Tolna Megyei Népújság, 1972. december (22. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-31 / 307. szám
I Emberek és csillagok Van-e ember, akit ne érdekelne az, hogy mit hoz a jövendő? Az 1973-as esztendő? Dr. Kulin György profesz- szort, a Budapesti Uránia Csillagvizsgáló igazgatóját kerestem fel gyarló emberi kérdésemmel : — Professzor úr, mit mondanak a csillagok? — A csillagok hallgatnak, ha egyéni sorsunk alakulásáról faggatjuk őket. — Es mikor válaszolnak? — Amikor Kolumbusz isme-' rétién vizek felé indult hajójával, mindig csak a Sarkcsillagot figyelte, ahhoz igazodott; ma, a Hold felé induló űrhajósok útja is megadott csillagok között halad. — Századunkat a technika századának tartják. Ugyanakkor virul a csillagjóslás kétes „tudománya”, Professzor úr szerint mi ennek a magyarázata? — Minden nép kultúrájában megtalálható az ég, az ember fölötti világ ábrázolása. Részben azért, mert a csillagok, a hozzájuk fűződő mítoszok szépek; részben, mert az ember kezdettől azt tapasztalta, hogy életének kialakult rendjét, az évszakok váltakozásait, az esőket, a napsütést, egy tőle független, ismeretlen erő irányítja. Egy nagyon is érthető, logikai ugrás a magyarázata annak, hogy miért hitték, és hiszik sokan még ma is, hogy az egyén életét is egy tőle független erő irányítja. A tudomány mérhetetlen iramú fejlődése, az emberek nagyobb műveltsége egyelőre, sajnos, csak annyit eredményezett, hogy mór nem valamilyen istentől, hanem a csillagoktól várják sorsuk alakulását, pontosabban, a csillagok által meghatározott sorsukban hisznek. Nyugati országokban élő tudósok — ahol minden képzeletet felülmúló jó üzletnek bizonyult a csillagjóslás — a_ XX. század szellemi szégyenének nevezik az asztrológiát. — Miben látja az asztrológiába vetett hit legnagyobb veszélyét? — A belenyugvásban. így példával tudnám ezt illusztrálni: Valaki sikertelennek érzi az életét. Es valamilyen ostoba asztrológiai „jóslat” meg is erősíti kisebbrendűségi - érzésében, sót, még a jovoben várnato kudarcokra is felhívja a figyelmét. Ez az ember meg sem próbál jobban dolgozni, de meg azt sem vizsgálja meg, hogy netán saját tunyasága, pontatlan munkája, műveit tiensége okozta-e addigi sikertelenségét. Könnyebb rnártírarccal vállalni a „sorsot”, amit a csillagok — születése pillanatában — számára kijelöltek, mint keményebben tanulni vagy dolgozni. — Sokan hivatkoznak arra, hogy az asztrológia már több ezer évvel ezelőtt is komoly tudománynak számított.. Köztudott, hogy az ókori népek uralkodói hadbaindulásaikat is függővé tették attól, mit mond az udvari csillagjós. — Ez az állítás önmagában hordozza a megszégyenítő választ is. A fejlődés folyamata csak akkor lehetséges, ha megtagadjuk a régit, a nagyobb, az új igazságért. Éppen a tudományt sértenénk meg avval, hogy évezredek óta egy helyben topog? — Az ember, születése pillanatától magában hordozza a bizonytalanságot is. És minél többet tud a világról, jobban látja az összefüggéseket, annál jobban megzavarodik és keres valamilyen támpontot. Mi szabadíthat meg ezektől a szorongásoktól ? — A tudás. Csak a félművelt embereket zavarhatja meg a „bonyolult világ”. Mi tudósok, azt hiszem túlzás nélkül állíthatom, derűs emberek vagyunk. Mert a látszólagos bonyolultságon túl megismert rend csodálatos; olyan megnyugtató élmény, mint a legszebb műélvezet. Ezért szeretném néha kiáltani, hogy nézzétek emberek, mi van a világban ! A Föld gyönyörű múzeum, ahol minden megtalálható. De az anyagban rejlő csodát, a lehetőséget, a csillagászat ismertette "meg velünk. Hogy az egyik legegyszerűbb* elem, a hidrogén, amely a víz alkotó része, héliummá átalakulva „üzemelteti” a Napot! Ennek ismeretében lehetővé válik számunkra, hogy itt a Földön, ellesve a Nap titkát, felhasználjuk majd ezt az energiát ! —/Amit elmondott, valóban györiyörű és lelkesítő. De — az embereket a kozmosz gondjainál jobban érdeklik saját gondjaik és... . — Egyszer, itt á csjllagvízs- gálóban odajött hozzám égy fiú és megkérdezte: „Gvufka bácsi, hogyan lehetnék én híres ember?” „Sehogy fiam’*íí*- válaszoltam. „Aki keresi a'’Sikert, az soha nem-találja meg. Ha azt kérdezted Volna, hogy á csillagászatnak valamelyik ágával komolyan szeretnél foglalkozni, talán egyszer valóban híres ember válhatna belőled. Mert a siker olyan jutalom, amely nagyon sok munka eredményeképpen — héha — meglepi az embert”. — Ha megenged egy személyes kérdést, miért választotta éppen ezt a tudományt hivatásának? — Nem választottam. Matematika-fizika tanárnak készültem. Gyerekkoromban féltem a csillagoktól. _ ??? — ötéves voltam, amikor rémületben tartotta a Föld lakóit a Halley-üstökös feltűnése. A felnőttek remegve beszéltek arról, hogy az üstökös csóvája áthalad földünk felett, mérgező gázokkal beszennyezi a levegőt, megszűnik az élet. Éjszakánként féltem a sötétben, és magamban mondogattam, ne félj édesanyám, majd ha én nagy leszek, lelövöm azt az üstököst! Sajnos, ő már nem élt akkor, amikor felfedeztem egy új üstököst, amely azóta Kulin-üstökös néven halad égi pályáján. Azóta már tudom, hogy az üstökösök nem Veszedelmet hozó „kóbor égitestek”, hanem ugyanolyan szabályos pályán haladnft;, mint a Naprendszer többi tágja. A Halley-üstökös 76 évenként tér vissza, tehát 1986-ban lesz újból látható. — És a professzor úr üstököse? — 175 000 év múlva. — Mi volt legmegrendítőbb élménye a csillagokkal? — Az a dráma, amelyet Galilei óta minden ember átérez, aki először veszi kezébe a távcsövet, és felfedezi, hogy a világ nem olyan, mint amilyennek látszik. Úgy érzem, egyetlen módja van annak, hogy megszabadítsuk az embereket •babonáiktól, téves hiedelmeiktől. Ha megismertetjük velük a valóságot. Ha megkérdezné azokat a fiatalokat, akik tagjai a Csillagászok Baráti Körének, hogy milyen égi jegy szülöttei, csak nevetnének a kérdésen. De hogy ne legyek ünneprontó, némi módosítással, megpróbálok válaszolni első kérdésére, arra, hogy mit mondanak nekem a csillagok. Tiszta időben, délj irányban láthatom a téli égbolt legszebb csillagképét, az Oriont. magyar elnevezéssel a Kaszást. A csillagkép közepén három egvforma fényes csillag, Rónakirály, Róna-őrző, és Rónapallér „vágják a rendet”. A kaszásokat követi sok apró csillagocska, a „marokszedők”, őket látva tudom, hogy kiket kell követnem továbbra is, vagyis az 1973-as esztendőben ... Köszönöm a beszélgetést. LÁSZT.Ó ILONA Nádor Vera rajzos divaitanácsadója A farsang közeledtével minden nőben felvetődik a probléma: Mit vegyek fel? Üj ruhát csináltatni, de készen is lehet vásárolni, vagy régiből alakítani is mód van rá. Minden nőnek, aki elmúlt 30 éves, azt ajánljuk, hogy ünnepi ruhájának minél egyszerűbb formamegoldást válasszon. Az anyaga viszont mutatós legyen, mert így érjük el a kívánt ünnepélyes hatást. A fiatal lányoknál nincsenek úgynevezett kötöttségek. Ma is élő igazság: „ha egy zsákot vesz magára”, akkor is csinos és érdekes. Persze, ma már nem így gondolkodnak a fiatalok. Szeretik a szépet, a drágát (sokszor a tűi drágát is), pedig egy-egy jó ötlettel, többféleképpen viselhető ruhadarabokkal az egész szezont át lehet szórakozni, táncolni. Különösen alkalmas a fiatalok részére a szép, nemes anyagból készült nadrág Petőfi-rejtvénypólyázat IV. Versről — versre Keresztrejtvényünkben húsz ‘ Petőfi költeményből idézünk néhány - sort. Megfejtésként ezek címét keli az ábra megfelelő soraiba. irnu Vízszintes: !. „Elöltem állt a legdicsűsebb vidék / Minőt a festők és a kőitek / Művészi mámorukban / Teremteni csak ‘ képesek,. . ." 15. Rossz ízűvé válik. 16. „PorfeliegcUben a nagy ég alatt / A hazatérő nyáj kolompja szál* 17. Pusztít. 18. Bosszús kiícikadás szava. 19. Az Állatöv egyik csillagképe. 21. ...fok: folyadékok sűrűségének mértékegysége (kiejtés szerint). 22. . Ra párja. 23. Szakorvos (nevelővel). 25. „Ily álmokat adjatok isteneim, /. és marhat a fájdalom, a fene kin; / Én tűrni fogok, . . .'* 27. Qlyanok, qkár a rosta (tájszóval). 30. Tag. 31,,.J3él- poklosság. 33. Kalcium és kálium. 34. Krómmal cserzett, barkaréteg nélküli marha bőrfajta. 36. ViJághí/ű, ripgy hangterjedelmű perui énekesnő . neve (. . . Sumac). 37. Szovjet teherautó- márka. 33. UUI 39. Azonás magánhangzók. 40. A Dzsungel könyve .kígyójának neve. 41. Újévi egynémÜ betűi. 43. Foszfor, ittrium és szén. 44. Kétes! 45. Á gépjármű üresjáratához tartozó üzemanyag-menhyi$ég, 43. Ragadozó madár (névelővel). E0. „E<r> kor majd borocska mellől / A halál ha űzni jő: / Még egy korty — s nevetve dűlök / Jégöledbe, temetői** 51. Kossuth-díjas szobrász (1903—, keresztnevének kezdőbetűjével O végón). 53. Téli csapadék. 54. A Petőfit vendéglátó bórjádi Táss-kúria egy meghitt, csendes zuga, ahol a költő a Magyar nemes című versét írta. 57. Bolívia fővárosa. 58. Kikötőváros Algériában. 61. mért vagy oly haiovány / Mint az elfogyó hold bús őszi éjszakán?" (. . . vitéz). 63. Olasz folyó. 64. Feleség, házastárs. 66. Turk eredetű nép a Szovjetunióban. 69. Szezonok, idények. 72. Megvastagodott szárrészéért termesztett káposztaféle növény ritkábban használt neve. 73. . Elvitelek volna, mint nap a harmatot / Mint az esti szellő a rózsalevelet. / De m«st, mint nyílvesszővel, a zrklato*t / Megsebzett oroszlán, úgy megyek el veled!'* Függőleges: 1. Zúg a trónus egyre iobben / Sompolyognak alattomben / . Sompolyognak el az urak. / A királynál csők egv marad.’* 2. „M'Hőn a szerelem kertében / A nsn tikkasztón si'-t a* égr'n: / Tírtunk hls árrvV; ú lugasba / A bnrevUmöl 'S *3': uhnz." 3'. ..Sr^Mőrrö't I Felhők / Merengve jár / A hoHsu^ár / M:nt ro*n fe- •ctí / A képzelet." 4. S^'m’-'áclós h-'nrt. 5. Dolgos, kér Ilye*. 6. r- «--!» n Ms, rr —!* o nek I Holála *gy nagy ógjengi» »a1 & 3 4 5 6 r” Q 9 10 11 12 q 15 ■ 16 □ 17 m <8 a 19 20 ü 21 m 22. m 25 r m B JM 25 2S H 3? r iá 29 m 31 32 M 33 su 34 35 y° m W~ m 38 i 39 ü 40 m 41 42 m 43 □ Ül 45 46 47~ ü 4am 50 _j m a 3Í~ 52 55 ü m 54 55 56 1 57 58 z 59 60 Sü 6Ï 62 m 6Ïm 65 11 66 6 7 II £9 ?o 71 m 7Z \ r 73 □ la; Kilencszáz év múlt, és ez égzen- gásre / Most k£l a visszhang: lantomnak dala." 7. Ellentétes kötőszó, ellentétes irányban. 8. ,,Zö!d a föld, kők ez ég, tavasz van; és én oly sült bolond vagyok / Hogy idebenn a szűk szobában / Kadcnciákct faragok!** 9. Éles eszűek. 10. Kén és fluor. 11. Lócsemeao. 12. „JütS az éj szelíden végre / S könyörülve békességre / Álmaim karában vitt.'* 13. Moszkvai nagyáruház. 14. „Én ábrándoztam és szóltam Erzsikéhez: / Ne -vű'-sszitnír magunknak csillagot?'" 20. Szakota! Sándor. ' 23. Ussze-vissza meri 24. Koccanthassunk, mig o nap lejár; / Holnap messze járok, más vidéken / Üresen fog itten állni székem...’* 2d. ömj} bácsika (fordítva). 23. „Haza csak orván, hcl jog is van". 29. „KivCI-heiG! szomorú csárda ez / a ...» / Éhen- szomjen szokott itt maradni / A jámbor utaző ** 30. Bánót. £2. „ Almomban rn ! Rab nemzetek btVncsót tördelem 1" 35. ,,F'"da tâmod'-n föl mőg egyszer o múlt / Hol zfvt'nk és poharunk kicsordult../* 40. Testrész. 42. Csacsihang. 46. „Feküdjetek / mái le / Emberoki / Vagy ha jártok / Halkan / LépjatekI" 47. ZM. 49. Filmek fényérzékenységének egyik egysége. 52. Római 49. 55. Helyrag. 56. Nagyobb mennyiségűt. 59. „Valami óriásai ú / kifújja reggel keleten / S szétpattan este nyugaton — / És ez minden nap így megyen." 60. Nemes itó- ka. 62. Férfi becenév. 65. Megfelelően. 67. Romlott tojás (ékezethiány). 68. Szovjet folyam. 70. Nem vérrokon. 71. Kicsinyítőképző. 72. Baku egyik része! Beküldendő a vízszintes 1., 16., 25. 50., 61., 73., valamint a függőleges 1., 2., 3., 6., 8., 12., 14.. 24.. 28.. 29., 32., 35., 46. és 59. sorok megfejtése —• mind a 4 forduló együttesen — 1973. január 8-ig levelezőlapon, vagy borítékban a Megyei Művelődési Központ Szekszárd címre. A lapra, borítékra kérjük ráírni: Petőfi-rejtvénypólyázat. A helyes megfejtést beküldők között 10 db negyedéves Népújság-előfizetést és 20 db könyvet sorsolunk ki. SZEREK vagy szoknya, amelyet külön-’ böző blúzvariációkkal lehet mindig más-más jellegűvé tenni. Minden nőnél más igénye és rendeltetése van az ünnepi ruhának. Vannak olyanok, akik csak egyszer-kétszer mennek el valahová szórakozni; vannak akik gyakrabban, minden szombaton és vasárnap, s ennek megfelelően mu- tatósabb, vagy egyszerűbb ruhára van szükségük. Ezeknek a szempontoknak figyelembevételével készítettük e hat ünnepiruhaj-rajzot is vá-r lasztásuL 1- es modellünk csípőig le«; varrt, és nagyon erősen bő«« vülő taft, bársony, vagy jer- seyből készíthető szoknya, amelyet egy pici japán ujjú, mintás selyemblúzzal viselhetünk. Ugyanez a blúz elképzelhető csipkéből, jerseyből, vagy brokátselyemből is. 2- es rajzunkon kiskosztümöt -, mutatunk, amelynek kihangsúlyozott szabásvonalai igen előnyösek. Rakott szoknyája lefelé erősen bővül. A kiskosztümöt blúzzal is lehet viselni, vagy divatos ékszerrel kiegészítve. 3- as rajzunk selyemből vagy jerseyből készíthető ruha, kámzsás nyakmegoldással, derekán és mell alatt elvágva. A vízszintes irányú vágásoknál bársony szalagot, vagy gyön- gyözést alkalmazhatunk. A szoknya gloknisan szabott. 4- es rajzunk bármilyen szövetruha tetejére felvehető, húzott, bő újjú boleró, amely készülhet organzából, jó tartá- sú nylonanyagból, oly módon, hogy a kivágott és ujjatlan ruha alatt kombinészerűen hat. A rajzon ábrázolt ruha aljarészén rakott, fodorszerű megoldású. 5- ös rajzunk egy robmantó-; szerű ingruha, amely gazdag aranyszövésű brokátból készülhet, vagy — akik nem szeretik a fémszálas csillogást, — azoknak az üzletekben kapható jacquard-brokátból ajánljuk. A ruha ékszergombokkal záródik végig, a bevarrott ujja végén kis hasíték van és fölötte gomb. 6- os rajzunk fiatal lányoknak ajánlható ruha, amely selyemből készült, ujján és a szoknyarészén elhelyezett fodrok azonos színű madeiracsipkéből vannak, de igen érdekes az is, ha fekete vagy sötétkék bársonyból van a ruha és a csipkedíszítése fehér. Népújság 12 1972. december 31.