Tolna Megyei Népújság, 1972. november (22. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-14 / 268. szám
I f V m Fámádon — a knkoricafronton Vígjátéknak írt dráma, tragikus következménnyel Tabi László : Családi dráma Száz méternél hosszabb, fekete földkupac nyújtózik a Fornádi Állami Gazdaság kukoricatáblájának szélén, a Kecsege felé vezető út mentén. A fekete földkupac fehérben, majd sárgában folytatódik. A sárga kupacot elektromos szállítószalag nyújtja, módszeresen, lépésről lépésre. A szalag garatjánál pótkocsi billen, dönti le sok mázsás terhét. Amint a pótkocsi kiürült, a plató visszaereszkedik, a fürge Zetor el- porzik vele, eltűnik egy domb mögött Bent, a gazdaság központjában vörös vastorony magasodik, oldalain szerelőállványok függnek. Lent, a tövében egy ventillátor mellett hegesztőpisztoly sziszeg, a szerelők a ventillátor leendő tartószerkezetét állítják össze, A két kép így együtt — a jelen, és a jövő. A kukoricatermesztés jelene és jövője Fornádon. — Bár sokat költöttünk terménytároló helyekre, mi is hasonló cipőben járunk, hasonló gondokkal küszködünk, mint más gazdaságok — mondja Tolnai István, a gazdaság igazgatója. — Húsz évvel ezelőtt a gazdaság egész kukoricatermése elfért egy hatva- gonos góréban, csövesen, most viszont fólia alatt, prizmázva kell tárolni majd hatszáz vagonnal, szemesen. Bár a fólia is pénzbe kerül — utána már nem lehet használni, —, mázsánként hat forinttal drágítja a kukoricát, mégis, ez a legjobb szükségmegoldás. Veszteség gyakorlatilag nincs, legfeljebb néhány egérlyuk helyén egy lapátnyi penészes folt — Leprizmázzuk, azonmód, nyersen, ahogyan a termés bejön a kombájnoktól. Ezt a módszert alkalmazzuk már negyedik éve. A tavalyi termésnek az utolját az idén augusztusban bontottuk fel — semmi baja nem volt Csak nyolc-tíz évre kell visszaemlékezni, akkor a gazdaságokban, a csövesen, földön prizmázott kukoricának majd fele tönkrement, csak a halaknak volt jó. Bár akkor lényegesen kevesebb termett de nem volt Braud-adapter, és nem volt fólia, A fornádi gazdaság közel két és fél ezer holdon termel kukoricát. Jelenleg öregszálláson, az utolsó, háromszáz holdas táblában dolgoznak a kombájnolt Jövőre már aligha marad augusztus közepéig fóliába „csomagolt” nyers kukorica. Cpül a nagy teljesítményű terményszárító. A gazdaság központjában emelkedik a kisebb, falusi templomtoronnyal felérő vas- szerkezet, hivatalos nevén az NTSZ—15-ös terményszárító. NTSZ — nagy teljesítményű szárító. Gyártója a Makói Mezőgazdasági Gépgyár, a szerelési munkák egy részét a gazdaság szakemberei végzik. Hatmillió forintba került. Tíz százalékos vízelvonás mellett 15 tonna kukoricát szárít óránként, négy és fél vagon szemtermés van benne állandóan mozgásban. A szerkezet önsúlya 75 tonna, igen masszív betonalapot kellett aléja készíteni. Mellette eltörpül a jelenlegi, ASz—1-es szárító a maga óránkénti kéttonnás teljesítményével. Újabb kombájnokat kell majd a kukoricabetakarításra beállítani a mostani négy mellé, hogy ezt a szárítót győzzék majd ellátni, mert nem lesz mindig — mint az idén — 30—35 százalékos víztartalmú kukorica. — A szerelési, elsősorban a villanyszerelési munkák jó része még hátravan, de december második felében szeretnénk elindítani, és az idei termést a fóliából megszárítani. Közben addigra a fémsilókból folyamatosan kikerült a búza... Még néhány érdekes adat a szárítóról... A tornyot két nap alatt rakták össze. A meleg levegőt szállító ventillátor — 100 kilowattos villanymotor hajtja — francia gyártmányú, más minden része hazai. Az olajégő óránként 550—600 kiló üzemanyagot éget el, ugyanakkor 3200 kiló vizet párologtat el. A kukoricázó SzK-kombáj- nokat — előre számolva az esetleges hidegebb napokkal — téliesítettek : a vezetőülésre fülkéket készítettek, hogy a kombájnos valamennyire fedett helyen legyen. Mire ezeket a kombájnokat újak váltják fel, már nem kell ilyen fülkéket a műhelyben „bütykölni”. Egy másik, még célirányosabb megoldás: ahol a kombájnok dolgoznak, a tábla szélén állandóan ott áll készenlétben egy szerelővel a guruló műhely, szerszámkészlettel, fúrógéppel, hegesztőappa- ráttal felszerelve, a legszükségesebb alkatrészekkel ellátva. így kisebb hiba. jelentéktelenebb törés esetén addig sem kell időt vesztegetni, amíg a műhelyből kiérkezik a javítógépkocsi. Viszont amelyen akármilyen jó helyi szervezés sem tud segíteni : az adapterekhez alkatrész csupán Makón, a gyártó üzemnél van. De ez már országos gond. Csak még egy hétig tartson ki a jó idő, hogy a kukorica gondjától megszabaduljunk — mondja Tolnai István igazgató —, utána még a hónap végéig, hogy az őszi szántás nagyián is túl legyünk. BOGNÁR—KOMAROMI 1967-ben indult a kezdeményezés: akkor került sor az első forradalmi dalfesztiválra. A fesztiválokat az év legjelentősebb forradalmi évfordulójához kötve rendezték, versenyjellegű volt: a legjobb ifjúsági és felnőttkórus vándorserleget kapott, és a műsorokat szép számú közönség tapsolta végig. Megrendezésüknek ötlete abból a felismerésből született, hogy kevés mozgalmi dalt ismerünk — azokat is úgy-ahogy, — és ebben kórusaink sem kivételek. A fesztiválokra készülődő kórusok újra böngészik a mozgalmidal-reper- toárt, újakat hallanak a többi fellépőtől, amelyeket később megtanulhatnak, és a közönség újra felfedezi a mozgósító dalok hangulatát. Jó ügy, jó kezdeményezés. Lehet-e arról színpadi művet írni, hogy a vígjátékok szerzői nem kapnak erkölcsi — és kritikusi — megbecsülést, hogy legalábbis abszurd dráma, de leginkább a telefonkönyv dramatizálása kell a vájtfülűek megnyeréséhez? A világ dráma- és irodalom- története számtalan példával bizonyítja, hogy nincs téma, amit ne lehetne művészi szinten elmondani. Szórakoztatni is lehet színvonalasan, művészi igényességgel, bár a bizonygatás tanújeleivel mostanában elég ritkán találkozunk színpadon. Vígjátékok persze azért születnek: némelyik meg is kacagtatja a nézőt. Olyan mondanivalóval — ami egyébként tendencia a kabarékban, és a vicclapunkban is — miszerint azok, akik az elvontabb művészetet szeretik, értik, s netán a filozófia, esztétika is érdekli a „szerencsétleneket", azok valamennyien sznobok, „túlművelt félműveltek". Jól ismert szemlélet ez: „amit én nem értek, azt más sem értheti." Nagyképű sznobnak titulálták így Bartók korai híveit, az impresszionisták első vásárlóit, de végtelenségig sorolhatnánk még. Nyilvánvalóan téves és káros szemlélet, és szomorú, ha éppen a színházban találkozunk vele. Tabi László darabja arról szól, hogy egy sikeres — közönségsikeres és anyagi sikeres — vígjátékíró elhatározza, meglepi a kritikát, a vezetőket (akik sznobok, a darab szerint...) egy drámával: mellesleg a halhatatlanság is foglalkoztatja. A témát családi élete kínálja: úgy tűnik, hogy szép, vonzó neje megcsalsz idei fesztiválra — mert amikor meghirdették, még nem találkozóról volt szó — a megye húsz kórusából 'hét minősített, tíz folklór, három középiskolai) csak négy jelentkezett a megadott időpontig. A dombóvári, szekszárdi gimnázium kórusa, a decsi ifjúsági éneklő csoport, és a szekszárdi pedagóguskórus. Tizenhét kórus nem jelentkezett — és ezt semmiképpen nem lehet betudni azzal, hogy ennek nem profilja, (annál is inkább, mert megyénkben munkáskórus nincs, aminek kifejezett „profilja” a forradalmi dal), annak nem volt ideje a felkészülésre, vagy egyszerűen a kedve hiányzott hozzá. Nyilván mélyebben húzódik a probléma. Az év többi, énekkarokat is megmozgató megyei rendezvényére fel tudtak készülni kórusaink, és ezeken kedvvel szerepeltek. Igaz, november 12. valóban korai időpont az énekkaroknak, amelyek rendszerint ősszel kezdik a felkészülést. Ebből a szempontból nézve nem tűnik véletlennek, hogy iskolások és pedagógusok jelentkeztek kizárólag. De itt a másik ellenérv: máskor is rendeztek már novemberben fesztivált, sikeresen! Hogy a szervezésben volt-e hiba, vagy az énekkarok ambíciójában, végül is eldöntik majd az illetékesek, hiszen kórusmozgalmunk lelkes vezetőkkel bír, akik valószínűleg nem fogják szó — azaz utá- nanézés — nélkül hagyni a történteket. A fesztiválból lett találkozó mindenesetre lezajlott, és kár is lett volna, ha elmarad. A gyerekek nagy kedvvel, szépen énekeltek. A legnagyobb sikert a fel~5ttkórus, a szekszárdi pe- öinóguskórus aratta, szén. tö- kidolgozott előadásával, adták egyébként az egyetlen teljesen forradalmi műsort. a többiek elénekeltek ja a „meghódítandó megvetettek” képviselőjével, egy ifjú filozófussal. A drámaíró mindent elkövet, hogy be is teljesedjék végzete: ám az élet könyörtelen, A szép és vonzó feleség rendíthetetlenül hűséges, a készülő tragédiát a színház igazgatója komédiaként élvezi. Végül is a drámaíró visszavedlik vígjátékíróvá, mert ahogy mondja, az erdőben nemcsak oroszlánra, hanem kismadárra is szükség van, azaz vígjátékot is kell valakinek írni. A darab végig egy helyszínen játszódik. Sajnos, a díszlet se dobja fel az előadást: eklektikus, stílustalan, a hevenyészett- ség érzetét kelti. Sem a rendezőnek, sem a színésznek nem volt könnyű, amikor életet kellett adniuk a darabnak. A főszereplő Baracsi Ferenc izgága, csaknem háborodott figurának fogja föl a színpadi szerzőt: így legalább mozgásával, gesztusaival vihetett dinamizmust a vértelen alakba. A többi szereplő sem találhatott sok élvezetet feladatában. Az igazsághoz tartozik, hogy a közönség egy része tényleg nevetett a darabon, talán szórakozott is. Azért ment a színházba, amiért a darab Juliskája: „Kell az embernek egy kis rötyö- gés!” és ha erre buzdítja mo- gát, megy is. Hogy is mondja a színpadi szerző, amikor sorsával meg- békül? Az erdőben nemcsak oroszlánra, hanem kismadárra is szükség van. így igaz. Tényleg nagy szükség lenne kismadarakra ! Virág egy-egy népdalf, a meghívóban még Lassus-mű címe is szerepelt... A műsor vendége a jugoszláviai Ruma kórusa volt, ők szerb forradalmi dalokat énekeltek sikerrel. Versengés, izgalom nem volt, anélkül is kapott minden kórus serleget, emléklapot, virágot. hanglemezt. A nézőtér is családias volt: vagy tíz „civil” bontotta meg csak a matrózblúzosok énekkari egyenruha ritmusát. Igaz, lelkesedni nem kötelező, ahogyan énekelni sem az: de mind a kettő jó! A következő évre talán ismét ezt bizonyítják a kórusaink is! V. F. É. A GÉM autószervize az Ön rendelkezésére áll! Valamennyi személygépkocsi és kis tehergépkocsi szervize, futójavitása, II. szemle végzése, karambolos javítás és vizsgára előkészítés. 500,— Ft FELETTI JAVÍTÁSOK ESETÉN XI. 1—IV. 30. KOZOTT 10 % MUNKADÍJKEDVEZMÉNY! Autómentés 6—14 óra között: Tolna, Ságvári E. u. 1. Telefon: 141/18. 14 órától: Szekszárd Tart- say V. u. B/ll. Gyenei. ______________________________(212) F esztivál helyett találkozó Mozgalmi dalostalálkozó Szekszárdon A nyers szemet biziüiisegosan Muíjdu rúna auut.
