Tolna Megyei Népújság, 1972. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-23 / 276. szám

* A postai irányítószámok — és amit róluk tudni kell Lapunk tegnapi számában már tudattuk Tisztelt Olvasó­inkkal, hogy, ma közöljük a Tolna megyei irányítószámo­kat. Tesszük ezt azért, hogy valamennyi olvasónknak meg­könnyítsük a levelezést. A postai irányítószámok ugyan, csak január elsején lépnek ér­vénybe, de nem árt, ha Tisz- CIMZÉSMINTA: telt Olvasóink már az elkövet­kezendő hetekben tudatják ro­konaikkal, ismerőseikkel saját irányítószámaikat, hogy az Önöknek címzett levél ne kal­lódjék el. Hogyan kell használni eze­ket az irányítószámokat? A címzésminta szemléltető választ ad erre. Nagy Rudolf Feladó: Heves György 1201 Budapest Baba u. 17. 7130 Tolna Árpád u. 30. A nagyobb forgalmú hivata- szám jelöli. A megyében je- loknál a postafiókra címzett lenleg öt ilyen postahivatal küldeményeket külön irányító- van: 7021 Dunaföldvór 7031 Paks 7201 Dombóvár 7101 Szekszárd 7151 Bonyhád A jegyzék Tolna megye vá­rosait, községeit és postai szempontból fontos kisebb te­lepüléseit (lakott helyeit) a részükre megállapított négy­jegyű postai irányítószámmal — abc-sorrendben — tartal­mazza. Azok a községek, amelyek­ben postahivatal nem műkö­dik, a kézbesítőhivatal (utolsó posta) részére megállapított irányítószámot kapták. A helységnév után zárójel­ben levő név az irányítószám helyes megállapításához nyújt segtíséget. A zárójelben lévő helységnevet a küldemények címében nem kell feltüntetni. P.: a jegyzékben: 7055 Tengelic (Szőlőhegy) a címben: 7055 Tengelic A POSTAI IRÁNYITÓSZÁMOK FELTÜNTETÉSE A KÜLDEMÉNYEKEN Az irányítószámot a rendel­tetési hely neve előtt (tőle balra) a helynévvel egy sor­ban, két-három betűköz sza­badon hagyásával, aláhúzás és kötőjel nélkül kérjük feltün­tetni. Az irányítószám alkalmazá­sa a címben a megye, utolsó posta, valamint a jegyzékben zárójelben lévő elnevezések feltüntetését feleslegessé teszi. Tabód up. Kisdorog Tolna megye helyett: 7159 Tabód A postaküldeményeken a feladó címében a helységnév (város, község) előtt saját irá­nyítószámukat is tüntessék fel. Ezzel nagymértékben meg­könnyítik a válasz helyes cím­zését és elősegítik a küldemé­nyek gyors továbbítását. Tolna megyei irányítószámok 7147 Alsónána 7211 Dalmand ' 7148 Alsónyék 7144 Decs 7053 Alsótengeic 7072 Diósberény 7186 Aparhant 7200 Dombóvár 7149 Báta 7228 Döbrököz 7164 Bátaapáti 7020 Dunaföldvór 7140 Bátaszék 7027 Dunakömlőd 7061 Belecska 7135 Dunaszentgyörgy 7043 Bikács 7224 Dúzs 7132 Bogyiszló 7093 Értény 7150 Bonyhád 7136 Fácánkert 7158 Bonyhádvarasd 7133 Fadd 7025 Bölcske 7175 Felsőnána 7161 Cikó 7099 Felsőnyék 7225 Csibrák 7087 Fürgéd 7134 Gerjen 7162 Gróbóc 7064 Gyönk 7352 Győré 7045 Györköny 7227 Gyuloj 7172 Harc 7191 Hőgyész 7095 Iregszemcse 7353 Izmény 7051 Kajdacs 7122 Kakasd 7194 Kalaznó 7062 Keszőhidegkút 7174 Kéty 7159 Kisdorog 7356 Kismányok 7082 Kisszékely 7068 Kistormás 7.183 Kisvejke 7212 Kocsola 7094 Koppányszántó 7052 Kölesd 7226 Kurd 7214 Lápafő 7184 Lengyel 7026 Madocsa 7098 Magyarkeszi 7187 Majos 7351 Máza 7057 Medina 7065 Miszla 7165 Mórágy 7163 Mőcsény 7131 Mözs 7185 Mucsfa 7195 Mucsi 7176 Murga 7044 Nagydorog 7092 Nagykónyi 7355 Nagymányok 7085 Nagyszékely 7097 Nagyszokoly 7186 Nagyvejke 7215 Nak 7039 Németkér 7086 Ozora 7143 Őcsény 7030 Paks 7042 Pálfa 7091 Póri 7084 Pincehely 7038 Puszta hencse 7193 Regöly 7145 Sárpilis 7047 Sárszentlőrinc 7081 Simontornya 7171 Sióagárd 7071 Szakadát 7192 Szakoly 7213 Szakcs 7121 Szálka 7063 Szárazd 7056 Szedres 7100 Szekszárd 7159 Tabód 7090 Tamási 7054 Tengelic 7055 Tengelic (Szőlőhegy) 7181 Tevel 7130 Tolna 7083 Tolnanémedi 7066 Udvari 7095 Ujireg 7354 Váralja 7146 Várdomb 7214 Várong 7067 Varsád 7182 Závod 7173 Zomba Mi fesz a mozival ? A „homo ludens”, a játékos ember számára a mozgófilm megjelenése éppen olyan szívszorongató örömet jelentett, mint a „homo sapiensnek” a kerék feltalálása. Az utóbbi év­tizedek felfedezései azonban éppen annyira elkényeztették játékos énünket, mint a sorozatos ajándékhozó ünnepek a gyerekeket. A televízió, a színes adás, a magnetofon és a töb­bi örömök — úgy tűnik — némi csömört okoztak az embe­reknek: egyre alacsonyabb a nézőszámmal jelzett érdeklődés a filmek iránt. Az ötvenes évek elején minden valamirevaló falu kihar­colta a maga moziját. Mostanra Tolna megye mozihálózata gyakorlatilag kiépítettnek tekinthető. Ezután már elsősorban csökkenés várható: a folyamat máris megindult, 1968-ban 137 mozink volt, tavaly már csak 131. Igaz, a hagyományos vásznú mozik száma fogy, a szélesvásznúnké növekszik. A mennyiségi csökkenést minőségi javulás kíséri. Érdekel ez minket, nézőket? Természetesen. Ki nem örül, ha jobb kö­rülmények között szórakozhat? A kérdés létjogosultságát az adja, hogy a mozipark korszerűsödése ellenére egyre fogy a mozilátogatók száma. Tolnában három év alatt 250 ezerrel kevesebb lett a moziba járó, az egy lakosra jutó moziláto­gatás átlaga mégis magasabb nálunk, mint az országos átlag. A megcsappant filmnézési kedvért általában a televíziót szokás felelősségre vonni. Igaz is, hogy a televízió leköti az emberek esti szabad idejét, de felmérések igazolják, hogy a tv-tulajdonosok 8—10 év után elérkeznek a telítettség álla­potába, vagyis megelégelik az ömlesztett műsornézést, válo­gatni kezdenek. A televíziós társaságok e jelenség miatt vi­lágszerte bővítik műsorkínálatukat, a párhuzamos programok bevezetésével. A tv azonban még azokban az országokban, ahol öt-hat csatornán fogható műsor, sem rendelkezik a filmszínházak egy-két előnyével: hogy kimozdulni otthonról néha elemi szükséglet, és hogy filmet nézni — méretei miatt is — pihentetóbb moziban, mint képernyőn. Nálunk ehhez hozzájárul az is, hogy a moziban színes filmeket, friss alko­tásokat is láthatunk. A mozit tehát nem ítélte halálra a tv, ahogy a színház sem avult el a film megjelenésével — bár a század közepén sokan jósolták azt is. A mozinak is, akár más művelődési in­tézménynek differenciálják műsorát, rátérnek az „intenzív” formákra. Kultúrpolitikai és gazdasági érdekek figyelembevételé­vel vezették be a filmforgalmazásban a kategóriarendszert. Szakértői bizottság néz végig minden forgalmazandó filmet, és tartalmi, művészeti szempontok szerint ÁBC-kategóriába sorolják azokat. Az „A” kategóriás filmeket a köznyelv mű­vészfilmként emlegeti, a „B” kategóriába azok a filmek ke­rülnek, amelyek mondanivalójuk, művészi hitelességük sze­rint csak közepes értékűek , „C” kategóriás minden film, amelynek egyértelmű célja a mindenáron való szórakoztatás. Utóbbiaknak magas kölcsönzési díja, a „C” kategória film­jeinek még „giccsadója” is van. A kívánatos helyzet az len­ne természetesen, ha a mozik csupa „A” kategóriás filmet játszanának, mégis mindenki kitűnően szórakozna rajtuk. Utópisztikus elképzelés, a filmkínálat messzemenően nem ilyen egyértelműen pozitív ma még. Az „A” kategóriás filmek látogatottsága növekszik: ta­valy a mozilátogatók 13 százaléka nézett művészi megfogal­mazású, magas mondanivalójú filmalkotásokat. A jövő útja ezekhez a filmekhez vezet: ugyanúgy, ahogy valaha, hetven éve az átlagembernek meg kellett tanulnia a mozgóképet nézni, megérteni a filmképek ritmusát, ugyanúgy kell ma megtanulnunk érteni a filmet, a film áttételesen megfogal­mazott jelentésvilágát. A középiskolások már tanulnak filmesztétikát, egyre- másra alakulnak filmklubok, filmbaráti körök a megyében. Ezek alapvető emberi igényt szolgálnak: nemcsak megnéz­ni egy filmet, de megérteni, feldolgozva elraktározni azt — ebben segítenek. Ha majd végérvényesen ezzel az igénnyel járunk moziba, akkor már kevésbé fognak szórakoztatni bennünket az úgynevezett közönségfilmek. Nem kell tehát a mozit elsiratni. Ha valaminek a bú­csúztatására készülhetünk, az az igénytelen, szellemtelen, „piff-puff” film. Ne sajnáljuk, annál is inkább ne, mert el­tűnéséig még hátravan néhány évtized, és rengeteg közmű­velői munka. V. F. É. Az elmúlt héten elkezdődött a lehalászás a tolnai holt Duna-ágban. Az Egyetértés Ha­lászati Szövetkezet tagjai kö­rülbelül 600 mázsa pontyot várnak a hálóba. A mennyiség nagyobb része a boltokba ke­rül, de a továbbtenyésztésre is szánnak belőle. A pontyon kívül mintegy 40—50 mázsa harcsát, süllőt és csukát is értékesítenek. A ragadozó halakat azonban csak­nem az utolsó darabig expor­tálják, Öt speciális halszállító kocsival viszik a zsákmányt az NSZK-ba. Már befejeződött az angolna exportja: körülbelül harminc mázsát vettek át a németek, s kilójáért a belföl­di árnak mintegy háromszoro­sát fizették. 1. Válogatják a halat. 2. Repülnek a kifogott pon­tyok a tárolótóba. ____ . Foto: Gottvald

Next

/
Oldalképek
Tartalom