Tolna Megyei Népújság, 1972. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-14 / 268. szám

Szociális kérelmek, szociális juttatások , Kik állanak a kérelmek mögött ? Ismeretlen Kossuth-ievél Miskolcon Sok könnyfakasztó vagy fel­háborodott riport jelenik meg lapjainkban lelketlen és há­látlan gyerekekről, akik öten vagy még ennél is többen nem képesek eltartani öreg szülei­ket. Nem a felháborodások jogosságát vonjuk kétségbe, hisz a tanácsok szociálpoliti­kai előadói is szinte minden évben találkoznak egy-egy ilyen esettel. De nem ezek vannak többségben. Az az igazság, hogy a tanácsoknál szociális otthonba való beuta­lást kérők nagy része valóban rászoruló. A hozzátartozók nem képesek eltartani' őket, vagy nem olyan színvonalon képesek eltartani az öregeket, mint a szociális otthonban. Sok az egyedülálló is. A gondozást kérők egy ré­sze pedig maga nem akar együtt lakni gyerekeivel, s azok rábeszélése, nem ritkán könyörgése ellenére otthonba megy. A legnagyobb rész azok a kérelmezők, akik egészségi állapotuknál fogva egész na­pos felügyeletre szorulnak, de dolgozó gyermekeik ezt nem tudják biztosítani. Azért persze előfordulnak olyan esetek, kérelmek, ami­kor a hozzátartozók egyszerű­en szeretnének megszabadul­ni az öregektől, s a kényel­mesebb megoldást választ­ják, áthárítva a gondozást az államra. A legújabb rendel­kezések azt anyagilag előny­telenné teszik. Eddig ugyanis a gondozási díj intézménytí­pustól függően 400—450 forint volt. Ez kisebb összeg, mint az eltartás költségei. Egy egészségügyi miniszteri rende­let egységesen 1200 forintban szabja meg a teljes gondozási díj felső határát. A helyi ta­nács dönti el a hozzátartozók szociális helyzetét figyelembe véve, hogy mennyi legyen ezen összegen belül a fizetendő el­tartási díj. Hogy az intézkedés mennyire indokolt és jogos volt, az is bizonyítja, hogy a kérelemek egy részét a fő­ként jobb anyagi körülmények között élők visszavonták. Ma­gyarul, olcsóbb gondoskodni a szülőkről otthon. Vagy ha kü­lön lakása van, anyagilag tá­mogatni, mint fizetni a tel­jes gondozási díjat. Szekszár- don például a beérkezett ti­zenkét kérelemből ötöt von­tak vissza a rendelet hatály­balépése után. Sőt, azóta ki­fejezetten szociális otthoni ké­relem nem is érkezett a ta­nácsra, csak betegotthoni be­utalást kértek. Főként a vidéki tanácsoknak vannak visszatérő ügyfeleik, akik lépten-nyomon egyszeri szociális segélyért folyamod­nak indokolatlanul. Munka­képes emberek, akik saját hi­bájukból nem dolgoznak, hiá­ba hivatkoznak éhező gyer­mekeikre, nem kaphatnak se­gélyt. A visszatérő vendégek rendszerint megrögzött alho- holisták, akik a felvett ösz- szeggel meg sem állnának a legközelebbi kocsmáig. Az a leghelyesebb, ha segélyt a feleség kapja meg, aki azt valóban a gyerekek ellátására fordítja. A rendszeres szociális se­gély összeghatára is megvál­tozott, illetve emelkedett az utóbbi évben. El kell érni a mindenkori özvegyi nyugdí­jak alsó határát. Szekszárdon pillanatnyilag 445 forint a havi juttatás. Nem sok ez, de mégis valami. Ezen kívül időszakonként kifizetnek rendkívüli segélyt is. A szociá­lis gondozottak mind egyedül­álló, munkaképtelen öregek, akik ha nem gondoskodna ró­luk a tanács, nem fordulhatná­nak segítségért senkihez. La­káskörülményeiket is figyelem­mel kísérik. A szociális gondo­zónő — ahol van — rendszere­sen látogatja őket, ha nincs, úgy a körzeti védőnő hiva­tott ezt a munkát ellátni. Sok, nagyon sok társadalmi aktí­vára lenne szükség, akik eze­ket az öregeket gondozzák, vagy legalább rájuk nyitnák néha az ajtót. Az anyagi se­gítség ugyanis az ő esetükben kevés, szeretetre, társaságra is szükségük lenne néha. Nemcsak azokról gondosko­dik a társadalom, akiket el­hanyagolnak hozzátartozóik, vagy egyedülállók és öregek, betegek, munkaképtelenek, de azokkal is törődik, akik ne­héz helyzetüket önmaguknak köszönhetik. Tanácsi feladat a börtönből szabadultak utógon­dozása is. Szociális kölcsönt adnak azoknak, akik már el­helyezkedtek ugyan, de még nem kaptak fizetést. Ha rok­Az egészségügyi törvénynek a gyógyító-megelőző ellátásra vonatkozó miniszteri végre­hajtási rendeletéhez kapcsoló­dóan az Egészségügyi Minisz­térium elvi állásfoglalást adott ki. Ez azt a célt szolgálja, hogy az alkoholisták kötelező gondozását elrendelő határozat végrehajtásával az illetékes egészégügyi hatóság fokozott körültekintéssel járjon el, tartsa tiszteletben az állampol­gári jogokat. A törvénynek a gyógyító- megelőző eljárásról szóló fe­jezete az alkoholisták kötele­ző gondozásba vételét meg­előzően szakorvosi vizsgálatot ír elő. A rendelkezés értel­mében az alkoholistáknál azonban még egy szakorvosi vizsgálatot végeznek, amikor már elrendelték a kötelező gondozásba vételt. Az állás- foglalás kimondja: az előze­tes vizsgálat során a szakor­vosnak arról kell véleményt kant, vagy átmenetileg mun­kaképtelen az illető, kaphat rendkívüli segélyt és szociális otthoni elhelyezést. Az ön- sorsrontók közé tartoznak azok is, akik nagyon rossz anya­gi körülmények közé lány­fejjel, munkaviszony nélkül szülnek gyereket. A tanács jóváhagyásával ők is meg­kaphatják a négyszáz forintot kelengyevásárlásra. Dombóvá- rott arra is volt már példa, hogy megvásárolták a kelen­gyét, mert félő volt, hogy a kismama másra költené. Sokkal kellemesebb feladat a sokgyerekes anyák jutalmai­nak szétosztása. A hatodik gyerek születésekor ezer fo­rint, minden további gyerek után kétszáz forinttal több jutalom jár. Ihárosi I. adnia, hogy az érdekelt — akinél a gondozást el akarják rendelni —, alkoholista-e, vagy sem. Természetesen ami­kor a kötelező gondozásba vé­telt már elrendelték, az alko­holista ismételt alapos szak­orvosi vizsgálatban részesül, annak megállapítására, hogy egészségügyi szempontból nincs-e valami akadálya az elvonókúrának. Csak az ösz- szes vizsgálati eredmények is­meretében döntenek. Felhívja az állásfoglalás az illetékesek figyelmét arra is, hogy kényszerintézkedéseket csak a kötelező gondozás, gyógykezelés elrendelését cél­zó eljárás során szabad alkal­mazni. Az esetben, ha az al­koholista maga kéri gondo­zásba vételét, vagy saját ké­relmére áll gondozás alatt, vele szemben semmiféle kény­szerintézkedés nem alkalmaz­ható. (MTI) A miskolci evangélikus egy­ház levéltárában eddig isme­retlen Kossuth-levélre bukkan­tak. „A hegyaljai ág. h. ev. magyar egyházmegye elöljáró­ságának" címzett, kézzel írott, négy ív terjedelmű levelet Kossuth Lajos kilencvenéves korában írta Turinból, 1892. szeptember 4-én. A levél válasz az egyházke­rület megkeresésére, amelyben értesítik Kossuthot, hogy a tá- lyai templom leégett. Kossuth — mint írja — sajnálattal ér­tesült, hogy a tályai egyház véginségre jutott, s temploma, amelyben kilencven év előtt a keresztségben részesült, rommá lett, mint ő maga is. Szekszárdon együttműködési megállapodást kötött a TIT és a Magyar Közgazdasági Társaság Tolna megyei szer­vezete. A közös nyilatkozat rámutat arra, hogy gazdaság- politikánk fő kérdései a gaz­daságosság, a hatékonyság, az egyensúly, s a népgazdaság fejlesztésében sajátos tenni­valóik vannak a közgazdá­szoknak. A technikai forrada­lom korában nagy felelősség nehezedik a szakemberekre, s a gazdasági valóság, az adott lehetőségek határain belül arányos, reális célok tűzhetők ki és valósíthatók meg. Eh­hez azonban biztosítani kell — többek között — a közgaz­dászok tájékoztatását, aktivi­zálását, színvonalas tovább­képzését, ugyanakkor mind az iskolarendszerben, mind a különböző tanfolyamokon az igényeknek jobban megfelelő, a szervezési ismeretek széle­sebb körű oktatását is be kell vezetni. A fenti célok megvalósítá­sához a társadalmi szerveze­tek támogatása is szükséges. A párt-, a kormányzati, a me­gyei politikai, a tanácsi, a társadalmi szervek részéről ez A továbbiakban arról ír: hogy a „kunyhó és a polgári ipar műhelye többet adott az országos gyűjtés során, mint a palota” az öt nem lepte meg. Hogy hivatalos támogatást nem kapnak, annak oka a le­vél szerint nem ő, hiszen „ ... én, a kilencven éve kita­gadott hontalan pária semmi sem vagyok, — írja, — hanem az elv és irány miatt, amely­hez igénytelen nevem hozzá­fűzte a megmásíthatatlan tör­ténelem" ... Levele végén adományáról értesíti az elöljáróságot: „Az aranyban lefizetett kétszáz­húsz frankot, amelyről a mel­lékelt levél íródott, az itteni posta száz forint értékűnek számította”. (MTI) az igény rendszeresen meg­nyilvánul. Ebből a felisme­résből kiindulva, a megye közgazdászait tömörítő szer­vezetek olyan együttműködés­re készek, ami a szervezetek erejének együttes felhaszná­lását, a feladatok szétosztását és megoldásuk koordinálását tekinti alapelvnek. Ezek közt szerepel: hozzájárulás a köz­gazdaságtudomány művelésé­hez és a közgazdaságtudomá­nyi elmélet gyakorlati alkal­mazása színvonalának emelé­séhez, az elméleti és a gya­korlati eredmények terjeszté­séhez, a közvélemény jobb tájékoztatásához a közérdekű közgazdasági kérdésekben. To­vábbá: az együttműködés fej­lesztése a bárt-, az állami és a társadalmi szervekkel, a közgazdászok marxista-leni­nista szellemű továbbképzésé­nek szolgálata: rendezvények­kel, hazai és külföldi kapcso­latokkal a tapasztalatok és ismeretek szélesítése: a me­gyében és másutt dolgozó köz­gazdászok kölcsönös együtt­működése; a közgazdászok sa­játos érdekképviseletének bő­vítése, a fiatal közgazdászok pályakezdésének, érvényesülé­sének elősegítése. A feladatok megosztása sze­rint, a TIT Tolna megyei szer­vezetének közgazdasági szak­osztálya foglalkozik elsősor­ban az alkalmazott közgazda- sági ismeretek terjesztésével, a vezetőképzés és a tovább­képzés szervezésével (más tár­sadalmi szervekkel együttmű­ködve), az iskolarendszer ke­retében nem oktatott isme­retekre való kiképzéssel, s az iskolai nevelésben speciális ismeretek fakultatív oktatásá­nak szervezésével. Az MKT Tolna megyei szervezetének tevékenységéhez elsősorban az elméleti közgazdasági ismere­tek terjesztése, a közgazdasá­gi gyakorlati és elméleti té­mák kutatása; a párt-, állami, társadalmi és gazdálkodó szer­vek és a felső szintű közgaz­dasági intézmények (egyete­mek stb.) kapcsolatának, s a közgazdászok irányított ön­képzésének szervezése tartozik. A két társadalmi szervezet egy-egy időszakra szóló mun­kaprogramját egyezteti, kö­zös rendezvényeket tart — beleértve más társadalmi szer­vezeteket és a TIT más szak­osztályait is —, valamint köl­csönösen összehangolja egy­más tagságának tevékenységét. A közös nyilatkozatot a TIT Tolna megyei szervezete ne­vében Takács Mihályné me­gyei titkár és dr. Kováts Jenő megyei elnök, az MKT Tolna megyei szervezete részéről pe­dig dr. Kelemen Sándor me­gyei titkár és Máté János me­gyei elnök írta alá. (B. U Fölösleges kilók Mikor és mennyit együnk? Napjaink gyakori témája: miért olyan sok a kövér ember és miért szaporodnak az el­hízásból eredő betegségek. Ezzel kapcsolatban az MTI munkatársa az Egészségügyi Felvilá­gosítási Központban kért tájékoztatást, ahol a következőket mondották: — A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az emberek egyre kevesebb időt töltenek a sza­bad levegőn, keveset mozognak. Ennek oka az üzemek és a mezőgazdaság automatizálá­sa, a háztartási munka gépesítése, a közleke­dés általánossá válása és olcsósága, a televízió és más otthoni szórakozások elterjedése. Nem szabad elfeledkezni arról, hogy a nehéz fizikai munka fokozatos csökkentése, a kevesebb mozgás kisebb energiafelhasználással járt. En­nek következtében a szervezetnek a korábbi­nál kalóriaszegényebb ételekre lenne szüksé­ge. A zsírban és szénhidrátokban gazdag éte­lekből a szervezet a fölösleget zsír formájá­ban elraktározza, ami hízáshoz vezet. — Annak érdekében, hogy elkerüljük a fö­lösleges kilókat és az évek múlásával is meg­őrizzük frisseségünket, jó közérzetünket, a kö­vetkezőket tartsuk szem előtt: a napi séta, torna, úszás, esetleg egyéb sport az előbb említettek alapfeltétele. A háziasszonyoknak azt ajánlják, hogy hasz­náljanak kevesebb zsiradékot, sőt lehetőleg hagyják eL A sertészsír helyett napraforgó­ból vagy repcéből készült kiváló étolajakat, margarint, tejfölt, vajat használjanak a fő­zéshez, hiszen igen sok étel készíthető teljesen zsíradékmentesen. A sertéshús, a szalonna és a belőlük készülő felvágottak helyett az ál­lati fehérjékben gazdag, sovány marhahúst, az ebből készülő sovány felvágottakat, továbbá baromfit, halat, vadat, valamint a tojásos, a tejes, a sajtos, a gombás ételek változatot sze- „ repeljenek gyakrabban az étrendben. Feltétle­nül csökkentsük a szénhidrátban gazdag éte­lek fogyasztását. A kenyér, a kifött és sült tészták, a rizs, a burgonya és a tésztaköretek helyett célszerű több nyers zöldségből, főzelékből készülő sa­láták, angolosan készített főzelékek fogyasz­tása. Kerüljük a rántásos és az agyonfőzött leveseket, főzelékeket, nemcsak azért, mert hizlalnak, hanem mert elveszítik eredeti za- matukat: vitamintartalmuk és ásványi sójuk a főzés közben csökken. Legyenek az étrend­ben önálló ételként a húsból, halból, tojásból, sajtból és főzelékfélékből kombinált, változa­tos, ízletes saláták. A sok édesség, nyalánk­ság helyett fogyasszunk télen-nyáron minél több nyers, illetve mirelite-gyümölcsöt, külön­böző gyümölcssalátákat, turmixokat, kompo­tokat, vitaminos gyümölcsleveket, gyógyször- pöket. A nehéz, zsíros vagy zsírban sült kelt tészták helyett részesítsük előnyben a könnyű, kevert, tojásos tésztákat, naponta igyunk te­jet, joghurtot, mert ezek nem hizlalnak és jobban oltják a szomjat, mint a túlédesített szörpök. Arra vonatkozólag, hogy mikor és mennyit együnk, a szakemberek a következőket java­solják: többször és keveset, változatosan, nyu­godt körülmények között. Éhgyomorra soha ne gyújtsunk rá és ne igyunk feketekávét. A könnyű vacsora és a jó alvás után a szer­vezet megkívánja a bőséges reggelit. Ezért reggelire fogyasszunk gyümölcslét, tejet, to­jást, sajtot, sovány felvágottakat, salátát és gyümölcsöt. Tízóraira ugyancsak a gyümölcsöt ajánlják. Helyes, ha minél korábban kerül sor a vacsorára. Este 6—7 óra után már lehetői ne együnk főtt ételt, legföljebb egy pohár te­jet, joghurtot vagy gyümölcsfélét fogyasz­tóink. IMTJJj Minisztériumi állásfoglalás az alkoholisták gondozásáról, gyógykezeléséről Közgazdászok, ismeretterjesztők együttműködése

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom