Tolna Megyei Népújság, 1972. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-07 / 237. szám

I ! f Honnan került elő az 500 éves szemüvegkeret ? A liptóssentandrási szemüveg készítésének rejtélye Hétszer több műbőr csizma, de nincs elég műszőrme kabát iVő a szövetkezeti boltok, áruházak őszi-téli választéka Az őszi és téli áruellátásról tájékoztatták a SZÖVOSZ-ban az MTI munkatársát. E szerint az igények körültekintő felmé­rése után a szövetkezetek többségükben szervezetten ké­szültek fel az idényre. Előre­láthatólag élelmiszer- és ve­gyi árukból kiegyensúlyozott lesz az ellátás, mert a forga­lom tervezettnél nagyobb üte­mű növekedését is biztosító árufedezet áll a nagykereske­delem rendelkezésére. Édes­ipari lisztesárukból is a tavalyi­nál öt százalékkal többet kaphat a kiskereskedelem, s az olcsóbb borok kivételével italokból is lesz elegendő. Javul a ruházati kínálat, a hagyományos cikkekből, mé­terárukból nerrl lesz hi­ány, noha jó minőségű kabátszövetekből, kordbár- sönyból és düftinből töb­Nagy beruházás nélkül, aránylag kis összegű műszaki fejlesztésből olyan feladatot oldanak meg idén a hazai húsipari vállalatok, vágóhi­dak, amelyet másfél, két év­vel ezelőtt még teljességgel el­képzelhetetlennek tartottak volna. A sertéshústermelés fellen­dülése hazánkban az elmúlt két évben olyan nagyarányú volt, hogy a vágóhídi, húsipa­ri kapacitás fejlesztése nem tudott ezzel lépést tartani, így a hazai állattartás törté­netében az az egyedülálló eset fordult elő, hogy két év alatt csaknem megkétszerező­dött a sertésfelvásárlás és ugyanilyen arányban növeke­dett a vágás. Amíg 1- 70-ben kereken 3 millió sertést vá­sároltak fel a vállalatok, ad­dig idén várhatóan 5,9 milli­ót, s ebből 5,2 milliót le is vágnak. így egészen rendkívüli tel­jesítményre van szükség ah­hoz, hogy a mezőgazdasági nagyüzemekből és a háztáji­ból érkező szállítmányokat za­vartalanul fogadhassák. A teljesítmény értékét fokozza, hogy az egy napra jutó ser­tésvágások száma szintén megkétszereződött, sőt eseten­ként megháromszorozódott; például idén a IV. negyedév­ben naponta több mint 21 ezer sertést vesznek majd át a vágóhidak, míg 1'70-ben, az I. negyedévben mindössze hétezér érkezett az üzemekbe. A vállalatok helyzetét meg­nehezítette, hogy a tervezett húsipari nagyberuházások csak a következő években készülnek el. és így nem volt lehetőség arra, hogy úi üze­mek, üzemrészek munkába ál­lításával tehermentesítsék a „zsúfolt” vágóhidakat, fel­dolgozókat. A Húsipari Tröszt ezért az ország tíz állatforgal- mi a húsipari vállalatánál be­vezette a második műszakot és .ehhez anyagi fedezetei is biztosított, úgy, hogy az össze­gek nagyobbik részét hitelek­ből fedezték. Ezzel elérték, hogy a sertésvágó-kapacitás idén 1,7 millióval nő és a feldolgozóteljesítmény is csaknem ilyen mértékben bő­vül. Az üzemekben a máso­dik műszakokba összesen 1400 új dolgozót vettek fel, és így könnyítettek a húsipari törzs- gárda helyzetén. Erre annál is inkább szükség volt, mert az elmúlt évben a rendkívül nagy számú sertésvágás miatt a dolgozóknak igen sokszor meg kellett nyújtaniuk a mun­kaidőt. A rendkívüli teljesít­ményhez ugyan az idén is szükség volt arra, hogy az át­bet kérnének a szövetkezeti boltok, mint amennyit kap­hatnak. A lakástextiláruk vá­lasztéka jobb és több is van mint a korábbi években. Vár­ható azonban, hogy a sző­nyeg- és függönygyárak szál­lítási késedelme miatt egyes időszakokban itt-ott hiány lesz. Az elmúlt évinél lényegesen nagyobb mennyiségű felső­konfekció kerül forgalomba, elsősorban korszerű téliesített divatkabátok, s ezzel párhu­zamosan csökken a habhátú, il­letve hagyományos alapanyag­ból készült áruk aránya. Vidé­ken is megszűnt már a teddy - beer divat, s előrelátható, hogy a műszőrme kabátok keresletét a szövetkezeti kereskedelem nem tudja majd teljes egé­szében kielégíteni. Férfiöl­tönyből is több kellene külö­lagosnál többet túlórázzanak, de a vágások számához vi­szonyított túlóra már 20 szá­zalékkal csökkent azzal, hogy sikerült maximálisan kihasz­nálni a vágóhidak műszaki be­rendezéseit. A húsipar elérte, hogy idén októberben a sertéstenyésztői kedv továbbra sem csökkent; a vágókapacitás hiánya ugyanis idevezetett volna. A jövőre elkészülő új üzemré­szek munkába állítása után még tovább javul majd az ipar helyzete. (MTI) 23. Kati? Erre nem is gondol­tam. Lehet, hogy a bátyja költötte a rossz híremet. Bosszúból. És most emiatt szenvedek. Most emiatt va­gyok eltiltva Dávidtól. Ezt azért megkérdezem Katitól. — Mit pletykál rólam a drágalátos bátyád? — kér­deztem tőle. — Nem tudom, mit akarsz. Két hete nem láttam Pistát — felelte. — Azt pletykálta rólam, hogy Dáviddal csókolózom — mondtam. — És nem csókol ózol? — kérdezte Kati. Rám nézett. Szemében irigység volt, lát­tam. — Tudd meg, hogy nem — mondtam. — Hát ha nem, akkor mi bajod van? — kérdezte. Akkor hirtelen eszembe ju­tott, hogy ez a bajom. Hogy el vagyok tiltva Dávidtól. Hogy harmadik napja nem láttam az én Dávidomat. Hogy a szegény Klót egye­dül van, és szenved. Ráborultam Kati vállára és sírni kezdtem. — Mit sírsz? — kérdezte Kati. — Ügy sírsz, mint egy taknyos gyerek. Nem is ér­tem, mit eszik rajtad Pista. Belenyúlt a kötényébe. Ki­vett egy zsebkendőt és a ke­zembe nyomta. Hogy töröl­jem meg a szememet • Levél érkezett anyutól. Nem tud jönni, írta, mert sokat fáj a feje. Itt még töb­bet fájna, írja, mert" itt na­gyon párás a levegő. Nem is érti, mért épp hegyvidéken kellett apának nyaralót ven­nösen a kártolt öltöny, pan­talló, gyermek műszál öltöny, kordbársony, illetve düftin­nadrág kapós a szövetkezeti üzletekben, áruházakban; Hatszorosára nő viszont a kötött alapanyagú, illetve jer­sey női ruhák aránya az áru­készletben. Műszál ruhából csökkenő keresletre számíta­nak. felső-kötöttruhából pedig — a belföldi árualap bővülé­sével — kiegyensúlyozott ellá­tást ígérnek. Kötött alsóruházati cikkek­ből 13, gyermekholmiból 15— 20, konfekcionált alsóruházati cikkekből pedig öt százalékkal nő az árukészlet. Több lesz a női nylonfehérnemű és a ha­risnyanadrág, ezzel szemben átmeneti hiány várható fé- konpressz, továbbá jacquard szövésű, valamint olcsó fla­nel és barhend ingekből. Lesz elég lábbeli, mert az elmúlt évinél lényegesen jobb az idén a nagykereskedelem árukínálata. A szövetkezeti üzletek, áruházak vezetői az olcsóbb műbőr csizmákból az idén hétszer annyit rendeltek, mint tavaly, és különösen sok közepes árú cipőt, csizmát kértek. Vas-műszaki árukból általá­ban megfelelőnek ígérkezik az ellátás és valamelyest csök­ken a szilárd, illetve olajtü­zelésű kályhák múlt évben ta­pasztalható választékniánya. Edényből, háztartási kisgépek­ből importtal is javítják a kínálatot, ám híradástechnikai cikkekből — asztali rádiókból, import magnókból — még mindig nem jut elég a szö­vetkezeti üzletekbe. Uj cikk­ként hozzák forgalomba a színes szovjet televíziót. (MTI) Klotild nie. Ahelyett, hogy víz mel­lett vett volna. Már nagyjá­ból jól megye két koncert, írta. Apa egy szimpozionra uta­zott. Mi az a szimpozion? Ezt majd megkérdezem anyu­tól, ha válaszolok. Most na­gyon egvedül van, írta anyu. És megkérdezte: nem szán­dékozom-e hamarabb haza­menni? Szeretné hallani is, mit haladtam. Mielőtt jelent­kezem átiratkozásra a zenei iskolába. Ha úgy döntenék, hogy megyek, bármikor me­hetek. Csak jól csukjak be mindent. Nemcsak kulcsra, lakatra is. És a fatáblákat zárjam be. És a villanyórát csanjam le. És különösen vi­gyázzak az erkélvajtóra: azt jól zárjam be. Mind a két szárnyát. Ott lehet a leg­könnyebben megközelíteni a lakást. A fenyőfákon bárki fel tud mászni. Letettem anyu levele*. Bár­ki? Klót fel tud mászni, mert Klót ügyes. Nála ügyesebb lánnyal még életemben nem találkoztam. De azt írni, hogy bárki? Végignyúltam a díványon, és Klotra gondoltam. Haragudnom kellene rá, mert harmadik napja nem jön. De Klotra nem lehet haragudni. Csak fáj, hogy nem látom. És én nem me­hetek hozzá. Harmadik napja várom őt. Napnal és éjjel. Mindig várom. Egyszer csak mégis jön. Erről nem lehet beszélni. Nézni szeretném őt, mindig csak nézni. És hozzáérni a puszta bőréhez. Az olyan si­ma, és olyan forró. Nem tu­dok seramit, ami olyan sima A Magyar Nemzeti Múze­umban őrzik azt az 500 éves szemüvegkeretet, amely a leg­régibb magyar szemüvegem­lék. Honnan került elő, és mi­ből állapították meg a törté­nészek, hogy valóban 500 éves? — Erre adott választ Karlo- vits Károly muzeológus, aki a korábbi kutatásokat összefog­lalva, feldolgozta a keret tör­ténetét. A liptószentandrási Mária- oltárt a századfordulón Buda­pestre, a Nemzeti Múzeumba szállították. Az 1470—1480-as években készült oltárt 1928- ban restaurálták. Amikor szét­bontották, a középső táblakép aljában, két falemez közé szo­rulva találták meg az értékes ipartörténeti emléket. A keret­ben lévő üvegek feltehetően — a kép szállítása közben — összetörték, és az oltár alján levő repedéseken át kihullot­tak. A szemüveg minden bi­zonnyal az oltárt készítő mes­teré, vagy segítőtársáé lehe­tett. A kutatók szerint nem volt egyedi darab, hanem sorozat­ban készítették. A keret anya­ga lavjával összeragasztott cserzett marhabőr. amit rózsa- olajjal pácoltak h- Szép ki­vitele ügyes, gya lőtt. mű­vészi ízlésű mesterre vall. Az üvegbefogó karikákat elég szé­les kengyel köti össze. A ken­gyel körevén szabad szemmel is jól látható a. mesteriegyvek szánt ,.A”-betű. Mellette jobb­ról. balról már nehezebben ki­vehető címer van, oroszlán- vágy várdurszerű állat stili­zált alakjával. Olyan nagyobb műhelyben készülhetett, ahol valamilyen formában már létezett munka- megosztás: együtt dolgozott a bőrműves és a lencsecsiszoló. és olyan forró lenne, mint ez. Olyan kedves lány, tudnia kell, hogy miért sírtam. És meg is kell értenie. Mégis úgy tesz, mint aki haragszik. Én nem haragszom rá. akkor ő mért haragszik rám? Harmadik napja nem jön. Hát nem akar többé látni? Neki aztán igazán nem nagv dolog meglepnie engem. Ö aztán valóban nem bárki. Neki semmi felkúszni a fe­nyőfán. Egy ugrás, nagy jeté, ahogy ő mondja, egy kis kú­szás. hipp-hopp — és már az erkélyen van. Halkan ko­pog az erkélyajtón, és már be is lép a szobámba. Las­san alkonyodik, a szobában kezd sötétedni. Nem is venni észre, hogy itthon, vagyok. Arra gondoltam, hogy nem szabad átiratkoznom a zenei iskolába. El kell valahová menni, kószálásra, itthon vagy külföldön. Bedobáltam a ruháimat a bőröndbe. Beletettem a Kröpschöt is. a Webert is, és persze a klarinétot. A vil­lanyórát lecsaptam. A. sötét­ben becsuktam az erkélvaj- tót. Behúztam a fa táblákat: Bezártam a kertkaput is. Le is lakatoltam. Rohanni kezdtem a vasúti megálló felé. Nyolc előtt érke­zik a személyvonat. Tíz perc­re van a megálló. Nem állo­más, csak megálló, hiszen itt alig van utas. Most három­negyed nyolc. Csurgóit rólam a víz, mikor felugrottam a vonatra. A hegyek körvonalai a sö­tétben összefolytak. Jobbra egy lámpás pislákolt a hegyolda­lon. Az erdő közepén. Vala­hol az út mellett. Az alig­hanem a turistaház. Az ég azért még világos volt. A vo­natablakon át láttam, hogv a házból főst kanyarog a vilá­gos ég felé. Biztosan vacsorát főznek. Most mégis Klót Jutott eszembe. Ül a szobában, fis lehet, hOgy. SSQBBflTÓ» /> Milyen műhely lehetett ez? —1 erre a muzeológus szerint a címer ad útbaigazítást. Mivel a címer használata a XV. szá­zad második felében meglehe­tősen szűk rétegre korlátozó­dott, városi polgár, iparos, vagy kereskedő nem használ­hatta. Címert viselő úr viszont nem adta fejét ipari munkára. így a szemüveg készítői fel­tehetően domonkos szerzete­sek lehettek. Ezt valószínűsíti az is, hogy a szemüveg felta­lálásában és elterjesztésében is jelentős szerepük van. Ugyanis a rendnek — amely akkor már 700—800 tagot számlált Magyarországon — csak írni-olvasni tudó szerze­tesek lehettek a tagjai. Ugyan­akkor a kor szokásainak meg­felelően önellátásra rendez­kedtek be. Kolostoraikból nem hiányoztak a kézművesek, így a szemüvegkészítők sem. A barátok, feltehetően — kolduló rend lévén — házal­tak is a szemüveggel. Sok szemüveget adhattak el, hisz a korabeli dokumentumok sze­rint akkor külföldről alig hoz­tak be „pápaszemet”. Raktári segédmunkást felveszünk. PIÉRT KERESKEDEL­MI VÄLLALAT S7EK- SZÄRD, Babits u. 1. (107) Ez a negyedik nap. Nem tö­rődöm semmivel. Se tilalom­mal, se anyucival. Ma látnom kell Dávidot. Ha nem látom, meghalok. Ha pedig meghalok, nem ugrálok többé. És nem táncolok többé. Csak fekszem mozdulatlanul. Kinek lenne az jó? Nem akarok meghalni, és ezért megszegem a tilalmat. Már kora reggel ki akartam osonni a turistaházból. Erre, a konyha felé, nem járnak so­kan. A gondnok meg a sza­kácsnő, anyuci meg Kati. Meg egy kertészbácsi meg a teher­autó vezetője. Ö szokta hozni a húst, kenyeret, főzeléket. A szandálom gumitalpa jó szigetelő. Zajtalanul megyek benne. Akárha mezítláb men­nék. De úgy nem megyek, mert szálka fúródhat a tal­pamba. S az meggyűlhet. És akkor nem tudok táncolni. Már maidnem elsurrantam a konyhaablak alatt. Akkor csak észrevettem ezt a Darkót. Ä tökfejet. Na. ezt is jókor so­dorta ide az augusztus végi szél. Mert fújt a szél kelle­metlenül. Nyugodtan felvehet­nék már egy hosszú nadrágot.' Nekem van is ilven, hoztam magammal. De eddig nem volt rá szükség. Hiszen a hőségtől eddig maid elepedtünk. De ez csinos -nadrág. Alul talpalója van. Jól rámfeszül, olyan,’ mint egv balett-trikó. Szere-' tem az ilyen nadrágot. Nőies.' Ezt egvszer Karel mondta.' Vissza kellene mpnnem a nadrágért, hogy ne fázzam. De most már nem érdemes. Csak sikerüljön meglénnem. De. úgy Ht szik, nem sikerül. Ez a Darkő ott őH1kod:k. Ez egv gonosztevő. Fiatalkorú bűnöző; Meg akarta ölni Dávidot. Ha nem űzöm el bottal, megfojt­ja. Igaz. előzőleg odaadta » láncot az egyiptomi nővel. Az­zal az Aidával. Ez azért szép volt tőle. Hová is tettem? Le­het, hogy eldobtam? yíij. folytatjuk} Nagy beruházás nélkül is lehet: Két év alatt megkétszerezték a vágóhidak és húsfeldolgozók teljesítményét Nemes György : Dávid és i I V

Next

/
Oldalképek
Tartalom