Tolna Megyei Népújság, 1972. december (22. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-03 / 285. szám

* t 1 1 1 Közlemény a szovjet küldöttség látogatásáról a dél-vietnami ideiglenes for­radalmi kormánynak a hábo­rú befejezésével és a vietna­mi béke helyreállításával kap­csolatos megállapodásra vo­natkozó állásoontiát, és fel­lépnek az Egyesült Államok halogató taktikája, s az ag­resszió folytatása ellen. A tárgyaló felek támogat­ják a Koreai Munkapárt és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányának konstruktív léoéseit, am elvek az ország békés, demokratikus újraegyesítését célozzák az imperialista erők beavatkozá­sa nélkül. A Magyar Népköztársaság és a Szövietnnió me^erösitet- te készségét, hogv a iövőben is támogatja az arab népek igaz­ságos ügyét. E népek az ame­rikai imperializmus által tá­mogatott izraeli agresszió kö­vetkezményeinek fglszá m ni ó _ sáért, a közel-ks’eti válság rendezéséért harcolnak a Biz­tonsági Tanács .1967. novem­ber 22-i határozata valamenv- nvi , oontjának következetes teljesítése és mindenekelőtt az izraeli csapatoknak minden megszállt arab területről való kivonása alapján. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kiállt és kiáll amellett, hogv minden állam ismerje el a Bangla Desh Né­pi Köztársaság törvényes jo­gát, hogy elfoglalja helyét az Egyesült Nemzetek Szerveze­tében. A felek a világbéke és a né­pek biztonságának megszilár­dítása szempontjából nagy je­lentőséget tulajdonítanak az ENSZ-közgyűlés 27. üléssza­kán megvitatásra beterjesztett, ,,Az erőszakról való lemondás a nemzetközi kapcsolatokban és a nukleáris fegyverek al­kalmazásának örök időre való betiltásá”-ról szóló szoviet ja­vaslatnak. Mély megelégedé­süket fejelik ki, hogy az ENSZ közgyűlése ezt a javallatot elfogadta. A tárgyalások során hang­súlyozták azt a fontos szere­pet, amelyet az Egyesült Nem­zetek Szervezete hivatott be­tölteni az időszerű nemzetkö­zi politikai kérdések rendezé­sében, a béke, a nemzetközi biztonság és az államok együttműködésének erősítésé­ben. Kádár János, a Magvar Szo­cialista Munkásoárt Központi Bizottságának első titkára és L. I. Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára a lá­togatás idején megbeszélése­ket folytatott. A beható és gyümölcsöző eszmecseréken a kérdések széles körét vitat­ták meg. Ugyancsak találkoz­tak és véleménycserét folytat­tak Pullai Árpád, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának titkára és K. F. Katusev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkára, vala­mint Péter János, a Magyar Népköztársaság külügyminisz­tere és A. A. Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere. A szovjet küldöttség ma­gyarországi tartózkodása so­rán megtekintette a szovjet szakemberek segítségével épü­lő budapesti metró második szakaszának Kossuth téri állo­mását, a magyar főváros egyik úi lakónegyed át, egy iskolát, találkozott a Magyar—Szovjet Baráti Társaság aktívájával. A küldöttség látogatást tett Gvör-S-ooron megyében, meg- ismerkedett Győr városával.* ellátogatott a Rába Vagon- és a-1 ko. A szovjet kü'iKtt- s^g .neg:"merkedett az Agá*’di Állami Gazdaság és a hernádi „Maré;us lő” Termel "szövet- kezet munkájával. A szovjet párt- és kormány­küldöttség • meglátogatta' à Cseoel Vas- és Fém műveket, majd a cseoeli sportcsarnok­ban rendezett 'magvar—szovjet barátsági pvűlésen találkozott' Budapest dolgozóival. Ez a ta­lálkozó a szovjet és a magyar nép megbonthatatlan szövet­ségének nagy demonstrációja volt. A küldöttség mindenütt szí­vélyes. meleg fogadtatásban részesült. A magyar dolgozók­kal,, a társadalmi szervezetek képviselőivel, a párt- és álla­mi funkcionáriusokkal történt találkozásain ismételten kife-. jezésre jutottak a magyar nép, mély, testvéri érzelmei a szov­jet nép, a Szovjetunió Kom­munista Pártja iránt. L. I. Brezsnvev, a Szovjet­unió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának főtitkárai a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének megbízá­sából a látogatás során át­nyújtotta Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága első titkárának — a szovjet és a magyar néo testvéri barátsá­gának erősítésében betöltött kimagasló szerepe, a béke és a szocializmus ügyének megerő­sítésében szerzett nagy érde­mei elismeréséül — adomá­nyozott Lenin-rertdet. A magyar és a szovjet tán- gvaló fél teljes megelégedését fejezte ki a testvéri barátság, a szívélyesség és a kölcsönös megértés légkörében folytatott tárgyalások eredményeit ille­tően. A megbeszélések ismétel­ten megerősítették a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista .Párt­ja, a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kormányának teljes nézetazonosságát az összes megvitatott kérdések­ben. Szilárd meggyőződésük, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja, a Magyar Népköztársaság és a Szovjet­unió sokoldalú, testvéri együtt­működésének továbbfejleszté­se megfelel a mag var és a szovjet nép alapvető érdekei­nek. a szocialista közösség és a kommunista világmozgalom érdekeinek. A szovjet küldöttség a Szov­jetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága és a Szov­jetunió kormánya megbízásá­ból magyar párt- és kormány- küldöttséget hívott meg a Szovjetunióba hivatalos, baráti látogatásra, a magyar fél szá­mára megfelelő időpontban. A magyar tárgyaló fél a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága és a magyar kormány nevében a meghívást köszönettel elfogadta. (MTI) Szovjet vezetők távirata MSZMP KB első titkárának, (Folytatás az 1. oldalról) nül fejlődik a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködés, nö­vekszik az áruforgalom a Ma­gyar Népköztársaság és a Szovjetunió között. Kiemelték a tervszerű, tartós, hosszú időszakra szóló gazdasági kap­csolatok, az együttműködés új, korszerű formáinak nagy je­lentőségét. amelyek a közös erőfeszítések alapján biztosít­ják a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió népgazdasága fontos szükségleteinek mind teljesebb kielégítését. Megállapodtak abban, hogy különleges figyelmet fordíta­nak a közös tervezésre és a termelés kulcsfontosságú ága­zatainak közös fejlesztésére, a szakosítás és a kooperáció szélesítésére a gépgyártás, a vegyipar, a műszeripar, a köz­úti járműgyártás, a számítás- és híradástechnika és más ágazatok területén. A felek kifejezték meggyőződésüket, hogy’ további konkrét intézke­dések szükségesek a tudomá­nyos kutatás és a tervezőmun­ka kooperációja terén, ami le­hetővé teszi a tudományos- t?ch-''lmi forradalom hatéko­nyabb egybekapcsolását a szocialista gazdaság előnyei­vel. A véleménycsere folyamán a felek hangsúlyozták, hogy megtesznek minden szükséges lépést a szocialista gazdasági integráció komplex program­jának következetes valóra vál­tására. amely elősegíti a nép­gazdaság hatékonyságának nö­velését és gyorsabb fejlődését a KGST valamennyi tagálla­mában. . A felek megállapították, hogy erősödnek a magyar—szovjet kapcsolatok az oktatás, a tu­domány, a kultúra terén és kifejezték érdekeltségüket az együttműködés további széle­sítésében. Megegyeztek abban, hogy fejlesztik és szorosabbá teszik a két ország társada- - lom tudományokkal foglalkozó szervezeteinek és kutatóintéze­teinek. alkotó szövetségeinek és más, ideológiai munkát vég­ző intézményeinek munkakap­csolatait. A tárgyalásokon megvitatták a nemzetközi helyzet, a kom­munista és munkásmozgalom időszerű problémáit. A két fél megállapította, hogy változat­lanul éles a nemzetközi szín­téren folyó osztályharc. A szo­cialista közösség, a kommunis­ta és munkásmozgalom, a nemzeti felszabadítás erői, le­küzdve az imperialista reak­ció próbálkozásait újabb győ­zelmeket érnek el a békáért és a társadalmi haladásért vívott harcban. Ezt a folyamatot a nemzetközi imperializmusnak és szövetségeseinek már nem sikerül megállílaniok. A magyar fél aláhúzta, hogy a Szovjetunió kimagasló sze­repet tölt be a nemzetközi im­perializmus elleni harcban, a haladás és a béke erőinek tá­mogatásában. A Magyar Nép­köztársaság internacionalista kötelességének tekinti, hogy nemzetközi tevékenységét a Szovjetunióval egyeztetve, az­zal szoros összhangban foly­tass^. Az egység, az együtt­működés, erősítése a Szovjet­unióval, a Szovjetunió lenini külpolitikájának támogatása az összes szocialista országok, népeinek alapvető érdeke, A magyar tárgyaló fél nagy­ra értékelte a Szovjetunió Kommunista Pártja XXIV. kongresszusán elfogadott bé­keprogramot. Ez a program a proletár internacionalizmus el­vén, korunk nemzetközi hely­zetének és a társadalmi fejlő­dés jelenlegi szakaszának marxista—leninista elemzésén alapszik. A gyakorlatban alkal­mazza a különböző társadalmi rendszerű államok békés egv • más mellett élésének eszméjét, s fontos tényezője a béke megőrzéséért, az új vi­lágháború elhárításáért folyó nemzetközi küzdelemnek. Mély megelégedéssel álla­pítja meg, hogv ez a program mindinkább valóra válik a gyakorlatban. A szovjet fél nagyra értékeli a Magyar Népköztársaság kö­vetkezetes internacionalista po_ litikáját, jelentős hozzájárulá­sát a szocializmus nemzetközi pozícióinak erősítéséhez, az európai és a világbéke megszi­lárdításához. A felek mély megelégedés­sel állapították meg. hogy si­keresen fejlődik a testvéri szo­cialista országoknak — a vi- lágbékéárt és a társadalmi ha­ladásért vívott harc fő erejé­nek — sokrétű együttműkö­dése. Kifejezték elhatározottsá­gukat. hogy továbbra is min­den téren erőteljesen fejlesztik a szocialista közösség országai. n"k kétoldalú és sokoldalú csolatban hangsúlyozták a szo­cialista államok kollektív szer­vezeteinek, a Varsói Szerző­désnek és a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsának a je­lentőségét. Mindkét ország ve­zetői üdvözölték a Kubai Köztársaság belépését a KGST-be. A tárgyaló felek tájékoztat­ták egymást pártjaik és más testvérpártok képviselőinek az utóbbi időben történt találko­zóiról és tárgyalásairól. Meg­állapították. hogy a kommu­nista és munkáspártok 1969. évi nemzetközi tanácskozásán elfogadott antiimperialista har­ci program megvalósítása so­rán mind jobban megszilárdul a világ kommunista és mun­kásmozgalmának politikai és eszmei egysége, szakadatlanul nő a világ fejlődésére gyako­rolt hatása. A Magyar Szocialista Mun­káspárt és a Szovjetunió Kom­munista Pártja a jövőben is minden lehető módon elősegíti a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom tömörülését a marxizmus—leninizmus, a proletár internacionalizmií; el. vei alapján, engesztelhetetlen harcot folytat az antimarxista nézetek, a nacionalizmus, a jobb- és baloldali opportuniz­mus ellen. Ennek kapcsán a felek hangsúlyozzák a maoiz- mus, és mindenekelőtt a je­lenlegi kínai vezetés politikai irányvonalának veszélyességét, s azt, hogy azok szemben áll­nak a kommunista és mun­káspártok, a szocialista közös­ség együttes érdekeivel, s az összes antiimperialista erő egységének aláásására irányul­nak. A nemzetközi kérdések meg­vitatása során a felek megál­lapították, hqgy a nemzeti fel­szabadító mozgatom feilend il­lése tovább tart. A Magyar Népköztársaság és a Szovjet­unió megerősítette, hogy vál­tozatlanul támogatja Ázsia, Af­rika és Latin-Amerika népei­nek a szabadságért, a függet­lenségért és a társadalmi ha­ladásért, a gyarmatosítás és az újgyarmatosítás teljes fel­számolásáért vívott harcát. A testvéri szocialista orszá­gok összehangolt fellépése, a kommunista és munkásmozga­lom erősödése, a nemzeti fel­szabadító mozgalom fejlődése kedvező feltételeket hozott lét­re a béke megvédésére és a> nemzetközi biztonság megte­remtésére irányuló aktív poli­tika újabb sikerei számára. A nemzetközi enyhülés tenden­ciája napjainkban mindinkább utat tör magának. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió szilárd elha­tározása, hogy,a Varsói Szerző­dés politikai tanácskozó testü­leté prágai nyilatkozatában rögzített közös álláspontnak megfelelően, a többi szövetsé­ges állammal c.-u-üít folytatja azokat az c”" —késeket, ame­lyek a feszültség csökkentésé­re, a kollektív biztonság meg­szilárdítására és a kölcsönösen előnyös együttműködés fejlesz­tésére irányulnak az európai kontinensen. A felek ismételten megerő­sítették a Magyar Népköztár­saság és a Szovjetunió készsé­gét arra, hogy Európa szocia­lista államaival, valamint más érdekelt országokkal együtt, minden lehető módon elősegít­sék az európai biztonsági és együttműködési értekezlet ösz- szehívását. Ez hivatott arra, hogy valamennyi európai áilam kollektív erőfeszítése útján kezdetét vegye a népek által hőn óhajtott tartós béke és jószomszédi viszony rendsze­rének létrehozása kontinensün­kön. Ezzel kapcsolatosan nagy jelentőséget tulajdonítanak a Helsinkiben megkezdődött sok­oldalú tanácskozásoknak. A felek megállapították, hogy a szocialista országok és több nyugat-európai állam együttműködésének sikeres fejlődése, a Szovjetunió és a Lengyel Népköztársaság szer­ződése a Német Szövetségi Köztársasággal, az utóbbi idő­szak több más nemzetközi megállapodása és dokumentu­ma kedvező feltételeket teremt az európai béke és biztonság további megerősítésére irányu­ló aktív lépések számára. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió úgy véli, hogy a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szö­vetségi Köztársaság viszonyá­nak alapjairól szóló szerződés aláírása és életbe léptetése új, jelentős lépés lesz az európai helyzet javulásában. A felek síkraszállnak a Német Demok­ratikus Köztársaság és a Né­met Szövetségi Köztársaság mielőbbi felvételéért az Egye­sült Nemzetek Szervezetébe. Hangsúlyozzák a Szovjetunió. Nagy-Britannia, az Amerikai Egyesült Államok és Francia- ország kormányai megállapo­dásának pozitív jelentőségét, hogy támogatják mindkét né­met állam tagfelvételi kérel­mét az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. A két ország vezetői az euró­pai politika égetően fontos fel­adatának tekintik a Csehszlo­vákia és más szocialista orszá­gok fontos állami érdekeit érintő müncheni diktátum kér­désének rendezését. Mindezen lépések természetes következ­ménye lenne a szocialista kö­zösség országai és a Német Szövetségi Köztársaság közötti viszony további normalizálása, a Nyugat-Németország múltbe­li politikája által kiváltott el­lenségeskedés és bizalmatlan­ság hosszan tartó időszakának felszámolása. A felek hangsúlyozták, hogy a szocialista közösség más or­szágaival egvütt fontos jelen­tőséget tulajdonítanak a fegy­veres erők és a fegyverzet csökkentésének Európában, ami az európai légkör egész­ségesebbé válásának önálló lé­pésévé, a világbéke megszilár­dításának új, jelentős tényező­jévé válhat. A felele kijelentették, hogy továbbra is minden lehetséges módon elősegítik az általános és teljes leszerelés kérdésének megoldását. Ismételten állást foglaltak az Egyesült Nemze­tek Szervezete által támoga­tott leszerelési világkonferen­cia összehívása, az összes ál­lamoknak. mindenekelőtt a nukleáris hatalmaknak az elő­készítésében való aktív rész­vétele mellett. A Magvar Népköztársaság és a Szovietunió vezetőt kifejez­ték változatlan szolidaritásu­kat a hős vietnami nén, a lao­szi és a kambodzsai hazafiak igazságos harca iránt, amelyet az Amerikai Egyesült Álla­mok által kirobbantott impe­rialista agresszió ellen vív­nak. Támogatásukról bizt-osft- iák a V'o'oami Demokratik"s Köztársaság kormányának és Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára. Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Leg­felső Tanácsa Elnökségének el. nőké és Alekszej Koszigin, a Szovjetunió minisztertanácsá­nak elnöke táviratban mondott köszönetét Kádár Jánosnak, az Losonczi Pálnak, az Elnöki Ta­nács elnökének és Fock Jenő­nek, a Minisztertanács elnöké­nek a Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom 55. évfordulója alkalmából küldött üdvözle­tekért és jókívánságokért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom