Tolna Megyei Népújság, 1972. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-10 / 239. szám

Európa polgármestereinek 1972. szep­tember 26—28 között tartott budapesti találkozója nyitotta meg a főváros egy évig tartó centenáriumi ünnepség­sorozatát. Az évszázados évforduló arra utal, hogy Budapest a kontinens egyik leg­fiatalabb fővárosa. Valójában a leg­ősibb városok egyike. Csaknem két évezreddel ezelőtt — a mai Óbuda helyén — a Római Birodalom Óuna menti nagyvárosa Aquincum helyezke­dett el, amely 90 ezer lakójával, vi­rágzó kereskedelmével az akkori Euró­pa fontos centruma volt. A mai Pest helyén élénk kereskedőtelep létezett. IV. Béla a tatárok súlyos pusztításai után alapította a fallal körülvett Bu­dát, amely a következő századokban európai fontosságú kultúrcentrummá fejlődött. A török pusztítások utón a három város — Pest, Buda és Óbuda — a romokból újjáépült. A három város egyesítésének gondolata a re­formkor társadalmi követelései között fogalmazódott meg és Kossuth Lajos I849. június 24-én jóváhagyott rende­letével lépett a megvalósulás útjára. A magyar szabadságharc a reakció túlerejével szemben elbukott. így a nemes terv megvalósítása csak két év­tized múlva kerülhetett ismét napi­rendre. Budapest nagyvárossá fejlődése az 1867-es kiegyezés után kezdődött. A főváros (1872-ben 194,4 km2 területű, kb. 300 ezer lakost számlál) kiépítését a nemzeti függetlenségi törekvések — mint politikai célt — nemzeti üggyé emelték és minden módon támogat­ták. Ennek jele a vasutak Budapest- centrikus vonalvezetése és a túlzott iparosítás. A múlt század végi agrár­válság, az olcsó vidéki munkaerő­felesleg, az iparosodó város munka­erő-kereslete egyre több gyár alapítá­sát eredményezte. 1870-ben az iparban foglalkoztatottak száma 45 000 volt, 1970-ben pedig több mint 603 000 főt tett ki. A megindult ipari fejlődés nagy lökést adott a nagyvárosi infrastruktúra kialakításához is. Megkezdődött az utak, közhivata­lok és közintézmény-hálózat kiépítése a népesség nagymértékű beköltözése és a szellemi életnek a fővárosba való tömörülése. Az ipari koncentráció ma­gával hozta a munkásosztály szerve­zetté válását is. 1910-ben az akkori országterület la­kosságának majdnem 5 százaléka, a nagyipari vállalatok 32 százaléka, a gyáripari munkásság 31 százaléka, a kiadott újságok és könyvek 50 száza­léka jutott Budapestre. Az első világ­háború idején létesült hadiipari üze­mek tovább növelték o főváros gaz1* daségi súlyát. A világháború után az országterület csökkenésével emelkedett a fővárosi ipar súlya. Az ipari terme­lés 1925—29-es konjunktúra idjején 50 százalékkal növekedett. A főváros ked­vező közlekedési helyzete továbbra is fontos ipartelepítő tényező maradt, fejlődésnek induló textil-, papír- és vegyipar számára. Budapest gazdasá­gi és ipari jelentősége a két világ­háború közötti német orientációval fokozódott. 1938-ban itt összpontosult az ország nagyipari dolgozólétszámá­nak 55, qz ipar termelési értékének 54, a gépjárműállományának 54 százaléka. A tudományos életben és a felső- oktatásban is nagyfokú koncentráció ment végbe. A második világháborúban a főváros és környéke hadszintérré vált és ha­talmas károkat szenvedett. Az első hároméves terv időszakában a háborús károk helyreállítása mellett a túlzott ipari koncentrációból eredő arányok felszámolására megtették qz első lé­péseket. (Néhány súlyosan megrongá­lódott üzemet nem építettek újjá és befejezték a háború előtt megkezdett vidéki beruházásokat. Ezen intézkedé­sekkel a főváros súlya némileg csök­kent. 1949-ben a fővárosban tömörült a foglalkoztatottak 51, az ipari ter­melés 45 százaléka. A főváros területe 1950-ig csak kismértékben növekedett, a lakossága 1949-ben 1 590 300 főt tett ki. Budapest területe — 1950. január 1-től a szomszédos településeknek a fővároshoz való csatolásával 525,5 km2-re növekedett és 22 kerületre tago­lódott. Az első ötéves terv beruházásainak 20 százalékát valósították meg a fő­városban. Az ötvenes években az ipar funkciójának emelkedése a lakosság növekedését és az agglomeráció ki­terjedését idézte elő. Az 1956-os ellen- forradalmi események során az illegá­lis külföldre távozások következtében 90 ezerrel csökkent a főváros lakosságá­nak száma. Az MSZMP VII. kongresz- szusénak egyik célja Budaoest tűl- zsúfoltsóaának mérséklése. Ennek so­rán a fővárosi ioarban foolalkoztatot- tak száma — 1960—1970 között — 44 százalékról 37 százalékra, a termelés értéke 42 százalékról : 36 százalékra csökkent. Mivel a főváros munkaerő­tartalékai kimerüíőben vannak, a fő­városi üzemek az elmúlt 4 évben 200 ipari üzemet létesítettek vidéken termelés növelése érdekében. Budapest — hazánk fővárosa — nem­csak az orszáa politika?, törvényhozá­si, kjJziaazgatáni központja, hanem vezető helvet foalol el a gazdasági és kulturális életben is, — TERRA — Gromiko __Bahr találkozó Moszkvában M oszkva : Vasárnap délután Moszkvába érkezett Egon Bahr, a bonni kancellári hiva­tal államtitkára, hogy konzul­tációkat folytasson a szovjet külügyminisztérium vezetőivel a két országot érdeklő kérdé­sekről. Bahr Gromiko szovjet külügyminiszterrel is találko­zik. A berlini Kohl—Bahr meg­beszéléseken, mint ismeretes, sikerült bizonyos előrehaladást elérni több fontos területen; nem vitás, hogy ez a tény a szovjet fél megelégedésére szolgál. A Za Rubezsom című külpolitikai hetilap idézte azo­kat a bonni lapjelentéseket, amelyek szerint az NDK és az NSZK kapcsolatainak alapjait rögzítő szerződés szövegét esetleg már a november 19-i választások előtt parafálják. A Szovjetunió és az NDK közötti kaocsolatokról az el­múlt napokban Moszkvában, az NDK fennállásának 23. év­fordulója kanosán különösen sokat beszéltek. A két német állam közötti tárgyalások ed­digi sikerei annak, is köszön­hetők. hogy a Szovjetunió és az NDK egységes álláspontot képviselt az európai biztonság kérdéseiben. Ezt Willi Stoph, az NDK miniszterelnöke is megerősítette, amikor az Iz­vesztyija hasábjain emlékez­tetett arra. hogy Brezsnvev és Honecker krími találkozójának eredményei a két szocialista ország közötti „telles kölcsö­nös megértésről és nézetazo­nosságról tanúskodnak, az ösz- szes nagy fontosságú kérdések­ben”. Nyugatnémet diplomáciai források szerint a moszkvai megbeszélések legvalószínűbb napirendje: a szovjet—nyugat­német kapcsolatok jövője — .tekintettel a bonyolult bonni belpolitikai helyzetre, a gaz­dasági kapcsolatok időszerű kérdései, az európai biztonság és az enyhülés problémái és más nemzetközi témák. A szovjet—nyugatnémet kapcsolatok és ezzel szoros összefüggésben egész Európa jövőjének kérdése az, ami Moszkvát érdekeltté teszi a jelenlegi konzultációkban. ..Most, amikor az NSZK-ban hatalmas méretű küzdelem bontakozik ki az időelőtti Bundestag-választásokkal kap­csolatban. .. a külpolitikai kérdések igen élesen vetődnek fel” — írja a Pravda vasárna­pi nemzetközi szemléjében, utalva arra, hogy az NSZK reakciós erői, összhangban a NATO reakciós erőivel „min­den fronton” offenzívat indí­tottak a Brandt-korm'ány el­len. „Ám a jelenlegi nyugat­európai helyzetnek éppen :<z S sajátossága — írja a lap —■* hogy most ezek az erők nem tudják diktálni feltételeiket, mert szemben áll velük a szé­les néptömegek akarata, ame­lyet a reálisan gondolkodó po­litikai személyiségek tekintet-} be vesznek,” NDK—iNDIA Felvették a diplomáciai kapcsolatokat A Német Demokratikus Köztársaság és India kormá­nya elhatározta, hogy 1972. október 8-i hatállyal diplomá­ciai kapcsolatokat létesít egy­mással, és misszióik szintjét Berlinben és Űj-Delhibén nagykövetségi szintre emelik — jelentették be hivatalosan Berlinben és Űj-Delhiben. A Berlinben kiadott hiva­talos kommüniké a többi kö­zött megállapítja: „A Német Demokratikus Köztársaság kormánya meg van győződ­ve arról, hogy a diplomáciai kapcsolatok létesítése az NDK és India között nem­csak a két ország alapvető és nemzeti érdekeinek felel meg, hanem pozitív hozzájá­rulás a nemzetközi béke és biztonság megszilárdításához is.” Az indiai kormány egyide­jűleg kiadott nyilatkozata ki­jelenti.: „India kormánya nagy érdeklődéssel követte az Európában abból a célból tett kezdeményezéseket, hogy közelebb jussanak valameny- nyi európai állam között a feszültség csökkentéséhez és a konstruktív együttműkö­déshez, különösen pedig azo­kat a törekvéseket, amelyek azt célozták, hogy normali- zálják a kapcsolatokat az NSZK és az NDK között.” * A Német Demokratikus Köztársaság és India diplo. máciai viszonyának megte­remtésével kapcsolatban Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára az ADN hírüg, .,ökség tudósítójának adott nyilat­kozatában kijelentette: a Né­met Demokratikus Köztár­saság népe úgy üdvözli az NDK és India diplomácia* kapcsolatainak megteremté­sét, mint olyan fontos lé­pést, amely nemcsak a két ország viszonyára gyakorol pozitív befolyást. A továtM Kissinger és Le Duc Tho tárgyalásai Henry Kissinger, az ameri­kai elnök nemzetbiztonsági fő. tanácsadója és Észak-Vietnam képviselői hétfőn, sőt „eset­leg” kedden is folytatják tár­gyalásaikat a francia főváros­ban — közölte vasárnap este Washingtonban Ronald Zieg­ler, a Fehér Ház szóvivője. A nemzetbiztonsági főtanács­adó vasárnap találkozott 19. 3apán katonai költségvetés — Kína jóváhagyásával ? A hadügyminisztérium sze­repét betöltő japán „nemzet- , védelmi hivatal” hétfőn elha- ■/ tározta, hogy négybillió-hat- százharminc milliárd jent irá-. nyoz elő a japán hadsereg fejlesztése 1972—1976-ra szóló negyedik ötéves tervének valóraváltása érdekében. A döntést a Tanaka-kormány ugyancsak hétfőn megtartott ülésén jóváhagyták. / A most jóváhagyott terv ér­telmében az elkövetkező öt­éves időszakban a japán had­sereg egyebek között nyolc- százhúsz új típusú harckocsit, hatszázötven, páncélos jármű­vet, száznegyven önjáró löve- get, ezerháromszázhetven re­pülőgépet, százhetven hadiha­jót, valamint korszerű rákítát kap. A japán kormány a hadse­regfejlesztési terv elfogadása előtt ..kiszivárogtatta”, hogy Tanaka miniszterelnök pekin­gi tárgyalásai alkalmával el­nyerte Kína „egyetértését” a tervezett japán hadikiadások­hoz, s ennek megfelelően Ja­pánnak nem kell arra számí­tania, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan Kína bírálni fogja a Tanaka-kormányt a „milita- rizmus újjáélesztése" miatt. (MTI) További romlás Egyiptom és Szudán kapcsolatában : ‘ A Mena egyiptomi hírügy­nökség hétfőn megerősítette azokat a nyugati értesüléseket, amelyek szerint Egyiptom fel­kérte Szudánt, vonja vissza valamennyi katonáját a Szu- ezi-csatorna partjáról. Egy héttel ezelőtt a szudá- ni hatóságok felszólították az EAK-ban állomásozó szudáni csapatok főparancsnokát, küldje ha-.-> az egységek na­gyobb részét. A Mena szerint ez a lépés az egyiptomi vezetők megkérde­zése nélkül, váratlanul és egy­oldalúan történi. Az egyipto­mi hatóságok ezért döntöttek úgy, hogy a többi szudáni ka­tona hazahívását kérik Khar- toumtóL A Reuter értesülése szerint az eltávozott szudáni egysége­ket kuwailí csapatok váltják fel. alkalommal Párizsban Le Due Tho-val, a VDK Párizsban tárgyaló küldöttségének külön­leges tanácsadójával és Xuan Thuy-val a delegáció vezetőjé­vel. A bizalmas megbeszélésen ezúttal jelen volt Alexander Haig tábornok, Kissinger he­lyettese is, aki nemrégiben Saigonban találkozott Thieu dél-vietnami elnökkel. Ziegler szóvivő semmit sem közölt a vasárnapi megbeszélés tartalmáról, csak annyit mon­dott, hogy Kissinger ugyanaz­nap a késő esti órákban je­lentést juttatott el Nixon el­nökhöz. A nyugati hírügynökségek washingtoni politikai körökre hivatkozva feltételezik, hogy Kissingernek és a VDK promi­nens politikusainak jelenlegi bizalmas megbeszélésein első­sorban Thieu dél-vietnami el­nök sorsáról van szó. A demokratikus Vietnam és az Egyesült Államok Párizs­ban tárgyaló küldöttségének szóvivői nem nyilatkoztak a vasárnap kezdődött újabb bi­zalmas megbeszélés-sorozatról. \incs eredmény az indiai-pakisztáni tárgyalásokon A várakozások ellenére eredménytelenül végződött az indiai és a pakisztáni hadsereg tábornokainak a kasmíri el­lenőrzési vonal kijelöléséről folytatott tárgyalásai hatodik fordulója. Az ülés után még a következő találkozó dátumát sem- jelölték ki. Riadókészültségbe helyezték az indiai hadsereget Asszam államban, ahol a nyelvi ellen­tétek zavargásokhoz vezettek. Több városban kijárási tilal­mat rendeltek el, az utcákon katonai járőrök cirkálnak. Rendőrségi jelentések szerint az összeütközésekben 15-en sé­rültek meg és több mint száz személyt letartóztattak. 100 éve egyesüli Pest. Buda és Óbuda

Next

/
Oldalképek
Tartalom