Tolna Megyei Népújság, 1972. november (22. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-14 / 268. szám
Szociális kérelmek, szociális juttatások , Kik állanak a kérelmek mögött ? Ismeretlen Kossuth-ievél Miskolcon Sok könnyfakasztó vagy felháborodott riport jelenik meg lapjainkban lelketlen és hálátlan gyerekekről, akik öten vagy még ennél is többen nem képesek eltartani öreg szüleiket. Nem a felháborodások jogosságát vonjuk kétségbe, hisz a tanácsok szociálpolitikai előadói is szinte minden évben találkoznak egy-egy ilyen esettel. De nem ezek vannak többségben. Az az igazság, hogy a tanácsoknál szociális otthonba való beutalást kérők nagy része valóban rászoruló. A hozzátartozók nem képesek eltartani' őket, vagy nem olyan színvonalon képesek eltartani az öregeket, mint a szociális otthonban. Sok az egyedülálló is. A gondozást kérők egy része pedig maga nem akar együtt lakni gyerekeivel, s azok rábeszélése, nem ritkán könyörgése ellenére otthonba megy. A legnagyobb rész azok a kérelmezők, akik egészségi állapotuknál fogva egész napos felügyeletre szorulnak, de dolgozó gyermekeik ezt nem tudják biztosítani. Azért persze előfordulnak olyan esetek, kérelmek, amikor a hozzátartozók egyszerűen szeretnének megszabadulni az öregektől, s a kényelmesebb megoldást választják, áthárítva a gondozást az államra. A legújabb rendelkezések azt anyagilag előnytelenné teszik. Eddig ugyanis a gondozási díj intézménytípustól függően 400—450 forint volt. Ez kisebb összeg, mint az eltartás költségei. Egy egészségügyi miniszteri rendelet egységesen 1200 forintban szabja meg a teljes gondozási díj felső határát. A helyi tanács dönti el a hozzátartozók szociális helyzetét figyelembe véve, hogy mennyi legyen ezen összegen belül a fizetendő eltartási díj. Hogy az intézkedés mennyire indokolt és jogos volt, az is bizonyítja, hogy a kérelemek egy részét a főként jobb anyagi körülmények között élők visszavonták. Magyarul, olcsóbb gondoskodni a szülőkről otthon. Vagy ha külön lakása van, anyagilag támogatni, mint fizetni a teljes gondozási díjat. Szekszár- don például a beérkezett tizenkét kérelemből ötöt vontak vissza a rendelet hatálybalépése után. Sőt, azóta kifejezetten szociális otthoni kérelem nem is érkezett a tanácsra, csak betegotthoni beutalást kértek. Főként a vidéki tanácsoknak vannak visszatérő ügyfeleik, akik lépten-nyomon egyszeri szociális segélyért folyamodnak indokolatlanul. Munkaképes emberek, akik saját hibájukból nem dolgoznak, hiába hivatkoznak éhező gyermekeikre, nem kaphatnak segélyt. A visszatérő vendégek rendszerint megrögzött alho- holisták, akik a felvett ösz- szeggel meg sem állnának a legközelebbi kocsmáig. Az a leghelyesebb, ha segélyt a feleség kapja meg, aki azt valóban a gyerekek ellátására fordítja. A rendszeres szociális segély összeghatára is megváltozott, illetve emelkedett az utóbbi évben. El kell érni a mindenkori özvegyi nyugdíjak alsó határát. Szekszárdon pillanatnyilag 445 forint a havi juttatás. Nem sok ez, de mégis valami. Ezen kívül időszakonként kifizetnek rendkívüli segélyt is. A szociális gondozottak mind egyedülálló, munkaképtelen öregek, akik ha nem gondoskodna róluk a tanács, nem fordulhatnának segítségért senkihez. Lakáskörülményeiket is figyelemmel kísérik. A szociális gondozónő — ahol van — rendszeresen látogatja őket, ha nincs, úgy a körzeti védőnő hivatott ezt a munkát ellátni. Sok, nagyon sok társadalmi aktívára lenne szükség, akik ezeket az öregeket gondozzák, vagy legalább rájuk nyitnák néha az ajtót. Az anyagi segítség ugyanis az ő esetükben kevés, szeretetre, társaságra is szükségük lenne néha. Nemcsak azokról gondoskodik a társadalom, akiket elhanyagolnak hozzátartozóik, vagy egyedülállók és öregek, betegek, munkaképtelenek, de azokkal is törődik, akik nehéz helyzetüket önmaguknak köszönhetik. Tanácsi feladat a börtönből szabadultak utógondozása is. Szociális kölcsönt adnak azoknak, akik már elhelyezkedtek ugyan, de még nem kaptak fizetést. Ha rokAz egészségügyi törvénynek a gyógyító-megelőző ellátásra vonatkozó miniszteri végrehajtási rendeletéhez kapcsolódóan az Egészségügyi Minisztérium elvi állásfoglalást adott ki. Ez azt a célt szolgálja, hogy az alkoholisták kötelező gondozását elrendelő határozat végrehajtásával az illetékes egészégügyi hatóság fokozott körültekintéssel járjon el, tartsa tiszteletben az állampolgári jogokat. A törvénynek a gyógyító- megelőző eljárásról szóló fejezete az alkoholisták kötelező gondozásba vételét megelőzően szakorvosi vizsgálatot ír elő. A rendelkezés értelmében az alkoholistáknál azonban még egy szakorvosi vizsgálatot végeznek, amikor már elrendelték a kötelező gondozásba vételt. Az állás- foglalás kimondja: az előzetes vizsgálat során a szakorvosnak arról kell véleményt kant, vagy átmenetileg munkaképtelen az illető, kaphat rendkívüli segélyt és szociális otthoni elhelyezést. Az ön- sorsrontók közé tartoznak azok is, akik nagyon rossz anyagi körülmények közé lányfejjel, munkaviszony nélkül szülnek gyereket. A tanács jóváhagyásával ők is megkaphatják a négyszáz forintot kelengyevásárlásra. Dombóvá- rott arra is volt már példa, hogy megvásárolták a kelengyét, mert félő volt, hogy a kismama másra költené. Sokkal kellemesebb feladat a sokgyerekes anyák jutalmainak szétosztása. A hatodik gyerek születésekor ezer forint, minden további gyerek után kétszáz forinttal több jutalom jár. Ihárosi I. adnia, hogy az érdekelt — akinél a gondozást el akarják rendelni —, alkoholista-e, vagy sem. Természetesen amikor a kötelező gondozásba vételt már elrendelték, az alkoholista ismételt alapos szakorvosi vizsgálatban részesül, annak megállapítására, hogy egészségügyi szempontból nincs-e valami akadálya az elvonókúrának. Csak az ösz- szes vizsgálati eredmények ismeretében döntenek. Felhívja az állásfoglalás az illetékesek figyelmét arra is, hogy kényszerintézkedéseket csak a kötelező gondozás, gyógykezelés elrendelését célzó eljárás során szabad alkalmazni. Az esetben, ha az alkoholista maga kéri gondozásba vételét, vagy saját kérelmére áll gondozás alatt, vele szemben semmiféle kényszerintézkedés nem alkalmazható. (MTI) A miskolci evangélikus egyház levéltárában eddig ismeretlen Kossuth-levélre bukkantak. „A hegyaljai ág. h. ev. magyar egyházmegye elöljáróságának" címzett, kézzel írott, négy ív terjedelmű levelet Kossuth Lajos kilencvenéves korában írta Turinból, 1892. szeptember 4-én. A levél válasz az egyházkerület megkeresésére, amelyben értesítik Kossuthot, hogy a tá- lyai templom leégett. Kossuth — mint írja — sajnálattal értesült, hogy a tályai egyház véginségre jutott, s temploma, amelyben kilencven év előtt a keresztségben részesült, rommá lett, mint ő maga is. Szekszárdon együttműködési megállapodást kötött a TIT és a Magyar Közgazdasági Társaság Tolna megyei szervezete. A közös nyilatkozat rámutat arra, hogy gazdaság- politikánk fő kérdései a gazdaságosság, a hatékonyság, az egyensúly, s a népgazdaság fejlesztésében sajátos tennivalóik vannak a közgazdászoknak. A technikai forradalom korában nagy felelősség nehezedik a szakemberekre, s a gazdasági valóság, az adott lehetőségek határain belül arányos, reális célok tűzhetők ki és valósíthatók meg. Ehhez azonban biztosítani kell — többek között — a közgazdászok tájékoztatását, aktivizálását, színvonalas továbbképzését, ugyanakkor mind az iskolarendszerben, mind a különböző tanfolyamokon az igényeknek jobban megfelelő, a szervezési ismeretek szélesebb körű oktatását is be kell vezetni. A fenti célok megvalósításához a társadalmi szervezetek támogatása is szükséges. A párt-, a kormányzati, a megyei politikai, a tanácsi, a társadalmi szervek részéről ez A továbbiakban arról ír: hogy a „kunyhó és a polgári ipar műhelye többet adott az országos gyűjtés során, mint a palota” az öt nem lepte meg. Hogy hivatalos támogatást nem kapnak, annak oka a levél szerint nem ő, hiszen „ ... én, a kilencven éve kitagadott hontalan pária semmi sem vagyok, — írja, — hanem az elv és irány miatt, amelyhez igénytelen nevem hozzáfűzte a megmásíthatatlan történelem" ... Levele végén adományáról értesíti az elöljáróságot: „Az aranyban lefizetett kétszázhúsz frankot, amelyről a mellékelt levél íródott, az itteni posta száz forint értékűnek számította”. (MTI) az igény rendszeresen megnyilvánul. Ebből a felismerésből kiindulva, a megye közgazdászait tömörítő szervezetek olyan együttműködésre készek, ami a szervezetek erejének együttes felhasználását, a feladatok szétosztását és megoldásuk koordinálását tekinti alapelvnek. Ezek közt szerepel: hozzájárulás a közgazdaságtudomány műveléséhez és a közgazdaságtudományi elmélet gyakorlati alkalmazása színvonalának emeléséhez, az elméleti és a gyakorlati eredmények terjesztéséhez, a közvélemény jobb tájékoztatásához a közérdekű közgazdasági kérdésekben. Továbbá: az együttműködés fejlesztése a bárt-, az állami és a társadalmi szervekkel, a közgazdászok marxista-leninista szellemű továbbképzésének szolgálata: rendezvényekkel, hazai és külföldi kapcsolatokkal a tapasztalatok és ismeretek szélesítése: a megyében és másutt dolgozó közgazdászok kölcsönös együttműködése; a közgazdászok sajátos érdekképviseletének bővítése, a fiatal közgazdászok pályakezdésének, érvényesülésének elősegítése. A feladatok megosztása szerint, a TIT Tolna megyei szervezetének közgazdasági szakosztálya foglalkozik elsősorban az alkalmazott közgazda- sági ismeretek terjesztésével, a vezetőképzés és a továbbképzés szervezésével (más társadalmi szervekkel együttműködve), az iskolarendszer keretében nem oktatott ismeretekre való kiképzéssel, s az iskolai nevelésben speciális ismeretek fakultatív oktatásának szervezésével. Az MKT Tolna megyei szervezetének tevékenységéhez elsősorban az elméleti közgazdasági ismeretek terjesztése, a közgazdasági gyakorlati és elméleti témák kutatása; a párt-, állami, társadalmi és gazdálkodó szervek és a felső szintű közgazdasági intézmények (egyetemek stb.) kapcsolatának, s a közgazdászok irányított önképzésének szervezése tartozik. A két társadalmi szervezet egy-egy időszakra szóló munkaprogramját egyezteti, közös rendezvényeket tart — beleértve más társadalmi szervezeteket és a TIT más szakosztályait is —, valamint kölcsönösen összehangolja egymás tagságának tevékenységét. A közös nyilatkozatot a TIT Tolna megyei szervezete nevében Takács Mihályné megyei titkár és dr. Kováts Jenő megyei elnök, az MKT Tolna megyei szervezete részéről pedig dr. Kelemen Sándor megyei titkár és Máté János megyei elnök írta alá. (B. U Fölösleges kilók Mikor és mennyit együnk? Napjaink gyakori témája: miért olyan sok a kövér ember és miért szaporodnak az elhízásból eredő betegségek. Ezzel kapcsolatban az MTI munkatársa az Egészségügyi Felvilágosítási Központban kért tájékoztatást, ahol a következőket mondották: — A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az emberek egyre kevesebb időt töltenek a szabad levegőn, keveset mozognak. Ennek oka az üzemek és a mezőgazdaság automatizálása, a háztartási munka gépesítése, a közlekedés általánossá válása és olcsósága, a televízió és más otthoni szórakozások elterjedése. Nem szabad elfeledkezni arról, hogy a nehéz fizikai munka fokozatos csökkentése, a kevesebb mozgás kisebb energiafelhasználással járt. Ennek következtében a szervezetnek a korábbinál kalóriaszegényebb ételekre lenne szüksége. A zsírban és szénhidrátokban gazdag ételekből a szervezet a fölösleget zsír formájában elraktározza, ami hízáshoz vezet. — Annak érdekében, hogy elkerüljük a fölösleges kilókat és az évek múlásával is megőrizzük frisseségünket, jó közérzetünket, a következőket tartsuk szem előtt: a napi séta, torna, úszás, esetleg egyéb sport az előbb említettek alapfeltétele. A háziasszonyoknak azt ajánlják, hogy használjanak kevesebb zsiradékot, sőt lehetőleg hagyják eL A sertészsír helyett napraforgóból vagy repcéből készült kiváló étolajakat, margarint, tejfölt, vajat használjanak a főzéshez, hiszen igen sok étel készíthető teljesen zsíradékmentesen. A sertéshús, a szalonna és a belőlük készülő felvágottak helyett az állati fehérjékben gazdag, sovány marhahúst, az ebből készülő sovány felvágottakat, továbbá baromfit, halat, vadat, valamint a tojásos, a tejes, a sajtos, a gombás ételek változatot sze- „ repeljenek gyakrabban az étrendben. Feltétlenül csökkentsük a szénhidrátban gazdag ételek fogyasztását. A kenyér, a kifött és sült tészták, a rizs, a burgonya és a tésztaköretek helyett célszerű több nyers zöldségből, főzelékből készülő saláták, angolosan készített főzelékek fogyasztása. Kerüljük a rántásos és az agyonfőzött leveseket, főzelékeket, nemcsak azért, mert hizlalnak, hanem mert elveszítik eredeti za- matukat: vitamintartalmuk és ásványi sójuk a főzés közben csökken. Legyenek az étrendben önálló ételként a húsból, halból, tojásból, sajtból és főzelékfélékből kombinált, változatos, ízletes saláták. A sok édesség, nyalánkság helyett fogyasszunk télen-nyáron minél több nyers, illetve mirelite-gyümölcsöt, különböző gyümölcssalátákat, turmixokat, kompotokat, vitaminos gyümölcsleveket, gyógyször- pöket. A nehéz, zsíros vagy zsírban sült kelt tészták helyett részesítsük előnyben a könnyű, kevert, tojásos tésztákat, naponta igyunk tejet, joghurtot, mert ezek nem hizlalnak és jobban oltják a szomjat, mint a túlédesített szörpök. Arra vonatkozólag, hogy mikor és mennyit együnk, a szakemberek a következőket javasolják: többször és keveset, változatosan, nyugodt körülmények között. Éhgyomorra soha ne gyújtsunk rá és ne igyunk feketekávét. A könnyű vacsora és a jó alvás után a szervezet megkívánja a bőséges reggelit. Ezért reggelire fogyasszunk gyümölcslét, tejet, tojást, sajtot, sovány felvágottakat, salátát és gyümölcsöt. Tízóraira ugyancsak a gyümölcsöt ajánlják. Helyes, ha minél korábban kerül sor a vacsorára. Este 6—7 óra után már lehetői ne együnk főtt ételt, legföljebb egy pohár tejet, joghurtot vagy gyümölcsfélét fogyasztóink. IMTJJj Minisztériumi állásfoglalás az alkoholisták gondozásáról, gyógykezeléséről Közgazdászok, ismeretterjesztők együttműködése