Tolna Megyei Népújság, 1973. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-14 / 11. szám

Nemcsak az autóbusz A GÉPEK KÜLKERESKEDELMI FORGALMÁNAK SZERKEZETE (%és itiilliá dftj Import 4203 8942 11 10 18 Él . 7 6 4 44 I lt 1V/.V.V.XAV.V.V.V. i97,l i. ­: f tá-v.-g.v.v.;.; .y.y.HyJ *5746 16 4 30 5 g 14 23 Export 7512 8 2 29 ___5 9 17 _ 1 971 Komplett j Köziékedé | Műszer gyár-és si eszköz | gépberen-[Szerszámgép Híradás- és javak dezés Traktor és vákuumtechnikai gép mezőgazdasági gép ri n rT&jyéb gépi | zés és ben berende­uházási ÜJ A magyar gépkivitel a ter­vezettnél gyorsabban, 18 szá­zalékkal nőtt 1972-ben. A gép­export túlnyomó többsége, 86 százaléka ezúttal is a szocia­lista országokba jutott el. A szocialista országokkal kötött hosszú lejáratú államközi meg­állapodások szilárd felvevő piacot teremtenek a magyar áruknak. Az ország rubelbe­vételeinek valamivel több, mint a fele a gép és finom- mechanikai termékek értéke­sítéséből származik. Felbecsül­hetetlen előnyök forrása, hogy a vállalatok több évre előre ismerik a baráti országokba irányuló szállítási feladatai­kat, s ezzel csökken a műsza­kilag legigényesebb termékek fejlesztési, értékesítési kocká­zata. Nemzetközi szakosítás A KGST tagországai már több, mint 4500 gépipari ter­mék nemzetközi gyártás-sza­kosításában állapodtak meg. Hazánk úgyis, mint vevő, úgy­is mint gyártó, szállító érde­kelt e megállapodások végre­hajtásában. A közúti jármű- gyártás — az autóbuszok, a hátsóhidak. a Zsiguli személy­gépkocsi-alkatrészek stb. — exportja például több, mint 150 százalékkal növekszik a IV. ötéves tervidőszakban. Számítógépeket, telefonköz­pontokat, színes tv-képcső­szerelősort, mezőgazdasági be­rendezést, motorvonatot, lif­tet stb. szállítunk a Szovjet­uniónak, a baráti országoknak a nemzetközi szakosítás jegyé­ben. A gépek, a berendezések, a műszerek stb. fejlesztése és gyártása nehezebb, összetet­tebb, mint a könnyű-, vegyi-, vagy az élelmiszeripari termé­keké. Értékesítésük pedig az egyszerű adás-vételen túl fel­tételezi az üzembe helyezést, a kezelő-javító személyzet ki­képzését, a szerviz-, és a ve­vőszolgálat kiépítését, a folya­matos pótalkatrész-utánpótlást és így tovább. Az úgynevezett hiánygaz­dálkodás hazánkban csakúgy, mint a többi KGST-országban tűnőfélben van, s így a nem­zetközi gyártásszakosítás élén­külő piaci verseny, fejlődő áru- és pénzviszonyok köze­pette bontakozik ki. Vagyis a több évre szóló államközi ke­retmegállapítások kialakításá­nál, majd a vállalatok közötti tényleges üzletkötéseknél köl­csönösen mérlegelik az előnyö­ket. Igv a KGST-tagság, vagy akár a szakosítási megállapo­dás még nem állandó belépő a nemzetközi munkamegosztás­ba. A partnerek bizalmát új­ból és újból szükséges meg­nyerni, s a szállítások során kiérdemelni. Hasznos kooperáció A szocialista nemzetközi munkamegosztás, az integrá­ció tehát egyáltalán nem szű­kíti, sőt inkább bővíti a KGST-országok kapcsolatait más külső piacokon. Az Ika­rus autóbusz például nemcsak a Szovjetunióban és a szocia­lista országokban ismert és használt jármű, hanem az arab világban, Ausztriában, Svédországban is. Újabban az NSZK nagyvárosi tömegközle­kedésében ugyancsak kísérle­teznek Ikarus-típusokkal. Az igazán jó minőségű, korszerű termék az éles tőkés konkur- rencia-harcban is helytáll. Az Ikarusnak az iráni és az in­diai Mercedesekkel, az egyip­tomi Nasszer-művelc, a volt francia és angol gyarmatok összeszerelő üzemeinek ter­mékeivel kell állni a versenyt. A fejlett tőkés piacokra vi­szont a konkurrencia részbeni kiiktatásával Volvó, Saurer- Steyr stb. kooperációjával jut­nak el a magyar autóbuszok. (Pl. a Volvó alváza és moto­rokkal épül a magyar karosz- széria.) Hasonló kooperációs kapcsolatok révén jutnak el többnyire más gép- és finom- mechanikai termékeink is a fejlett tőkés országokba. Ha ennek okait vizsgáljuk, tulajdonképpen arra is keres­sük a választ, hogy miért ala­csony a dollár-elszámolású or­szágokba irányuló gép- és fi­nommechanikai export ará­nya? (Amíg a teljes magyar export 30, addig a gépkivitel­nek csupán 14 százaléka ke­rül ezekbe az országokba.) Az okok !:;'-»ött nyilvánvaló, hogy termékeink műszaki és gaz­dasági színvonala, minősége, kivitelezése még nem mindig elégíti ki a legmagasabb igé­nyeket. De másról is szó van. Ha a magyar termék annyit, sőt többet „tud”, mint a nagy múltú konkurrenciáé, • attól még továbbra is lemaradhat a versenyben. Mert a világpia­ci versenynályákon nem stop­perrel mérik az időt, döntő té­nyező a bizalom. A bevezetett és ismert márkákat csak hosz- szú és áldozatos harc árán le­het legyőzni. Arról nem szól­va, hogy a fejlett tőkés or­szágok a védővámokon túl ter­mékeink kivitelét mennyisé­gileg is — szinte a legutóbbi időkig — korlátozták. Nem véletlenül értékesít — például az Egyesült Izzó sok Tungsram fényforrást Nyugat- Európában, a Ganz-Mávag pe­dig motorvonatokat Dél-Ame- rikában. E magyar termékek nagy múltúak, bevezetettek az említett piacokon. így értéke­sítési hálózatuk, szerviz- és vevőszolgálatuk is kiépült, a követelményeknek megfelelően fejlődik. De sajnos, nem e né­hány jó hírű, bevezetett ter­mék alapján ismerik hazánkat a feb°tt tőkés országokban. Jellemző például, hogy a tu­ristákat változatlanul valami­féle operett világ: a Hortobágy a cigányzene, a parásztromanti- ka vonza hozzánk. Bár sokat tettünk azért, hogy másként, reálisan ismerje meg orszá­gunkat a világ, dehát az elő­ítéletek, a maradi nézetek, a hamis tudat felszámolása még idehaza, saját sorainkban sem egyszerű feladat... Elégedetlenségre azért nincs okunk. Volt időszak, amikor a Nyugaton értékesített új gép­ipari cikkek listáján első he­lyen a vastalicska szerepelt, s elenyésző volt a műszakilag igazán igényes termékek ará­nya. Napjainkban a háztartá­si gépek, villany- és gáztűzhe­lyek, hűtőszekrények, televí­ziós készülékek ugyanúgy sze­repelnek tőkéskivitelünk cikklistáján, ahogy az orvosi, az elektromos, az elektronikus műszerek, a telefonközpontok, a konténerek, a kikötői és úszódaruk, szerszámgépek, erő­művi berendezések stb. És hosszan részletezhetnénk az egyes cikkcsoportokat a stú­diómagnetofonoktól, a rönt­gen-készülékekig, a müncheni eredményjelző bereíidezésektől a Volkswagennek kpszült csa­págyakig. Azonos rangsor A gazdaságirányítás, korsze­rűsítése, a vállalati önállóság növelése kedvezően hatott az ország külgazdasági kapcsola- taíflák féjlésZtéseré, íéy'a gép­ipari export növelésére is. A kooperációs kapcsolatok léte­sítésének, a fejlett gyártási el­járások megvásárlásának nagy • része erre az időszakra jut. Vállalataink jól kihasználták a tőkés piac konjukturális lehe­tőségeit s volt olyan év, hogy 30 százalékkal növelték a gép­exportot az előző esztendőhöz képest. Úgy, hogy közben a szocialista országokkal szem­beni szállítási kötelezettségei­ket is teliesítették. S elégedet­ten állapíthatjuk meg azt is, hogy az exportérdekek nem a hazai ellátás rovására érvé­nyesültek. Sőt, gyakran éppen a belső piac telítettsége, a tu­datosan szervezett importver­seny késztette a vállalatokat — például a háztartási gépek­nél és villamos készülékeknél — a kivitel fokozására, az éles tőkés konkurrenciaharc válla­lására. Nehéz lenne eldönteni, hogy a génipari vállalatok megnö­vekedett önállósága, kibonta­kozó kezdeményező készsége, rugalmassága a hazai ellátás­ban, a szocialista vagy a tő­kés piacokon szült-e nagyobb eredményt. Szerencsére az öt esztendeje életbeléptetett irá­nyítási rendszer megszüntette a piacok merev elhatárolását, a hazai és a külföldi fogyasz­tói): rangsorolását s ennek az egyén, a vállalat és az ország egyaránt hasznát látja. KOVÁCS JÓZSEF JA Különös házasság | igaz históriája 10. EGY KIS ÜDÜLÉS, SOK PAJZÁNSÁGGAL Buttlerné, szerelme édes gyümölcsével a szíve alatt, terhessége előrehaladott sza­kában, hazautazik a girincsi szülői házba, hogy a nagy ese­ménynél édesanyja a közelébe és segítségére legyen. János el­ső gyermeke azonban holtan jön a Világra, s ezzel kapja a fiatal gróf leghőbb vágya, hogy örököse legyen majd a hatal­mas vagyonban, az első és ta­lán a legfájóbb sebet. Ez az első konkolyszem, boldogan induló házasélete zavartalan­ságában. A Buttler házaspár hosszú­hosszú hónapokon át éli a dúsgazdag fiatalok önfeledt gondtalanságát... Az első fellegek boldogsá­guk egén, a lassan-lassan meg­ismétlődő apró perlekedések, vitatkozások s később, a köl­csönös féltékenykedések. — Először Katalin fog gyanút. Megtudja, hogy Girincsről ho­zott bizalmas komornája, a csinos 17 éves Nagy Zsuzsan­na, akit a ház körül mindenki csak Lizinek, Lizának becéz, titkos szerelmi kalandba bo­csátkozott a fiatal férjjel. Házasságuk második eszten­dejében, 1794-ben, a grófnő váratlanul megbetegszik. Szin­te csontvázzá soványodik, na­ponta visszatérő hőemelkedé­sek, hányóláz gyengíti és gyötri. Az orvosdoktorok „hek- tiká”-ra gyanakszanak. Az idő nyáriasra fordultá­val, az egészségéért aggódó János, az akkor jó hírűRánk- Herlánvba viszi gyógykezelés­re, üdülésre, — a messzi­messzi Kassa mellé. Katinka grófnő az abaúji hegyek ölén nincs unalomra kárhoztatva. A fürdővendégek körében is akad elég társasága. De vele van rokona, Dőry László báró is. Sőt férje kü­lön társalkodónőt is fogadott szórakoztatására. Személyes szolgálatáról pedig kedvenc komornája, Lizi gondoskodik. S közben váratlanul, ked­ves látogatója érkezik. Gyer­mekkori ismerőse és leányko­ri szerelme, Szirmay József keresi fel, hosszabb idő múl­tán. • Szirmay József kalandos múltú úriembér, Zemplén me­gye legtekintélyesebb főneme­si családjának sarja. Miután birtokait a kapitány úr elad­ta, Oroszországba távozott, s beállt II. Katalin cárnő ár­mádiáiéba, s három esztende­ig katonáskodott az orosz— török háború idejében. De mert egy orosz tisztet meggyil­kolt, menekülnie kellett „muszkaországi” véres kaland­jai színhelyéről. Vele járta a messzi idegen földeket szolgalegénye, Nemes János is, aki korábban, éppen Dőry Gábor szolgálatában ál­lott. Amikor hazatérnek, még „egy kozák”-ot is hoznak ma­gukkal. Jól jegyezzük meg e figurákat, mert még fontos szerepük lesz a história folya­mán, éonen a legizgalmasabb események során. Szirmayt jól jellemzi, az őt jól ismerő Liza komorna: — ..Egy közönséges csavar­gó ember!” * Szirmay értesülvén Katalin Ránk-herlányi üdüléséről, el­határozza, hogy felkeresi egy­kori szíve hölgyét. Óvatosság­ból azonban előbb csak szol­gáját küldi hozzá Kassáról, szóbéli üzenetével. — „Köszönti a grófnőt és ne gondolja. hogy róla meg­feledkezett. Nem is fog róla soha elfeledkezni. Hanem ha vagyon még egy kis szíve hoz­zá, és régi szavát, régi ösme- retségét meg nem másolta, hát üzenje meg, mikor lehetne véle és mikor jöhetne legal- kalmatosabban Ránkra? ...” . Buttlerné szjve szaporábban ver a hír hallatára. Közel haj­lik János inas füléhez, s oda súgja bizalmas üzenetét: — „Mondja meg néki. hogy keserves könnyeim hullottak nékem érette. De hogy jöhes­sen ide, nem tudom, mert az én uram igen hirtelen. Ha csak imlamikor éjiéi nem jön, és akkor ezt tudtomra adja, hogy véle szólhassak, úgy hogy az uram ne tudja. Szeretnék is véle nagyon beszélni.” Igv hát a szerelmi postás jó hírekkel tér meg Kassára. Szirmay n°m sokat Uketór'á- zik. Értesíti érkezéséről Butt- lernét, s már útnak is indul a ránk! fürdő felé. Katinka asszony örömteli izgalommal készül a viszont­látásra. De egyszerre, csak mint derült égből a villám, megérkezik a férje. A fiatal menyecske összeomlani véli titkos tervét, de jól bevált asszonyi praktikához folyamo­dik. Előbb csak évődik vele, majd egyre tovább feszítve a húrt, már egyenesen cívódik, veszekedést provokál, hogy az amúgyis hirtelen haragú Já­nos grófot eltávolítsa a szerel­mi légyott színteréről. — „Mindenféle fortélyokkal akarván élni, hogy eltudhassa magától.” — jellemzi a szituá­ciót a mindentudó komorna. De János a hosszabb távol­iét után, ragyogó jó kedvében van, és Katinka minden mes­terkedése csődöt mond. Igv hát módszert változtat, és most már „szép módokkal akarta el­űzni magától”. Egyre csak panaszkodik, a fürdőbéli állapotokra, a társa­ság hiányára. S a végén kibö­ki nagyhirtélen kiagyalt ter­vét: a legszívesebben Eperjes­re menne ót, hogy az ottani orvosdóktorokkal eredménye­sebben kúrálhassa magát. A gyanútlan fiatal férj rá­harap a kivetett csalétekre, s még aznap útra is kerekedik Eperjesre, hogy ott körülnéz­zen, Végre itt van a várva várt éjszaka. Buttlerné nyugtai an felajzottsággal várja szeretőjét. Éjfél felé jár már az óra. Alusz.ik az egész falu és a fürdő vendégserege. Egyszer­re csak halkan, abg hallha­tóan .megkopom, ablaka. Oda­rohan. Könnyű teste szinte re­pül. Kinyitja az ablakszárnya- kat, s halk toppanással máris beugrik a titokzatos éjjeli lá­togató. — „Jóska!” — suttogja for­rón, s mohón ölelő karjaiba zárja. Kellemesen telik a nyári éj­szaka, — csókok, buja ölelé­sek fűszerezik az édes pásztor­órát. Nyugodtan hevernek egymás karjaiban, hiszen Buttlert Eperjesen tudják. Hajnali háromkor Jóska úr felöltözik, és az ablakon át. diszkréten távozik ... Alig fekszik vissza Katinka ágyába, csak éppen egy kicsit elszenderedik, amikor közelgő léptek és ajtókopogás zajára ébred. Férje érkezik meg. Még mentegeti is magát, hogy ha­marább jött, de hát mindent sikerült jól elintéznie. Reggel a grófnő huncut mo- sollyal bizalmaskodja el ko- mornájának: — „Az Isten jól adta. hogy egy órával hamarább nem jött a gróf, mert mellettem találta volna Szirmayt!” A mit sem gyanító Buttler tovább „szorgoskodik grófné- jának gyógyításán”. Mediciná­kért küld Kassára, hogy azzal se legyen gondja-baja hitve­sének. Majd hintóba száll, és haza indul. Már augusztusra jár az ;dő, mikor a grófnő végül is elha­tározza, hogy Eperjesre távo­zik. A társaságában lévő Dőry Laci bárót előreküldi, s „ke­mény parancsolat mellett” egy kis levélkét bíz gondjaira, hogy azt saját kezűleg kézbe­sítse. A címzett: Szirmay Jó­zsef kapitány úr, Kassa ... Biztonságképpen még meg is fenyegeti az együgvfl Dőrvt: — „Hallod-é, te bolond! Ha megmondod a grófnak, hogy Szirmaynak tülem levelet vit­tél, magam meg foglak ölni!” (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom