Tolna Megyei Népújság, 1972. november (22. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-23 / 276. szám
4 i Pártsxerrexéa —- pártirányíUI« Holnap f Védjük meg elveinket! A szocializmus és a kapitalizmus eszméjének küzdelme nemcsak világméretekben folyik. A marxista és anti- marxista nézetek nap mint nap összecsapnak nálunk is, a különböző munkahelyeken, a társadalmi és termelési gyakorlat minden területén. Éppen ezért, a kommunistáknak mindenütt kötelességük a marxizmus—leninizmus tisztaságának óvása, a párt politikájának védelme. Természetesen ahhoz, hogy a párttagok és a tömegszervezeti aktivisták szembeszállhassanak az ellenséges vagy téves nézetekkel, tudni kell: ki hogyan támad m'lyen » szközök- kel tör a párt politikája ellen, és milyen módon lehet a káros törekvéseket, a tőlünk idegen eszmék hatását leküzdeni. Az első, amivel tisztában kell lennünk, hogy a mindennapok gyakorlatában általában nem tudatos ellenséggel állunk szemben. A téves nézetek hirdetői rendszerint jóhiszemű, félrevezetett, vagy ferdén látó emberek, akiket megtévesztenek a gyakorlati benyomások, vagy hatással van rájuk a burzsoá propaganda. Ezért a harc nem ellenük, hanem téves nézeteik ellen folyik. Napjainkban különösen két területen támadnak bennünket: 1. A szocializmus építése során jelentkező hibákat, ellentmondásokat a rendszer lényegéből fakadónak tüntetik fel. 2. Eredményeinket a legfejlettebb kapitalista országok gazdasági, technikai eredményeivel hasonlítják össze, s ebből vonnak le elmarasztaló következtetéseket. Hogyan jelentkezik ez a támadás az első problémakörrel kapcsolatban? Ha valahol a szocialista elveknek ellentmondó esetet, tényt látnak, nyomban felteszik a kérdést: „Ez a szocializmus?” És a mi agitátoraink ilyenkor nem egy esetben tehetetlenül hallgatnak, ahelyett, hogy őszintén megmondanák: „nem, ez nem a szocializmus, ez néhány embernek, esetleg egy rossz vezetőnek a hibás cselekedetéből fakad”. Egyesek, ha hanyagságot, felelőtlenséget látnak, azt is nyomban a szocialista rendszer rovására írják. Pedig az nem más, mint az ellenőrzés, a felelősségre vonás hiányának a következménye. Az alapszervezetben dolgozó kommunisták, tömegszervezeti aktivisták feladata ilyenkor nem az, hogy megvédjék, kicsinyíteni vagy leplezni próbálják a hibákat, hanem az, hogy megkeressék a hanyagság, a felelőtlenség okait, és mielőbb megszüntessék azokat. Ha kell — ha nem megy másként — akkor mozgósítsák az egész kollektívát. Teremtsenek olyan légkört, olyan üzemi, hivatali szellemet, amelyben nincs élettere a hanyagságnak, a felelőtlenségnek. Az ellenséges nézetekkel szemben a leghatásosabb érv a helyes gyakorlat. A szópárbajban egyik ember megcáfolhatja a mások nézeteit, de ezzel az ellenséges ideológia nem semmisül meg, más emberek tovább terjesztik. Csakis a marxizmus helyes gyakorlata, helyes alkalmazása az, amely véglegesen rácáfol minden téves nézetre, amely megsemmisítheti a vele szembenálló ideológiai hatásokat. Válasszunk állításunk bizonyítására egy gyakorlati példát. A marxista tanítás szerint a szocialista építés időszakában az az egyetlen helyes elosztási elv, hogy mindenki a végzett munkája szerint részesüljön a megtermelt javakból. Előfordul azonban, hogy egyesek munka helyett ügyeskedéssel, más emberek rovására gyűjtik saját javaikat. Mások viszont — akik helytelenítik a harácsolást — nemcsak a harácsolókat marasztalják el, hanem bírálják magát az elosztás elvét is, egyenlősdit követelnek. A kérdés megint csak az: mit tehetnek a kommunisták, a párt politikájának hirdetésére, elfogadtatására hivatott aktivisták? Magyarázzák az elv helyességét és próbálják kisebbíteni a torzulásokat? Nem! Akkor cselekednek helyesen, ha harcot indítanak a torzulások megszüntetéséért és érvényesítik a helyes elvet a gyakorlatban. A pártszervezet, a kommunista kollektíva sehol sem tűrheti el, hogy valakit érdemein felül bérezzenek, vagy jutalmazzanak. Mindenütt megvan a mód, a lehetőség arra, hogy a pártszervezet, a szakszervezet, az ifjúsági szövetség hallassa a hangját az anyagi javak elosztásánál és megakadályozza a durva torzulásokat. A kómmu- nista kollektívának — és minden egyes párttagnak külön- külön is — kötelessége, hogy leleplezze azokat az embereket, akik mások bőrén élős- ködnek, akik meg nem érdemelt jövedelemhez próbálnak jutni. Elveink védelmének másik frontján — a kapitalizmussal való összehasonlítgatásban — sem lehetünk megalkuvók. Annál kevésbé, mert ha reálisan, igazságosan vetjük össze helyzetünket, akkor minden területen kibírjuk az összehasonlítást. Csodálattal állunk meg a nyugati gépkocsik előtt. Az angol, francia, német gépkocsigyártásnak százéves múltja van. A mi autóbusz- és motorvonatgyártásunk alig néhány évtizedre tekint vissza, mégsem kell miatta szégyenkeznünk az összehasonlításnál. Mennyivel kisebb az érdemünk? Az amerikai mezőgazdaság gépesítése a múlt század végén kezdődött A mienk 1950- ben. Az angolok a televíziózást * az 1920-as évek végén, mi az 1950-es évek végén kezdtük. A fejlett kapitalista államokban a háztartások gépesítése a századforduló idején kezdődött, nálunk 1950-ben. Milyen versenyfutás ez? Száz évet és ötvenet kellett behoznunk húsz év alatt. Le vagyunk maradva? Le! De menynyivel? Néhány évvel? Ki futott jobban? Van nekünk szégyenkezni valónk? Életszínvonal? Lássuk. Egy francia munkás átlagkeresete 1200 frank. A magyar munkásé 2300 forint. A. frank értéke öt és félszerese a forint értékének. Ha a kereseteket összehasonlítjuk, a francia munkás csaknem a háromszorosát keresi, mint a magyar munkás. Budapesten egy modern, háromszoba-összkomfor- tos lakás bére, rezsije maximum 1000 forint. Párizsban 1200 frank (azaz mintegy 6500 forint). Egy átlagkeresetű francia munkás legfeljebb álmodhat modern háromszoba- összkomfortos lakásról, de nem lakhat benne. Egy kiló marhahús nálunk 30—35 forint. Franciaországban 20—22 frank, (110—120 forint). A többit nem soroljuk. A ruha olcsóbb, a cipő nem. Tessék beosztani a keresetet. v-' v-i: • Párizs csillog, Párizs csodálatos. A mi turistáink elámul- nak a gyönyörtől, ha meglátják. Csak éppen azt nem veszik észre, hogy a fény, a pompa, a csillogás nem a munkásoké. Akik -csak egy-két hetet töltenek Párizsban, azok végigsétálnak a Champs-Elysées-en, megállnak a Concorde téren, megcsodálják az Eiffel-tor- nyot, a Diadalívet, a Notre- Dame-t, de a munkásnegyedekbe nem jutnak el. A párizsi életről szerzett benyomásuk egyoldalú, „élménybeszámolójuk” pedig emiatt gyakran félrevezető. Budapesten kisebb a fény és a pompa, mint Londonban, Párizsban, vagy Rómában. De a külvárosban ugyanúgy öltöznek és ugyanúgy étkeznek az emberek, mint a belvárosban. Ami szép és jó, az nem egyeseké, nem a kiváltságosaké, hanem mindinkább mindenkié! , Nem is szólva a társadalmi életről : a mi közösségünkről és a kapitalista társadalomról. Nálunk a munkásnak — bármilyen kicsi is — elhallik a hangja az igazgatóig. Ha kell, megmondhatja a magáét bárkinek. Elmehet igazával a járáshoz, a megyéhez, bármelyik központi állami vagy párt- szervhez. Ott, a gyártulajdonos döntése ellen nincs fellebbezés! A tőke érdeke a döntő. Lehet ellene tiltakozni, tüntetni, sztrájkolni, de a hatalom az övé. Minderre rá lehet mutatni, ki' lehet fejteni, meg lehet világítani. Ä kommunisták ne féljenek az ilyen vitáktól. Alijának ‘ ki bárhol, bármikor, bárkivel szemben, nem maradnák alul. Év vége előtt Kisvejkén ¥ zgalmakban gazdag, ne- * héz esztendőt zárnak idén a kisvejkei Szabadság Termelőszövetkezetben. Négy kedvezőtlen adottságú szövetkezet, négy falu termelőszövetkezeti lakossága lépett 1970-ben közös útra, a Szabadság Termelőszövetkezetben. A meredek lejtőkön, erodált talajon gazdálkodó termelőszövetkezet az idei évet 450 ezer forint óvadékkal kezdte. Tehát ebben az évben szanálták a szövetkezetét. Bottyán Sándor elnökkel, Néma Miklós párttitkárral és Várhelyi S. Zoltán főkönyvelővel beszélgettünk arról, hogyan sikerült átvészelni az 1972-es évet, milyen gazdasági eredményeket értek el, s ennek alapján hogyan zárják az esztendőt. Elöljáróban annyit, hogy a termelőszövetkezet 6652 ka- tasztrális holdjának majdnem felén 17 foknál nagyobb lejtésszögű hegyes-dombos a terület. Intenzív művelésre mindössze 1580 hold alkalmas — a 6652-ből. A föld átlagos aranykorona értéke 6. A genetikai talajtérkép ezen a vidéken agyagbemosódásos, és csernozjom barna erdőtalajt jelez, azonban az eső sokhelyütt a C szintig lemosta a termőfelületet. Az erózió miatt kilugozódik a talaj, s nehezen hasznosul a műtrágya. A termelőszövetkezet nemrégiben talajvizsgálatokat végeztetett, s ennek alapján juttatják évről évre az optimális műtrágyamennyiséget a talajba. Erózió, erózió, a beszélgetés során számtalanszor elhangzik ez a szó. Idén például a kukoricavetéshez előkészített talajt levitte egy hirtelen jörtt zápor. Kezdhették élőiről újra a magágykészítést A lejtős terület nehezen művelhető, magasak a termelési költségek. Az erő- és vei hamarabb elkopnak, elhasználódnak, mint sík, vagy enyhén meredek területen. Sok az üresjárat, nagy a balesetveszély. A tápanyagban szegény talaj hatása a termés- eredményeken is megmutatkozik, «tfl Ilyen körülmények, adottságok mellett a szövetkezet félezernél több családnak biztosít megélhetést. A szövetkezetnek 634 tagja van, ebből 196 a nyugdíjas és . a járadékos. Garantált munkabért fizetnek; tavaly a tízórás munkanapra kifizetett összeg értéke 81,60 forint volt, s úgy számítanak, hogy hasonlóan fizetnek idén is. Ez azt jelenti, hogy a szanálás ellenére a tavalyinak megfelelő pénzt fizetik, s tehetik ezt azért, mert van miből, van mögötte fedezet. Hogyan sikerült mínusz 450 ezer forintról idáig eljutni? Elsősorban a növénytermesztés többleteredményéből : egymillió-hétszázezer forinttal több jövedelmet hozott a növénytermesztési ágazat, mint amennyit terveztek. S ha a sokat emlegetett mostoha időjárás ebben az évben nem sújtja a téeszt, a termés- becslések alapján ennek a dupláját is elérhették volna. Kenyérgabonából 17 mázsa 30 kilót, kukoricából 22 mázsát, cukorrépából pedig 220 mázsát takarítottak be holdanként. Búzából 22 mázsára számítottak — de a ledőlt gabona egy részét éppen hogy sikerült megmenteni. Szép eredmény ez így is, a hat aranykoronás földhöz képest. S része van benne annak is, hogy Kisvejkén az utóbbi években az a nézet honosofektetés a műtrágya. S ha a földet egyszer egyensúlyba hozták, akkor már egyszerű matematikai módszerekkel kiszámítható, hogy milyen tápanyagból, mennyit kell visz- szapótolni évenként. Ennek egyik számokban kifejezhető eredménye: 1970 óta évente négy mázsával emelkedik a búza termésátlaga. Kisvejkén is, mint más kedvezőtlen adottságú szövetkezetben a gazdaságos termelés járható útja: az állattenyésztési ágazat fejlesztése. A gyenge talajon- jól megterem a szálastakarmány, s a magas lejtős területek legelőnek kiválóan alkalmasak. Sajnos pénz híján ez az elképzelés egyelőre megvalósíthatatlan. Körülbelül ötmillió forint kellene az állatállomány felfejlesztéséhez, és a kiegészítő beruházások létesítéséhez. A szövetkezet vezetői azonban hitelt felvenni semmiképpen sem akarnak, — hanem lassan, ap- ródonként saját erőből kívánják fejleszteni az ágazatot. Tehéhférőhelyben nincs hiány — jelenleg a férőhelyek 35 százaléka kihasználatlan — s hozzáértő szakember is akadna bőven a négy völgységi községben. Szarvasmarha-tenyésztés, -hizlalás és tejtermelés lenne kifizetődő, de a számítások szerint négy-öt évnél korábban nem indulhatnak be teljes kapacitással. A tejhozam pedig szépen emelkedik: tavaly 2309 liter tej volt á fejési átlag, idén pedig 2700 liter tehenenként. A hegyi legelők .haszonállatai is szépen fizetnek: a 410 anyajuh után 10 hónap alatt 420 pecsenyebárányt adtak el. Szarvasmarha- és juhtenyésztésre szakosodni: ez a tsz vemunkagépek hároma-négy dojtt aagg. ftpgy a legjobb-beBabits Mihály ifjúsági versmondóverseny Immár ötödik alkalommal rendezik meg 1967 óta Szek- szárdon a Babits Mihály dunántúli ifjúsági versmondóversenyt. E szép versengés történetéről annyit, hogy az elsőt 1967-ben hirdették meg, de akkor még Babits Mihály Tolna megyei ifjúsági versmondóverseny címmel. A verseny iránti érdeklődésnek tudható be, hogy három évvel ezelőtt a versenyt az egész Dunántúlra kiterjesztették. Holnap délelőtt tíz órai kéz* dettel tehát a Dunántúl különböző megyéiből érkezett negyvenhárom versenyző lép dobogóra. Holnap a versenyzők a kötelező szavalatokat adják elő, Babits Mihály költészetéből, szombaton pedig • szabadon választottakat, Juhász Ferenc, Nagy László, és Weöres Sándor költészetébőlJ Az idei verseny három döntőből áll. Az elődöntőn, márciusban 166-an indultak, s az új versenyszabályok értelmében a középdöntőbe jutott versenyzők mindannyian továbbjuthattak a döntőbe. Az ünnepélyes eredményi hirdetésre és a díjak kiosztására szombaton este hat órai kezdettel, a megyei művelődési központ márványtermében, gálaest keretében kerül sori melyen részt vesz Juhász Ferenc Kossuth-díjas költő, Major Tamás Kossuth-díjas kiváló művész, Lux Erikái Liszt-díjas, az Országos Filharmónia szólistája. A gálaest műsorát Kollár Endre zene- történész vezeti. zetőinek az elképzelése, s ennek első lépését idén máz megtették; felszámolták a sertésállományt. A szövetkezet ez évi gazdái« kodására a takarékosság jellemző. Ez elsősorban az igen drága alkatrészekre vonatkozik — szerencsére az előző évekről némi tartalékkal bírtak. Lemondtak minden olyan vásárlásról, ami nem égetően szükséges ; ennek ellenére azok a kisebb beruházások, amelyek a középtávú és az éves tervben szerepeltek — szociális létesítmény, fészer — elkészültek. Az- őszi betakarítási munkákkal még nem végeztek: 350 holdon töretlen a kukorica. Kukoricatörés után a zárszámadási előkészületek kötik le a dolgozók figyelmét: leltároznak, számokba foglalják a téesz vagyoni állapotát. A szövetkezet vezetősége anyagi helyzetét mérlegelve úgy döntött, hogy jövő évre csak annyi készletet tartalékolnak, amennyi a termeléshez szükséges, nélkülözhetetlen. A meglévő készletet ugyanis forinttal kell fedezni, a pénznek pedig meglehetősen szűkében vannak. A szövetkezetben legfeljebb a növénytermesztési kampány- munkák idején van munkaerő- hiány. Kisvejke, Lengyel, Mucsfa és Závod termelőszövetkezeti tagsága az évek során összeszokott, s nem a lakhely, hanem a munka határozza meg hogy hol dolgozzanak. Kiemelkedő teljesítményt nyújtanak a traktorosok: Daradics Antal, Karmmer János, Nagy József, Penes Péter. Rájuk, gondos, szervezett munkájukra alapozzák elsősorban ennek a mostoha körülmények között gazdálkodó szövetkezetnek a jövőjét. V. M.
