Tolna Megyei Népújság, 1972. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-10 / 239. szám

TOLNÁ HEGYÉI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA- M 1GYE I B IZQTÍ S ÁG ÁN AK~ LAP) A XXII. évfolyam, 239. szám ARA: 90 FILLÉR Kedd, 1972. október 10. ■ware'«»?»» Fock Jenő látogatása az Akadémián és a szerszámgépipari kongresszuson Fock Jenő miniszterelnök a VII. szerszámgépipari kong­resszus alkalmából látogatást tett a Technika Házában, ahol egyebek közt megtekintette a szerszámgépiparí kiállítást, Ráma margarin és „egyebet” Az utcán egy plakát az egészségesebb táplálkozás ér­dekében és a kívánatos üzleti propaganda jegyében a Ráma­margarin előnyeit dicséri. Uj termék ez, és a háziasszony- tneó is jónak minősíti. A Rá­ma megjelenésére az üzletek­ben szinte számítani lehetett. A gyakran elcsépelt életszín­vonal-növekedés az élelmi­szerpiacon is jól mutatja, hogy bizonyos termékek iránt a ke­reslet nő, más termékek iránt csökken. Joggal állapíthatta meg nemrég Kálmán Gyula, MESZÖV-elnök, hogy „az élel­miszerek forgalmának növeke­désében a korszerű táplálko­zásra utaló termékek vásárlá­sa volt az elsődleges.” Többek között ott tartunk, hogy a szalonna például kezd kiszorulni a magyar háztartá­sok étlapjáról, s a zsír se az az érték, ami valamikor volt. Több oka, magyarázata van ennek. Elsősorban az, hogy a gépeken ülő, a gépekkel dol­gozó emberek szervezete nem kívánja, inkább unja a nehéz, túl zsíros ételeket, s kívánja, a könnyebb étkeket. Ilyenfor­mán a „szalonna marad” és a falusi boltokban is inkább a tölteléket, a mirelit árut, a tejterméket keresik, vagy hiá­nyolják, ahogy nemrég Hor­váth Jánosné szedresi boltve­zető is elmondta. Teljesen in­dokolt azon elképzelés tehát, amely szerint a korszerűbb fogyasztás elősegítése érdeké­ben Tolna megyében a fo­gyasztási szövetkezetek bolti hűtőkapacitását közel 40 szá­zalékkal ' növelik. Ott tartunk: a zsírtalan disznó lenne az eszményi hí­zó, az, amelyik csupa sonka. Régebben ez csupán export­szempontnak számított. Nap­jainkban viszont éppen a hen­tesek a megmondhatói, hogy a vevő húst kér, de azt is úgy, hogy ne legyen túl zsí­ros. A mezőgazdasági üzemek a vágóhidakat „lekörözték”, egy valamirevaló tsz kétezernél alább ugyan nem adja éves szinten a sertéshizlalást, de a tízezres kibocsátású telepek se mennek Tolnában esemény­számba. Végeredményben öröm és gond egyszerre a szé­les körben ismert tény, az, hogy a vágóhidak nem győzik folyamatosan feldolgozni a mezőgazdasági üzemekben „előállított” hízott sertést. A dugulás olykor lassítja a fel­vásárlást és a bőség következ­tében a szabad piacon évek óta stabilok az árak: 18—22 forint a hízó kilója. Nincs okunk félni természe­tesen a soktól, hiszen kell a hús, ha kétannyi lesz, az is elfogy. De mi történjék a zsírral, a szalonnával? S ez a kérdés már a szocialista or­szágok tudományát is foglal­koztatja. Kenőzsírt készítenek a sertészsírból. Egy újsághír a következőket mondja: „Zsír­savak, amelyeket hidratált disznózsírból nyernek, siker­rel felhasználhatók ipari cé­lokra lithium, kálcium, vagy bárium kenőzsírok előállítá­sánál alapanyagként — álla­pította meg a szófiai kémiai technológiai főiskola. — Mi­vel a zsír mint táplálék, már egyre kevésbé játszik szerepet, ez az eljárás gazdaságilag je- lehtős lehet.” Ki gondolta volna a zsírbe­gyűjtés, és előtte a sóban-vízben főtt ételek éveiben, hogy ezt is megérjük? Fock Jenő, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, Ajtai Miklósnak, a Minisztertanács elnökhelyettesének társaságá­ban hétfő délelőtt a Magyar Tudományos Akadémiára Iá-» lógatott. Erdey-Grúz Tibor, az MTA elnöke és Láng István főtitkárhelyettes fogadta a vendégeket, majd az Akadé­mia vezetői és a különböző tudományterületek meghívott szakemberei tájékoztatást ad­tak — kötetlen eszmecsere ke­retében — a tudományos élet időszerű kérdéseiről, az MTA terveiről. Erdey-Grúz Tibor a párt tu­dománypolitikai irányelveinek végrehajtásáról szólva érté­kelte az Akadémia reformját. Ismertette az országos távlati - tudományos kutatási terv vég­rehajtását, s az Akadémia te­vékenységét azért, hogy ez a Szurdi István belkereske­delmi miniszter vezetésével hétfőn küldöttség utazott Mongóliába. A küldöttség — tagjai dr. Sághy Vilmos, a bel­kereskedelmi miniszter első helyettese és Kovács Sándor, a SZÖVOSZ elnökhelyettese, részt vesz a KGST belkeres­kedelmi miniszteri tanácskozó testület évi ülésén Ulánbátor­ban. A KGST belkereskedelmi minisztereinek tanácskozó tes­tületé magyar kezdeményezés­re 1969-ben alakult Budapes­ten. A testület évenként ülé­sezik, -1970-ben Várnában, 1971-ben Berlinben tárgyal­ták meg a miniszterek a szo­cialista országok belkereske­delmének időszerű problémá­it, fejlesztési tennivalóit. A tanácskozó testület alakulása­kor három munkacsoportot — közgazdasági és tudományos munkaszervezési, az- anyagi és műszaki bázis fejlesztésé­vel és szervezésével, valamint a belkereskedelmi választék­kutatási terv összhangba ke­rüljön a távlati népgazdasági ■ tervvel, ame.l^.- píőreláthatólag nem 1935-ig. hanem 1990-ig terjed. Köpeozi- Béla főtitkár tájé­koztatta a kormány elnökét és elnökhelyettesét az MTA és .az -Országos Műszaki Fejlesz­tési Bizottság együttműködé­séről, az akadémiai intézetek és az ipari kutatóintézetek, valamint az ipar kapcsolatá­ról. Ismertette az Akadémia és az egyetemek kapcsolatait, munkájuk egymásra épülését, beszámolt az akadémiai _ku- tatóhelyek műszerellátásáról. A tájékoztatók után Fock Jenő kérdéseire válaszoltak a megbeszélésen részt vett aka­démikusok. Hétfőn megkezdődött a VII. szerszámgéoioari kongresszus a Technika Házában, ahol öt csere kérdéseivel foglalkozó munkacsoportot — hoztak lét­re. A múlt évben meg­alakult a vendéglátás kér­déseivel foglalkozó munka- csoport is, amely elsősorban a gazdaságos tömegétkeztetés koncepcióját, a vendéglátóipar fejlesztésének ügyét kapta fel­adatul. Az idén a miniszteri testü­let munkájából bekapcsolód­tak a kubai belkereskedelem vezetői is. A miniszteri testület, a KGST végrehajtó bizottságá­nak határozata alapján a KGST keretében, annak szer­veként tevékenykedik, s a közeljövőben a KGST titkár­sága Moszkvában belkereske­delmi csoport formájában ál­landó titkárságot létesít. A tanácskozó testületen be­lül magyar irányítással mű­ködik a közgazdasági és tudo­mányos munkaszervezési munkacsoport, amely az el­múlt három esztendőben ered­napon keresztül 12 ország szakemberei ismertetik fejlesz­tési, kutatási eredményeiket, mintegy hetven előadás kere­tében. A kongresszus elnöksé­gében helyet foglalt Fock Je­nő, a Minisztertanács elnöke, a kongresszus fővédnöke — Kisházi Ödön. az Elnöki Ta­nács hélyéttes elnöke, a ta­nácskozás védnöke és dr. Csa­nádi György közlekedés- és postaügyi miniszter, a MTESZ elnöke. A kongresszuson megjelent mintegy 300 szakembert dr. Varga József professzor, a GTE elnöke üdvözölte, majd dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter nyitotta meg a tanácskozást. Dr. Horgos Gyula beszéde után a szerszámgépioar fej­lesztésének feladatairól hang­zottak el előadások, majd a kongresszus rendezői megnyi­tották a százéves hazai szer­számgépgyártás fejlődését be­mutató kiállítást. A dél-vietnami népi felsza­badító erők az elmúlt 24 órá­ban fokozták lendületes ak­cióikat Saigon fővárostól északra és keletre — tűnik ki a hétfő reggeli hírügynökségi jelentésekből. Rajtaütésszerű támadásokat hajtottak végre a saigoni alakulatoknak a fővá­rostól 50 kilométerre északra, Tan Uyen közelében lévő ál­lásai, valamint a 10 kilomé­terrel északabbra fekvő Ben Cat és Lai Khe térségében lé­vő ellenséges célpontok ellen. Az UPI hírügynökség kato­nai körökre hivatkozva jelen­tette, hogy „a vietcong”, vagy­is a forradalmi erők alakula­tai hétfőre virradóan a töme­ményesen működött közre a tagországok belkereskedelmé­nek tervezési, közgazdasági, munkaszervezési és oktatási kérdéseiben, problémáinak megoldásában. A munkacso­port közös konferenciákon tárgyalt, közös tanfolyamokat tartott, egyebek között Prágá­ban, Lipcsében és Budapesten a szakmunkástanuló-képzésről, a modern oktatási eszközök al­kalmazásáról, a kirakatrende­zők továbbképzéséről. Bulgá­ria, Lengyelország, Magyar- ország és a Szovjetunió ta­nulócseréket szervez termelési gyakorlatra. Nagy gondot for­dít a munkacsoport a lakos­ság fogyasztásicikk-keresleté- nek tanulmányozására, a ter­vezési és az ösztönzési rend­szerek fejlesztésére. A belkereskedelmi minisz­terek ulánbátori tanácskozá­sán a KGST-országok belke­reskedelmének együttműködé­si eredményeiről, s a további tennivalókról lesz szó. Péter János meghívta Kurt Waldheim főtitkárt New York, (MTI). Péter Já­nos külügyminiszter a magyar kormány nevében meghívta Kurt Waldheim ENSZ-főtit- kárt, hogy látogasson el Ma­gyarországra. Waldheim a meghívást örömmel elfogadta. A látogatás időpontjában ké­sőbb állapodnak meg. Péter János a főtitkárt hi­vatalában kereste fel és köz­vetlen, szívélyes légkörben a most folyó közgyűlési ülés­szak munkájáról folytattak megbeszélést. Elutazóit a szibériai delegáció Hétfőn hazautazott az a négytagú szovjet delegáció, amely az MSZBT meghívásá­ra, M. Sz. Alfjorovnak, a no- voszibirszki területi pártbizott­ság titkárának vezetésével ki­lenc napot töltött hazánkban. A szovjet vendégeket töb­bek között fogadta Apró An­tal, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, az MSZBT elnöke, valamint Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára. A Szovjet—Ma­gyar Baráti Társaság küldött­ségének magyarországi látoga­tása szorosan kapcsolódott az MSZBT nagyszabású akciójá­hoz, a „szibériai hetek” ese­ménysorozatához. ges amerikai bombázások el­lenére visszaverték a tokát a saigoni alakulatokat, amelye­ket a hazafiak által Saigon kö­rül elfoglalt stratégiai fontos­ságú falvak viss‘.ahődi tálára vetettek be. A forradalmi ala­kulatok szilárdan ellenőrzik a 13. számú főútvonal és Tan Uyen közötti térséget, s Sai­gontól mindössze 17 kilométer­rel északra akna- és ágyútűzet zúdítottak Bien Haé tartomány ellenséges katonai célpontjai­ra. B-—52-es amerikai repülő­erődök hétfőre virradóan 23 bevetésben csaknem 3309 ton­na bombát szórtak le a de­mokratikus Vietnam sűrűn la­kott területeire és Dél-Viet- nam felszabadított körzeteire. Kilenc hullámban bombázták Dong Hói észak-vietnami ki­kötővárost, és a mintegy 150 kilométerrel északnyugatra lévő Vinh város környékét. Az amerikai óriásbombázók dél-vietnami akciói hétfőre virradóan a Saigon fővárostól 33—38 kilométerrel északra és nyugatra lévő felszabadított körzetekre összpontosultak. Ezenkívül bombázták a köz­ponti fennsíkon lévő Pleiku tartományt. A saigoni hadvezetés szóvi­vője hétfőn reggel beismerte, hogy a Thieu-rezsim gyalogsági alakulatai vasárnap a Kacsa- csőr-térségben, Kompong Tra- bektől 14—20 kilométerrel délkeletre behatoltak Kambod­zsa területére, s a légierő és a tüzérség támogatásával 6 órás ütközetet vívtak a kambodzsai népi erőkkel. Az ütközet ki­meneteléről részleteket nem közölt. A VDK légvédelme vasár­nap lelőtt 5 amerikai támadó repülőgépet — jelentette a VNA hírügynökség. Ezzel 3980-ra emelkedett a demokra­tikus Vietnam légiterében ed­dig megsemmisített amerikai repülőgépek száma. Belkereskedelmi kiildöttséi utazott Mongóliába KGST miniszteri tanácskozás az áruellátás kérdéseiről A hazafiak újabb sikerei Saigon előterében

Next

/
Oldalképek
Tartalom