenciaharc vállalására. Nehéz lenne eldönteni, hogy a génipari vállalatok megnövekedett önállósága, kibontakozó kezdeményező készsége, rugalmassága a hazai ellátásban, a szocialista vagy a tőkés piacokon szült-e nagyobb eredményt. Szerencsére az öt esztendeje életbeléptetett irányítási rendszer megszüntette a piacok merev elhatárolását, a hazai és a külföldi fogyasztói): rangsorolását s ennek az egyén, a vállalat és az ország egyaránt hasznát látja. KOVÁCS JÓZSEF JA Különös házasság | igaz históriája 10. EGY KIS ÜDÜLÉS, SOK PAJZÁNSÁGGAL Buttlerné, szerelme édes gyümölcsével a szíve alatt, terhessége előrehaladott szakában, hazautazik a girincsi szülői házba, hogy a nagy eseménynél édesanyja a közelébe és segítségére legyen. János első gyermeke azonban holtan jön a Világra, s ezzel kapja a fiatal gróf leghőbb vágya, hogy örököse legyen majd a hatalmas vagyonban, az első és talán a legfájóbb sebet. Ez az első konkolyszem, boldogan induló házasélete zavartalanságában. A Buttler házaspár hosszúhosszú hónapokon át éli a dúsgazdag fiatalok önfeledt gondtalanságát... Az első fellegek boldogságuk egén, a lassan-lassan megismétlődő apró perlekedések, vitatkozások s később, a kölcsönös féltékenykedések. — Először Katalin fog gyanút. Megtudja, hogy Girincsről hozott bizalmas komornája, a csinos 17 éves Nagy Zsuzsanna, akit a ház körül mindenki csak Lizinek, Lizának becéz, titkos szerelmi kalandba bocsátkozott a fiatal férjjel. Házasságuk második esztendejében, 1794-ben, a grófnő váratlanul megbetegszik. Szinte csontvázzá soványodik, naponta visszatérő hőemelkedések, hányóláz gyengíti és gyötri. Az orvosdoktorok „hek- tiká”-ra gyanakszanak. Az idő nyáriasra fordultával, az egészségéért aggódó János, az akkor jó hírűRánk- Herlánvba viszi gyógykezelésre, üdülésre, — a messzimesszi Kassa mellé. Katinka grófnő az abaúji hegyek ölén nincs unalomra kárhoztatva. A fürdővendégek körében is akad elég társasága. De vele van rokona, Dőry László báró is. Sőt férje külön társalkodónőt is fogadott szórakoztatására. Személyes szolgálatáról pedig kedvenc komornája, Lizi gondoskodik. S közben váratlanul, kedves látogatója érkezik. Gyermekkori ismerőse és leánykori szerelme, Szirmay József keresi fel, hosszabb idő múltán. • Szirmay József kalandos múltú úriembér, Zemplén megye legtekintélyesebb főnemesi családjának sarja. Miután birtokait a kapitány úr eladta, Oroszországba távozott, s beállt II. Katalin cárnő ármádiáiéba, s három esztendeig katonáskodott az orosz— török háború idejében. De mert egy orosz tisztet meggyilkolt, menekülnie kellett „muszkaországi” véres kalandjai színhelyéről. Vele járta a messzi idegen földeket szolgalegénye, Nemes János is, aki korábban, éppen Dőry Gábor szolgálatában állott. Amikor hazatérnek, még „egy kozák”-ot is hoznak magukkal. Jól jegyezzük meg e figurákat, mert még fontos szerepük lesz a história folyamán, éonen a legizgalmasabb események során. Szirmayt jól jellemzi, az őt jól ismerő Liza komorna: — ..Egy közönséges csavargó ember!” * Szirmay értesülvén Katalin Ránk-herlányi üdüléséről, elhatározza, hogy felkeresi egykori szíve hölgyét. Óvatosságból azonban előbb csak szolgáját küldi hozzá Kassáról, szóbéli üzenetével. — „Köszönti a grófnőt és ne gondolja. hogy róla megfeledkezett. Nem is fog róla soha elfeledkezni. Hanem ha vagyon még egy kis szíve hozzá, és régi szavát, régi ösme- retségét meg nem másolta, hát üzenje meg, mikor lehetne véle és mikor jöhetne legal- kalmatosabban Ránkra? ...” . Buttlerné szjve szaporábban ver a hír hallatára. Közel hajlik János inas füléhez, s oda súgja bizalmas üzenetét: — „Mondja meg néki. hogy keserves könnyeim hullottak nékem érette. De hogy jöhessen ide, nem tudom, mert az én uram igen hirtelen. Ha csak imlamikor éjiéi nem jön, és akkor ezt tudtomra adja, hogy véle szólhassak, úgy hogy az uram ne tudja. Szeretnék is véle nagyon beszélni.” Igv hát a szerelmi postás jó hírekkel tér meg Kassára. Szirmay n°m sokat Uketór'á- zik. Értesíti érkezéséről Butt- lernét, s már útnak is indul a ránk! fürdő felé. Katinka asszony örömteli izgalommal készül a viszontlátásra. De egyszerre, csak mint derült égből a villám, megérkezik a férje. A fiatal menyecske összeomlani véli titkos tervét, de jól bevált asszonyi praktikához folyamodik. Előbb csak évődik vele, majd egyre tovább feszítve a húrt, már egyenesen cívódik, veszekedést provokál, hogy az amúgyis hirtelen haragú János grófot eltávolítsa a szerelmi légyott színteréről. — „Mindenféle fortélyokkal akarván élni, hogy eltudhassa magától.” — jellemzi a szituációt a mindentudó komorna. De János a hosszabb távoliét után, ragyogó jó kedvében van, és Katinka minden mesterkedése csődöt mond. Igv hát módszert változtat, és most már „szép módokkal akarta elűzni magától”. Egyre csak panaszkodik, a fürdőbéli állapotokra, a társaság hiányára. S a végén kiböki nagyhirtélen kiagyalt tervét: a legszívesebben Eperjesre menne ót, hogy az ottani orvosdóktorokkal eredményesebben kúrálhassa magát. A gyanútlan fiatal férj ráharap a kivetett csalétekre, s még aznap útra is kerekedik Eperjesre, hogy ott körülnézzen, Végre itt van a várva várt éjszaka. Buttlerné nyugtai an felajzottsággal várja szeretőjét. Éjfél felé jár már az óra. Alusz.ik az egész falu és a fürdő vendégserege. Egyszerre csak halkan, abg hallhatóan .megkopom, ablaka. Odarohan. Könnyű teste szinte repül. Kinyitja az ablakszárnya- kat, s halk toppanással máris beugrik a titokzatos éjjeli látogató. — „Jóska!” — suttogja forrón, s mohón ölelő karjaiba zárja. Kellemesen telik a nyári éjszaka, — csókok, buja ölelések fűszerezik az édes pásztorórát. Nyugodtan hevernek egymás karjaiban, hiszen Buttlert Eperjesen tudják. Hajnali háromkor Jóska úr felöltözik, és az ablakon át. diszkréten távozik ... Alig fekszik vissza Katinka ágyába, csak éppen egy kicsit elszenderedik, amikor közelgő léptek és ajtókopogás zajára ébred. Férje érkezik meg. Még mentegeti is magát, hogy hamarább jött, de hát mindent sikerült jól elintéznie. Reggel a grófnő huncut mo- sollyal bizalmaskodja el ko- mornájának: — „Az Isten jól adta. hogy egy órával hamarább nem jött a gróf, mert mellettem találta volna Szirmayt!” A mit sem gyanító Buttler tovább „szorgoskodik grófné- jának gyógyításán”. Medicinákért küld Kassára, hogy azzal se legyen gondja-baja hitvesének. Majd hintóba száll, és haza indul. Már augusztusra jár az ;dő, mikor a grófnő végül is elhatározza, hogy Eperjesre távozik. A társaságában lévő Dőry Laci bárót előreküldi, s „kemény parancsolat mellett” egy kis levélkét bíz gondjaira, hogy azt saját kezűleg kézbesítse. A címzett: Szirmay József kapitány úr, Kassa ... Biztonságképpen még meg is fenyegeti az együgvfl Dőrvt: — „Hallod-é, te bolond! Ha megmondod a grófnak, hogy Szirmaynak tülem levelet vittél, magam meg foglak ölni!” (Folytatjuk)
