Tolna Megyei Népújság, 1972. november (22. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-26 / 279. szám
%y ét múlta próbaüzem Bemutatják művészeti együtteseinket s Mire lesz jó a hálaszéki vázkerámia ? Tolnai színjátszók Befejezéshez közeledik Bátaszéken a nagy építkezés, már a szerelők dolgoznak az épülő gyárban, állítják fel, szerelik a modern, automata importgépeket, berendezéseket. Egy év múlva, 1973 második felében megkezdődik a próba- üzemelés, a következő évben pedig már üzemszerűen termel a Bátaszéki Cserép- és Váz- kerámiagyár. Sokat költ népgazdaságunk a negyedik ötéves terv eme legnagyobb Tolna megyei létesítményére, több mint négyszázmillió forintot. Termékeikre nagy szükség van, hiszen építőiparunk fej- — lesztésénelc, a beruházásoknak egyik legnagyobb akadálya az építőanyag-hiány. A modern építőanyagok gyártásának fejlesztése elengedhetetlenül szükséges. Mi sem természetesebb, hogy a beruházóknak nemcsak az építés, szerelés időbeni elvégzésére kell törekedni, hanem felkészülni — helyesebben felkészíteni az építőipart, a „fogyasztót” — a bátaszéki termékek felhasználására is. Mert előfordulhat, hogy megjelenik néhány újdonság a piacon és az anyagellátási nehézségekkel küszködő építőiparnak mégsem kell, mert nincs felkészülve fogadásukra. (Különben ami „nyilvánvaló”, nem is minden esetben volt az, példa erre a BVK műanyagaj tó-gyártása. Elkészült a korszerű szekszárdi üzem, majd hónapokig értékesítési nehézségekkel küszködött a vállalat, és csak mostanában lehet reklámot hallani a rádióban, olvasni az újságokban a műanyag ajtóról, redőnyről, falburkoló anyagokról. A gyár építése, berendezése közben mintha tudatosan titokban tartották volna, mire készülnek.) Az elmúlt napokban — egy évvel a próbaüzem előtt — rendezték meg Pécsett az Építőipari Tudományos Egyesület pécsi csoportja, valamint a Szilikátipari Tudományos Egyesület durvakerámiai szakosztályának pécsi csoportja azt a vázkerámiai ankétot, amelynek célja volt: Tájékoztatni az érdekelteket — építőket, tervezőket — a Bátaszéken gyártandó korszerű építőanyagokról, az azokból készíthető épületszerkezetek előnyeiről, a felhasználás technológiájáról. Hogy mire megkezdődik az üzemszerű gyártás, ne legyen probléma a bátaszéki termékek értékesítésével. Jellemzőül az előkészületek alaposságára: Angster József, a Baranya— Tolna megyei Téglaipari Vállalat műszaki igazgatóhelyettese még arra is felhívta a résztvevők figyelmét, hogy a teljes üzemmel termelő gyárban — a technológiai előírások legpontosabb betartása esetén is — képződik napi 20—30 tonna égetett selejt, amit fel lehet használni különféle építőipari célokra. A vállalat nemcsak felajánlja folyamatos szállításra ezt az anyagot, hanem szakmai tanácsot is ad a felhasználásra. A legnagyobb és legkorszerűbb A gyárról elmondták, hogy az ország legnagyobb és lég- modernebb ilyen üzeme lesz. Mintegy ötvenmillió, tetőcserepet és ugyancsak ötvenmillió kisméretű tömör 'falazótéglának megfelelő mennyiségű vázkerámiát állít majd elő. A gyárból naponta hatszáz tonna készárut szállítanak el zömmel vasúton. A termelés — értékben — jóval meghaladja az évi százmillió közönséges téglát és ehhez mindösz- sze kétszázhetven dolgozója lesz a gyárnak. Ma az ipari átlag 6,7 millió fő/egymillió tégla, a bátaszéki gyár termelékenysége ennek többszöröse lesz, 2,7 fő állít elő évente egymillió téglának megfelelő vázkerámiát. Ez a gyár egymaga többet fog termelni, mint egy- egy megye egész tégláipara. Ezúttal azonban nem is any- nyira a gyár méretei, berendezése, technológiája keltették fel a részt vevő szakemberek érdeklődését, hanem az, hogy mire lesznek jók termékei. Az előadások után — a műszaki igazgatóhelyettes és dr. CseR- me István, a Tégla- és Cserépipari Egyesülés műszaki tanácsadója tartott előadást, — Nagy Sándor, a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatója és Chrenóczy László, a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat főmérnöke számolt be a vázkerámia fel- használásának tapasztalatairól. Az előadásokat mozgó- és diafilmekkel illusztrálták. A termelésnek mintegy felét kitevő tetőcserépről különösebb mondanivaló nem volt. csak annyi, hogy a bátaszéki cserép műszakilag sokkal tökéletesebb lesz a hagyományos típusoknál, teljes tömítést ad. Annál több újat hallhattak a résztvevők a vázkerámiáról, ami mint fogalom is új és nem véletlenül szerepel az épülő új gyár nevében a tégla helyett. A vázkerámia ugyanis téglát pótol, de már nem tégla, hanem annál sokkal jobb, magasabb műszaki színvonalú építőanyag. (Egyébként, közönséges téglát nem. is gyártanak majd Bátaszéken, legfeljebb kis mennyiségben különleges, nagy szilárdságú tömör téglát.) A bátaszéki vázkerámiával — annak különféle fajtáival — falazni lehet, födémet, fő- és válaszpaneleket készíteni, sőt, vasbeton nyílásáthidalók és betongerendák helyettesítésére is felhasználható. Jobb mint a tégla A hagyományos égetett tégla — amelynek eredete az időszámításunk előtti évezredekre nyúlik vissza, és aminek a legutóbbi időkig legfeljebb a méretei és gyártástechnológiája változott — a felhasználás módszere alig — napjainkban rohamosan elavul. Elavul, mert gyártása — még a gépesített gyárakban is — nehéz fizikái munkával jár, beépítése hasonlóképp sok munkát követel. Helyette jönnek a modern szerkezetek, építési módok, a blokkok, panelek, köny- nyűszerkezetek stb. Van-e ígv is létjogosultsága a téglának? — A választ a gyakorlat egyértelműen adja meg, mégpedig úgy, hogy igen, csak ahhoz a téglának is át kell alakulnia. A fejlett országokban a vázkerámia egyenrangú építőanyag a többivel. És amit itt Bátaszéken bevezetnek, nem új, csak nálunk, sőt, még nálunk sem, hiszen a téglaipar évek óta hozza újdonságait, együttműködve az építőiparral alakítja ki az új felhasználási technológiákat. A vázkerámia mérete a hagyományos téglának többszöröse, keresztmetszetének 40— 70 százaléka üreg.. Falvastagsága 10—12, a belső „bordák” vastagsága 6—8 milliméter. Annak ellenére, hogy üreges, szilárdsága, teherbíróképessége meghaladja a közönséges tégláét. Mindezek az előnyök nemcsak termelését teszik gazdaságosabbá — kevesebb anyag, munkaerő kell a gyártáshoz. tüzelő az égetéséhez, szállítókapacitás a félhasználás helyére juttatáshoz, jobban gépesíthető a termelés, a szállítás (konténereket rendszeresítenek a szállításhoz) — hanem a felhasználást is. Már az egyszerű lakóház, vagy ví- kendház építésénél is kifizetődőbb az alkalmazása, mint a hagyományos tégláé, hiszen egy kőműves ugyanannyi idő alatt három-négyszerannyi falat képes belőle felhúzni, kevesebb habarcs, cement, víz kell, vékonyabbra lehet a falat építeni, miközben a hőszigetelés nagyobb stb.... Egyébként falazásra — főként válaszfalakhoz — már évtizedek óta használják az üreges téglát. Ami most az újdonság: Az utóbbi években kialakították a váZkerámia-termékek széles skáláját, köztük olyanokat, amelyek a paneles technológiára alkalmasait, másokat az alacsonyabb gépesítettségű szövetkezeti építőipar használhat, de vannak, amelyek akár „családi alapon” minden gépesítés nélkül történő építkezésekhez is megfelelnek. Falpanelek, födémszerkezetek Szekszárdon, a Wosinsky lakótelepen egymás után épülnek — a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat új poligon- üzemében készült panelekből — a négyemeletes lakóházak. Nos, ezeknek az alapanyag vázkerámia. Egyelőre Békéscsabáról szállítják — ez drágítja meg — de az üzem létesítésénél, technológiájának kialakításánál már számoltak a bátaszéki gyár „belépésével”, A békéscsabai vállalat az ottani vázkerámiagyárral kooperálva állítja elő paneljeit, amelyekből már eddig 808 lakást „szereltek össze”. Egy ötvenhat lakásos ház 5—6 hónap alatt készül el. A vázke- rámia-panel könnyebb, jobb hőszigetelő és — ami igen fontos — olcsóbb, mint a „szendvicspanel”. (Szendvicspanelekből készültek Szekszárdon az 1967—70-ben épült panelházak.) A vázkerámia-panel ára 80 százalékkal alacsonyabb a szendvicspanelénál, egy négyzetméterhez az utóbbihoz 58 kg cement, az előbbihez 27 kg kell. Hasonló a megtakarítás a betonvasnál is. Békéscsabán kerámia-panelből épült lakások átlagos építési költsége 260—-270 ezer forint A tolnai - ifjúsági ház igazgatói szobájának falán oklevél függ. Grafikája jól ismert: ilyen oklevél jár a kiváló együtteseknek. Tolnán ez az oklevél emlék: az az együttes, amely kiérdemelte, ma már nem próbál, nem is szerepel. 1968-ban kapták az oklevelet, és abban az évben hagyták abba a közös munkát. Miért? A tolnai láváié színjátszó együttesnek a tagjai felnőttek voltak, nem futotta tovább idejükből a játékra. A nőket második műszakjuk szólította el, a férfiak közül többen elköltöztek, volt, aki maga is rendező lett a megyében. A községben nagy hagyományai vannak a színjátszásnak, a munkásszínjátszásnak. A munkásegylet, a sportkör előadásaira ma is emlékeznek az idősebb tolnaiak. Nem is maradt tartósan színjátszók nélkül az ifjúsági ház, és Raksányi Vilmos rendező, aki egyébként több, mint két évtizedes rendezői múlttal bír, és aki a kevés „A” kategóriás amatőr rendezők egyike. Az új csoport 1969 óta dolgozik együtt. Tízen—tizenöten vannak, de a csoportban nagy a fluktuáció. Deli _ Erzsébet, az ifjúsági ház művészeti előadója mondja, hogy az évad kezdete előtt felmérést végeztek a község KISZ-szervezetében: kinek milyen kulturális igényei vannak. Vagy húszán írták, hogv szívesen lennének színjátszók — ám a meghívóra, amely az Készülnek vázkerámia-ter- mékek az alagútzsalus építkezésekhez is; a középblokkos ’ technológiához is, azonban talán a legszembetűnőbb a fejlődés az olyan termékeknél, amelyek a családi ház építését, vagy a kisebb társasházak építését, bérházak tatarozását, födémcseréjét könnyítik meg. A CM. G—1 vázkerámiából az építkezés színhelyén lehet kerámiabeton födémgerendát előállítani és azt kézi erővel elhelyezni. A gerendák közé ugyancsak kerámia béléstesteket raknak, így a mennyezet sima, vakolható, véshető ke- rámiafel’ület. Egy négyzetméter hosszú gerendához mindössze másfél vödör beton és 6—8 kg betonacél kell. Négy ember nyolc óra alatt elvégez. együttes próbájára szólt, mindössze egy fiatal válaszolt megjelenésével. A csoport tagjai fiatal munkások, ipari tanulók. Legtöbbjük három műszakban dolgozik, így nehéz , összegyeztetni idejüket úgy, hogy ne maradjanak le gyakran a heti kétszeri próbáról. Hűtlenségi ok a csoporttal szemben az is, hogy a színjátszás nem csupán derű, játék, de fegyelmezett összmunkával és sok tanulással jár: amire sok jelentkező nem számít. Az ötömért, amit egy-egy produkció sikeres előadása ad, keményen meg kell dolgozniuk, szabad idejük nagy részét feláldozniuk. A próbák, a tanulás gyümölcse, a jó előadás, a jó műsor, amit sok helyen szeretnének látni, azt tükrözi, hogy az együttesnek mindannyiszor le kell mondani a másfajta hétvégi kikapcsolódásról. A Dózsa-emlékműsort eddig tíz alkalommal mutatták be: úgy érzik, már elfáradt bennük az egyébként szép és érett összeállítás — nem szabad többet előadniuk. A Dózsa-műsor és a többi, irodalmi összeállítás Deli Erzsébet munkája. Most éppen egy Petőfi-emlékműsoron dol- dozik. Műsortervükben szerepel s hagyományokat folytatva és az együttes profilját építve népi komédia, vidám ifjúsági darab is. Céljuk: egyszer „saját jogon” viselni "a kiváló együttes címet. —vfé—< heti egy családi ház kerámiabeton födémgerendáinak helyszíni eloregyártását, minden különösebb szerszám, gép nélkül. A „FERT”-födém egy másik típus, az olasz Magnetti cég szabadalma. Még termelékenyebb munkát, még köny- nyebb födémszerkezetet jelent. A szabadalmat megvásárolják és Bátaszéken rendezkednek be a „FERT”-kerámiaelemek gyártására is. Sok mindent kell még elvé. gezni a hátralévő egy esztendő alatt ahhoz, hogy a bátaszéki új gyárban megindulhassanak a- gépek. És hogy jutott idő és energia a piac előkészítésére is, az a beruházók előrelátását dicséri. J. í. Megnyílt Pakson a hatos út mellett az ÁFOR-kút. Az új állomáson hét kútoszlopból normál- és szuperbenzint, valamint gázolajat lebet tankolni. F»to; Gottvald
