Tolna Megyei Népújság, 1972. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-01 / 258. szám

\ Téveszméit és a valóság Tagozatos osztályok a gimnáziumban Egy tavaly érettségizett gim­náziumi osztály névsorát tar­tom a kezemben. A nevek mellé odaírták, hogy ki hova jelentkezett továbbtanulni és a jelentkezőket felvették-e, vagy elutasították. Az osztály fizika tagozatos volt, tanulói­nak nagy része mégis testne­velési főiskolára, tanítókép­zőbe, színművészeti főis­kolára, a tanárképző főis­kola humán szakjára kérte fel­vételét. Többségük nem került be ezekbe a felsőfokú oktatási intézményekbe. Azok viszont, akik a műszaki egyetemre, vegyipari egyetemre, műszaki főiskolára jelentkeztek, már javában készülnek a félévi kollokviumokra, szi­gorlatokra. ök helye­sen választottak, amikor az általános iskola befejezése után képességüknek, érdeklő­désüknek megfelelően a gim­názium tagozatos osztályában folytatták a tanulást. A többi­ek, akiknek a középiskolában nyűg, teher volt a fizika, ma­tematika, talán egy életre csa­lódtak. Négy évig olyan tár­gyakat voltak kénytelenek in­tenzíven tanulni, amihez egyáltalán nem éreztek ked­vet. De hát akkor miért jelent­keztek a fizika tagozatos, vagy hivatalosan: szakosított tanterv alapján működő osztályba? Magas követelmények Semmi esetre sem - azért, mert azt gondolták, itt köny- nvebb dolguk lesz. Míg az ál­talános tantervű osztályok he­ti óraszáma 31, addig a tagoza­tosoké 34—35. Ez azt jelénti, hogy majd mindennap hat órán keresztül ülnek az isko­lapadban. A szaktárgyak (ma­tematika, fizika, másutt az idegen nyelv), emelt óraszáma egyúttal magasabb köve­telményt is, j elen t, ugyanakkor a többi tantárgyat ugyanúgy tanulják, mint a nem tagoza­tos osztályok. A művelődésügyi miniszter egyik idevonatkozó rendelete szerint a tanulók egyes tan­tárgyak iránti fokozottabb ér­deklődésének kielégítésére, ké­pességeik kibontakoztatására kell létrehozni a tagozatos osz­tályokat. Vajon megtalálható-e a diákoknál ez a fokozott ér­deklődés — kérdeztük Szenczi Lászlót, a szekszárdi Garay gimnázium igazgatóját. — Nálunk jelenleg a tagoza­tos osztályok tanulóinak csak kisebbik hányada érdeklődik a tantárgy iránt. Ez leginkább a matematika, fizika szakkörök­be történő jelentkezéseknél látszik. Vannak központi szer­vezésű megyei szakköreink, amelyekben egyetemi előadók, kiváló helyi szakemberek tar­tanak előadásokat. Egy-egy ta­gozatos osztályunkból alig négyen-öten jelentkeznek ezek­be a szakkörökbe, pedig elvi­leg valamennyi tanulónak fo­kozott érdeklődést kellene mu­tatnia a szaktárgy iránt. Rangot jelent — Ha hiányzik a diákok ér­deklődése, akkor miért jelent­keztek ezekbe az osztályokba? — Azért, mert ez a divat. Azt gondolják — elsősorban a szülők —, hogy rangot jelent, no meg itt magasabb színvona­lú az oktatás. Sajnos az iskola is hibát követett el, mikor éveken át a legjobb tanárokat igyekezett a tagozatos osztá­lyokba gyűjteni. Ezzel' csök­kent az általános tantervű osz- ' tályok tekintélye. Ezt a tekin­télyt. az általános tantervű osztályok megbecsülését, most ■ szeretnénk visszaállítani. Érthető, hogy a legtöbb — elsősorban a jól felkészült, szakmailag igényes — pedagó­gus szívesen tanít a tagozatos osztályban, hiszen ott vannak a legjobb képességű gyerekek, akikkel kiváló eredményt le­het elérni. (A tagozatos osz­tályba jelentkezőknél a jó ta- ' nulmányi • átlagot és a szak­tárgyból kaoott érdemjegyet veszik figyelembe.) Ugyanak­kor az is igaz, hogy a gvenge tanárt könnyen „falhoz állíta­nák” ezek az átlagosnál tehet­ségesebb tanulók. Az utóbbi időben oly sokat emlegetett túlterhelés a tago­zatos osztályokban fokozottan jelentkezik. A tanulóknak nemcsak -• a-t szaktárgyakkal kapcsolatos ■ tudnivalót kell jobban elsajátítaniuk, de —.te­kintettel ’ jó képességeikre — szinte valamennyi tantárgyból többet várnak tőlük, mint a hagyományos osztályba járó társaiktól. így aztán nem lehet csodálkozni azon, hogy képes­ségeik nem ; tudnak kibonta­kozni. Elmëgÿ a kedvük a ta­nulástól. sikerélmény helyett kudarcok érik őket, idejük 'nagy részét olyan tantárgyra kell fordítaniuk, amelyet — finoman fogalmazva — nem szeretnek. És mindez miért van így? Azért, mert sokszor a gyerek tehetsége, érdeklődé­se helyett a szülő, olykor az általános iskolái osztályfőnök véleménye, akarata a döntő, meg az, hogy korábban a ta­gozatos osztályokból lényege­sen több tanulót vettek fel a felsőoktatási intézményekbe, mint az általános tantervű Megkötötték a szerződéseket az új lengyelországi Haldexüzem berendezéseinek gyártására Ráb Erzsébet, az MTI tudó­sítója jelenti: A tatabányai szénbányák Haldex-osztálya megkötötte a szerződéseket a hazai gyárak­kal a Lengyelországban épülő új könnyűbeton adalékgyártó üzem berendezéseinek gyártá­sára. Az új lengyel létesít­mény berendezéseit ugyanis magyar gyárak szállítják. A hazai üzemek rendkívül elő­nyös szállítási határidőre vál­lalkoztak, mindent megtesznek annak érdekében, hogy a kor­mányközi megállapodás szerint 1974 végén megkezdhessék a termelési próbákat az új köny- nyűbetonüzemben. Mint ismeretes, a lengyel és a magyar minisztertanács a múlt év novemberében hatá­rozatot hozott a Haldex- együttműködés továbbfejlesz­tésére. A lengyel—magyar osztályba járók közül. Ez nagy vonzerőt jelent, de nem sza­bad, hogy háttérbe szorítsa a egészséges kritikai érzéket, fi­gyelmen kívül hagyja a kü­lönleges képességet, adottságot és az érdeklődés fontosságát. Csalódott diákok "A Garay gimnázium egyik negyedikes osztályában néhány diákkal beszélgettünk. Ok a továbbtanulásnál nem veszik hasznát annak, hogv négy évig fizika tagozatra jártak. Nép­művelőnek, fogásznak foktői­nek, a képzőművészeti főisko­lán akarnak tanulni — Annak idején miért Je­lentkeztek fizika tagozatra? — Relém neveltek, hogv ez az elit osztály... Pedig hiába kaotam ö+öst fizikából, nem sok kedvem volt hozzá. Az osztályfőn üköm tanácsolta, hogy ide jöjjek. ;— Szerettem a matekot, fi­zikát, de közben elment tőle a kedvem. A tagozatos osztály­ba azok tárnak, akik ezekből a tárgyakból szuper fejek. Mellettük veszi észre az em­ber, hogy milyen keveset tud. — Jő tanuló voltam. Az osz­tályfőnököm javasolta, meg anyuék is. Akkor főleg a ma­tekot szerettem. — Kedvet éreztem a mate­matikához, fizikához, meg azt js tudtam, hogv innen sokkal több jelentkezőt vesznek fel az egyetemre. Nem gondol­tam, hogy ilyen nehéz lesz. A megkérdezettek vala­mennyien jeles, kitűnő bizo­nyítvánnyal fejezték be az ál­talános iskolát. A legtöbb tan- : tárgyból most is négyesük, .ötösük van — csak érmen fi­zikából, matematikából kaptak kettest. Természetesen az osz­tályban sok az olyan tanuló is% aki megtalálta számítását, elégedett és ha választania kellene, ismét a fizika tagozat­ra jelentkezne. A negatív pél­dákat azért emeltük ki, hogy a jelenleg nyolcadik osztályba járó kisdiákok, a szülők, peda­gógusok elé állítsuk őket. Mert igaz, hogy a megfelelő képességű, érdeklődésű gyerek számára előnyös, ha tagozatos osztályba jelentkezik, de aki csak azért megy oda, mert most ez a divat, ez a sikk, könnyen csalódhat. GYURICZA MIHALT Érlelődik a remény, hogy a mezőgazdasógi közvélemény be­látható időn belül új betűszóval ismerkedik meg. Ez a KTA; a termelőszövetkezetek Kölcsönös Támogatási Alapja lesz. Az előkészületek a termelőszövetkezetek második országos kongresszusa határozata szerint folynak. Az érdeklődés ország­szerte jelentős. Szükség lesz még egy pénzügyminiszteri rende­letre, de ennél is inkább a téeszek önkéntes elhatározására ah­hoz, hogy mondjuk fél év, vagy egy év múlva a területi szövet­ségek mellett megalakuljanak az első ilyen intézmények. Amit elöljáróban tisztázni kell: a KTA nem lesz mezőgazda- sági szövetkezeti bank és nem óhajtja átvenni az Állami Bizto­sító szerepét sem. Nézzük ennek bizonyítékait. A pillanatnyi elképzelések szerint a téeszek a KTA rendel­kezésére bocsátanák évente bruttó jövedelmük egy százalékát Ez a szövetkezeti mozgalom méreteihez képest nem jelentős összeg. Nagyon durva számítással szövetkezetenként mintegy százezer, országosan körülbelül negyedmilliárd forint lenne. Ha arra gondolunk; hogy a szövetkezetek kívánatos biztonsági tar­talékának meg kellene haladnia a hétmilliárd forintot, akkor látjuk, hogy a KTA évenként ennek csupán a harmincad részét gyűjtené össze. Ha viszont a várható összeget a Magyar Nemzeti Bank rendelkezésére álló hitelek keretösszegéhez hasonlítjuk, akkor is legfeljebb annak néhány százalékát teszi ki a téeszek saját pénze. Nem alakul tehát új bankszervezet. Nem alakul új biztosító intézet sem, mert a Kölcsönös Tá­mogatás! Alapnak az eddigi elképzelések szerint nem lesz célja és lehetősége sem arra, hogy károkat térítsen meg! Egyébként is a biztosítási szavatossághoz hatalmas tartalékok, óriási összegek szükségesek, senki nem gondolhat arra, hogy ezt a szövetkezetek saját erejükből előteremtsék. Milyen céh tűzhet akkor maga elé a Kölcsönös Támogatási Alap? Legelőször talán azt, hogy megvalósítsa a szövetkezésnek egy régesrégi elvét, az egymásra utaltságot, a bajban történő összefogást. A másik: támogassa az egyes szövetkezeteket az utóbbi időben kissé tűt nagyra növekedett kockázat biztonságos elviselésében. A legjobb szövetkezettel és a legjobb szándék mellett is előfordulhat, hogy átmeneti pénzzavarba kerül. A KTA nem gaz­dálkodik sok pénzzel. Az évi bruttó jövedelem egy százalékának átutalását az a szövetkezet, amelynek beváltak a számításai, könnyen elviseli. A területi szövetségenként és évenként így össze­gyűlő néhány millió forint azonban adott esetben megoldhatja a pillanatnyi problémákat Ha sikerül úgy megoldani az alapítást, ahogyan a szak­emberek és az érdekeltek most gondolják, .akkor a KTA pénzei rendkívül mozgékonyak, köpnyen, gyorsan felhasználhatók lesznek. Esetleg csupán, néhány hónapra átengedett összeggel a csődtől menthetnek meg így egyébként „vétlen”, tehát önhibájukon kívül bajba került közösségeket Elképzelhető az is, hogy közös be­ruházás 'finanszírozásához járul hozzá a támogatási alap, sőt, a legegyszerűbb esetben talán az is elegendő lesz, ha a KTA saját pénzügyi alapjára támaszkodva csupán garanciát vállal egy-egy szövetkezetért, amely a Nemzeti Banktól kér hitelt, de hitel- képessége pillanatnyilag nem éri el a bank által megkívánt szintet Mindaz, amit leírtunk, persze ma még csupán elképzelés. Mert a Kölcsönös Támogatási Alapot — illetve mivel ezek terü­leti szövetségenként alakulnának: alapokat — maguk a szövet­kezeti gazdák szervezik majd meg az önkéntesség elvének szi­gorú betartásával, mindig közgyűlési határozat alapján. És maguk szerkesztik, hagyják jóvá az alapszabályt a segítségnyújtás elveit és technikai módszereit is. Ahogy az egész alapot maguknak csinálják. FÖLDEÁK! BÉLA részvénytársaság ugyanis az elmúlt tizenkét év alatt olyan munkamódszereket alakítót: ki, amelyeket a szocialista or­szágok bármelyike hasznosít­hat. A Haldex beruházási cél­jait program szerint valósí­totta meg, s elérte az állam­közi megállapodásban rögzí­tett széntermelést. A kitűnő eredmények indokolttá tették a Haldex tevékenységének bő­vítését, kiszélesítését. Az új tervek szerint további két meddőfeldolgozót és egy köny- nyűbeton adalék üzemet létesí­tenek Sziléziában, Katowieze környékén. A könnyűbeton adalékzsugorító üzem helyszí­ni építkezései a napokban megkezdődtek, s most a ma­gyar gyárakban is megkezdték az előkészületeket a berende­zések gyártására. Két hét alatt épí ett fel egy I'T 5-ös típusú szemestcrmény-szárítót és -tárolót szedresi Petőfi Tsz házibrigádja. Az új beruházás mintegy egymillió forintba került. Foto: Gottvald

Next

/
Oldalképek
Tartalom