Tolna Megyei Népújság, 1972. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-28 / 280. szám

?

Népfront-munkaközösségek

A LEGUTÓBBI NÉPFRONT. KONGRESSZUS határozatának megfelelően kilenc központi munkaközösség alakul a Hazafias Népfront Országos Tanácsa mellett. Korábban csak három ilyen bizottság működött, az eltelt évek jó tapasztalatai és a lakosság részéről jelentkező igények arra késztették a népfront elnökségét, hogy újabb bizottságokat, munkaközösségeket hívjon életre.

A nemrég megalakult falu- és szövetkezetpolitikai munka- közösség lényegében a korábbi mezőgazdasági bizottság munkáját folytatja, csak valamivel szélesebb területre terjesztve ki működési körét. A munka- közösség elnevezésében kifejezésre jut az a tény, hogy ma falvainkban az élet, a munka, a művelődés elképzelhetetlen a szövetkezetek közreműködése nélkül. Ott vannak mindenütt a termeléstől kezdve a különböző szolgáltatásokig. A falvakban jelentkező feladatok többségét — legyen az kommunális igény, kereskedelmi ellátás, vagy szociális probléma — nélkülük nem lehet megoldani.

A MUNKAKÖZÖSSÉG fontos feladatának tekinti — ezzel is az előd, a mezőgazdasági bizottság jó hagyományait folytatva — a munkás-paraszt szövetség ápolását. Továbbra is szükség van ugyanis arra, hogy a két nagy osztály reális információkkal rendelkezzen egymás munkájáról, életkörülményeiről. Még ma is találkozni például olyan téves nézetekkel, hogy a termelőszövetkezetekben mindénki jólétben dúskál. Vagy: azért drága a piacokon bizonyos zöldség- gyümölcsféle, mert a szövetkezetek spekulálnak. A munkásemberek életéről, kereseti viszonyairól is többet kellene beszélni falun — főleg a fiatalok előtt — akiknek egy része a várost a nagy lehetőségek, a könnyű és gondtalan életmód területének véli.

A munkaközösség azokkal a kérdésekkel foglalkozik majd elsősorban, amelyek leginkább érdeklik és érintik napjainkban a falun élő embereket. Ilyen például a zártkertek rendezésének problémája, a háztáji gazdaságokban rejlő tartalékok mozgósítása, a kert- barát-mo'zgalom szélesítése. Mind a három vonatkozásban a népfronttevékenység földdel, termeléssel kapcsolatos és közös a cél is: elősegíteni, hogy a nagyüzemi gazdálkodáson kívül eső területek is minél több terméket adjanak a családok önellátására, a piacra oly módon, hogy a növekvő szabad idő hasznos, egészséges eltöltésében is fokozódjon a szerepük.

A nagyüzemi 'gazdaságok aktuális termeléspolitikai kérdéseit is napirendre tűzik. A munkaközösség egy témát már meg is vitatott: hogyan működhetnek közre a népfröntbi- zottságok a szarvasmarhatenyésztésről szóló kormány- határozat végrehajtáséiban. A vitából több tanulság is levonható. Rámutatlak például arra, hegy bár a jövő a korszerű, zárt rendszerű szarvasmarha- tenyésztésé, ma még azonban jelentős tertal&ók vannak nálunk az egyszerűbb tartási formákban is. Elengedhetetlen, hogy a háztáji szarvasmarha- tenyésztést is mindenütt úgy kezeljék, mint a közös gazdaság egyik kiegészítő üzémágát. Szükség van a tej és tejtermékek jobb „terítésére” is. A korábbi években előfordult ugyanis, hogy a gazdaságok értékesítési nehézségekkel küzdöttek, amikor számtalan faluban, ipari településén, s nem utolsósorban az iskolákban hiánycikk volt a tej.

A NAGYÜZEMI GAZDÁLKODÁST SEGÍTŐ TÉMÁK csoportjába tartozik a munka- tervben a szőlőtermesztés helyzetének elemzése, különösen a homokterületeken. Sokfelé problémát okoz jelenleg, hogy a gazdaságok saját erőforrásból nem képesek .a szükséges rekonstrukciókat, ültetvényfelújításokat elvégezni, és így évente nagy szőlőterületek eshetnek ki a termelésből. Az egyszerűbb típusú szövetkezetekben is felhalmozódott számtalan olyan probléma, amely igényli a társadalmi segítséget, a> hozzáértő szakemberek avatott elemzését.

A munkaközösség programjában szerepel több olyan téma is, amelyek csak közvetve kapcsolódnak a termeléshez, elsősorban az emberek élet- körülményeivel, kulturális igényeik kielégítésével foglalkoznak. így például vizsgálják az elvándorlási folyamatot, a nők foglalkoztatásának lehetőségeit, az öregek helyzetét. Különösen nagy figyelmet kívánnak fordítani a tanyai lakosság sorsára. Javaslatként hangzott el, hogy a népfront más munkaközösségeivel karöltve hívják össze a hét tanyás megye — Bács, Békés, Szolnok, Csongrád, Hajdú. Pest, Szabólcs — tanácskozását azzal a céllal, hogy az utóbbi években végbement változások alapján tisztázzák a legfontosabb általános érvényű tanyapolitikai kérdéseket.

A korábbi mezőgazdasági bizottságnak elsősorban csak a termelőszövetkezetekkel és a tanácsokkal vólt gyümölcsöző kapcsolata: A falu- és szövetkezetpolitikai munkaközösség máris lépéseket tett annak érMunkásőrök elismerése

U

Ünnepi gyűlésen értékelte az év során végzett munkát a szekszárdi városi-járási munkásőr-egység ellátó és híradós alegysége. Az eseménynek a Szekszárdi Állami Gazdaság kajmádi kerülete adott helyet.

Kiss József szakaszparancsnok részletesen ismertette, hogyan teljesítették a szakasz tagjai feladataikat, hogyan járultak hozzá az idei lövészetek, gyakorlatok sikeréhez. Nagy Sándor, a híradós alegység parancsnoka kiváló munkáról adhatott számot: úgy érték el az egység kiváló raja címet, hogy a megye többi munkásőr-szakalegységével folytatott ver- versenyben is a legjobbaknak bizonyultak a megyei törzs értékelése alapján.

Gál Antal, járási-városi parancsnok elismerését fejezte ki, hasonlóképpen a megyei pártbizottság képviseletében jelen levő dr. Péter Szigfrid, és Kemény István, az állami gazdaság párttitkára is.

Osztermayer János kerületvezető azt méltatta, hogy a munkásőrök munkahelyükön is kiváló teljesítményt nyújtottak — különösen most, az ősz' folyamán a kukoricabetakarításban — ezért a gazdaság nevében kiemelt pénzjutalomban xészesítette Kiss József és Drinóczi György munkásőröket.

dekében, hogy szoros együtt-« " működést építsen ki a fogyasztási,- a kisipari ■ szövetkezetekkel és azok érdekképviseleti szerveivel, a takarékszövetkezetekkel, a társulásokkal, a. lakásszövetkezetekkel. Az új há-' zak, lakások építésével kapcsolatban olyan viták rende-*

■ zését is tervbe vették, amelyek, célja felmérni: az új otthonok mennyire felelnék meg a korszerűség követelményeinek, mennyire illenek a tájba, milyen gondokkal küzdenek a % építtetők. A jellegtelen -„'me-, kaház"-áradathak ugyanis sokfelé szerítoértek gátat vetíti a ‘ település arculatával törődő, a jövőnek is építeni szándékozó tervezők, építészek.

A NÉPFRONT központi falu- és szövetkezetpolitikai' munkaközösségének megalakulása után móst sorra alakulnak meg a megyékben a hasonló munkaközösségek.- A ' központi munkaközösség nem lesz valamiféle felettes szerve a megyeieknek; de azt fontos feladatának tekinti, hogy útmutatókkal, segédanyagokkal támogassa a vidéki. munkaközösségeket,- koordinálja tevékenységüket, felkarol jaj és terjessze hasznos kezdeményezéseiket.

K. É.

Tanácsi dolgozók továbbképzése

Számítástechnika — Készletgazdálkodás — Oktatáspolitika

Míg a hatvanas években a tanácsi dolgozók alapképzésén volt a hangsúly, addig az ufóbbi időben egyre inkább : előtérbe kerü 1 a továbbképzés. Ezt' a megyei tanács személyzeti osztálya koordinálja. Az itt kapott tájékoztatás szerint noveriibef 20 és 24 között Szekszárdoh tartották a Szá- mítá'steéhniká az államigaz- gatásbai), című tanfolyamot, mélyen"a. járási hivatalok, a városi tanácsok osztályvezetői és a ihegyei tanács csoportve- ttefőí, ' főelőadói vettek részt. Előadás ' " fiángzott el többek között à számítógépről, mint á korszerű vezetés és irányítás eszközéről-, a pénzügyi információs rendszer felépítéséről, az 'államigazgatási szervezés metodikájáról- és a tanácsi szervek információs rendszerénéit számítógépes feldolgozásáról.

A megyei tanács ipari osztályának felügyelete alá tartozó vállalatok igazgatói, főmérnökei november 20 és 25 között? tfgyah'csák Szekszárdion vettek részt továbbképzésen. ./V főkönyvelők november 27- től, december 2-ig hallgatnak előadásokat a vezetőképzés és-továbbképzés fontosságáról, a gazdaságos termékstruktúráról, a készletgazdálkodásról.

A megye valamennyi oktatási intézményének igazgatója november 20-tól 25-ig Ba- latonaligán tanácskozott. Az első három napban személyi; munkaügyi kérdések szerepeltek a napirenden. Ezután a középiskolai szakfelügyelők az általános iskolai vezető szak- felügyelők és a járási tánul- mányi felügyelők részvételével — november 23—25 között — a közeljövőben megtartandó nevelési értekezleteket készítették elő. A tanácskozás második hetében november 27- től, december 2-ig a szakfelügyelők előadásokat hallgatnak a Központi Bizottság oktatáspolitikai határozatáról^ illetve a pedagógiai mérésekről — ez utóbbival kapcsolatos feladatokat oldanak meg, gyakorlatokat végeznek.

A tervek szerint a községi tanácsok elnökei január 29 és február 3 között, a vb-titká- rok február 5 és 10 között Ba- latonaligán értékelik az 1972j évi munkát és megbeszélik a legközelebbi feladatokkal kapcsolatos tennivalókat.

Megerősödve várják a telet, az őszi kalászosok

.Az utóbbi 10 napban lényegében leállt a munka — a vetés, a. betakarítás — a har, tárban, csupán a nehéz szántó-« traktorok küszködnek az.átázott talajjal, hogy csökkentsék a még tetemes lemaradást- az őszi mélyszántásban.

Pedig még lenne tennivaló éppen elég. Az 52 hektár sze- detlen cukorrépa mellett — melynek kétharmad része à várdombi és az őcsényi terme- lőszövetk^etben van — betakarításra vár még 7560 hektár kukorica, a tavasszal elvetettnek több mint 12 százaléka. Persze, há ez a' közös gazdaságok között egyenletesen oszlana meg, alig jelentene két kemény munkanapnál töb-, bet, és máris biztonságban lenne a termés.

Sajnos nem így van. Néhány gazdáság a vetésterület ‘ ?élé-., ről, vagy valamivel többről tudta csak a'kukoricát letörni és góréba, magtárba szállítani. Gyengén áll' ezzel a munkával a felsőnyéki Egyetértés ahol a terület 43 százalékáról, Miszlán és Szakadáton 50«—50 százalékáról, Németkéren 48 százalékáról. Gyulaion 60 százalékáról, Kocsolán 65 százalékáról takarították be a termést, de töretlen még Decsen 362, Bátán 166. Tengelicen 149, Sióagárdon 138, Dombóvárott 196 hektáron a kukorica. Szek- szárd város termelőszövetkezetei a megyei átlagon mozognak. A Béri Balogh Ádám 89, a Gárav János 86, a Jóreménység 83 százalékra áll. A járások között élen jár a paksi járás 92 százalékos eredményével. Igaz, hogy a még sze- detlen 968 hektár egy része nehézséget okoz, mert a november 18-i ' vihar a járás északi részén á lábon álló sze- detlen kukoricákat szinte le-* hengerelte. Itt ezeken a területeken már csak a kézi szedés lehetséges.

A megyében tehát 3—4000 vagon májusi morzsolt kukorica van még kint a határban. Ma még annyi. De holnap, holnapután, mindennap kevesebb. Nemcsak azért, mert a közös, a megtermelt érték mentése munkába sarkallja a tsz tagjait, és dacolva az idő- - iárás viszontagságaival törik, hordják a kukoricát. Nagy csapatokban dézsmálják a szedetlen kukoricatáblákat a vadaik, őzek, vaddisznók.

szarvasok. És ez nem kis ve- * szélyt jelent a termésre, főleg Möcsényben, Kisvejkén, Nagy- mányokon, Mucsiban, Gyula-« jón, Miszlán, de a többi he- . íy-en is. Nyilván ebből a meg- ■ gondolásból is kiindulva szorgalmazta és fejezte be a kukoricabetakarítást- a vadkárnak erősen kitett Kisszékely és Nagyszékely.

Még akadnak szép számmal olyan gazdaságok is, ahol letették a kukoricatörés gondját.. Ilyenek az előbbi kettőn kívül a gerjeni Rákóczi, a paksi Dunamenti Egyesülés, a báta- széki Búzakalász, a faddi Lenin, a Ííölesdi Egyetértés, a rngdipai Béke, a tolnai Aranykalász, a pincehelyi Vörösmarty,. a tamási Uj Élet. A H munkával, megszorultak azon- ’ ban nem maradnak magukra. Közeli és távolabbi szomszé- dok, tsz-ek, állami gazdaságok adnak gépet’ szállítóeszközt a betakarításhoz. A Hőgyészi ÁG. gépei Kisdorogon, Gyulaion, Kufdon dolgoznak, a Len- gveli Tangazdaság Kisvejkén, Mucsiban^ • a. paksi Dunamenti Egyesülés Németkéren, a pusz- tahéncseí Kossuth Nagvdoro- gon, az őcsényi Kossuth Bo- gviszlÓn,''a tolnai Aranykalász Mőzsön, a tamási Uj Élet Varsádon és Udvarin, a nagy- könyi Haladás Felsőnyéken, a kölesdi Egyetértés Miszlán segít. Hidasi gépek dolgoznak a nagymányoki termelőszövetkezetben. Ilyen összefogás és segíteni akarás mellett a siker, a gyors befejezés nem maradhat el.

A kukoricatörő gépeket, kézi szedőket és böngészőket követik’ a jövő évi termést megalapozó, a mélyszántást végző gépek. De nem elég serényen. Maholnap vége az 1972-es évnek, és az őszi mélyszántás eddig alig haladja meg a 40 százalékot. Ez azt jelenti, hogy 60 ezer. hektárt kell még felszántani. , Nem lehetetlen,» sőt nem is túl nagy feladat, ha a szántógépek legalább felével kettős műszakban dolgoznak. A bonyhádi járás és Szekszárd város gazdaságai csak negyed-, a dombóvári és tamási harmadrészével. a szekszárdi iárás és Dombóvár város a felével, a paksi járás közel kétharmadával végzett.

Amennyire aggasztják a határjáró embert az előbb elmondott lemaradások, úgy örvend a szíve a szépen zöldello vetések láttán. A vetés lényegében befejeződött. Néhány • hektárral még fog nőni "a" napokban a búzavetés, de ez már lényegtelen.

Az időben leszállított és csávázott vetőmag mindenütt kiválóan előkészített, alapműtrágyával ellátott talajba került. Szakemberek egybehangzó véleménye szerint talán még soha nem készült ilyen tökéletes magágy az őszi kalászosoknak. Ez igaz, de az utóbbi években, ilyen jó talajelőkészítési lehetőségek, adottságok sem voltak. Még az elmúlt évek növekvő termés- eredményei szemléltetően bizonyították, hogy a jó terméshez a legjobb magágy és vetőmag, elegendő műtrágya kell. Ezt tartották elsősorban szem előtt az idén ősszel a gazdaságok. Igaz, a búza vetése az optimális időn túl is elhúzódott és a táblák 10 százalékán november első felében vetett búzát találunk, sőt 2—3 százaléka még később került a talajba. A kelésnek azonban kedvezett a jó magágyon kívül a kellő nedvesség és tápanyag-ellátottság, valamint a 10 fok körüli, vagy azon felüli napi középhőmérséklet. így az őszi kalászosok beál- lottsága jó, a kelés egyenletes.

Rozsból, triticaléból csak néhány száz hektár vetés van a megyében, főleg a gyengébb tápanyag-ellátottságú, lazább, homokos talajokon. Ezek állapota több mint 40 százalékban jó, közel 60 százalékban közepes. A már több ezer hektáros területen vetett őszi árpa 80 százaléka ió minősítésű, 20 százaléka közepes. A félszázezer hektár búzavetés is biztató képet mutat. Több, mint a fele olyan „ahogy a nagykönyvben meg van írva*’. Nagyon szép. Szebb, mint tavaly. 30 százaléka közepes, de ígéretes. 10—12 százaléka — a novemberben vetett — minősíthető csupán viszonylag gyengének, mivel egv esetleges keményebb fagy ezeket könnyen károsíthatja. De még ezek is adhatnak kiváló termést. Mindezeket összevetve a jövő évi kenyérgabona-termést a gazdaságok becsülettel megalapozták és az őszi kalászosok megerősödve várhatják a telet, a hótakarót.