Tolna Megyei Népújság, 1972. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-01 / 258. szám

„Várhely” és pusztái AZ IDEGEN Joszip, ő szerb fogoly itt a tanyán, a szája minekünk érthetően akkor ' ityílik meg csupán, ha eszik; úgy eszik, mint mi. eszünk. Eszik s nevet, hogy 6 is tudja ezt,. _ ím egyformák, vagyunk! mind ember, aki eszi a levest. S mi vele eszünk, ez a válaszunk. ■ ■ örvend, bólong, úgy eszik, úgy örül, minthogyha életét mesélné végre és mi itt körül biztatnánk: mondd csak, oly gyönyörű szép! Varsói tudósítás a Bem-fi Itnről A közös konyháj ú, alacsony cselédlakásokat, az istállók, akiok és pajták sarkában ki­alakított „lakrészeket” egy füst alatt lakják az uradalom­ban naponta robotolók és a munkanélküli pusztai csellen­gők; a még-egy-utolsó-béres-szolgá- lattal kísérletezők és a „vas­úti felvételre” várakozó má­niákusok; a tüskei s e kör­nyéki cseléd-, és napszámos- tükék és az első háború hadi­fogságával idekeveredő szerb és orosz munkás-foglyok, A tüskei fejeket s szíveket pedig egyszerre rohamozzák, ostro­molják a megsemmisítő elke­seredés és a megváltó .re­ménykedés gondolatai ; áz ősökre visszaütő makacskodás és a végzetes elhamarkodás tettei; a pusztai szektarianiZj- mus (itt: jehovizmug!) és .a ■ messianisztikus agrárszocia­lizmus tanai. Tüske éppen „Várhely” szomszédsága révén — sajátos metszőpontja a hazánkbeli porosz utas mezőgazdasági ka- pitalizáció bezárt nagybirtoká­nak és a közlekedési kapita- lizáció egyik vasúti csomó­pontjaként „szabad pálya” elé tekintő mezővároskának. így: a tőkés társadalmi ellentmon­dások olyan mélyről jött és felgyülemlett ellentétes pólu­saival s e pólusok szükség- szerű küzdelmével fordult a mi századunkba Tüske, — nem csoda: igaz testvér-csilla­ga lett Nosztány-pusztának. A „Várhely” környéki pusz­ták valamikori büszke „Dél­csillaga”: az Ácsok, Takácsok, Kardosok, Savanyók, Síposok, Pinceheliek és Pulaiak nemes küzdőtere, ahol — 1904 április végén (ponto­san 19—26. között), a nagy vasutassztrájk idején pe­csételődött meg először J ta l pusztai szegénység és ;>aT.' vasutas munkások osztály- szövetsége. A tüskei kocs- ' ma volt ugyanis sztrájkta­nyája a sztrájkoló csomó­pont fűtőházi és állomási munkásainak. A korabéli feljegyzés szerint olyan erődje volt ez vasutasaink mozgalmának, szervezkedé­sének, ahol nemcsak ked­vező környezetben beszél­hették meg az eseményeket, s az azokhoz igazodó továb­bi tevékenységüket, de aho­vá április 26. — a sztrájkot itt leverő Kornenburgi vas­úti ezred megérkezése —> előtt a helybeli csendőr- parancsnokság még fegyve­res járőreit sem kockáztat­ta kiküldeni: — 1905 június végén a járá­sunkban is tűzre lobbant cseléd- és aratósztrájkok­nak egyik legnagyszerűbb személyes példáját nyújtot­ta Fűzi István, aki a sztrájkolok sorából: „Nem loptunk, nem rabol­tunk, nem lehet minket be­zárni! Törvényen kívüli ál­lapot van!’’ — vádló mon­dattal lépett a fenyegető csendőrszuronyok és a szol­gabírói fütykössel s piszto­lyával hadonászó Reich szolgabíró elé. S akit a szol­gabíró „nehéz botjával két­szer nyakszirten ütött, s akit halálosan elborított a vér”; — 1918 nyarán a cséplésnél jelenlevő pusztai gépész-fiú — a fiatal Illyés Gyula — a sze­génység olyan meleg interna­cionalizmusával találkozhatott, amely a búzászsákokat mér­legelő ifjút azon-melegében versre ihlette. S ez a vers első volt azok között, amelyik már újsághoz is („Tolna Várme­gye”, akkori megyei lapunk­hoz) beküldetett. Lapunk a verset alighanem nem közöl­te. Az akkori mulasztás több mint félévszázados pótlásával megérdemelten kerül most e lapra az a pillanat-felvételes kis remekműt — 1919-ben a tanácsköztár­sasági napok eltiprásával a „puszta-bizalmiakra” oly ke­gyetlen megtorlás várt, s akik­től — a „Puszták népé”-ben is 1. > '■ „Tüskepusztai kerek erdő, közepében kis temető. 2. Tolna legkisebb temetője; Csak kettő a sír-keresztje. 3. Itt nyugszik két proletár: Tüskei Bujáki, Kalmár. 4. Horthy tisztjei lőtték agyon. A családjaik sírtak nagyon. — 1890-ben Salamon Pál fa­ragó-béres fiaként a későbbi Salamon József költő, író és újságíró (1938-tól 1950-ig a „Magyar Nemzet” munkatár­sa); — 1900-ban Kocsis Ferenc cseléd fiaként felnőtt dr. Ko­csis Mihály jogász, felszábadu- lás után a Pécsi Jogtudományi Egyetem professzora, egy idő­ben: rektora; — 1921-ben pedig ugyancsak cselédek gyermekeként Si­pos Gyula költő, újságíró lát­ták meg a tüske-pusztai nap­világot; Vy;r ...és ahol még elföldelt po­raikban is őrizte, figyelte s el­lenőrizte az uraság a szegény pusztaiakat. Mint a kb. 200— 300 négyszögöles tenyérnyi tüskei cseléd-temetőben ; ahol a valamikori bérlő-uraságnak H. H. Mórnak és báró A. Mal­vin nejének a centrumban fe­kete márványból emelt sírem­lékét kötelességszerinti szolgá­lattal vették körül és emelték körben maguk fölé a földbe- taposott, töpörödött kis cseléd­sírok. A könyvtár, amelyet Gorkij­ról neveztek el csaknem 200 ezer kötet könyvet, folyóiratot, kottát, lemezt, magnószalagot kínál olvasóinak. 15 nyelven gyűjtik a társadalomtudomá­nyi tárgyú műveket, szépiro­dalmat, nyelv- és irodalomtu­dományi, történelmi, földrajzi, néprajzi, filozófiai könyveket, a marxizmus, leninizmus iro­dalmát, a művészetekkel fog­lalkozó alkotásokat. Budapesten, a Molnár utcá­ban működik az ország leg­gazdagabb Idegen nyelvű iro­dalmi könyvtára. Kezdetben csak orosz nyelven gyűjtöttek, de már 1957 óta angol, német, francia, később olasz és spa­nyol, majd a népi demokrati­kus országok irodalmát is eredeti nyelven szerezték be. Az Állami Gorkij Könyvtár­ban ezenkívül még harmincöt nyelven megjelenő kiadványok képviselik a nem világnyelve­ket — grúz, arab, kínai, szua­héli, könyvek, újságok telítik meg a polcokat. Hétezer állandó olvasó — egyetemista, diák, szellemi és fizikai dolgozók, pedagógusok, szerkesztők, műfordítók, kül­kereskedők a könyvtár látoga­tói. Sokan, akik idegen nyelvet tanulnak, gyakorolnak, vagy eredetiben olvassák az idegen nyelvű irodalmat elismeréssel említett — egy­kori Kírversírónk : Nagy-Ko­vács István „1919” c. versé­vel már csak így vehetett utol­só búcsút: 5. Tisztek elé térdepeltek. Irgalomért i könyörögtek. 6. Jajszó verte erdő mélyét. Nem lágyítá r tisztek szívét. 7. Puskák rögtön eldördültek, S proletárok sírbadóltek, S. Az vala bűnük s éltük vége: Vörös zászlót kitűzének Dőry-kastély tetejére!” * Ha a puszták fölött tekin­tünk a tájra: Nosztány—Tüs­ke—„Várhely” (alias: Dombó­vár) nyílegyenes légvonalban tárul elénk, s Dombóvárnál a Kapos-könyök zárja a „szülő­föld-tájat”. Természet szerint is nyílegyenesre kényszerített, egyetlen irányban determinált látószög ez: Nézz rájuk: ez a szemedet viseli, az a homlokod, egy törzsök ez; próbálhatod, de letagadnod nem lehet. Mint vándorló madársereg közül egy: egy vagy közülük, repülsz az időn át velük: életük örökéleted, ök megtagadhatnak s meg is tagadnak, hogyha úgy kívánja gyávaságuk vagy butaságuk. De neked gyűlöleted is azt mondja: életre-halálra egy vagy velük, szaladj utánuk! (A Kapósnál) SIMON KÁROLY Vége. Az audiovizuális stúdióban huszonegy nyelven tanulhat, hallgathat leckét, irodalmi sze­melvényt, verset, elbeszélést, a könyvtár tagja. Elkülönített fülkében magnetofonról hall­gatható le a nyelvkönyvek anyaga, vagy akár Lev Tolsz­toj, Hemingway hangja. A földszinten a kölcsönzőben tízezer kötet könyvvel töltöt­ték meg a polcokat. Nyelvek és témák szerint csoportosítva a szabad polcos rendszerű te­remben válogathat, böngész­het, keresgélhet mindenki ma­gának olvasnivalót. Persze ott a könyvtáros is, aki segít, ta­nácsot ad, könyvet ajánl. A katalógus és a negyedévenként kiadott gyarapodási jegyzék ad támpontot a válogatáshoz. A 10 ezer kötet könyvet időről időre cserélik, felfrissítik. — A gyarapodási jegyzéket nemesik könyvtárunk olvasói használják — tájékoztat Sán­dor László, a könyvtár igaz­gatói a —. Rendszeresen el­küldjük kiadványainkat a megyei, a járási, a városi és a községi könyvtáraknak. Igv a vidéki olvasókkal is közvetlen kontaktusban vagyunk. Kivá­lasztják az őket érdeklő mű­vet, kívánságukat levélben közlik velünk, s mi még az­nap postázzuk a ,rH könyvet — kölcsönzésre. Sok ezer ké­Jancsó Miklós, a világhírű magyar rendező filmet készít Bem József tábornokról, Len­gyelország és Magyarország ■ nemzeti hőséről. A filmet Lengyelországban forgatják, az „X” alkotó-kollektíva közreműködésével, amelynek élén Andrzej Wajda áll. A film bemutatja az 50 esz­tendős Bemet, életének ab­ban az időszakában, amikor Kossuth felhívására Magyar- országra érkezik, s megkezdi a Habsburgok ellen harcoló forradalmi erdélyi hadsereg átszervezését. — Nem az a szándékom, hogy Bem vékenységét krónikási séggel ábrázoljam dotta Jane so az, hogy a Kutatók krónikája Óvó bácsik Ki gondolná ma, amikor az évről évre létesülő több ezer óvodai hely is kevés, hogy már a múlt század második felé­ben milyen keresettek voltak az óvodák. Az első magyaror­szági óvodát Brunswick Teréz grófnő „angyalkertjét” 1828- ban állították fel Budán. Csak­hamar társaság alakult az óvo­dák országos fejlesztésére. Az elsők között az 1830-as évek­ben nyílt meg Esztergomban is a kisdednevelő intézet. Ez csak néhány évig működött, majd a 60-as évek elején mun­kához kezdett az esztergomi kisdedóvó társulat, az ország egyik legrégibb ilyen intézmé­nye. A város óvodáinak történe­tét Hegedűs Raymund tanító- képző-íntézeti tanár, Eszter­gom oktatási múltjának kuta­tója dolgozta fel. Érdekes, hogy már akkor felismerték az óvoda pedagógiai szerepét és társadalmi szükségességét. A társulat jegyzőkönyvei így szólnak enrol: „...a nevelészet az ifjúságnak zsenge korától veszi kezdetét”. À társulat alapszabálya nemcsak azt ha­tározta meg, hogy másfél éves kortól hatéves kórig göndoz.za, óvja a gyermekeket, hanem ki­mondta azt is, hogy „a kisde­dek az olvasás, az írás és szá­molás elemeinek ismereteire oktattassanak”. Az óvoda iránti érdeklődést bizonyította, hogy már az in­dulásnál, az 1860-as években Telemnek tettünk így már ele­get. Ha pedig a kért mű nem található könyvtárunkban, ak­kor is gondoskodunk, hogy az olvasó kívánsága teljesüljön, más könyvtárhoz juttatjuk a kérelmet, olykor külföldről kölcsönözzük. Az olvasóteremben csak a lapok zizegése töri még a csendet. Elmélyült fiúk, lá­nyok, öregemberek hajolnak ez asztalok fölé. A polcokon 4ÓÖ napilap és folyóirat, 4 ezer kö­tetes kézikönyvtár. Egyszerre nyolcvanan olvashatnak a kel­lemes, kényelmesen berende­zett olvasóteremben. Ide a tájékoztató szolgálaton át lehet bejutni., Itt kap min­denféle kérdésre választ az ol­vasó, személyesen, vagy írás­ban. Adatokat gyűjtenek, sok­féle katalógust vezetnek. Csak mutatóba néhányat. Van cikk- és életrajz-katalógusuk, gyűj­tik az írók fényképeit, azt, hogy egy-egy mű hány nyelven jelent meg. Csoportosítják az írókat irodaimi díjaik sze­rint. Másik épületben — a Gor­kij fasorban — kapott helyet a Gorkij könvvtár zeneműtá­ra. Itt is, mindenféle könyvtá­ri szolgáltatással várják a lá­togatókat Kölcsönöznek 25 értse, ki volt zz az ember valójában, hogy néze­teivel mennyire megelőzte korát. Nekünk, magyaroknak Bem apó, ez a nagyszerű ka­tona és forradalmár, maku­látlan történelmi hős, legen­dás alak. Eddigi műveim kö­zött kivételes lesz a Bem-film — itt nem célom a főhős „deheroizálása”. A színes Bem-filmben ma­gyar és lengyel színészek lép­nek fel, Bem szerepét lengyel művész alakítja. A külső fel­vételek színhelye a Biesz- czady-hegység; a forgatási idő Jancsónál megszokott re- kord-rövidségű : mindössze 4 hét. A film költségeit a len­gyel és magyar fél közösen vállalja. > 290 volt az esztergomi „óvon- cok” száma. Tíz év múlva a hercegprímás a város külső kerületében, a szegényebb nép­osztály gyermekei részére in­gyenes óvodát nyitott „az ir- galmasnénék anyái gondvise­lése alatt”. Jelentőségéről ak­kor így írtak: „Ha meggondol­juk, hogy a mezei és szőlő­munka beálltával a munkás- osztály kisdedeit a menhelyre mily megnyugvással foghatja bízni”. Rövid két hónap alatt 200-nál több gyermeket he­lyeztek el itt. 1886-ban a harmadik óvodát a maiakhoz hasonló céllal készültek megnyitni: „A ki­csinyek szabott mód- és rend­ben óvatnak; tehetségük rend­szeresen fejlesztetik, s az ele­mi oktatáshoz előkészíttetik.” Az óvodák és az óvodások szá­mának növekedése miatt 1892- ben óvónőképző intézettel bő­vítették a város iskolahálóza­tót. Észtergomban az óvodások ■ száma a századfordulóra meg­haladta a háromezret, 15 év múlva pedig az ötezret. A korabeli óvodák érdekes­ségéhez tartozik még, hogy az első óvodavezető, Németh An­tal „Óvó úr” mellett a gyer­mekek felügyeletét is „óvó bá­csik” látták el. Az első női óvodavezető csak a századfor­dulóra került az eszfergomi óvodák élére. Munkájában az országos „példányóvodát” (mintaóvodát) követte. ezer kottát, zenei tárgyú könyvet, 20 idegein nyelven megjelenő zenei folyóiratot. Hatezer lemezből álló gyűjte­ményük a helyszínen lehall­gatható — de magnószalagon is hazavihető, kölcsönözhető, másolható a zenemű. Zenét tanulók, kutatok, esztéták, elő­adóművészek, karmesterek, énekesek látogatják rendszere­sen a zeneműtárat. Elsősorban az európai —• ezen belül is a szovjet zenét gyűjtik, de gaz­dag amerikai, ázsiai, afrikai zenei anyaguk is. Figyelemre méltó az Állami Gorkij Könyvtár kiadói tevé­kenysége is. A már említett gyarapodási jegyzéken kívül bibliográfiákat, értékes adato­kat összefoglaló köteteket je-» lentetnek meg. így készült a Lev Tolsztoj műveit felsoroló gyűjtés, a Gorkij-bibliográfia az író születésének 100. évfor­dulójára, a Szovjetunió 50 éve memoárokban, vagy a Szovjet­unió 50 éve kottákban című kiadvány. Beethoven születé­sének 200. évfordulójára há­rom kötetben gyűjtötték egy­be a zeneszerző munkásságá­ról szóló művek jegyzékét, a Beethoven-művek lemezeit és a . megjelent kották jegyzékét —\ 56 hazai zenei könyvtár közreműködésével. KÁDÁR MÁRTA Könyvtár — Gorkij nevével te- hű- — mon- —-, hanem néző meg­-'Ki." és „óvoncok’’

Next

/
Oldalképek
Tartalom