Tolna Megyei Népújság, 1972. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-01 / 258. szám

„Várhely” és pusztái

AZ IDEGEN

Joszip, ő szerb fogoly itt a tanyán, a szája minekünk

érthetően akkor ' ityílik meg csupán, ha eszik; úgy eszik, mint mi. eszünk.

Eszik s nevet, hogy 6 is tudja ezt,.

_ ím egyformák, vagyunk! mind ember, aki eszi a levest.

S mi vele eszünk, ez a válaszunk. ■ ■

örvend, bólong, úgy eszik, úgy örül, minthogyha életét mesélné végre és mi itt körül biztatnánk: mondd csak, oly gyönyörű szép!

Varsói tudósítás a Bem-fi Itnről

A közös konyháj ú, alacsony cselédlakásokat, az istállók, akiok és pajták sarkában kialakított „lakrészeket” egy füst alatt lakják az uradalomban naponta robotolók és a munkanélküli pusztai csellengők; a

még-egy-utolsó-béres-szolgá- lattal kísérletezők és a „vasúti felvételre” várakozó mániákusok; a tüskei s e környéki cseléd-, és napszámos- tükék és az első háború hadifogságával idekeveredő szerb és orosz munkás-foglyok, A tüskei fejeket s szíveket pedig egyszerre rohamozzák, ostromolják a megsemmisítő elkeseredés és a megváltó .reménykedés gondolatai ; áz ősökre visszaütő makacskodás és a végzetes elhamarkodás tettei; a pusztai szektarianiZj- mus (itt: jehovizmug!) és .a ■ messianisztikus agrárszocializmus tanai.

Tüske éppen „Várhely”

szomszédsága révén — sajátos metszőpontja a hazánkbeli porosz utas mezőgazdasági ka- pitalizáció bezárt nagybirtokának és a közlekedési kapita- lizáció egyik vasúti csomópontjaként „szabad pálya” elé tekintő mezővároskának. így: a tőkés társadalmi ellentmondások olyan mélyről jött és felgyülemlett ellentétes pólusaival s e pólusok szükség- szerű küzdelmével fordult a mi századunkba Tüske, — nem csoda: igaz testvér-csillaga lett Nosztány-pusztának.

A „Várhely” környéki puszták valamikori büszke „Délcsillaga”: az Ácsok, Takácsok, Kardosok, Savanyók, Síposok, Pinceheliek és Pulaiak nemes küzdőtere, ahol

— 1904 április végén (pontosan 19—26. között), a nagy vasutassztrájk idején pecsételődött meg először J ta l pusztai szegénység és ;>aT.' vasutas munkások osztály- szövetsége. A tüskei kocs- ' ma volt ugyanis sztrájktanyája a sztrájkoló csomópont fűtőházi és állomási munkásainak. A korabéli feljegyzés szerint olyan erődje volt ez vasutasaink mozgalmának, szervezkedésének, ahol nemcsak kedvező környezetben beszélhették meg az eseményeket,

s az azokhoz igazodó további tevékenységüket, de ahová április 26. — a sztrájkot itt leverő Kornenburgi vasúti ezred megérkezése —> előtt a helybeli csendőr- parancsnokság még fegyveres járőreit sem kockáztatta kiküldeni:

— 1905 június végén a járásunkban is tűzre lobbant cseléd- és aratósztrájkoknak egyik legnagyszerűbb személyes példáját nyújtotta Fűzi István, aki a sztrájkolok sorából:

„Nem loptunk, nem raboltunk, nem lehet minket bezárni! Törvényen kívüli állapot van!’’ — vádló mondattal lépett a fenyegető csendőrszuronyok és a szolgabírói fütykössel s pisztolyával hadonászó Reich szolgabíró elé. S akit a szolgabíró „nehéz botjával kétszer nyakszirten ütött, s akit halálosan elborított a vér”;

— 1918 nyarán a cséplésnél

jelenlevő pusztai gépész-fiú — a fiatal Illyés Gyula — a szegénység olyan meleg internacionalizmusával találkozhatott, amely a búzászsákokat mérlegelő ifjút azon-melegében versre ihlette. S ez a vers első volt azok között, amelyik már újsághoz is („Tolna Vármegye”, akkori megyei lapunkhoz) beküldetett. Lapunk a verset alighanem nem közölte. Az akkori mulasztás több mint félévszázados pótlásával megérdemelten kerül most e lapra az a pillanat-felvételes kis remekműt

— 1919-ben a tanácsköztársasági napok eltiprásával a „puszta-bizalmiakra” oly kegyetlen megtorlás várt, s akiktől — a „Puszták népé”-ben is

1. > '■ „Tüskepusztai kerek erdő, közepében kis temető.

2.

Tolna legkisebb temetője;

Csak kettő a sír-keresztje.

3.

Itt nyugszik két proletár:

Tüskei

Bujáki, Kalmár.

4.

Horthy tisztjei lőtték agyon.

A családjaik sírtak nagyon.

— 1890-ben Salamon Pál faragó-béres fiaként a későbbi Salamon József költő, író és újságíró (1938-tól 1950-ig a

„Magyar Nemzet” munkatársa);

— 1900-ban Kocsis Ferenc cseléd fiaként felnőtt dr. Kocsis Mihály jogász, felszábadu- lás után a Pécsi Jogtudományi Egyetem professzora, egy időben: rektora;

— 1921-ben pedig ugyancsak

cselédek gyermekeként Sipos Gyula költő, újságíró látták meg a tüske-pusztai napvilágot; Vy;r

...és ahol még elföldelt poraikban is őrizte, figyelte s ellenőrizte az uraság a szegény pusztaiakat. Mint a kb. 200— 300 négyszögöles tenyérnyi tüskei cseléd-temetőben ; ahol a valamikori bérlő-uraságnak H. H. Mórnak és báró A. Malvin nejének a centrumban fekete márványból emelt síremlékét kötelességszerinti szolgálattal vették körül és emelték körben maguk fölé a földbe- taposott, töpörödött kis cselédsírok.

A könyvtár, amelyet Gorkijról neveztek el csaknem 200 ezer kötet könyvet, folyóiratot, kottát, lemezt, magnószalagot kínál olvasóinak. 15 nyelven gyűjtik a társadalomtudományi tárgyú műveket, szépirodalmat, nyelv- és irodalomtudományi, történelmi, földrajzi, néprajzi, filozófiai könyveket, a marxizmus, leninizmus irodalmát, a művészetekkel foglalkozó alkotásokat.

Budapesten, a Molnár utcában működik az ország leggazdagabb Idegen nyelvű irodalmi könyvtára. Kezdetben csak orosz nyelven gyűjtöttek, de már 1957 óta angol, német, francia, később olasz és spanyol, majd a népi demokratikus országok irodalmát is eredeti nyelven szerezték be. Az Állami Gorkij Könyvtárban ezenkívül még harmincöt nyelven megjelenő kiadványok képviselik a nem világnyelveket — grúz, arab, kínai, szuahéli, könyvek, újságok telítik meg a polcokat.

Hétezer állandó olvasó — egyetemista, diák, szellemi és fizikai dolgozók, pedagógusok, szerkesztők, műfordítók, külkereskedők a könyvtár látogatói. Sokan, akik idegen nyelvet tanulnak, gyakorolnak, vagy eredetiben olvassák az idegen nyelvű irodalmat

elismeréssel említett — egykori Kírversírónk : Nagy-Kovács István „1919” c. versével már csak így vehetett utolsó búcsút:

5.

Tisztek elé térdepeltek.

Irgalomért i könyörögtek.

6.

Jajszó verte erdő mélyét.

Nem lágyítá r tisztek szívét.

7.

Puskák rögtön eldördültek,

S proletárok sírbadóltek,

S.

Az vala bűnük s éltük vége:

Vörös zászlót kitűzének Dőry-kastély tetejére!”

*

Ha a puszták fölött tekintünk a tájra: Nosztány—Tüske—„Várhely” (alias: Dombóvár) nyílegyenes légvonalban tárul elénk, s Dombóvárnál a Kapos-könyök zárja a „szülőföld-tájat”. Természet szerint is nyílegyenesre kényszerített, egyetlen irányban determinált látószög ez:

Nézz rájuk: ez a szemedet viseli, az a homlokod, egy törzsök ez; próbálhatod, de letagadnod nem lehet. Mint vándorló madársereg közül egy: egy vagy közülük, repülsz az időn át velük: életük örökéleted, ök megtagadhatnak s meg is tagadnak, hogyha úgy

kívánja

gyávaságuk vagy butaságuk. De neked gyűlöleted is azt mondja: életre-halálra egy vagy velük, szaladj

utánuk!

(A Kapósnál) SIMON KÁROLY Vége.

Az audiovizuális stúdióban huszonegy nyelven tanulhat, hallgathat leckét, irodalmi szemelvényt, verset, elbeszélést, a könyvtár tagja. Elkülönített fülkében magnetofonról hallgatható le a nyelvkönyvek anyaga, vagy akár Lev Tolsztoj, Hemingway hangja.

A földszinten a kölcsönzőben tízezer kötet könyvvel töltötték meg a polcokat. Nyelvek és témák szerint csoportosítva a szabad polcos rendszerű teremben válogathat, böngészhet, keresgélhet mindenki magának olvasnivalót. Persze ott a könyvtáros is, aki segít, tanácsot ad, könyvet ajánl. A katalógus és a negyedévenként kiadott gyarapodási jegyzék ad támpontot a válogatáshoz. A 10 ezer kötet könyvet időről időre cserélik, felfrissítik.

— A gyarapodási jegyzéket nemesik könyvtárunk olvasói használják — tájékoztat Sándor László, a könyvtár igazgatói a —. Rendszeresen elküldjük kiadványainkat a megyei, a járási, a városi és a községi könyvtáraknak. Igv a vidéki olvasókkal is közvetlen kontaktusban vagyunk. Kiválasztják az őket érdeklő művet, kívánságukat levélben közlik velünk, s mi még aznap postázzuk a ,rH könyvet — kölcsönzésre. Sok ezer kéJancsó Miklós, a világhírű magyar rendező filmet készít Bem József tábornokról, Lengyelország és Magyarország ■ nemzeti hőséről. A filmet Lengyelországban forgatják, az „X” alkotó-kollektíva közreműködésével, amelynek élén Andrzej Wajda áll.

A film bemutatja az 50 esztendős Bemet, életének abban az időszakában, amikor Kossuth felhívására Magyar- országra érkezik, s megkezdi a Habsburgok ellen harcoló forradalmi erdélyi hadsereg átszervezését. — Nem az a szándékom, hogy Bem vékenységét krónikási séggel ábrázoljam dotta Jane so az, hogy a

Kutatók krónikája

Óvó bácsik

Ki gondolná ma, amikor az évről évre létesülő több ezer óvodai hely is kevés, hogy már a múlt század második felében milyen keresettek voltak az óvodák. Az első magyarországi óvodát Brunswick Teréz grófnő „angyalkertjét” 1828- ban állították fel Budán. Csakhamar társaság alakult az óvodák országos fejlesztésére. Az elsők között az 1830-as években nyílt meg Esztergomban is a kisdednevelő intézet. Ez csak néhány évig működött, majd a 60-as évek elején munkához kezdett az esztergomi kisdedóvó társulat, az ország egyik legrégibb ilyen intézménye.

A város óvodáinak történetét Hegedűs Raymund tanító- képző-íntézeti tanár, Esztergom oktatási múltjának kutatója dolgozta fel. Érdekes, hogy már akkor felismerték az óvoda pedagógiai szerepét és társadalmi szükségességét. A társulat jegyzőkönyvei így szólnak enrol: „...a nevelészet az ifjúságnak zsenge korától veszi kezdetét”. À társulat alapszabálya nemcsak azt határozta meg, hogy másfél éves kortól hatéves kórig göndoz.za, óvja a gyermekeket, hanem kimondta azt is, hogy „a kisdedek az olvasás, az írás és számolás elemeinek ismereteire oktattassanak”.

Az óvoda iránti érdeklődést bizonyította, hogy már az indulásnál, az 1860-as években

Telemnek tettünk így már eleget. Ha pedig a kért mű nem található könyvtárunkban, akkor is gondoskodunk, hogy az olvasó kívánsága teljesüljön, más könyvtárhoz juttatjuk a kérelmet, olykor külföldről kölcsönözzük.

Az olvasóteremben csak a lapok zizegése töri még a csendet. Elmélyült fiúk, lányok, öregemberek hajolnak ez asztalok fölé. A polcokon 4ÓÖ napilap és folyóirat, 4 ezer kötetes kézikönyvtár. Egyszerre nyolcvanan olvashatnak a kellemes, kényelmesen berendezett olvasóteremben.

Ide a tájékoztató szolgálaton át lehet bejutni., Itt kap mindenféle kérdésre választ az olvasó, személyesen, vagy írásban. Adatokat gyűjtenek, sokféle katalógust vezetnek. Csak mutatóba néhányat. Van cikk- és életrajz-katalógusuk, gyűjtik az írók fényképeit, azt, hogy egy-egy mű hány nyelven jelent meg. Csoportosítják az írókat irodaimi díjaik szerint.

Másik épületben — a Gorkij fasorban — kapott helyet a Gorkij könvvtár zeneműtára. Itt is, mindenféle könyvtári szolgáltatással várják a látogatókat Kölcsönöznek 25

értse, ki volt zz az ember valójában, hogy nézeteivel mennyire megelőzte korát. Nekünk, magyaroknak Bem apó, ez a nagyszerű katona és forradalmár, makulátlan történelmi hős, legendás alak. Eddigi műveim között kivételes lesz a Bem-film — itt nem célom a főhős „deheroizálása”.

A színes Bem-filmben magyar és lengyel színészek lépnek fel, Bem szerepét lengyel művész alakítja. A külső felvételek színhelye a Biesz- czady-hegység; a forgatási idő Jancsónál megszokott re- kord-rövidségű : mindössze 4 hét. A film költségeit a lengyel és magyar fél közösen vállalja.

> 290 volt az esztergomi „óvon- cok” száma. Tíz év múlva a hercegprímás a város külső kerületében, a szegényebb néposztály gyermekei részére ingyenes óvodát nyitott „az ir- galmasnénék anyái gondviselése alatt”. Jelentőségéről akkor így írtak: „Ha meggondoljuk, hogy a mezei és szőlőmunka beálltával a munkás- osztály kisdedeit a menhelyre mily megnyugvással foghatja bízni”. Rövid két hónap alatt 200-nál több gyermeket helyeztek el itt.

1886-ban a harmadik óvodát a maiakhoz hasonló céllal készültek megnyitni: „A kicsinyek szabott mód- és rendben óvatnak; tehetségük rendszeresen fejlesztetik, s az elemi oktatáshoz előkészíttetik.” Az óvodák és az óvodások számának növekedése miatt 1892- ben óvónőképző intézettel bővítették a város iskolahálózatót. Észtergomban az óvodások ■ száma a századfordulóra meghaladta a háromezret, 15 év múlva pedig az ötezret.

A korabeli óvodák érdekességéhez tartozik még, hogy az első óvodavezető, Németh Antal „Óvó úr” mellett a gyermekek felügyeletét is „óvó bácsik” látták el. Az első női óvodavezető csak a századfordulóra került az eszfergomi óvodák élére. Munkájában az országos „példányóvodát” (mintaóvodát) követte.

ezer kottát, zenei tárgyú könyvet, 20 idegein nyelven megjelenő zenei folyóiratot. Hatezer lemezből álló gyűjteményük a helyszínen lehallgatható — de magnószalagon is hazavihető, kölcsönözhető, másolható a zenemű. Zenét tanulók, kutatok, esztéták, előadóművészek, karmesterek, énekesek látogatják rendszeresen a zeneműtárat. Elsősorban az európai —• ezen belül is a szovjet zenét gyűjtik, de gazdag amerikai, ázsiai, afrikai zenei anyaguk is.

Figyelemre méltó az Állami Gorkij Könyvtár kiadói tevékenysége is. A már említett gyarapodási jegyzéken kívül bibliográfiákat, értékes adatokat összefoglaló köteteket je-» lentetnek meg. így készült a Lev Tolsztoj műveit felsoroló gyűjtés, a Gorkij-bibliográfia az író születésének 100. évfordulójára, a Szovjetunió 50 éve memoárokban, vagy a Szovjetunió 50 éve kottákban című kiadvány. Beethoven születésének 200. évfordulójára három kötetben gyűjtötték egybe a zeneszerző munkásságáról szóló művek jegyzékét, a Beethoven-művek lemezeit és a . megjelent kották jegyzékét —\ 56 hazai zenei könyvtár közreműködésével.

KÁDÁR MÁRTA

Könyvtár — Gorkij nevével

te- hű- — mon- —-, hanem

néző meg-'Ki."

és „óvoncok’’