Tolna Megyei Népújság, 1972. december (22. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-31 / 307. szám

& 1 » K Egy leharapott ujj a spirituszban Tizenöt évvel ezelőtt, 1958. január 5-én halt meg Kitten- berger Kálmán, Afrika-kutató, zoológiái gyűjtő. A nagy ma­gyar vadász hat alkalommal, kereste fel Afrika keleti ré­szének egyenlítő vidéki részét, és több mint 10 évet töltött vadonjaiban. Több tízezres példányból álló, fajokban is gazdag anyagot gyűjtött Ë gyűjtemény, mintegy 300 állat­fajt tartalmazott. Az öt leg­veszélyesebb lőtt vadak (orosz­lán, elefánt, kafferbivaly, leo­párd, orrszarvú) száma körül­belül kétszázra tehető. À Brassói-havasok szom­szédságában Tarangban taní- tóskodott, amikor Bárányos József, a Magyar Nemzeti; Múzeum akkori főpreparátora levélben értesítette az afrikai út lehetőségeiről. 1902 kará­csonyárt — mint a múzeum megbízottja — elindult első afrikai útjára. Afrikába érve beteg lett és a Mosiig vezető úton is a ipa- lária gyötörte. A gyógyulás után megkezdte a madarak és különböző rovarok gyűjtését, és szorgalmasan tanulta a né­ger nyelveket. Fél évszázaddal később a Váci utcában egy'né- gert kiszváhili nyelven köszön­tött, aki az örömtől csaknem a „fehér rokon” nyaká'ba bo­rult. Kittenbergert mint vér­beli vadászt a nagy, veszélyes vadak’elejtése is izgatta. Egy alkalommal mocsaras, füves A nyakönyvvexető a felhők fölött Egy japán légitársaság azt' javasoljo a fiataloknak, hogy „magasabb szinten”, a felhők között ünnepeljék a lakodal­mukat. Eddig már 2000 fiatal pár folyamodott a: légi házas­ságkötést kínáló vállalat szol­gáltatásaihoz. Az anyakönyv­be történő, bejegyzés a repü­lőgépen, a Csendes-óceán fö­lött tízezer méter magasság­ban történik. területen, lapulóhely ükről előbb egy nőstény, majd két hím oroszlán bújt elő. Gyors lövésekkel mindhármat , lete­rítette. Az egyik támadó hí­met az ismételt lövés a va­dásztól alig három méterre ál­lította meg rohanásában. Áz eredményes vadászatról Kit- tenberger így írt: „...bár egy pillanatra elfogott: egy pará­nyi szánalom érzés, mégis büszkén álltam a fotografáló masina elé; mert — hiába! — három oroszlánt egy perc alatt még nemigen lőtt vadász­ember. ..” A múzeum vezetői levélben figyelmeztették „nem azért küldték, hogy nagv va­dakat lőjjön, hanem madár és apróvad , gyűjtésére”. Éppen madárászás: közben érte egy olyan vadászkalandja az oroszlánnal, amikor csaknem az életével fizetett. A támadó oroszlán az első lövéstől ösz- szeesett, de az ismétlésnél puskája csütörtököt mondott. Az agonizáló fenevad a va­dászra ugrott, s az élethalál­harcban sikerült puskaágyát a vadállat szájába nyomni, de akkor kezének ujját is átha- rajjla. A szerencsés ha.rc után ezt az ujját, amelyet csak a bőr tartott, levágta, spiritusz­ba tette, s elküldte a múze­umnak. 1956-ban a múzeum állattá­rában okozott tűzben gyűjte­ményeinek egy része elpusz- nyi Múzeum megmentett tűit. Ma a Természettudomá­nyi Múzeumban megmentett zsákmányai, valamint gazdag tapasztalatait megörökítő mű­vei őrzik Kittenberger Kál­mán emlékét. A légszennyeződés következményei Japán tudományos és mű­szaki kérdésekkel foglalkozó igazgatóságának jelentése megállapítja: Tokióban a le­vegő szennyeződésének mos­tani üteme mellett az egész zöldterület 50 év múlVa el­pusztul. A városban lévő fü­ves és fásított területeket na­gyobb részükben olyan káro­sodás érte, hogy természetes úton már képtelenek regene­rálódni. Csendes építkezés Az egyik svéd cég zajtalan építőgépek és berendezések gyártására specializálta ma­gát. A közönséges légkalapá­csok zaja több lakótömbnyire is elhallatszik, az újfajta svéd fej tőkalapács működése pedig nem kelt nagyobb zajt, mint az aszfalton elhaladó személy-, autó.' A másik újdonság a robbantási munkálatokat köny. nyíti meg. Alkalmazása ese­tén a sziklás talajok vagy be­tontömbök robbantásakor sem maga a robbanás, sem a re- peszdarabok hullásának, roba­ja nem hallatszik. Ebben az esetben különleges hidrauli­kus berendezést használnak a zaj elfojtására. Itt az „Orrszarvú” rádióállomás A Dé!-Afrikában élő vadál­latok vándorlásának útját ta- nuttfián.yozó 1 biológusok fel­használják az elektronikát is. Miniatűr rádióleadó állomáso­Traktorok esztétikája A technikai esztétika foko­zatosan behatol az ipar és a mezőgazdaság valamennyi ágá’pa. Az utóbbi években gyártott traktorok külseje meggyőzően tanúskodik árról, hogy a tervezők gondos és ihletett munkát végeztek. Mint a díszszemlén, úgy pa­rádéznak egy osztrák cég .ké­szítette új traktorcsalád tag­jai. A sorozat öt — 32-től 90 ló­erős —; alapmodellből áll. Minden következő, nagyobb teljesítőképességű gép mint­egy az előző nagyított máso­lata. Valamennyi traktor maximálisan, egységesített, ki­állításuk azonos. .. ! Bűvös tökmag a várárokban Érdekes agrártörténeti rej­télyre derített fényt nemrégi­ben a tatai várárok üledék- anyagának botanikai vizsgá­lata. A törökvilágban feltöltött egykori védősánc a várásatá­sok során már korábban is régészeti kincsesbányának bi­zonyult, számos muzeális ér­tékű lelet bukkant napfényre a középkori rétegből. A régészeti feltárás- befeje­zése után Skoflek István, a neves paleobotanikus fogta vallatóra a várárok apró le­letekkel XV—XVI. századi­nak meghatározott kultúrréte- geit. A növénymaradványok, különféle magvak vizsgálatá­val azt kutatta, hogy a kö­zépkori vár környékén, milyen: volt a kertkultúra, milyen . arányban fordulnak elő a ter­mesztett és vadon vegetáló növényfajták. A vizsgálat meglepő ered­ménnyel zárult. A fejlett kert­kultúrát bizonyító szerves maradványok között egy, az évszázadokat viszonylag ép­ségben átvészelő lopótök-mag is akadt.. E. felfedezés érdekes­sége az, hogy eddigi ismerete­ink szerint a lopótök csak a XVII—XVIII. században ho- nosodott meg hazánkban, s csakúgy, niint elődje, a bur­gonya, ez. is , Amerikából ke­rült át kontinensünkre. A nem mindennapi lelet ta­núsága szerint immár nem titok, hogy 300—40ü esztendő­vel ezélőtt milyen' anyagból készült hébérrel csalogatták elő őseink a hegy levét az öblös hasú gönci hordókból. Ezt a fára kúszó,’ praktikus tökféleséget minden bizony­nyal országszerte termesztet­ték már ekkoriban. Hogy ed­dig perdöntő bizonyíték erről még másutt nem került elő, annak egyszerű a magyarázata. A növényi magvak — ha csak el nem szenesedtek — rövid idő alatt nyomtalanul bomla­nak a talajban. Több évszá­zados fennmaradásukhoz olyan körülmények .kellenek, mint amilyenek a , tatai várárok szerves maradványokat jól konzerváló tőzeges, agyagos rétegei... kát erősítenek az állatokra és a rádiók jelzéseit speciális ál­lomásokon veszik. Itt a legbo­nyolultabb probléma — a le­endő „rádiós” elfogása. A zeb­rákba altat lézerrel töltött lö­vedékeket lőnek, a gazellákat sötétben ejtik foglyul, úgy hogy autók reflektorait irá­nyítják rájuk, amelyektől — il­letve a reflektorok előidézte félelemtől — teljesen megbé­nulnak. Az orrszarvúkat szin­tén altatószerrel teli ampullá­val kábítjuk el — az ampullá­kat biztonságos távolságból lö­vik ki. Azután, amikor az orr­szarvú már elaludt, leoldják nyakáról az elemekkel és magnetofonszalagokkal ellátott rádióleadót. Áz , „orrszarvú” rádióállomás adásait fél év. folyamán nyolc kilométeres körzetben lehet fogni. A vFekeïe hattyú” titokzatossága Immár tíz éve áll világsike­rének reflektorfényében. Mar-, cia Haydéé. John Cranko an­gol koreográfus 1961-ben Pá­rizsban fedezte f- fel az akkor 23 esztendős - brazil leányt és azon nyomban le is szerződ­tette. • ’Egy: évvel később már az NSZK legjobb balett-t,ársula- - tának, a Stuttgart Balettnek volt a p rimabalerinája. Miután fellépett Shpkespearenek Gran- ko sajátságos rendezésében be­mutatott „Romçô. és Julin”-já-- ban., s;k.e.r$órozqta nem szakadt meg többé. Júlia páratlan ala­kítása csak ; kezdete volt an­nak a világraszóló sikerhul-" Iámnak, amiben a későbbiek során a „Gizelládban, <s\ „Hattyúk tavában” és a „Male, ráncos hölgyben” része lett* Ezekben bontakozott ki legki­fejezőbben a koreográfus és primab'álerinájának " szellemi rokonságaként a harmonikus együttműködés gyümölcse. Marcia Haydée minden egyes mozdulatának mély átérzését. és titokzatosságát tartják kri­tikusai annak,' amit, ma a „Stuttgarti bálettstílus” utá„ nozhatatlanságának ^evezünk. A nemzetközi szakvilág szerint ő körűnk ' „Primabaleripa As~ soluta”-ja. Haydée különbén az egyetlen Olyan nem spanyol származású dél-amerikai ba­lett-táncosnő, ; aki. „feltornáz­ta” magát a világ elitje' közé. Kelj feljaöcsi-oszlopok ] A szerencsétlenül' járt. autó­vezető . jd d ön tötjjjméljány. • útr., széli oszlopot. "'Ameddig- > az útkarbantartó szolgálat, -helVe­ra állít ja ezeket,/ sok: kjő. telhet, a szétrombolt korlát pádig- veszélyezteti az— autó- forgalmat. Ennek elkerülése végett az angol HTM cég tűzbiztos poli­propilénből hajlékony oszlopo­kat gyárt : ezek bármiféle ösz- szeiítközéd tft$n .újra függőle­ges helyzetbe, kerülnek. ; Óriás torta Ponsn francia városka cuk­rászai elkészítették a fran­cia«: nemzet történetébe^ mindért bizonnyal legna­gyobb méretű karácsonyi tortát, amelyet a párizsi öregek egyik otthonának szállítottak. A törté négy és fél méter hosszú, súlya 450 kilogramm. Elkészítésé­hez egyebek között 130 kiló cukrot és 20 liter konyakot használtak fel. (Jobb; felől üt) nekem fütyül... Két texagi kőoiajVállalat egy vitás terület birtokáért peres­kedett egymással. Az ügy,, bí­róság elé került, A tárgyalás kezdete előtt az elnök a- követ­kező .bejelentést tette: '..v A bíróság tagjai' a „Baxos Oil Company”-tól százezer dol­lárról szőlő csekket kaptak, a „Naxps, Oil Cömpany”-tól pe­dig — 150 000 dollárt. Közölhe­tem,- hogy', a „Naxos Oil Com- pany”-nak visszatérítjük az 50 000 dolláros különbözetet, s ezután a bíróság igazságos döntést' hoz majd az ügyben. A mikroszkóp civilizációs „betegsége” Korunk technikai vívmányai olykor éppen technikai, vonat­kozásban idéznek elő paradox helyzeteket. Ilyen szituáció fordult elő nemrégiben Buda­pesten, az egyik tudományos intézmény laboratóriumábán. Az intézetben szabad szem- - mel nem látható apró kristá­lyokról akartak mikroszkópi felvételeket készíteni. A fel­adatot végző és nagy rutinnal rendelkező szakember a film előhívásakor megdöbbenve ta­pasztalta, hogy a tárgyfotó' életlen, használhatatlan. Újabb gondos előkészítés után megismételte a felvételsort, s mint csakhamar kiderült, a másodszori, a harmadszori próbálkozás is csődöt mon­dott. A sebtében összehívott tudo­mányos konzíliumon aztán si­került megfejteni a rejtély nyitját. Az elmozdulásból származó életlenséget szaka­datlan mini földrengés okoz­ta, amit a környező forgalmas utcákon száguldó járművek keltettek. A munka sürgőssége miatt nem volt ; lehetőség megvárni ’ a csendes éjszakai órákat, s-, a technikai berendezéseket sem szállíthatták el nagyhi­telen nyugalmasabb környe­zetbe. A dilemma csúcspont­ján az egyik kutatónak men­tő ötlete támadt, eszébe jü-; tott , ugyanis törökyilágbeli őseink, ,várvédő módszeré: Mint közismert,,Láz ostromló törökök kívülről' vájt föld-' alatti alágűton próbáltak be­jutni a várba vagy éppen lő-' porral aláaknázni az erődít­mény bástyáit. Ám az ilyes­féle hadicselt a várvédők is ismerték és sajátos módon vé­dekeztek* ellene. Tudták, hogy az alagútfúrásv kismértékben megrengeti a talajt, ezért víz­zel teli edényeket, vagy kecs­kebőr ' dobokra szórt borsósze- msket. helyeztek, el a várud­var kritikus pontjain. Ahol aztán mégrezdült a vízfelület, ahol ' gurulni, ugrálni kezdték a borsószemek, ott 'ellenalag- úttal; igyekeztek fülöncsípni a betolakodókat. A szóban forgó hipermodern laboratóriumban is ehhez, az ősi „műszerhez” folyamodtak a természettudósok. A mik­roszkóp asztalra felkerült a vízzel teli fazék, s így a mi­nirengés szünetelt kihasznál­va, prímán sikerültek a fel­vételek . ;. feäHÄiSä

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom