Tolna Megyei Népújság, 1972. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-09 / 264. szám

\ Megemlékezések, koszorúzások megyeszerte a Nagy Október évfordulóján (Folytatás az 1. oldalról) nyes lesz, mert igazságos, tud­ják miért vállalták, és isme­rik a célt, amit el fognak érni — mondotta Horváth elvtárs, majd a következőkkel fejezte be beszédét: — Má az egész haladó világ Moszkva felé tekint. Tisztelet­tel adózik a nagy szovjet nép­nek, amely 55 évvel ezelőtt győzelemre vitte a szocializ­mus eszméjét, és amely ebben az évben ünnepli a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szö­Ülést tartott a szekszárdi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága A soron következő városi tanácsülést megelőzően — mely novembeT 13-án esedé­kes — tegnap délelőtt ülése­zett a szekszárdi Városi Ta­nács Végrehajtó Bizottsága. A testület az ügyrendnek megfelelően elhangzó elhöki jelentés elhangzását illetve jóváhagyását követően dr. Sümegi István főorvos, a vá­rosi tanács egészségügyi osz­tálya vezetőjének előterjesz­tése alapján foglalkozott az egészségügyi osztály működé­sével, ezzel együtt természe­tesen a város egészségügyi helyzetének alakulásával is. A városi tanács vb-t a TUZÉP és az AFOR vezetői harmadik napirendként tájé­koztatták a téli tüzelőellá- tásna való felkészülés ered­ményességéről. Mint az ismeretes, a me­gyeszékhely tanácsának egészségügyi osztálya a váro­si tanács szakigazgatási szer­veként a városi tanács vb- nek van alárendelve, bár szakmai felügyeletét a me­gyei tanács egészségügyi osz­tálya látja el. A városi ta­nács vb tegnap délelőtti ülésén arról volt te­hát elsősorban szó, hogy az egészségügyi osztály szak­igazgatási szervként miként érvényesítette és érvényesíti az egészségpolitikai és szo­ciálpolitikai célkitűzéseket, hajtja végre a területét alko­tó ágazat érvényes jogszabá­lyait, a városi tanács vb ha­tározatait S ezeken kívül hogyan irányítja segíti az alárendelt intézmények mun­káját, foglalkozik területének káderellátásával, a tovább­képzéssel, miként ellenőrzi az egészségügyi rendtartás sza­bályainak érvényesülését és jár el a rendtartást megsér­tőkkel szemben. A városi tanács egészség­ügyi osztálya legutóbb a város közegészségügyi, járványügyi helyzetének alakulásáról és a város egészségügyi ellátásának közép- és hosszú távú fejlesz­tési tervéről tájékoztatta a végrehajtó bizottságot. Ettől függetlenül volt ismét számba vehető eredmény és termé­szetesen napirendre kerültek megoldásra váró problémák is. Szekszárdon jelenleg 8 kör­zeti orvos működik. Mint ezt a vb megállapította: a rende­lők fölszereltsége kiállja az országos összehasonlítás pró­báját. Ebben az évben közel százezer forintot fordított a város a körzeti orvosi rende­lők diagnosztikai eszközökkel való ellátására. Nagy megter­helést jelent viszont az üres körzetek helyettesítése, ezen kívül pedig sok gondot a vi­szonylag gyakori orvosválto­zás ok. A városi tanács vb tegnap délelőtti ülésén sok szó esett bölcsődei ellátottságunkról, az egészségvédelmi szolgálat munkájáról és a központi ügyeleti szolgálat tevékenysé­géről is. Ismeretes, hogy 1968- ban vezettük be a központi ügyeleti szolgálatot, mely a közelmúlt intézkedésekig két gépkocsival látta el feladatait. Az ellátási terület nagysága indokolja azt a tegnap ismét megfogalrhazótt igényt, hogy az orvosi ügyelet újra két gépkocsival működhessék. A végrehajtó bizottság ezt követően foglalkozott a TÜZÉP és az AFOR illetéke­seinek tájékoztatójával. Mint a TÜZÉP előterjeszté­séből kiderült, ismét tovább csökkent az érdeklődés a szi­lárd tüzelőanyagok iránt, no­ha az idén a nyári tüzelőr anyagforgalom az országos és vállalati átlaghoz viszonyítva növekedett. Az árufedezet mindenesetre biztosított. Az ÁFOR ebben a fűtési szezonban már négy eladó­hellyel rendelkezik a város területén. A négy eladóhely tartálykapacitása 60 000 liter. Bár jelenleg a gázolaj- és tü­zelőolaj-ellátás nem nélkülö­zi a gondpkat, az ÁFOR szep­temberben és október első dekádjában is 30 százalékkal nagyobb mennyiségű, gázola­jat, tüzelőlolajat hozott .Szek­szárdon forgalomba, mint a múlt év azonos időszakában. -Bíztató viszont, hogy az ÁFOR a lakosság ellátását;,elsőrendű feladatként kezeli és rendel­kezik a megfelelő árufedezet­tel is ahhpz, hogy, átmeneti ellátási zavarokkal se kelljen szembenéznünk. Városunk tü­zelőolaj eladóhelyeinek . ellá­tását a tolnamözsi ÁFÓR-ki- rendeltség végzi tankautók­kal. Ez idő szerint az idén beállított1 egy darab 8 tonnás kocsival együtt 9 tankautó áll a kirendeltség rendelkezé­sére. . ' A napirend megtárgyalása során szó volt ' arról, hogy a tüzelőolaj-eladóhelyeken 16 órától 19 óráig csúcsidőszak van. Ezzel együtt sorban ál­lás és várakozás, amit a fo­gyasztók nem viselnek1 zokszó nélkül. Mit lehet tenni ezek ellen a hétköznapi bosszúsá­gok, bonyodalmak ellen? A bajon csak a fogyasztók se­gíthetnék és oly módon, hogy nem dolgozó családtagjaikkal vásároltassák meg a szükséges tüzelőolaj-mennyiséget. A csúcsidőbeli torlódáscsak így kerülhető el. Az AFOR ÏII. számú táj­egységi telepjének vezetője Rammer István végül azzal a kéréssel fordult á végrehajtó bizottsághoz, hogy a KPM megyei illetékeseivel közöse^ intézkedjék a tél beállta előtt arról, hogy a íríözsi kirendelt­ség és a hatos műút közötti négy kilométeres útszakasz, gyors fölszabadítása biztosított legyen majd, amikor beáll a tél és hófúvások akadályozzák ezen a vonalon a közlekedést, illetőleg a szállítást. A testület bejelentések cím­szó alatt tájékozódott a városi polgári védelmi • parancsnok­ság 1972. évi munkájáról és 1973-ra érvényes feladatairól, majd — egyebek között' — jóváhagyta a Mikes utcái két­szer 69 lakásos garzonház be­ruházási programját A gar­zonház — az öregek és fia­talok igényeit figyelembe vé­ve — két szekcióra tagolódva készül el a negyedik ötéves terv végéret, vétségé ' létrejöttének 50. év­fordulóját. A mi korunkban is októ­ber eszméi lelkesítik mind­azokat, akik egy emberibb, igazahb és jobb jövőért, a szocialista -társadalomért küzdenek. A haladás fáklyavivőinek so­hasem volt könnyű dolguk. A haladó emberiségnek a szocia­lizmus győzelméhez vivő úton még nagyon sok , harcot kell megvívnia, még. nagyon sok akadályt kell legyőznie. A ré­gi korhadt uralkodórendszer szívósan és riadtan védekezik. De emlékezzünk 1917. októbe­rére: a régi rendszer akkor is mindent latbavetett, hogy fel­tartóztassa a szocialista forra­dalmat — hiába! Október bebizonyította, hogy a kapitalizmus le­győzhető. Az imperializ­mus pusztulása elkerülhe­tetlen. A nemzetközi munkásosztály Lenin zászlaja alatt teljesíteni fogja történelmi hivatását, és az emberiséget elvezeti a szo­cializmus világába. Dicsőség a Nagy Októberi Szocialista For­radalomnak! Éljen és erősöd­jék tovább a magyar és a szovjet nép megbonthatatlan, örök, testvéri barátsága! Az ünnepi nagygyűlés a KISZ köznonti kórusának nagy sikerű műsorával ért véget. Kitüntetések az MHSZ-ben Az MHSZ Tolna megyei ve­zetősége házi ünnepségen em- ' 1 ékezett meg a Nagy Októberi 'Szocialista Forradalom évfor­dulójáról. - Végh 'János őrhagy ■ érntékezett meg1 '-'à ^yőiTes for­radalomról; a szovjethatalom fél évszázados eredményei­ről, a szovjet és a magyar nép immár történelmi jelentőségű, barátságáról. A megemlékezés után Ta­kács László alezredes, megyei titkár kitüntetéseket, okleve­leket, jutalmakat adott át a politikai, technikai apparátus­ban dolgozóknak. A honvédel­mi miniszter Honvédelmi Ér­deméremmel tüntette ki 20 év után Klemencz Istvánnak, 15 év után Karafiáth Ferencnek. Éz alkalommal adta át a megyei titkár az MSZMP KB emléklapját huszonöt éves párttagsága elismeréseként Lantos Ottó alezredesnek; áz MHSZ nyugdíjas megyei tit­kárának, és Takács András tit­kárhelyettesnek. Az MHSZ Kiváló Munkáért jelvény ezüst fokozatát Grósz János gépkocsi-oktató - kapta, azonkívül többen részesültek pénzjutalomban, illetve- maga­sabb fizetési besorolásban. A közgondolkodásról Utazó munkásokkal beszélgettünk a szekszárdi vasútállomá­son és mellőzve minden formaságot, bemutatkozást, a megbe- . csüfést feszegettük, közben szinte észrevétlenül a közgondolkodás vizeire eveztünk. Hogy mi benne a fonák, hol, milyen helyzetek­ben nevezhetjük egészségtelennek, a közre nézve éppenséggel - károsnak. Gyakran feltesszük egymásnak például a kérdést: megbecsülnek; elismernek? Az újságok, a rádió, a tévé sarok­kérdése is ez, megközelítő, felfedező igénnyel a munkásfiatalom lényegéré utalva hozzátartozik a napi politizáláshoz.-- De rhiridig jó? A közgondolkodás általában jogosnak tartja, elfogadja, holott olykor bizony sokkal helyénvalóbb lenne arról érdeklődni-: ki miben, mennyiben szolgál rá az elismerésre, egyáltalán rászolgál-e arra, amit kap, élvez és elfogad. Kérdéseink nem mindig nevezhetők végiggondolt — mondjuk így— politikus kérdéseknek, fúl gyakran kerül bennük első hely­re ,,kötelesség" helyett a. „követelés", az „adok" helyett, az „ad­jatok” igénye. Hol burkoltan, hol nyíltan. Nem csoda tehát, hogy vannak emberek, akiknek a főjében hovatovább már meg se fordul, hogy mivel tartozik a társadalomnak, szűkebb értelemben a1 munkahelyének, egyedül azzal foglalkoznak, mi jár nekik fo­rintban, juttatásban, erkölcsi, anyagi elismerésben. S nincs an­nál rosszabb, ha az ilyen felfogás eluralkodik. Ismerünk örökké elégedetlen, állandóan panaszkodó embe. reket, akik éppen a hibás közgondolkodástól megzavarva a mar­kukat mindig tártják, de ahol pluszt kellene nyújtaniuk, onnét rendszerint elódalognak. A munkások többségétől ez a tartás idegen, ez a viselkedés ellenszenves. Erről győződhettünk meg a Bonyhádi Cipőgyárban, a Paksi Állami Gazdaságban, vagy bár­hol, törzsgárda, szocialista brigádtagokkal beszélgetve. S éppen értük, miattuk látszik helyénvalónak a közgondolkodás torzulásai­ra ráirányítani a figyelmet, hiszen érdemekhez jutni, érdemek nélkül, előnyöket élvezni hangerő árán nem más, mint a csend­ben dolgozó többség megrövidítése, megkárosítása. Nyugtalanító lehet egy-egy munkahely hibás közgondolkodá­sa, amikor a nagyobb nyereség reményében növelik az árakat. A nyereség talán valóban több, de egy dologról mégis megfeled­keznek.- Arról, hogy az ember nemcsak kereső, hanem egyúttal fogyasztó is. Ilyenformán éppen a hibás közgondolkodás követ­keztében: amit megszereznek a réven, elvesztik a vámon. Kifeje­zetten idevágó példa az, ami a közelmúltban Szekszárdon elő­fordult. Foglalkoztunk vele, de néhány mondat erejéig nem árt még egyszer visszatérni rá. Az egyik önkiszolgáló boltban kiárusí­tották a lejárt szavatosságú feketekávét. Csökkent az értéke, te­hát olcsóbban adták, s ez egyértelműen a színvonal javulását jelenti. Aztán az történt, hogy a leértékelt áruk nagy részét - a bolti eladók megfigyelték - megvették a presszók. Amit az egyik kéz nyújtott, a másik visszavette. Ilyen gondolkodással legfeljebb egymást csapjuk be, hiszen ma nekem, holnap neked. Talán kom méntár nélkül is érzékelhető: mi az elítélendő itt, a keres­kedői közgondolkodásban. Naponta találkozunk panaszkodókkal, társaságban, munka­helyen, a Hivatalok, az érdekvédelmi szervek folyosóin olyanok­kal, akik sérelmezik, hogy a főnök goromba, részrehajló, „a dol­gozónak nincs becsülete”. Ilyenkor rendszerint nyomban hajla- mosak vagyunk a panaszkodóval együttérezni. Arra ritkán gon­dolunk: talán azért nincs becsülete, mert nem szolgált rá, hogy legyen, s a gorombaság talán annyi csupán, hogy nem nézik el kötelességmulasztásait. Szeretünk jól, akarunk jobban élni. Természetes emberi tö­rekvés. Nagyon sokan tudják, megtanulták, hogy az óhaj kevés. Sültgalamb nincs. Ahhoz, hogy több jusson, többet kell termelni, s ez nem szólam: jobban kell dolgozni. Első tehát a munka. Mégis sokan még mindig fordítva gondolják, valahogy úgy, hogy először jól élni. De miből, ha nincs hozzá bőség, bőséget pro­dukáló termelés, termelékenység, tehát: munka. Ez is a közgondolkodás egyik fonákja, s eredete talán oda . vezethető vissza, hogy azt már megkérdezzük egymástól a gon­doskodás jogán és jegyében, „hogyan becsülnek?" De azt még ritkán: „rászolgálsz a megbecsülésre?" Nem árt ezúttal is idézni a X. kongresszus határozatából: „A munka szerinti elosztás szocialista elvét következetesebben kell érvényesíteni. Elkerülhetetlen, hogy az egyes ágazatok, mun­katerületek dolgozóinak átlagos keresete között eltérések legye­nek. Minden ágazaton belül is szükségszerű a különbség az egyes dolgozó kategóriák kereseti szintje között a szakképzettsé­gük színvonalától, fizikai igénybevételüktől és más tényezőktől is függően. A szakmákon belül pedig jelentős kereseti szintkülönb­ségnek kell lennie az egyés dolgozók jövedelmében, begyakor­lottságuk, tehetségük, szorgalmuk, munkafegyelmük, teljesítmé­nyük szerint. Ennek az eddigieknél következetesebben kell meg­valósulnia.” Síp. Épül a gátőrház <%: . -s -, Kpt héten- belül elkészül a pálfai Sió-hídnál az új gátőrház, melyhez raktár és gaz­dasági épületek is tartoznak majd. A beruházást a kölesdi Egyetértés Tsz építőbrigádja végzi. __

Next

/
Oldalképek
Tartalom